Kérdések és válaszok

A TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértőjének válasza:

Természetesen a lenyelt illóolaj veszélyesebb a kontraindikáció szempontjából. Mivel bizonyos anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben ezért a felsorolt betegségekben szenvedőknek, illetve az azokra meglévő hajlam esetén, én bőrre se nagyon kenném azokat az illóolajokat, amelyek károsíthatnak.

Töményen semmilyen illóolajat nem tanácsos használni, pláne nem rendszeresen.

A levendulát nem rendszeresen, hanem csak "tűzoltás" céljára, például égés esetén, ajánlott töményen használni. Van még pár illóolaj, amelyeket különféle bőrproblémák (akne, herpesz) esetén lokálisan szigorúan az érintett helyre felkenhetünk max. 3 napig. Parfüm céljára is hígítani kell (a legjobb erre a célra a jojobaolaj), már csak azért is , mert a tömény illóolaj hatása kevésbé vonzó a másik fél számára, mint a hígított.

Szoba-illatosítás esetén szubsztilis aromaterápiáról van szó, amikor pár csepp (1-3) árad szét lassan a szoba levegőjében - ekkor, mivel ilyenkor az illatok a pszichére, a lélekre hatnak, vagyis fizikai hatással nem kell számolni, nem veszélyesek a kritikus összetevőket tartalmazók.

A TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértőjének válasza:

Az általam használt adatbázisban sajnos eléggé negatívan értékelik az Yves Roches termékeket. 26 termékük közül a Hamamelis testápoló kapott jó, míg a Retinol nappali és ránctalanító krém közepes minősítést. A többi mind a rossz vagy nagyon rossz kategóriát érdemelte ki nem éppen bőrbarát anyagaiknak köszönhetően.

Mi általában a minősítésel rendelkező natúr vagy biokozmetikumokat szoktuk ajánlani. A BDIH minősítésű natúr kozmetikumokat például a legtöbb helyen kapni lehet. Ezekről a következőket érdemes tudni:

A "kontrollált natúr kozmetikum" embléma viselését a BDIH csak azon cégek termékeinek engedélyezi, amelyek:

* szintetikus anyagok helyett természetes alapanyagokat, növényi olajakat, viaszokat, kivonatokat (lehetőleg ökológiai eredetűeket), állati termékeket (tej, zsír, méhviasz), valamint ásványi anyagokat használnak;
* nem tesznek szintetikus színanyagokat, allergizáló illatanyagokat, emulgálószereket, szilikonokat, paraffint és más ásványolaj-származékokat a készítményeikbe;
* akik az anyagok mikrobiológiai biztonsága érdekében a természetes konzerváló anyagok és eljárások mellett (pl. illóolaj, antioxidánsok) csak az engedélyezett természetazonos konzerválószereket használják: például benzoesavakat és ezek sóit, ethilésztert, szalicilt, szorbinsavakat és ezek sóit, valamint benzilalkoholt. Ezeket azonban a termékeken külön fel kell tüntetni.

A BDIH irányelvei nem engedélyezik a nyersanyagok és a kész kozmetikumok radioaktív besugárzását, például csírátlanítás céljából, s géntechnológiával megváltoztatott összetevők sem használhatóak. A gyártók felé környezetvédelmi kívánalmakat is megfogalmaztak: csökkenteni kell a környezetet terhelő csomagolóanyagok használatát, így javasolják a visszaváltható csomagolóanyagokra való átállást. A natúrkozmetikai kritériumok betartásáról független vizsgálóintézet gondoskodik.

További részletek cikkünkben >>>

Ha szeretnéd leellenőrizni, hogy az általad használt kozmetikumoknak mennyire veszélyesek az összetevői, ezt megteheted itt >>>

A kérdés eldöntéséhez több tényezőt érdemes összehasonlítani:

- használatkor felmerülő környezetterhelés (azaz víz- és energiaigény, mosogatószer-használat) - ez egyben a költségeket is jelenti
- eredmény (mennyire lesz tiszta az edény)
- a gyártáskor és hulladékká váláskor felmerülő környezetterhelés (a mosogatógép esetében) időigény

Az interneten a témában egy komoly tanulmányt, a Bonni Egyetem kutatását találtuk. A kutatás keretében 7 európai ország 113 lakosának kézi mosogatási szokását vizsgálták, ezt hasonlították össze a leghatékonyabb (A/A/A címkés) mosogatógépek teljesítményével. A kutatás eredménye: a mosogatógép feleannyi energiát, egyhatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert is használ. A legtakarékosabb és legóvatosabb fogyasztók sem voltak olyan jók, mint a mosogatógép. Teli mosogatásonként a gép 88 liter vizet spórol, ami évi 32.000 liter megtakarítást jelent (ha legalább napi egyszer teletesszük).

A mosogatógépek az eredményt, az elmosott edények tisztaságát illetően is eredményesebbnek bizonyultak. Az időhasználat tekintetében: a kutatásban a mosogatógép ki- és bepakolása 15 percet vett igénybe, míg a kézi mosogatás átlag 79 percig tartott. A mosogatógép tehát évi akár 400 órás időmegtakarítást is jelenthet - a tanulmány szerint.

Fontos, hogy ez a tanulmány az összehasonlításkor nem veszi figyelembe a mosogatógép gyártásakor és előállításakor felmerülő környezeti terhelést. Ez azonban valószínleg nem is módosítaná jelentősen az eredményeket, hiszen, mint egy másik kutatásból (úgynevezett teljes életciklus elemzés, elérhető itt kiderül, a mosogatógépek esetében a gyártáskor és hulladékká váláskor jelentkező környezeti teher a gép teljes élettartama alatt felmerülő "szennyezésnek" csak az 5%-át teszi ki.

Mosogatógép használata esetében viszont semmiképpen sem ajánljuk az edények előzetes elöblítését. A gép megfelelő alkalmazása esetén erre nincs szükség, a nagyobb ételmaradékokat elég a szemetesbe söpörni.

További tippjeinket a gépi mosogatáshoz itt >>>

Magyarországra kb. 6000 tonna citromsav jön évente, ebből 4000-4500 kínai, 1000 európai, a többi orosz, ukrán, de sajnos mindig él a gyanú, hogy az európai egy részét is Kínában gyártják. Magyarországi gyártás nincs, és nem is volt. Elvben a kínai termék is megfelel az európai követelményeknek, de ez a forgalmazó (importőr) felelőssége, és abból sok van. Némelyik nem túl bizalomgerjesztő.

Ha valaki természetes, és magyar terméket keres, akkor citromsav helyett  az L+ borkősavat javaslom. Ezt  borászati boltokban lehet kapni, és ha nem is magyar, akkor is Európából származik. Az L+ jelöli a természetes származást, ez a sav van a klasszikus citrompótlóban is. Magyarországon az Aranykapu Rt. gyártja: http://www.aranykapu.hu/.