E 938 – Argon
Leírás Az argon az ún. nemesgázok közé tartozik. Vegyileg inaktív, más anyagokkal nem lép reakcióba. Az argon, amely a levegő 0,93 %vol.-át adja, a kálium 40 természetes radioaktív bomlásterméke. A gáz színtelen, szagtalan és íztelen. Az élelmiszeriparban argont különösen érzékeny élelmiszerek csomagolásába fújják, hogy kiszorítsák onnan az oxigént. Ennek köszönhetően elejét tudják venni a színek, […]
E 939 – Hélium
Leírás A hélium az ún. nemesgázok közé tartozik. Vegyileg inaktív, más anyagokkal nem lép reakcióba. A levegőben igen kis arányban van jelen. A nemesgázok közül a hélium alakítható legnehezebben folyékony halmazállapotúvá, és igen nehezen reagáltatható. Az élelmiszeriparban a héliumot különösen érzékeny élelmiszerek csomagolásába fúvatják, hogy kiszorítsák onnan az oxigént. Ennek köszönhetően elejét tudják venni a […]
E 941 – Nitrogén
Leírás A nitrogén színtelen, szagtalan, íztelen gáz, 78,1 %vol.-os arányával a levegő legfontosabb összetevője. Az anyagcsere fenntartásához minden élőlénynek szüksége van nitrogénre. Többek között a fehérjék, az enzimek és az örökítőanyag alkotóeleme. Néhány baktériumfaj kivételével a nitrogént egyetlen élőlény sem tudja a levegőből felvenni, ehelyett az emberhez hasonlóan a szervesen kötődő, például a táplálékban található […]
E 942 – Dinitrogén-oxid
Egyéb elnevezések nitrogén-monoxid, nevetőgáz Leírás A dinitrogén-oxid színtelen, enyhén édes ízű és illatú gáz. A nitrogénnal (E 941) ellentétben vízben, valamint nyomás alatt zsírban is jól oldódik, ezért hajtógázként számos élelmiszernél habképző hatása van. Használatos továbbá extraháló oldószerként is, például fűszerek esetében. Ebben az esetben technológiai segédanyagnak számít, a csomagoláson nem kell feltüntetni. Előállítás A […]
E 943 a – Bután
Egyéb elnevezések n-bután Leírás A bután színtelen, enyhe ízű gáz, amelynek molekulái négy szén- és tíz hidrogénatomból láncszerűen épülnek fel. A kőolaj és a földgáz természetes összetevője. Az élelmiszeriparban a butánt hajtógázként is használják, de fontosabb szerepe van extraháló oldószerként. Ebben az esetben technológiai segédanyagnak számít, a csomagoláson nem kell feltüntetni. Előállítás A butánt kőolajból […]
E 943 b – Izobután
Egyéb elnevezések 2-metilpropán Leírás Az izobután színtelen, enyhe ízű gáz. Molekulái négy szén- és tíz hidrogénatomból épülnek fel, de a butánnal ellentétben ezek nem láncszerűen rendeződnek. Az izobután a kőolaj és a földgáz természetes összetevője. Az élelmiszeriparban az izobutánt hajtógázként is használják, de fontosabb szerepe van extraháló oldószerként. Ebben az esetben technológiai segédanyagnak számít, a […]
E 944 – Propán
Leírás A propán színtelen, szagtalan gáz, amelynek molekulái három szén- és nyolc hidrogénatomból épülnek fel. A kőolaj és a földgáz természetes összetevője. Az élelmiszeriparban a propánt hajtógázként is használják, de fontosabb szerepe van extraháló oldószerként. Ebben az esetben technológiai segédanyagnak számít, a csomagoláson nem kell feltüntetni. Előállítás A propánt kőolajból és földgázból nyerik. Használat A […]
E 948 – Oxigén
Leírás Az oxigén színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőben a második legnagyobb arányban előforduló gáz. A legtöbb élőlény számára többek között a légzéshez létfontosságú. Az élelmiszeriparban az oxigént folyadékok tartóedényből való kipréselésére alkalmazzák. Emellett legtöbbször szén-dioxiddal (E 290) és/vagy nitrogénnel (E 941) együtt védőgáznak is használják friss húskészítmények esetében. Ebben az esetben az oxigén arra szolgál, […]
E 949 – Hidrogén
Leírás A hidrogén a legkönnyebb és legkisebb kémiai elem, mindössze egyetlen protonból és egy elektronból áll. A színtelen, szagtalan, íztelen gáz a világegyetem leggyakoribb eleme. A Földön szinte kizárólag más vegyületek részeként fordul elő, például a vízben és a szénhidrátokban. Levegővel, valamint tiszta oxigénnel (E 948) és tiszta dinitrogén-oxiddal (E 942) a hidrogén gyúlékony, könnyen […]
E 290 – Szén-dioxid
Leírás A szén-dioxid színtelen, szagtalan az egész földfelszínen elterjedt gáz. Az élelmiszeriparban többek között csomagológázként használják. A szén-dioxidot gyakran nitrogénnel keverve fújják bele a csomagolásba, hogy onnan az oxigént kiszorítsák. Így meg lehet gátolni az oxigén miatt bekövetkező romlási folyamatokat, például a színvesztést, az aroma és az állomány bomlását. Ilyen légkörben az oxigént igénylő baktériumok sem […]