E 171 – titán-dioxid
Az E 171 (titán-dioxid) visszavonásra került: A BIZOTTSÁG (EU) 2022/63 RENDELETE (2022. január 14.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a titán-dioxid (E 171) élelmiszer-adalékanyag tekintetében történő módosításáról Leírás A titán a természetben előforduló fém. Az élelmiszeriparban a titán-dioxidot fehér színezékként használják. A folyadékokban oldódó színezékekkel ellentétben a titán-dioxid nem oldódik, finom részecskéi […]
E 172 – vas-oxid
Az E 172 (vas-oxid) egyéb elnevezései vas-hidroxid Leírás A vas-oxid a vasnak a természetben is előforduló oxidja vagy hidroxidja. Az élelmiszeripar a vasoxid-sárgát, a vasoxid-vöröset és a vasoxid-feketét használja színezékként. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel a vas-oxid nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. Az E 172 előállítása A […]
E 173 – Alumínium
Leírás Az alumínium a Föld harmadik leggyakoribb eleme. A hétköznapokban többek között csomagolóanyagokban, tartályok anyagában, konyhafelszerelésekben, festékekben és gyógyszerekben fordul elő. A levegő és a víz mellett az emberek a legtöbb alumíniumot az élelmiszerrel veszik magukhoz. Részben az állatok és a növények is tartalmaznak alumíniumot, de evőeszközökről és edényekről is bekerül az élelmiszerekbe. Ehhez járulnak hozzá […]
E 174 – Ezüst
Leírás A fényes szürke nemesfém az élelmiszereket is fénylő ezüstösre színezi. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel az ezüst nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. Mivel nagyon drága, élelmiszerben csak ritkán használják. Előállítás Az ezüstöt elektrolízissel állítják elő ezüstércből. Használat Az ezüst kizárólag a következő felhasználásokra engedélyezett: • Édességek […]
E 175 – arany
Leírás Ez a nemesfém az élelmiszereket is fénylő aranyosra színezi. Ellentétben a folyadékokban oldódó színezékekkel az arany nem oldódik; finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. Mivel nagyon drága, élelmiszerben csak ritkán használják. Az E 175 előállítása Az aranyat különféle eljárásokkal aranytartalmú kőzetekből nyerik. Az arany használata Az E 175 kizárólag […]
E 180 – Litolrubin BK
Egyéb elnevezések rubinfesték BK Leírás A litolrubin pirosra színezi az élelmiszereket. Az azoszínezékek közé tartozik, de nem oldódó színezék, hanem olyan pigment, amelynek finom részecskéi anélkül oszlanak szét a közegben, hogy kémiai összetétele változna. A litolrubin fény- és hőstabil. Előállítás A litorubint többlépcsős eljárással, az úgynevezett azokötés során kémiailag szintetizálják. Ennek során két nitrogénatomból létrejönnek […]
E 200 – Szorbinsav
Egyéb elnevezések hexadién-karbonsav Leírás A szorbinsav, amely a természetben a madárberkenye (Sorbus aucuparia) gyümölcsében fordul elő, gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Nincs csíraölő hatása, ezért csak higéniailag kifogástalan termékek eltarthatóságát hosszabbítja meg. Hatékonysága savas közegben (ph
TÖRÖLVE: E 160f – Béta-apo-8’-karotinsav-etilészter (C30)
Egyéb elnevezések apokarotinészter, béta-karotinsavészter Leírás A narancs-piros színű béta-karotinsavészter a karotinoidok (lásd karotin E 160a) közé tartozik, és csak csekély mértékben különbözik a béta-apokarotinaltól E 160e. A színezék a természetben zöldségekben, citrusgyümölcsökben és a fűben fordul elő. Zsíroldható, a fényre és a hőre azonban nagyon érzékeny. A béta-karotinsavészter különösen hatékony kiindulási anyag az A-vitamin képződéséhez. […]
E 161b – lutein
Az E 161b (lutein) egyéb elnevezései xantofill Leírás A xantofill csoportba tarozó színezékek a karotinoidokhoz tartoznak (lásd E 160a). A klorofill és a karotin kísérőjeként a lutein is előfordul minden zöld növényben. Az élelmiszert narancssárgára festi, zsírban oldódik, hővel, fénnyel és savakkal szemben ellenálló. A luteinből nem alakulhat ki A-vitamin. Az E 161b előállítása A […]
E 161g – Kantaxantin
Leírás A kantaxantin a xantofill csoportba tarozik, amely színezékek a karotinoidokhoz tartoznak (lásd E 160a). A természetben rókagombában, rákokban, lazacban valamint flamingótollakban fordul elő. Az élelmiszert sárgára-narancssárgára festi, zsírban oldódik, hővel és fénnyel szemben érzékeny. A kantaxantinból nem alakulhat ki A-vitamin. Előállítás A kantaxantint többlépcsős kémiai reakcióval mesterségesen állítják elő. Használat A kantaxantint kizárólag egy […]