Bíztató környezetbarát állításokkal, logókkal, képekkel vanna tele a termékcsomagolások, az EU adatai szerint azonban a zöld állítások 53%-a homályos, félrevezető vagy megalapozatlan információkat tartalmaz, míg az esetek 40%-ában ezeknek az állítások nem kellően alátámaszthatóak bizonyítékokkal. Hasonlóan lesújtó eredményeket kaptunk mi is, amikor tavaly az öko tisztítószerek piacát vizsgáltuk: az elmúlt 3 évben mintegy kétszeresére nőtt itthon a környezetbarátként árult tisztítószerek forgalma, azonban a növekedés 80%-át a hiteles öko-minősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal „zöld”-ként árult termékek adják.

Az adatok fényében egyértelművé vált, hogy szükség van a „zöld” piac szabályozására. Erre idén márciusban végre sor került, amikor az EU elfogadta a 2024/085-ös irányelvet, és ezzel új korszak kezdődött a zöld kommunikációban. Az irányelv meghatározott egy feketelistát, azaz a zöldre festés abszolút tiltandó eseteit.

Mi változik, mi marad?

Az irányelv szerint tilos lesz tehát a zöldre festés számos formája. Ahogy megírtuk, tilos lesz olyan általános kifejezésekkel dobálózni a termékek kapcsán, mint az öko, környezetbarát, zöld, pontosabban nem lehet alátámasztás nélkül ökonak, zöldnek, környezetbarátnak nevezni egy terméket, csak azért, mert az jól hangzik és többet lehet belőle eladni.

Az irányelv a zöld megtévesztés egy másik esetét is tiltja: külön rendelkezéseket tartalmaz a klímasemlegességet hirdető állításokkal kapcsolatban. Ennek értelmében a jövőben szigorú szabályoknak kell megfelelnie egy terméknek, például mosószernek, kozmetikumnak, ruhadarabnak azért, hogy klímabarátnak, karbonsemlegesnek, esetleg karbonpozitívnak vagy alacsony széndioxid-kibocsátásúnak lehessen nevezni.

Az ilyen állítások egyértelműen tilosak lesznek, ha kizárólag a széndioxid-kibocsátás ellentételezésen, azaz karbon-kompenzáción alapulnak.

Viszont, ha a termék életciklusát tekintve (az előállítástól a végfelhasználásig) valóban bizonyítható a klímasemlegesség, akkor nincs akadálya, hogy a gyártó a fenti kifejezéseket haszálja termékein. Ahogy helyesen a jogalkotó is kiemelte, a karbon-ellentételezés és a környezetre gyakorolt hatások csökkentésével járó gyártás között nem lehet egyenlőségjelent vonni a klíma szempontjából. Ez utóbbi jelenthet valódi megoldást a klímaváltozásra, ezért ezt kell ösztönözni.

Miért van szükség a szigorításra?

A nettó zéró kibocsátás elérése érdekében több irányból is lépéseket kell tenni. Az első és legfontosabb a kibocsátás csökkentése, amit fogyasztáscsökkentéssel, illetve az energiahatékonyság növelése és az alternatív, környezetbarát üzemanyagok, valamint az újrahasznosított anyagok használata révén lehet elérni az ipar különböző ágazataiban.

Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebb gyakorlat szerint karbonkompenzációra specializálódott projektek tucatjai kínálnak a gyártóknak karbonsemlegesség-minősítést annak fejében, hogy azok úgynevezett karbonkrediteket vásárolva  támogatnak a szén-dioxid megkötését azaz a légkörből történő széndioxid-elvonását ígérő tevékenységeket. Mára azonban kiderült, hogy ez a „megoldás” téves út, zöldre festés, nem jelent valódi széndioxid-csökkentést.

A leggyakoribb formája a karbon-ellentételezésnek a faültetés, de semmi garancia nincs arra, hogy az elültetett fák életképesek lesznek, megfelelően lesznek gondozva és erdőt tudnak alkotni – írja a WWF. Ráadásul egy fa nem egyik napról a másikra kezd szén-dioxidot elnyelni: a leghatékonyabbak ebben a nagyobb és idősebb fák.

Hol találkozhatunk a karbonsemlegesség ígéretével, mire figyeljünk?

1. Leggyakrabban talán repülőjegy vásárláskor találkozunk a karbon-kompenzációval.

A légitársaságok előszeretettel piszkálják meg az utazni vágyók lelkiismeretét, hogy rájuk terheljék a repüléssel járó kibocsátás valamiféle ellentételezésének terhét. Némi plusz pénzért bárki helyrebillentheti a lelkiismeretét. Vagy mégsem? Néhány éve maga a Wizz Air vezérigazgatója nevezte viccnek a kompenzációs programjukat, míg a KLM-et be is perelték megtévesztő reklámkampánya miatt.

2. Karbonsemlegességet kormányok, divatmárkák, olajtársaságok, gyorsétteremláncok és technológiai vállalatok is hirdetnek.

Több milliárd dollárra rúgó projektekbe fektetnek be, amelyek az erdőgazdálkodási programokon túl olyan kezdeményezéseket foglalnak magukba, mint a vízerőművek, nap- és szélerőművek, hulladékártalmatlanítás és környezetbarátabb háztartási gépek programjai 20 (többnyire) fejlődő országban.

3. Termékeken, például tisztálkodó szereken is gyakran olvashatjuk a karbonsemleges, climate zero, climate neutral kifejezéseket.

Tanúsítottan karbonpozitív, karbonsemleges, klímakompenzált, csökkentett éghajlati hatás vagy a csökkentett szén-dioxid lábnyom. Ahogy az EU helyesen felhívta rá a figyelmet, ezek a feliratok, reklámszlogenek azt a hamis hatást kelthetik a vásárlóban, hogy a termék fogyasztása nincs semmilyen hatással a környezetre.

Ilyen például a Rossmann és a dm drogérialáncok saját márkás termékei, amelyeken a Climate neutral címke látható. Amikor 2022-ben utánajártunk, azt találtuk, hogy a Rossmann a vállalat fenntarthatósági jelentésében magyarázta el, mit is takar a klímasemleges kifejezés: „Klímasemlegesen előállított Rossmann termékeken dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy az adott termék előállítása – a nyersanyagtól kezdve a szállításon keresztül egészen a polcra kerülésig – nem befolyásolja a klímát. Az elkerülhetetlen kibocsátások esetén a Rossmann klímavédelmi projektekbe invesztál cserébe. Ezen termékeink a ClimatePartner „Klímasemleges” jelével vannak ellátva.”

Ez a tartalom az európai fogyasztói szervezeteket tömörítő BEUC által támogatott projekt keretében jött létre, így olyan tevékenység része, amely az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Programjának (2020-2025) működési támogatásában részesül.