A klímaváltozás folyamatos alkalmazkodást igényel a résztvevőktől, ami bizony embert próbáló feladat. Növekvő hőmérséklet, aszály, áradás, szélsőséges időjárás. Kártevők, talajerózió, a tengerszint emelkedése, a tengerek és óceánok szennyezése  – mind egyszerre fenyegetik a termelők egzisztenciális biztonságát és az élelmiszerellátást. Mindannyiunk – fogyasztók, kis-és nagykereskedők – élete nagyban függ a gazdáktól, akik gondoskodnak az élelmünkről, egy globálisan rohamosan növekvő népesség élelmezéséről. 

A Föld élelmiszerkészletének 80%-át 500 millió kistermelő állítja elő. Ha ők nehéz helyzetbe kerülnek, annak következményeit mindannyian érezni fogjuk.

A klímaváltozás egyikünkre sem lesz tekintettel. Gyakran, pont azokat érinti a legsúlyosabban, akik a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Senki sincs mindezzel jobban tisztában, mint a fairtrade gazdák és termelők, akik közül sokan már most is a földjük elvesztésével, a  termésük csökkenésével vagy létbizonytalansággal küzdenek. A szélsőséges időjárás és a hőmérséklet növekedése mára érzékelhetően negatív hatással van a főbb kávé-kakaó vagy teatermelő fairtrade közösségekre. 

Tények és a hosszú távú tervek

A méltányos kereskedelem kötelékében dolgozó gazdág egyre komolyabb nehézségekről számolnak be. Christian Morales, perui kávétermelő gazda elmondása szerint

az utóbbi időben egyáltalán nem esik az eső, amikor kellene, és esik, amikor  nem számítanának rá.

Egy másik gazda, Benito Caso, szintén Peruból elvesztette a kávécserjéit az időjárásváltozás okozta levélrozsda miatt. Ezek a növények jelentik számára az egyetlen megélhetést, így az egész évi jövedelme is ebből származik. A kávéhozam Magda Reza földjén is jóval alacsonyabb, mint korábban volt. Ezért elkezdett kakaót, cassavát és banánt is termeszteni.

Benny Mathew indiai fűszertermelő gazda meglátása szerint, ha a klímaváltozás negatív hatásai erősödnek, a jövőben senki sem fog tudni termelni. Eliud Kirema kenyai agrárszakértő a termelés visszaesése kapcsán úgy látja, hogy a teacserjék hamarosan nem fognak tudni megfelelően növekedni. A Dominikai Köztársaságban olyan ciklonok pusztítottak, mint a Maria, amelyek a banán terméshozamát 18-25%-kal vetették vissza.

A perui fairtrade gazda elszánt, de szkeptikus a sikert illetően

Luis Mendoza Aguilar, perui gazda a fairtrade minősítéssel rendelkező NORANDINO kakaótermesztő szövetkezet és a latin-amerikai és karibi termelői hálózat (CLAC) tagja. Luis a Fairtrade részéről vett részt a 2019-es COP25 klímacsúcson.

A találkozó által adott lendületet arra szeretné felhasználni, hogy biztosítási alapot hozzanak létre a fairtrade termelők számára kifejezetten a klímaveszély által okozott károkra. Elmondása szerint az Amazonas vidékén, ahol korábban az eső egész évben egyenletesen elosztva esett, manapság jellemzően két-három esős hónap van. Ez az változékonyság nagyban csökkentette a terméshozamot, ami bizonyos esetekben 50%-ra is visszaesett. Úgy véli, sem a saját szövetkezete, sem az ország nincs felkészülve a jelenség kezelésére. 

Mint kistermelő úgy látja, a jelenlegi biztosítási konstrukciókat ugyan ismerik a gazdák, de a részletekkel kevéssé vannak tisztában. A hagyományos biztosítási formák több sebből véreznek: katasztrófa esetén a gazdának tételesen bizonyítania kell a kárt és annak mértékét, és gyakran késve érkezik a kifizetés. Aguilar és  szövetkezetének 7000 kistermelője olyan biztosítási rendszert szeretne, amely lehetővé teszi az időszakos kifizetést, szemben a jelenlegi állapottal, amiben csak a katasztrófa-esetek bekövetkezésekor van lehetőség a biztosítás igénybevételére. A Fairtrade elkötelezett abban, hogy törekvéseiket támogassa.

Hogyan mérsékli a fairtrade a klímaváltozás hatásait? 

A fairtrade segíti a gazdákat abban, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozással szemben, miközben a fogyasztóknak, termelőknek és kiskereskedőknek lehetőséget ad arra, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat. A módszert a Fairtrade Climate Standard elnevezésű szabványban fektették le.

A gazdák, termelők és az alkalmazottak

a fairtrade kereskedelemből származó prémiumot olyan projektekre is költhetik, mint a faültetés, öntözési rendszer kiépítése, vetésváltás vagy tiszta energia.

Ezek mind a fenntarthatóságot szolgálják helyi szinten, de a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez is hozzájárulnak. A gazdák és az alkalmazottak közösen, maguk dönthetnek arról, hogyan használják fel a prémiumot, hiszen ők tudják a legjobban, mire van szükségük ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak. 

Hogyan működik a Fairtrade szénhitel? 

A fejlődő országokban a Fairtrade Carbon Credits intézménye (fairtrade szénhitel) a Gold Standard nevű klímaszervezettel együttműködésben a gazdálkodó közösségek számára lehetővé teszi a szénhitelből származó haszonhoz való hozzáférést, amit a klímaváltozás elleni küzdelemre fordíthatnak. 

A cégek szénhitelt vásárolhatnak az ellátási láncban való szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésére vagy ellensúlyozására. A hitel megvásárlásával a cégek a károsanyag kibocsátás azon részét is el tudják “számolni” így, amelyet a cég a csökkentési tervezetének keretein belül nem tudna. 

A közösségek pedig például fát ültethetnek a szénhitelből, amelyek árnyékot és vizet adnak. A Fairtrade Climate Academy (Fairtrade Klíma Akadémia) trénereket képez, akik megtanítják a gazdáknak,  hogyan küzdhetnek meg sikeresen a negatív hatásokkal, és hogyan tudnak alkalmazkodni az időjárási és mezőgazdasági változásokhoz. 

A biodiverzitás védelme

A klímaváltozás és a természeti katasztrófák egymással szorosan összefüggenek. Az ENSZ biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudományos világszervezete szerint jelenleg már egy millió növény-és állatfajt fenyeget a kipusztulás az ember pusztító tevékenysége miatt. 

A Fairtrade azzal is védi a természetet, hogy szabványaival a fenntartható élelmiszergyártást támogatja, például a különösen veszélyes rovarirtók használatának és a védett területek fáinak kivágásának megtiltásával.  

A Fairtrade és a nők – egy eredeti és példamutató projekt 

Hondurasban egy 2000 kakótermesztőt tömörítő szövetkezet másfél millió fa elültetésével újjáélesztette a klímaváltozástól súlytott kakaótermesztést. A programban 300 000 árnyékot adó fát is telepítettek.

Marlene Soprano, a szövetkezet igazgatójának nyilatkozata szerint a szövetkezeti tagok hatalmas veszteségeket könyvelhettek el a kávétermesztésben, a kávécserjét megtámadó levélrozsda, a szabálytalan esőzések és hosszan tartó száraz időszakok miatt. Rájöttek, hogy az egyetlen jó megoldás, ha megélhetésük nem függ a kávétól, a kakaó pedig sok helyen megterem, ahol a kávétermesztés veszélyben van. A kakaó ellenállóbb az időjárás változásaival szemben, és a piaci árak is kiszámíthatóbbak. Így a kakaó a gazdák számára jelenleg biztosabb jövőt jelent. 

A COAGRICSAL részben a fairtrade prémium segítségével elindított egy faiskola-programot, amelynek keretében erős, zamatos termést adó kakaófákat tudnak nevelni. Azon túl, hogy a természet védelmét kiemelten szolgálja, a projekt különlegessége abban áll, hogy az erősen férfias Dél-Amerikában a gyárat fiatal nők vezetik. A kereskedelemből származó bevételt tetszés szerint fektethetik be további közösségi projektekbe. Ma, 2020-ban, öt évvel az első facsemeték elültetése után, megkezdődött az első szüret. 

A fairtrade rendszer támogatja, és arra biztatja a szövetkezeteket, hogy a nők általában több felelősséget és pozíciót kapjanak a társadalomban.

Több alkalmazásban álló nő, stabilabb közösségek

Marlene Soprano szerint mindez azért is fontos, mert a nők gazdasági jelenlétének hatására nőtt a termelékenység és a stabilitás, a férfiak és a nők között pedig kiegyensúlyozottabb viszonyrendszert hozott létre. A Xol gyár organikus és hagyományos kakaót is feldolgoz, a szövetkezet nyers formában is az egész világon exportálja a termést zsákokba és konténerekbe gyűjtve. 

Alejandra Remus még csak 24 éves, de ő a termelés vezetője, kolléganőivel együtt gépeket irányít a hatalmas, tiszta gyárépületben, ahol kakaóoldatot és egész csokoládét is készítenek. A Xol márka saját termékeként és más cégeknek is gyártanak csokoládét a hazai és nemzetközi piacra. A gyárban dolgozó nők egytől egyig büszkék rá, hogy a belga vagy svájci minőségi követelményeknek is meg tudnak felelni. 

Alejandra szerint, az, hogy a nők is felelős pozícióban dolgozhatnak, és a klímaváltozással kapcsolatban komoly előrehaladást értek el, nem csak nekik, hanem családjaik és a közösség minden tagja számára előremutató és reményt keltő lépés. 

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Ezt a tartalmat az International Visegrad Fund támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta. ‘V4 Cooperation for moving forward fair trade as a socially innovative economic model’ (21810223).