Kérdések és válaszok

Kedves Olvasóink! Mivel idén nagyon beszűkültek a fogyasztóvédelmi pályázati források, tanácsadó tevékenységünket csak korlátozott formában tudjuk fenntartani. 2011 júliusától (reméljük, ideiglenesen) csak TVE támogató tagoknak nyújtunk tanácsadást. Köszönjük a megértést.

Üdvözlettel,
Tudatos Vásárlók Egyesülete
A rádióban hallottam, hogy a sertésgazdák az etetés egy jelentős részét - 25%-át – Amerikából importált génmódosított szójával fedezik. Ez a sertés feldolgozása során a húsban jelentkezik, illetve kimutatható az esetleges elváltozás és annak jelenléte? A génmódosított anyagokat tartalmazó élelmiszerek esetében mekkora mennyiségtől kell feltüntetni, ha tartalmaz ilyen összetevőt az adott termék?

dr. Haraszti Anikó, a TudatosVásárló.hu fogyasztóvédelmi szakértőjének válasza:

A GMO termékekre az Európai Unió országaiban különleges jelölési követelmények vonatkoznak, a csomagoláson, illetve a címkén az alábbi feliratok egyikének kell szerepelnie:

- "géntechnológiával módosított",
- "géntechnológiával módosított (összetevő neve)-ből előállított",
- "géntechnológiával módosított (szervezet neve)-t tartalmaz",
- "géntechnológiával módosított (szervezet neve)-ből előállított (összetevő neve)-t tartalmaz".

A figyelmeztetés szerepelhet az összetevők felsorolásánál, de lábjegyzetbe is tehetőek. Ha a termék csomagolása túl kicsi, vagy nincs is csomagolása, a bolt polcain, a termék közvetlen közelébe kell a feliratot elhelyezni. A génmódosítás ténye mellett fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra is, ha a termék össszetételében, tápértékében, felhasználásában eltér a hagyományos megfelelőjétől, valamint az élelmiszer etikai vagy vallási aggályokat ébreszthet. Amennyiben nincs hagyományos megfelelőjük, az élelmiszer jellegét és jellemzőit is fel kell tüntetni a címkéken.


A kötelező és szigorú jelölési rendszert azonban némiképp hígítja az a szabály, miszerint ha a termék illetve egyes összetevői legfeljebb 0,9%-os arányában olyan anyagot tartalmaznak, amely GMO-kat tartalmaz, azokból áll vagy állították elő, feltéve, hogy ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen, akkor nem kell feltüntetni a GMO jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy teljes bizonyossággal nem tudjuk elkerülni az ilyen típusú termékek fogyasztását.

Magyarország jelenleg GMO-mentes övezet, tehát nem lehet génmódosított növényeket termelni. Az importtermékek között azonban előfordulnak genetikailag módosítottak. Amennyiben valamely importtermék GMO-tartalma meghaladja a 0,9%-os határértéket, akkor ezt fel kell tüntetni a termék csomagolásán (0,9%-os előfordulás alatt a "technikailag véletlen előfordulás lehetősége" miatt nem kell címkézni). Alapos a gyanú azonban, hogy ez sokszor „elfelejtődik". A Greenpeace 2006-os laboratóriumi vizsgálata 3 konzerv húskészítményben talált 3% feletti GMO-tartalmat, amelyek csomagolásán ezt nem jelölték.
Az élelmiszeripari termékekben a GMO határértéket az összetevőkre kell vonatkoztatni. Tehát, ha pl. egy húskészítmény 2%-ban tartalmaz szóját, amelynek 1%-a GMO, akkor a GMO-tartalmat jelölni kell a termék címkéjén, holott a teljes termékre vonatkoztatott génmódosított összetevő mennyisége csupán a termék 0,02%-a. (Forrás: ÁNTSZ)

Magyarországon nincs köztermelésben GMO növény, azonban import GMO-val szennyezett takarmány található a forgalomban, elsősorban szójáról van szó.
GMO takarmánnyal etetett állatból készült terméken nem kell feltüntetni a GMO-kapcsolatot.
Teljes GMO mentességet biotermékek esetén lehet garantálni, nem kaphat ugyanis bio minősítést az a termék amely GMO tartalmú.

Egyelőre nem áll rendelkezésemre információ arról, jelentkezik-e, és ha igen milyen formában a GMO az állat húsában a takarmányozás után.

Kihez lehet olyan igénnyel fordulni, hogy a gyártók tüntessék fel a sajtokon, hogy milyen oltóanyag felhasználásával készültek? Mert vannak állati és nem állati eredetűek egyaránt. Jelenleg azonban csak annyi található a címkéken, hogy tejoltó, esetleg oltóenzim.

A sajtok előállításáról, annak szabályairól, körülményeiről a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen rendelkezik.
Az "oltós alvasztású érlelt sajtokról" szóló leírás a linkelt pdf dokumentum 32-36. oldalain olvasható.

Ezek szerint az oltóanyag: "rennin, vagy más eredetű alvasztóenzim".
Az enzimeket két módon állítják elő:
- természetes módon: borjúbendőből (mészárszéken feldolgozott borjú "maradékából") vonják ki, illetve
- mikrobiológiai erjesztéssel: genetikailag módosított (GMO) baktériumtörzs tenyésztésével.

A jelenlegi szabályozás szerint a sajtokon, azon kívül, hogy oltóanyagot tartalmaz (és e tekintetben a "tejoltó" és az "oltóenzim" ugyanazt jelenti), az enzim eredetét nem kell feltünteni.

Kihez lehet a feltüntetés igényével fordulni?

A szabályozás megváltoztatása komoly és hosszadalmas folyamat. Ha ezt szeretné elérni, javasoljuk, első lépesben keresse meg helyi országgyűlési képviselőjét.
Ha az információ érdekel, javasoljuk, hívd fel a terméket előállító tejüzemet, és kérj tőlük a konkrét termékre vonatkozó tájékoztatást. Természetesen a céghez is fordulhatsz azon igényeddel, hogy a terméken is
szerepeljen a felhasznált enzim eredete. Ennek a kérésnek azonban a gyártó nem köteles eleget tenni.