fbpx

Színezék

E 171 – Titán-dioxid

Leírás A titán a természetben előforduló fém. Az élelmiszeriparban a titán-dioxidot fehér színezékként használják. A folyadékokban oldódó színezékekkel ellentétben a titán-dioxid nem oldódik, finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. A titán-doxid ellenáll a hőnek, a fénynek és a savnak. Előállítás A titán-dioxidot kémiai reakció segítségével a természetben előforduló titánvasércből nyerik. […]

E 172 – Vas-oxid

Egyéb elnevezések vas-hidroxid Leírás A vas-oxid a vasnak a természetben is előforduló oxidja vagy hidroxidja. Az élelmiszeripar a vasoxid-sárgát, a vasoxid-vöröset és a vasoxid-feketét használja színezékként. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel a vas-oxid nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna.  Előállítás A vas-oxidot természetes ásványokból – umbrából, okkerből vagy […]

E 173 – Alumínium

Leírás Az alumínium a Föld harmadik leggyakoribb eleme. A hétköznapokban többek között csomagolóanyagokban, tartályok anyagában, konyhafelszerelésekben, festékekben és gyógyszerekben fordul elő. A levegő és a víz mellett az emberek a legtöbb alumíniumot az élelmiszerrel veszik magukhoz. Részben az állatok és a növények is tartalmaznak alumíniumot, de evőeszközökről és edényekről is bekerül az élelmiszerekbe. Ehhez járulnak hozzá […]

E 174 – Ezüst

Leírás A fényes szürke nemesfém az élelmiszereket is fénylő ezüstösre színezi. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel az ezüst nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. Mivel nagyon drága, élelmiszerben csak ritkán használják.  Előállítás Az ezüstöt elektrolízissel állítják elő ezüstércből.  Használat Az ezüst kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett: • Édességek […]

E 175 – Arany

Leírás Ez a nemesfém az élelmiszereket is fénylő aranyosra színezi. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel az arany nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. Mivel nagyon drága, élelmiszerben csak ritkán használják. Előállítás Az aranyat különféle eljárásokkal aranytartalmú kőzetekből nyerik. Használat Az arany kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett: • Édességek […]

E 180 – Litolrubin BK

Egyéb elnevezések rubinfesték BK Leírás A litolrubin pirosra színezi az élelmiszereket. Az azoszínezékek közé tartozik, de nem oldódó színezék, hanem olyan pigment, amelynek finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. A litolrubin fény- és hőstabil. Előállítás A litorubint többlépcsős eljárással, az úgynevezett azokötés során kémiailag szintetizálják. Ennek során két nitrogénatomból létrejönnek […]

E 200 – Szorbinsav

Egyéb elnevezések hexadién-karbonsav Leírás A szorbinsav, amely a természetben a madárberkenye (Sorbus aucuparia) gyümölcsében fordul elő, gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Nincs csíraölő hatása, ezért csak higéniailag kifogástalan termékek eltarthatóságát hosszabbítja meg. Hatékonysága savas közegben (ph

TÖRÖLVE: E 160f – Béta-apo-8’-karotinsav-etilészter (C30)

Egyéb elnevezések apokarotinészter, béta-karotinsavészter Leírás A narancs-piros színű béta-karotinsavészter a karotinoidok (lásd karotin E 160a) közé tartozik, és csak csekély mértékben különbözik a béta-apokarotinaltól E 160e. A színezék a természetben zöldségekben, citrusgyümölcsökben és a fűben fordul elő. Zsíroldható, a fényre és a hőre azonban nagyon érzékeny. A béta-karotinsavészter különösen hatékony kiindulási anyag az A-vitamin képződéséhez. […]

E 161b – Lutein

Egyéb elnevezések xantofill Leírás A xantofill csoportba tarozó színezékek a karotinoidokhoz tartoznak (lásd E 160a). A klorofill és a karotin kísérőjeként a lutein is előfordul minden zöld növényben. Az élelmiszert narancssárgára festi, zsírban oldódik, hővel, fénnyel és savakkal szemben ellenálló. A luteinből nem alakulhat ki A-vitamin. Előállítás A luteint az élelmiszerkönyvben meghatározott oldószerekkel vonják ki […]

E 161g – Kantaxantin

Leírás A kantaxantin a xantofill csoportba tarozik, amely színezékek a karotinoidokhoz tartoznak (lásd E 160a). A természetben rókagombában, rákokban, lazacban valamint flamingótollakban fordul elő. Az élelmiszert sárgára-narancssárgára festi, zsírban oldódik, hővel és fénnyel szemben érzékeny. A kantaxantinból nem alakulhat ki A-vitamin. Előállítás A kantaxantint többlépcsős kémiai reakcióval mesterségesen állítják elő. Használat A kantaxantint kizárólag egy […]

    Iratkozz fel híreinkre!

    Tippek, tesztek, programok

    Megszakítás