A WHO szigorított a légszennyezés határértékein, mi a régit sem tartottuk be
Az Egészségügyi Világszervezet szeptember 22-én kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban, jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid határértéket például 75%-kal csökkentette. Magyarországon már a korábbi határértéket sem tudtuk tartani, emiatt 13 ezren halnak meg idő előtt hazánkban, és több millió ember életminősége rosszabb.
„Évi 13 100 halott a légszennyezés miatt. Tiszta Levegőt!” Az autómentes napon ezt a feliratot helyezte ki a Greenpeace Magyarország inverz graffitivel több fővárosi zebrára, elsősorban a Parlament környékén, illetve az Andrássy úton, amelyet korábban rendszeresen lezártak az autómentes nap alkalmából, ám idén elmaradt a fővárosi esemény. A figyelemfelhívó üzenetek mellett megjelenő több ezer kereszt a légszennyezés következtében elvesztett emberéleteket szimbolizálja. Emellett magyarok millióinak életminőségét károsítja a légszennyezés.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén 2021. szeptember 22-én mutatta be a legfrissebb tudományos ismeretekre alapuló, új egészségügyi irányadó értékeit a különböző légszennyező anyagokra. A WHO utoljára 15 évvel ezelőtt jelölt ki erre vonatkozó értékeket.
Magyarország több településén már a korábbi irányértékeket is többször túlléptük az utóbbi években.
Az új WHO-jelentésben a világszervezet sokkal szigorúbb értékeket javasol több légszennyező anyagra, a levegőben lévő apró részecskék (PM2.5) éves célértékét 10-ről 5 µg/m3-re csökkentette, eközben a magyar és uniós határérték 25 µg/m3. A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségére pedig a jelenlegi éves 40 µg/m3 helyett 10 µg/m3-értéket jelölt ki. Az utolsó rendelkezésre álló, 2019-es évről szóló hazai jelentés szerint minden vizsgált magyar településen ezek az éves értékek jóval magasabbak, mint a most javasolt irányértékek (2). A jelentéssel az Egészségügyi Világszervezet egyben azt is alátámasztja, hogy
a városi környezetben döntően a dízeljárművekből származó NO2 sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint azt korábban becsülték
– írja a Greenpeace.
„Az autómentes napon arra hívjuk fel a döntéshozók figyelmét, hogy radikális változásokra van szükség a közlekedéssel kapcsolatos szemléletben. A WHO új irányértékei megmutatták, hogy a közlekedési szennyezés sokkal kritikusabb, mint azt korábban hittük. A klímaválság miatt 2028 után nem szabadna belső égésű motoros járműveket forgalmazni és 2035-ig az utakról is el kell, hogy tűnjenek. A tisztább, élhetőbb városok érdekében a tömegközlekedés fejlesztésével és a szennyező járművek kiszorításával párhuzamosan a köztereket vissza kell adni az embereknek, nem foglalhatják el az autók a városaink legértékesebb területeit.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője, a Tudatos Vásárlók állandó szerzője.
Egyértelműen érezhető a klímaválság – mandulások a Balaton-felvidéken
A Greenpeace felháborítónak tartja, hogy sem az ország döntéshozói, sem a városvezetők évtizedek óta nem lépnek fel érdemében a magyarok millióinak életminőségét károsító légszennyezés ellen. Több légszennyező anyag esetén még az uniós egészségügyi határértékeket sem tartjuk, pedig azok kevésbé szigorúak, mint a WHO által kijelölt értékek. 2021 elején az Európai Bíróság ítéletében kimondta: Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy a PM2.5-nél nagyobb méretű PM10-részecskeszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában, és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson.
Eközben részecskeszennyezés miatt évente 13 100 magyar hal meg idő előtt. A részecskeszennyezés mellett a nitrogén-dioxid éves határérték-túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, amelynek a vége hasonló ítélet lehet, amennyiben a kormány nem lép fel a nitrogén-dioxid-szennyezettség ellen.
Fontos kiemelni, hogy tudományosan bizonyított: nincs az egészségünkre biztonságos légszennyezettségi szint. Aki hosszú távon akár csak enyhén szennyezett levegőben él, annak károsodni fog az egészsége, aminek az eredménye tüdőrák, agyvérzés, cukorbetegség és számos másféle egészségkárosodás lehet. A légszennyezés ellen viszont fel lehet lépni, ez csak a politikai akaraton múlik. A politikusok, kormányok, városvezetők felelőssége, hogy a magyar lakosság nagy részének továbbra is az egészségüket károsító levegőben kell élnie. Sajnos, egyelőre a választási programok, ígéretek sem ígérnek javulást ebből a kritikus helyzetből – mondta el Simon Gergely.