fbpx

BABA

E 339 – Nátrium-foszfát

Egyéb elnevezések foszfátok Leírás A nátrium-foszfátok a foszforsav (E 338) származékai. Természetes körülmények között az ásványvizekben fordulnak elő. Attól függően, hogy hány nátriummolekula található benne, háromféle változatát különböztetjük meg: mononátrium-foszfát, dinátrium-foszfát és trinátrium-foszfát. Különleges kémiai tulajdonságaik miatt a foszfátokat az élelmiszeriparban nagyon különböző területeken alkalmazzák: stabilizálják az élelmiszerek savfokát, és a kálcium-, magnézium-, vas- és […]

E 1422 – Acetilezett dikeményítő-adipát

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő Leírás Az acetilezett dikeményítő-adipát adipinsavval keresztkötésben lévő acetilezett keményítő (E 1420). Ezzel ellentétben azonban az acetilezett dikeményítő-adipát a vízzel sűrűbben folyó masszát alkott erősen sűrítő hatással. Fagyasztáskor, felolvasztáskor és erős mechanikus behatás (pl. keverés) során is stabil marad. Előállítás Az acetilezett dikeményítő-adipátot kémiai úton, acetilezett keményítőből (E 1420) és adipinsavból állítják […]

E 1414 – Acetilezett dikeményítő-foszfát

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő Leírás Az acetilezett dikeményítő-foszfát elnevezés foszfátcsoportokkal keresztkötésű acetilezett keményítőt (E 1420) takar. Az acetilezett keményítővel ellentétben az acetilezett dikeményítő-foszfát erős sűrítő hatásával sűrűbb masszát képez. Fagyasztáskor, felengedéskor és erős mechanikus behatás (pl. keverés) ellenére is stabil marad. Előállítás Az acetilezett dikeményítő-foszfátot kémiai úton acetilezett keményítőből (E 1420) és foszfor-oxikloridból állítják […]

E 575 – Glükono-delta-lakton

Egyéb elnevezések glükono-lakton Leírás A glükono-delta-lakton a glükonsav (E 574) szárításakor vagy hevítésekor keletkezik, ezért ez a vegyület a szárított gyümölcsöknek is természetes összetevője. Élemiszer-adalékanyagként a glükono-delta-laktont késleltetett savhatása miatt alkalmazzák: először édes ízzel rendelkezik, csak később, amikor a külső körülmények hatására glükonsavvá alakul, akkor kezd enyhe savanyítószerként működni. Ennek a viselkedésének például a tejtermékek […]

E 1420 – Acetilezett keményítő

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő, keményítőacetát Leírás Az acetilezett keményítő a természetes keményítő kémiai változata. A természetes keményítővel szemben az acetilezett keményítő már alacsony hőmérsékleten megköti a vizet, és sűrű masszát képez (csirizesítés). A kálciumionokkal szemben érzékeny, ezért tejkészítményeknél az oxidált keményítő nem alkalmazható. Az így képződő keményítőcsiriz áttetsző, a megkötött vizet igen alacsony hőmérsékleten […]

E 1412 – Dikeményítő-foszfát

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő Leírás A dikeményítő-foszfát elnevezés foszfátcsoportokkal észterezett keményítőláncokat takar. Tulajdonságai hasonlítanak a monokeményítő-foszfát (E 1410) tulajdonságaihoz. A természetes keményítőhöz képest a dikeményítő-foszfátnak kevesebb időre van szüksége ahhoz, hogy megkösse a vizet, és sűrű masszát képezzen (csirizesítés). Az így képződő keményítőcsiriz magas hőmérsékleten, savak jelenlétében és mechanikus behatás (pl. keverés) ellenére is […]

E 1413 – Foszforilezett dikeményítő-foszfát

Egyéb elnevezések módosított keményítő Leírás A foszforilezett dikeményítő-foszfát a dikeményítő-foszfát (E 1412) származéka. Keményítőláncai egyrészt foszfátokkal észterezettek, másrészt a foszfátcsoportokon keresztül egymással is keresztkötésben vannak. Egyesíti a monokeményítő- és a dikeményítő-foszfát tulajdonságait (lásd E 1410). Előállítás A foszforilezett dikeményítő-foszfátot kémiai reakcióval dikeményítő-foszfátból (E 1412) és foszfor-oxikloridból nyerik. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges . Használat A […]

E 1404 – Oxidált keményítő

Leírás Az oxidált keményítő a keményítő kémiai változata. A természetes keményítővel ellentétben az oxidált keményítő már alacsony hőmérsékleten megköti a vizet, és sűrű masszát képez (csirizesítés). Kálciumionokkal szemben érzékeny, ezért tejkészítményeknél az oxidált keményítő nem alkalmazható. Az oxidált keményítő a keverékek komponenseit stabil, egyenletes eloszlásban tartja, és a már megkötött vizet csak nehezen engedi ki. […]

E 1410 – Monokeményítő-foszfát

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő Leírás A monokeményítő-foszfát elnevezés foszfátcsoportokkal észterezett keményítőláncokat takar. Ahhoz, hogy a monokeményítő-foszfát vizet kössön meg, és sűrű masszát képezzen (csirizesítés), magasabb hőmérsékletre van szükség, mint a természetes keményítő esetében. Az így képződő keményítőcsiriz sűrű és áttetsző. Mivel a már megkötött vizet nehezen engedi ki, a monokeményítő-foszfát fagyasztáskor és felengedéskor is […]

E 1451 – Acetilezett-oxidált keményítő

Egyéb elnevezések kémiailag módosított keményítő Leírás Az acetilezett-oxidált keményítő a természetes keményítő kémiai változata, amely az acetilezett keményítő (E 1420) és az oxidált keményítő (E 1404) tulajdonságait egyesíti. Világos, kemény zselét képez. Előállítás Az acetilezett-oxidált keményítőt kémiai úton, oxidált keményítőből és ecetsavanhidridből (acetanhidrid) állítják elő. Genetikailag módosított anyagok használata lehetséges . Használat Az acetilezett-oxidált keményítő […]

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok