alap kinézet

Cikkek

System Messages

12 féle ásványvizet kellett kivonni a forgalomból

A tételeket a nitrition koncentráció és a Pseudomonas aeruginosa engedélyezett határértéket meghaladó tartalma miatt kellett visszagyűjteni. A nitrition a Wikipedia szerint a biokémiában is fontos szerepet játszik, az erős értágító hatású nitrogén-monoxid kiindulási anyaga. A Pseudomonas aeruginosa baktérium pedig a kórházi körülmények között előforduló fertőzések egyik leggyakoribb és legveszélyesebb előidézője. Az üzletláncok – együttműködve a hatósággal – az érintett termékeket haladéktalanul levették a polcokról. 

Határérték: Nitrition koncentráció: 0,1 mg/l 
Pseudomonas aeruginosa: 0/250 ml 

Mintavétel

Márkák

Kifogásolás oka

One Euro Store Kft. élelmiszerüzlet Budapest II. ker. Retek u. 18.

Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
2 cfu/250 ml

Lidl Magyarország Ker. Bt. élelmiszerüzlet Hatvan, Radnóti tér 19.

Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
1,3*10 cfu/250 ml

Pseudomonas aeruginosa 
1 cfu/250 ml

86.sz. ALDI Hatvan

Aquitas Zafír szén-dioxiddal enyhén dúsított ásványvíz

nitrition-konc. 0,32 mg/l

ALDI raktár Biatorbágy

Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 2,6x10 cfu/250ml 

Aquitas Zafír szén-dioxiddal dúsított ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
1 cfu/250 ml 

ALDI raktár Biatorbágy

Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Nitrition-koncentráció 
0,16 mg/l

Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
1,0*10²cfu/250 ml

Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
1,1*10 cfu/250 ml

ALDI raktár Biatorbágy

Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l víz 

Pseudomonas aeruginosa

Aquitas Zafír széndioxiddal enyhén dúsított természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 
4 cfu/250 ml

LIDL Magyarország Ker. Bt. raktár Szigetszentmiklós

Saguaro Mizse szénsavmentes természetes ásványvíz 1,5 l

Pseudomonas aeruginosa 1,0*10² cfu/250 ml 

 

A vizsgálatról készült videó:

 

 

 

Kép: Pixabay.com

Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

Európa és Ázsia kutatói egyesült erővel dolgoznak egy olyan nemzetközi projekten, amely a lakosság sóbevitelét hivatott csökkenteni. Egy keresztmetszeti vizsgálat szerint a résztvevők jelentősen alulbecsülték az általuk bevitt só mennyiségét és a magas sótartalmú élelmiszereket is nehezen tudták meghatározni. Nyolc országban végezték el azt a vizsgálatot, amelyben a sófogyasztással kapcsolatos attitűd, észlelési folyamat és a fogyasztási szokások vizsgálatát helyezték előtérbe.

Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika vett részt az említett követéses vizsgálatban összesen 6987, életkorukat tekintve 18-65 év közötti résztvevő bevonásával. A mintába kizárólag diagnosztizált betegséggel nem rendelkező személyek kerülhettek, a speciális diétás vonatkozások befolyásának kiküszöbölése végett.

A vizsgált személyek véleménye ellentmondásos volt, ugyanis a sóbevitel csökkentését egészségesnek és nagy jelentőségűnek tartották, viszont nem mutattak érdeklődést a saját sóbevitelük csökkentésére. Ennek megoldására és a globális sócsökkentés megvalósításához a kutatók különböző módszerek kidolgozását tervezik az országonkénti sajátosságokat figyelembe véve a fogyasztók széleskörű bevonásához.

Egy – a kutatás tárgyához igazított – élelmiszer fogyasztási gyakoriságot felmérő teszt eredményei alapján a résztvevő országok többségénél az ún. „otthoni forrás”-ból származó ételek emelték meg legjobban a napi sóbevitelt. Ebbe a csoportba a megvásárolt magas sótartalmú élelmiszerek tartoznak és az otthoni ételkészítés során hozzáadott, valamint az asztalnál történő utánsózás alkalmával elfogyasztott só.

A „házon kívüli források”, mint az éttermek és házhozszállított ételek a résztvevők szerint nem tartalmaznak közel sem akkora mennyiségű sót, mint a saját készítésű ételek, amelyek szerintük a legnagyobb mennyiséget tartalmazzák. Véleményüket megcáfolandó, a résztvevők megkapták a tényleges listát az általuk elfogyasztott ételek sótartalmáról, így láthatták, hogy a vizsgálatban részt vevők 51%-nál a magas sótartalmú élelmiszerek emelték jelentősen a beviteli értékeket.

Kína és Brazília vizsgálati személyei voltak a legmotiváltabbak a hat hónapon át tartó sócsökkentésben, míg Németország és Ausztria résztvevőinek fele sem mutatott hajlandóságot a változtatásra.

A résztvevők jellemzően nem ismerték a jelenleg ajánlott sóbeviteli mennyiséget, azonban a változtatáshoz pozitívan hozzáálló résztvevők voltak a tájékozottabbak a túlzott sóbeviteli egészségre gyakorolt hatásait illetően.

A sóbevitel csökkentésében a résztvevők a felelősséget elsősorban saját maguknak tulajdonították, majd az élelmiszergyártókat, éttermeket és a szupermarketeket nevezték meg felelősként. A kutatásban résztvevők szerint a sócsökkentéshez szükséges információkat egészségügyi szolgáltatások révén (pl. orvos, dietetikus által) és az élelmiszercímkékről szerezhetik, a médián belül pedig a televízióból, weboldalakról, illetve újságcikkekből.

A kutatást végzők a vizsgálat alapján a magas sótartalmú élelmiszerek megismertetését és az egyéni sóbevitel becslésének megtanítását javasolják. A figyelemfelkeltés alapvető fontossággal bírna, tekintve a résztvevők kapcsán tapasztalt alacsony motivációt a sóbevitel csökkentésében. Nemcsak a témához való hozzáállás megváltoztatása, hanem a sócsökkentő technikák elsajátítását befolyásoló külső tényezők megismerése is szükséges a jövőben. A leginkább hozzáférhető kommunikációs csatornák (TV, internet) alkalmazásával lenne célszerű minél nagyobb tömeget elérni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a fogyasztók jellemzőit – hangzik a kutatás összegzése.

(További információ a kutatásról: Newson R.S, Elmadfa I, Biro Gy, et al. (2013). Barriers for progress in salt reduction in the general population. An international study. Appetite 23:71C:22-31. DOI: 10.1016/j.appet.2013.07.003.)

Forrás: EUFIC

Kép: Pixabay.com

Van értelme a párizsinak?

Az előrecsomagolt élelmiszerek jóval drágábbak és környezetterhelőbbek csomagolatlan, kimérős társaiknál, de ez már a répás tesztünkből kiderült. Akkor kiszámoltuk, hogy 1000 forintért vesszük a csomagolt répa kilóját, pedig mindössze néhány perc frissen lereszelni (és a költségek is sokkal alacsonyabbak).

Most megnézzük, mi a helyzet a felvágottak terén. Mennyivel fizetünk többet a csomagolt párizsiért, és mi mindent vehetnénk még helyette, ha elzarándokolnánk a húsos pulthoz?

Ahhoz, hogy ezt kiderítsük, elmentünk az egyik szupermarketbe, ahol első körben megnéztük, mennyi húst tartalmaznak a párizsik. A legalacsonyabb 47%-os volt, a legmagasabb 75% húst tartalmazott. Hogy milyen húst? Inkább nem gondolunk bele. És mi van bennük még?

Az összetétel megoszlása:

Ugyanebben a boltban a legolcsóbb kimérős sonka ára 969 Ft/kg (füstölt-főtt pulyka alsócomb), a legdrágább kimérős Brandenburgi füstölt sonka, 3490 Ft/kg, hústartalom 100%.

Vagyis a kimérve kapható sonkáért ugyanannyit kell fizetnünk, mint a jobb minőségű párizsiért. De menjünk tovább.

A legjobb minőségű sonkák kilónkénti ára kb. 5000-10000 Ft között mozog, persze lehetnek eltérések. Ezek már prémium minőségűek, hústartalmuk 100%, és nem tartalmazzák a párizsis fotón látható felesleges összetevőket. Hogyan építhetnénk be ezeket a mindennapjainkba?

Mi lenne, ha kevesebb húst ennénk, mondjuk fele annyit, mint előtte?

Ha egy héten 3 előrecsomagolt csomag 10 dkg-os párizsit elhasználunk, az a drágábbal számolva kb. 1000 Ft. Ebből már vehetünk 15-20 dkg prémium sonkát, amit a húsos napokon tehetünk a szendvicsbe. A húsmentes napokat asztalt paradicsommal, sajttal, zöldségekkel „vészelhetjük át”. A szendvicsbe kerülhet almaszelet, reszelt répa, bazsalikomlevél, de a variációk száma szinte végtelen.

Szerintetek megéri?

Tetszett a cikkünk? Támogasd az egyesületet! Köszönjük!

Kép: Nagy Melinda

    

Már letölthető a fogyasztóvédelmi applikáció

Az NFH olyan ismeretanyagot állított össze új okostelefon-alkalmazásában, amely a mindennapok során leggyakrabban felmerülő fogyasztóvédelmi kérdésekre ad választ. Az alkalmazás segít eligazodni az áruvásárlásra, az internetes kereskedelemre, a termékkel kapcsolatos reklamációra, illetőleg az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szabályok rendszerében, ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy az érdeklődők megtalálják azt a legrövidebb utat, amelyen keresztül kérdéseikre választ kaphatnak, illetve panaszaikat benyújthatják.

Az alkalmazás részeként lehetőség van a felhasználó által megvásárolt termékek nyilvántartására és beállítható, hogy a program figyelmeztessen a szavatossági, jótállási idő közelgő lejártára is. Az alkalmazás segítségével fényképet készíthetünk a nyugtáról, számláról, jótállási jegyről is, így gyorsan visszakereshető, hogy az adott terméket hol és mikor vásároltuk.


 

 

Az alkalmazás tartalma folyamatosan frissül, a jövőben az egyes témakörökön belül aktuális, az adott szezonhoz köthető tudnivalók is bekerülnek az applikációba. Az adatbázis jelenleg wi-fi környezetben frissül (letöltés után elsőként tehát javasolt wifi-környezetben elindítani), a hamarosan megjelenő első frissítés ugyanakkor lehetővé teszi a 3G alatti adatbázis-frissítést is. Az alkalmazás ingyenesen letölthető:a Google Play Áruházban,  és az App Store-ban.

Kiprobáltátok már? Írjátok meg tapasztalataitokat a cikk alá kommentben!

Forrás: NFH-sajtóközlemény

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Benzolszármazékot találtak heringkonzervekben

A kiemelt ellenőrzés a Magyarországon forgalomba hozott, füstöléssel készült halkonzerveket. A NÉBIH laboratóriumában összesen 36 tételt vizsgáltak. Végül négy füstölt hering halkonzerv tételt kellett kivonni a kereskedelmi forgalomból határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság azonnali hatállyal megtiltotta a vizsgált tételek forgalmazását és elrendelte a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását.

A PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) főként a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek. Többszáz vegyület tartozik a csoportba, mindenütt megtalálhatók a környezetben. A csoport egyes vegyületei rákkeltő hatásúak, de vegyületeinek karcinogén aktivitása különböző. Legfontosabb képviselőjük az erősen rákkeltő benzo(a)pirén. A policiklusos aromás szénhidrogén vegyületek egy részének a magzatot és az immunrendszert károsító, továbbá irritáló és allergizáló hatása is van.

Több úton juthatnak az élelmiszerekbe: környezeti eredetű szennyező anyagokként valamint egyes PAH-okkal szennyezett csomagoló és burkolóanyagok révén, továbbá technológiai eredetű szennyeződésként az élelmiszeripari feldolgozás során: a füstölési, és olyan hőkezelési és szárítási eljárások során szennyezhetik az élelmiszereket, melyek során ezek az élelmiszerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az égési termékekkel. Környezeti szennyezőanyagként különösen halakban és halászati termékekben fordulhatnak elő.

Az intézkedés azokat a PIF-TRADE COM Kft. által forgalmazott, Lettországból származó „RIGA GOLD Füstölt hering olajban” elnevezésű termékeket érinti, melyek minőségmegőrzési ideje:

  • 2016. március 01.
  • 2016. április 18.,
  • 2016. augusztus 22.,
  • 2017. augusztus 28.

A hatóság a RIGA GOLD márkajelzéssel ellátott valamennyi „Füstölt hering olajban” elnevezésű élelmiszer tétel további forgalomba hozatalát a termék biztonságosságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredmények bemutatásához kötötte.


Forrás: NÉBIH sajtóközlemény

Kép: NÉBIH

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

A fogyasztókat védik az új szabályok

A 2014. június 13-án életbe lépett irányelv szerint a változások főként a nem személyesen vagy nem hivatalos telephelyen történő vásárlásokat érintik. Ez jelentheti az online rendelést, az árubemutatós, vagy az otthoni szerződéskötést is. A rendeletet kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre érvényes.

A rendelet két szerződéstípusra érint. Egyrészt az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, mint például a házaló kereskedés vagy az utazással egybekötött termékbemutatók, amik főleg az idősebb korosztály számára sok, főleg anyagi problémát okoznak. Sokszor ígéretekkel, ajándékokkal csábítják a potenciális vásárlókat a rendezvényekre, ahol aztán ráveszik őket, az amúgy felesleges termékek megvételére. Emellett ide tartoznak a fogyasztó munkahelyén, lakásán és az interneten történő vásárlások, szerződéskötések.

Az interneten keresztül történő vásárlások száma rohamosan nő. Itt is kiemelt védelemre szorulnak a fogyasztók, hiszen úgy vásárolnak meg egy árut, hogy valójában nem is látják azt és az eladót sem. Ez sokszor okoz kellemetlenségeket a megrendelőnek. Gyakori, hogy amikor a fogyasztó nem azt az árut kapta, amit rendelt, vagy még sincs szüksége rá, a vállalkozás elérhetetlen, és a fogyasztó gondban marad.

Mik ezek az újítások?

  • A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell minden költséget. Semmilyen rejtett költség, nem rakódhat a feltüntetett árra.
  • A jelenlegi 8 munkanapos elállási határidő 14 napra hosszabbodik, valamint ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
  • A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztónak a termék árát, és a szállítási költséget.
  • A kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos, fogyasztó számára is érthető használata.
  • A szerződéskötést követő telefonos ügyintézéskor, a fogyasztót a hívásért emelt díj nem terhelheti.

Forrás: NFH sajtóközlemény

Kép: dreamstime

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Változnak a fogyasztói jogok az Unióban

A Fogyasztói Jogok Irányelvét minden tagállam köteles volt beilleszteni saját jogalkotásába 2013. december 13.-ig. Az Irányelv, minden olyan esetben erősíti a fogyasztók védelmét, amikor a termékeket vagy szolgáltatásokat nem a kiskereskedelemben vásárolják meg, pl. amikor online, katalógusból vagy online aukción történik a vásárlás. Minden olyan esetben alkalmazni kell majd 2014. június 13. után, amikor a fenti típusú szerződés jön létre az EU fogyasztóival.

Minden kereskedőnek, aki az EU területén végez értékesítést, felül kell vizsgálni jelenlegi ügymenetét, weboldalának tartalmát és felépítését, és általános, illetve eseti szerződési feltételeit annak érdekében, hogy az új szabályozásnak megfeleljen.

Melyek a legfontosabb változások?

  • Tájékoztatással kapcsolatos elvárások: Az irányelv részletezi mindazon információkat, melyeket az eladók kötelesek az EU-beli vásárlóknak nyújtani a szerződésmegkötés előtt. Ezek a követelmények különböznek aszerint, hogy a szerződés egymástól távol lévők között jön-e létre, vagy más módon. A távol lévők közötti szerződésekkel kapcsolatban az Irányelv elismeri, hogy a követelményeket adaptálni kell a technológiai lehetőségek figyelembe vételével (pl.mobiltelefonok).
  • A türelmi időszak kiterjesztése: A távol lévők közötti, és a vevő otthonában kötött szerződések esetén, a vevő részére a szerződéstől való elállásra eddig biztosított 7 napos határidő 14 napra növekszik. A vásárolt szolgáltatások esetében ez a türelmi időszak a szerződés megkötésének időpontjában, áru vásárlása esetén annak a vevő részéről történő átvételének időpontjában kezdődik. Ez az időszak az eddigi 3 hónapos időszakkal szemben 12 hónapig is kiterjeszthető abban az esetben, ha a kereskedő az eladás során elmulasztotta tájékoztatni a vevőt erről a jogáról. Az elállási jog nem vonatkozik bizonyos termékek és szolgáltatások körére ( pl. személyre szabott termék vagy szolgáltatás ) Ezen kívül az elállás jogát akkor sem gyakorolhatja a vevő. Ha a szolgáltatást már teljes egészében teljesítették úgy, hogy a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, és elismerte, hogy az elállás joga ilyen teljesítés esetén elvész. Az Irányelv egy minta nyomtatványt is javasol az elállási jog gyakorlásához, illetve tartalmaz néhány szövegezési javaslatot a szerződésekbe.
  • Csökken a visszafizetési határidő: Az eladók részére a vételár visszafizetésére eddig rendelkezésre álló 30 napos határidő 14 napra csökken. Fontos, hogy avisszafizetésnek tartalmaznia kell a szállítási költséget is.
  • Szállítási határidő: Ellenkező megállapodás hiányában minden terméket a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül le kell szállítani.
  • Költségek: Amennyiben az eladó a vevőre kívánja hárítani az áru visszaszállításának költségét, erről köteles a vevőt előre egyértelműen tájékoztatni. Az eladó nem számíthat fel magasabb költséget a kártyás, vagy egyéb fizetési mód tényleges költségeinél és nem kérhet magasabb díjat mint a telefonos segítségnyújtás tényleges költsége. Az eladóknak biztosítani kell, hogy a termék vagy szolgáltatás megszerzésének teljes költsége – annak minden járulékos díjával együtt- nyilvános legyen a szerződés megkötése előtt.
  • Kifejezett kinyilvánítások: Az eladóknak biztosítaniuk kell, hogy az online rendelést leadó vevők kifejezetten kinyilvánítsák fizetési szándékukat. Az Irányelv azt javasolja, hogy a weboldalnak az a gombja, amely a rendelés leadására szolgál, a ”megrendelés fizetési kötelezettséggel”, vagy hasonló egyértelmű szövegezéssel legyen megjelölve. Az extrák igénybevételéhez feltüntetett ablakok előre bepipálása tilos lesz, a vevőknek határozottan kell nyilatkozniuk azok bejelölésével.
  • Következtetés: Bármely, az EU területére fogyasztói terméket értékesítő vállalkozásnak felül kell vizsgálnia eddigi eladási ügymenetét, hogy kiderüljön, milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek az Irányelvet alkalmazó jogalkotásnak. A weboldalakon írt feltételeiket valószínűleg meg kell változtatniuk, az pedig biztos, hogy az online megrendeléseket (és a hozzájuk tartozó visszaszállítási és visszatérítési feltételeket) frissíteniük kell.

Forrás : monaq.com

Kép: dreamstime

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Tucatnyi vegyszer és szintetikus adalékanyag lehet a borban

A kérdés tisztázására Bortudatossági kampányt indított a Terra Hungarica mozgalom. A bor is áldozatául esett az uniformizáló tömegtermelés vívmányainak: készítéséhez sokan tucatnyi vegyszert és szintetikus adalékanyagokat használnak.

Míg a legtöbb élelmiszeren fel kell tüntetni, hogy pontosan mit tartalmaz és hogyan készült, addig a bor esetében a címkén csupán a kén használatáról kötelező nyilatkozni, holott a jelenleg hatályos szabályozás (606/2009/EK rendelet) több tucatnyi borászati kezelés és segédanyag alkalmazását teszi lehetővé. Napjainkban egy átlagos borászat rutinszerűen használ gyom-és rovarirtókat, felszívódó permetszereket a szőlőben, és nem elhanyagolható mértékben avatkozik be az erjedés természetes folyamatába.

A 32 kárpát-medencei borászatot tömörítő Terra Hungarica mozgalom “Mi van a borodban?” c. ismeretterjesztő kampányával arra ösztönzi a borfogyasztókat, hogy ismerjék meg azt, amit isznak és válasszanak tudatosan, törekedve a minél kevesebb beavatkozással készült borok fogyasztására.

 A mivanaborodban.hu oldalra látogatók játszva, szemléletesen ismerhetik meg a borkészítés valódi folyamatát és hasznos iránymutatásokat kaphatnak a bor vásárlására, fogyasztására és megítélésére vonatkozóan.

Forrás: Terra Hungarica sajtóközlemény

Kép: mivanaborodban.hu

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Határérték feletti rovarölőszer hatóanyagot találtunk egy bébiételben

A növényvédőszer-maradékot tartalmazó élelmiszerek  fokozottan károsíthatják a csecsemők szervezetét, ezért a hatályos jogszabályok a számukra gyártott bébiételekre és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre alacsonyabb határértéket állapítanak meg. Az egyes szermaradékokból nem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg-t meghaladó mennyiséget.

 

Cikkünk megjelenése után az Import Trade Kft. közleményt adott ki a témáról, amelyben  többek között a teszt erdeményeinek nyilvánosságra hozatalát sérelmezi. (A közlemény szövege itt olvasható.) Hivatalos levél is érkezett a cégtől az egyesülethez hasonló kifogásokkal, amelyre válaszoltunk. A TVE válaszlevelét itt olvashatjátok. Szükségesenk tartjuk elmondani, hogy az erre vonatkozó határozat tartalmazza, hogy a terméket nem csak a polcokról, a fogyasztóktól is vissza kell hívni, és mi ennek alapján döntöttünk a tájékoztatás mellett. Azért, hogy azok a kismamák, akik bevásároltak a termékből a vizsgálat eredményének tükrében dönthessenek a termék felhasználásáról.

A szlovák Novofruct által gyártott Ovko almás-áfonyás, 5 hónapos kortól ajánlott bébidesszertben, amelyet az Import Trade Hungary Kft forgalmaz, egy növényvédőszer hatóanyagot, az etofenproxot mutattak ki határérték felett (0,018mg/kg). Emellett egy másik anyagot, cisz-1,2,3,6-tetrahidroftálimidet mutattak ki közel a határértéken túl (0,012mg/kg), ami hivatalosan még beleesik a mérési bizonytalansági tartományba.

Az elmúlt 5 év alatt a hivatalosan megvizsgált, Magyarországon forgalomba kerülő termékek közül 2 babáknak szánt almalé és 6 bébiétel tartalmazott határértéken felüli mennyiségben növényvédőszer-maradékot.

A szennyezett bébiételt a Tesco Global áruházak Zrt. egyik budapesti boltjában vásároltuk, ezt követően 10 másik, különböző márkájú és ízesítésű bébiétellel együtt küldtük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumába.

Az Ovko termékeit nem először kellett levenni a polcokról. 2010 tavaszán egy Tescoban vásárolt almás-málnás bébidesszertben találtak határérték felett kaptánt.

A Nébih írásbeli tájékoztatása szerint az érintett terméket a Tesco valamint a forgalmazó minden érintett kereskedelmi partnertől visszahívta.

A hatóanyagok kockázata

Kaptán és metabolitja: A kaptán ftálimid származék gombaölőszer. A kaptán alacsony orális és dermális toxicitású, de belélegezve toxikus. Nem genotoxikus, de magasabb dózisban egereknél vékonybél (duodenaltumours) tumort okoz. Nem teratogén, nem embriotoxikus önmagában (az anyai bélrendszerre gyakorolt káros hatása miatt káros hatással lehet a magzatra). Nincs felhalmozódásra utaló bizonyíték. ADI=0,1 mg/ttkg/nap; akut referencia dózis ARfD= 0,3 mg/ttkg.

Tesztünk célja, hogy kiderítsük, mely bébiételek fogyaszthatók biztonsággal, előfordulnak-e növényvédőszerrel szennyezett termékek a boltok polcain. Az Adjukössze crowdfunding oldal segítségével 3 hónapig gyűjtöttünk a tesztre. Itt a költségek egy részét a TVE szimpatizánsai adták össze, nagy hányadát pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egészítette ki azzal, hogy ingyenesen vállalta a minták laboratóriumi vizsgálatát.

Köszönjük támogatóinknak, hogy segítették a teszt létrejöttét! A teszt részletes eredményeit hamarosan közzé tesszük a www.tudatosvasarlo.hu oldalon.

A növényvédőszer toxikológiai hatásáért a kaptán és egy metabolitja a 1,2,3,6-tetrahidroftálimid (THPI) felelős. A THPI nagymértékben keletkezik az hőkezeléses élelmiszerfeldolgozás során. A THPI alacsonyabb toxicitású, mint a kaptán, amiből keletkezett. A kaptánra vonatkozó referenciaértékek THPI-re is alkalmazhatóak (forrás: EFSA ScientificReport (2009) 296, 1-90, Conclusiononthepeerreview of captan).

A kérdéses bébiételben van 0,012 mg/kg THPI (valójában nincs határértéktúllépés, ez mérési bizonytalanságon belül van). Egy csecsemő ebből 1 nap max. 0,4 kg-ot tud megenni: 0,0048 mg THPI. Ha a gyerek tömege 6 kg: 0,0008 mg/ttkgbevitelt jelent. Ez mind az akut referencia dózishoz, mind az ADI értékhez képest elenyésző, tehát a THPI szempontjából nem jelent kockázatot.

Etofenprox: Az etofenprox gyorsan, de részlegesen szívódik fel a tápcsatornából. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy felhalmozódna a szervezetben, gyorsan eliminálódik főként széklettel. Az ADI=0,03 mg/ttkg/nap. Az akut referencia dózisARfD= 1 mg/ttkg. (irodalom: Summary of the EFSA ScientificReport (2008) 213, 1-131, Conclusiononthepesticidepeerreview of etofenprox)

Számítás: (testtömeg 6 kg, bébiételfogyasztás: 0,4 kg)

0,018 mg/kg*0,4 kg=0,0072 mg etofenprox. bevitel: 0,0072 mg/6kg=0,0012 mg/ttkg.

Ez jóval az ADI és aARfD alatt van, számottevő kockázattal nem kell számolni.

 

Nemsokára publikáljuk a teszt részletes eredményeit. Kövesd híreinket a hírlevelünkben és a Facebookon Ha szívesen segítenél további tesztjeinkben, itt találod a támogatói információkat!
 
Legyél te is a TVE büszke támogatója!

 

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Világosbarna és nem kakaó ízű a hamis kakaó

A 20-22%-os, 125 g-os „Tutti Holland kakaópor” hamisítványokkal elsősorban piacokon és kisebb boltokban találkozhatnak a vásárlók.

A vizsgálat két hónapja tart, melynek során több helyszínen is végeztek ellenőrzéseket. A múlt héten egy – jóhiszeműen eljáró – forgalmazónál mintegy 800 db hamisított terméket találtak, de más forgalmazó helyeken is sor került már kisebb darabszámú kobzásra. Az esetlegesen még forgalomban lévő termékek felderítése jelenleg is zajlik.

A Nébih által készített videón jól látni az eredeti és a hamis termék közötti különbséget

A hamisítványok rendkívül jól sikerültek, a termék csomagolása csupán abban különbözik az eredetitől, hogy kisebb, fóliája fakóbb és világosabb. A zacskóban lévő kakaó egészségre nem ártalmas, ugyanakkor rossz minőségű, színe világosbarna, illata kakaóporra nem jellemző. Elsősorban piacokon és kisebb boltokban tűnhetnek fel az alábbi LOT-számmal és minőségmegőrzési idővel: L0449 20.03.2014.

A Nébih kéri a fogyasztókat, hogy ha véletlenül hamisított terméket vásárolnak, vagy hamisnak tűnő kakaót látnak kereskedelmi forgalomban, akkor értesítsék a Tutti Élelmiszeripari Kft.-t, vagy jelentsék az esetet a Nébih zöld számán (80/263-244).

Forrás: Nébih sajtóközlemény

Kép: Nébih

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Benzolszármazékkal szennyezett sprotni a polcokon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai felügyelete alatt működő élelmiszerlánc-felügyeleti szervek azonnali hatállyal megtiltották az élelmiszerek forgalmazását és elrendelték a termékek visszahívását. A probléma közelmúltban történt sorozatos feltűnése miatt a NÉBIH elrendelte a forgalomban levő füstölt sprotni termékek átfogó ellenőrzését is. A vizsgálatok jelenleg is folynak.

Mit kell tudni a benzolról? A benzol rákkeltő hatású, mérgező anyag, amely bőrön keresztül és belélegezve szívódik fel. A mérgezés fejfájást, nyugtalanságot, álmatlanságot, súlyos esetben narkotikus tüneteket és légzésbénulást okoz.

Ne ezekből főzzük a vacsorát ha mégis találunk valamelyik boltban:

1. termék

  • Termék neve: VIKING Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: Hering-Trade Kft. 2881 Ászár, Köztársaság út 10.
  • Származási hely: Észtország

2. termék

  • Termék neve: Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: GA FOOD Kft. 2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1.
  • Származási hely: Lettország

3. termék

  • Termék neve: GIANA Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: GA FOOD Kft. 2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1.
  • Származási hely: Lettország

 

Forrás: Nebih sajtóközlemény

Kép: nosalty.hu

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Reklámtrükkök ABC-je: de hát szabad vagy!

Mi ez a mágikus formula? Hát annyi biztos, hogy nem a “De muszáj!”, vagy a “Feltéttelenül, mindenképpen!” Épp ellenkezőleg, a legmeggyőzőbb, ha arra emlékeztetnek bennünket, fogyasztókat, hogy szabadon dönthetünk. Ezt a technikát BYAF-nak (But You Are Free - De hát szabad vagy-nak) hívják. Vagyis az „eladó” megteszi az ajánlatát, majd azonnal hozzáteszi „de hát szabadon választhatsz”…

A témában a Western Illinois University-n dolgozó Christopher Carpenter készített egy összefoglaló tanulmányt az eddigi kutatásokról. Ebben 42 kutatatásra támaszkodik, amelyben 22 000-en vettek részt, s mint kiderült, az esetek túlnyomó részében a BYAF technika valóban megduplázta a sikeres eladások számát.

A pontos szóhasználat nem is olyan fontos, a lényeg az, hogy rámutasson a célszemély nem köteles azt csinálni, amit javasolnak neki. A dolog kulcsa, hogy mindenkinek megadják azt a személyes biztonságérzetet, hogy szabadon választhat.

Miért nem használják még többet?

A BYAF valószínűleg ellentmond a legtöbb sales-es ösztöneinek, mivel az eladással foglalkozókat leginkább arra szocializálják, hogy elmagyarázzák a vevőknek, hogy a többi termék sokkal kevésbé kívánatos (ld. korábbi cikkünket: Reklámtrükkök ABC-je: A csúsztatás diszkrét bája), és hogy igazából nincs is választási lehetőség, mert az ott felkínált termék sokkal, de sokkal jobb, mint a többi.

Ők épp hogy meggyőzni akarják a vevőt, és úgy érzik, annak kimondása, hogy szabadon dönthetnek akár egy másik termék mellett egyet jelent azzal, hogy nem bíznak maximálisan a saját termékük kiválóságában. A legtöbb sales-es szerint ez biztos bukáshoz vezet.

Ám a BYAF pont arra mutat rá, hogy ez a két elem egyáltalán nem zárja ki egymást, semmiképpen nem jelent bizonytalankodást. Egyidejűleg állíthatjuk magabiztosan, hogy a mi termékünk a legjobb és rámutathatunk arra, hogy van választási lehetőség. Például: „A számok azt mutatják, hogy a módszerünkkel a költségek havonta 15 %-al csökkenthetők. De természetesen Ön dönt.”

Ám ezt kellő komolysággal kell csinálni. Pusztán megemlíteni, hogy persze szabadon dönthet a vevő, miközben azt sugalljuk, hogy csak egy idióta választana más terméket – nos, ez így nem működik.

A BYAF legjobban az ún. altruista kéréseknél működik, pl. amikor valaki önkéntest keres: Tudom, hogy fantasztikus bébiszitter lennél, és a gyerekek imádnának, de persze Te döntöd el, hogy tudsz –e jönni.

Általános reklámszabály, hogy a vásárlót felmagasztalják, elmondják, hogy mennyire körültekintő és főként, hogy jó döntéseket hoz. (ld. korábbi cikkünket: Reklámtrükkök ABC-je: A tömeg és én) Rengeteg olyan reklám van (érdekes hogy ezek általában a háziasszonyokra épülnek), amelyben maga a jó választás folyamata van ábrázolva.

Ha szabadon választhat, az okos asszony mindig megtalálja a legjobb mosóport, öblítőt, vízlágyítót, stb.  A reklám-retorika (azaz a meggyőzés) szintjén nyilvánvaló, hogy az a döntés, amelyet kritikus mérlegelés előzött meg, értékesebb, előrébbvaló, mintha valakire csak „rátukmálnak” valamit. A szabad döntés mechanizmusára épülnek az úgynevezett „ne dőlj be” típusú reklámok.

Példák a szomszédból

A hazai kínálatban ilyen volt az Erste Bank igen jól sikerült Páros Betét reklámja.

 

Vagy a Raiffaisen felkapott Hasi-tasi reklámja, amely bemutatja, hogy az okos (választani tudó) vásárlót nem lehet egy könnyen átverni.

 

A vevő önképe nagyon fontos, senki sem szeret úgy gondolni magára, hogy Ő bedől a hülye reklámszövegeknek, sőt, azt akarja érezni, hogy míg a többiek „birkák”, Ő maga megfontolt, jó döntéseket hozz. 

Erre a logikára épül az egész Media Markt reklámkoncepció, a híres „Mert hülye azért nem vagyok” szlogennel, amely megint csak azt sulykolja, hogy a vevő képes szabadon dönteni, sőt…. A Media Markt kurrens reklámjaiban ki is bontja ezt a motívumot. ld. Dönteni tudni kell! reklámjában.

Ez a motívum dolgozik a cég legújabb reklámsorozatában, melyben bemutatja Sóher Sanyi figuráját. Sóher Sanyi nem csak azért fontos, mert „árérzékeny”, hanem mert (a reklám retorikája szerint) mindig képes jól dönteni arról, hol és mit vásárol…

Tehát nem árt szem előtt tartani, hogy nem az idegesítő, nyomulós, „már megint hülyére akarnak venni” típusú reklámok jelentik a legnagyobb csalit, hanem amelyek az egónkat fényezik, és elhitetik velünk, hogy tudatos, felelősségteljes vásárlók vagyunk. Ha egy reklámnál ezt érezzük, na, akkor legyünk csak igazán résen!

Kép: sxc.hu

Forrás: neorosciencemarketing.com

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Mit tehetünk a spammel?

Sokaknak lehet ismerős a Monty Python-csoport derűs vikingtársasága, akik egy külvárosi büfében indulót énekelnek a II. világháború után az olcsósága miatt népszerű, ócska minőségű löncshúshoz. A brit közönség idővel ráunt az olcsó, túlsózott „csemegére”, a spamre (azaz löncshúsra). A mindenkit túlkiabáló viking „spam kórus” azonban a virtuális szemét szimbólumává vált.

A mai spamek elődei, a kéretlen levelek már hosszú évtizedek óta zavarják mindennapjainkat. Az Economist kutatása szerint az első, kereskedelmi célú, tömeges üzenetekkel 1864-ben a Western Union táviratküldő cég árasztotta el az amerikai lakosokat. Idővel a nem kért reklámok, majd az egyre burkoltabban kereskedelmi célú, személyes hangvételű üzenetek kezdték eltömíteni a postaládánkat is.

Néhány durva példa

Elsőként az e-mailek elterjedésével párhuzamosan, az 1990-es évektől kezdtek megjelenni elektronikus postaládánkban a nem kívánatos levelek, kéretlen reklámok. Mára az elküldött e-mailek közel 78%-a szemét. A Message Anti-Abuse Working Group (MAAWG) szerint a tömegesen küldött, automatikusan generált üzenetek aránya 2010-ben érte el csúcsát, ma már inkább személyre szabott üzenetekkel bombázzák el a felhasználókat.

A cél és a módszerek nem sokat változtak, de meglovagolva a világháló kínálta lehetőségeket és egyre fokozódó kommunikációs kényszerünket, a spamek száma meghatványozódott, az eszközök pedig kifinomultabbak és már-már kivédhetetlenek lettek.

Direkt marketing és adathalászat

Tóth Gábor webes szakember szerint a spameket nyilvánvaló direkt marketing céljuk mellett adathalászatra is használják. A kereskedelmi cégeknek nagyon fontosak a minél szélesebb körű címlisták, főleg ha olyan specifikus adatokat is meg tudnak szerezni, mint a felhasználó vásárlási szokásai.

Vagyis a komolyabb adathalász programok, spamgyártó robotok leveleink tartalmára is rá tudnak szűrni, így személyre szabott ajánlatokkal, és egyre többször akár érzelmeinkre ható üzenetekkel tudnak bombázni.

Van, aki gyászjelentésnek indítja levelét, majd lelkiismeretünkre építve ajánlja termékét, hogy ha az elhunyt, ismerte volna, máig élne, így mi sem hagyhatjuk ki. Vagy egy drámai munkahelyi leépítés és eladósodás történetével próbálnak nagyszerű hitelkonstrukcióra berántani minket.

Vagy emlékezzünk csak a beteg kisgyerek ritka vércsoportjára, a minden pénzétől megfosztott menekültre, akiknek elég csak pár dollárral (forinttal) adakoznunk. A pénz aztán ismeretlen zsebekben landol.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a harmadik legfőbb és sok esetben a legkifizetődőbb céljuk, hogy idegen honlapokra irányítsák a levél megnyitóját. Enyhébb esetben csak egy nem kért termék vagy szolgáltatás ablakát nyitjuk meg akaratlanul, rosszabb esetben, például online fizetésnél akár illetéktelenekhez is juthatnak a bankkártyánk adatai.

Szélmalomharc a spammerekkel

Gecsey János rendszergazda úgy látja, szélmalomharcot vívunk a spamekkel. A kéretlen üzenetekkel szemben a leghatásosabb védekezés az egyre pontosabb, specifikáltabb szűrők beállítása, ám ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy a kéretlenek mellett a várt üzeneteket is kiszűri rendszerünk. Szakértőként nagyon nehéz úgy beállítani a megfelelő szűrési szintet, hogy ne kerüljön szemét a postaládánkba, de közben ne is vesszenek el az addig ismeretlen címről érkező, de mégis nekünk szánt tényleges üzenetek.

Esküvői meghívó "Edinától és Zolitól"

A fejlesztőcégek is nehezen tartanak lépést a spamgyártókkal. Hiába tiltjuk le például a Firefox keresőben a „felugró ablakokat”, mégis állandóan felpattannak nem kért honlapok. Legújabban pedig böngészés közben egyes szavakat kiemelve más honlapra – például különböző online szerencsejátékokra – irányítanak minket a megfertőzött keresőmotorok.

Komoly támadási felületek a közösségi oldalak is. Mark Risher, az antispam termékekkel foglalkozó kaliforniai Impermium vezérigazgatója elmondta, a közösségi oldalakon a regisztrációk közel 40%-át spammerek hozzák létre, és állítása szerint folyamatosan nő a számuk. Ugyan a nagy cégek hatalmas erőkkel dolgoznak a népszerű honlapok spamszűrésén, mégis például csak a Facebookon óránként körülbelül 50 ezer spamet nyitnak meg a felhasználók.

A spamek, azon kívül, hogy bosszantóak, óvatlanságunkat kihasználva veszélyesek is, komoly gazdasági károkat is okoznak. Dollármilliárdok vesznek el a kiesett munkaaktivitás vagy a kiszűrt fontos üzleti e-mailek miatt, és hatalmas összegeket emészt fel a védekezés is, a szűrőprogramok kifejlesztése, nagy internetforgalmú cégeknél pedig a biztonsági és tartalékrendszerek kiépítése, üzemeltetése.

A kéretlen üzenetek küldése, a világ számos országához hasonlóan, itthon is tilos. Nagy-Britanniában akár 5000 fontos bírsággal is sújtható, aki olyan felhasználónak küld kéretlen üzenetet, aki ehhez korábban nem járult hozzá. A spamek forrását felkutatni azonban jóformán lehetetlen, a legtöbb esetben robotprogramok készítik őket, amelyeknek szinte lenyomozhatatlan a megalkotójuk.

Mit tehet a felhasználó?

Ne tegyük fel címünket közösségi oldalakra, és ne adjuk meg a regisztrációhoz kétes biztonságú weblapokon. Már az is elég, ha megadjuk egy űrlapon. Ha muszáj megadnunk, próbálkozhatunk azzal, hogy e-mail címünket írásban a „@” jel használata nélkül írjuk le. A spammerek elleni védekezésben a cégek egyre többször vetnek be automatikusan generált alkalmi belépőkódokat az oldalban való továbbhaladáshoz – ez az internetbankot használók számára ismerős lehet.

Ha már hozzájutottak a címünkhöz, olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket, a kéretlen hírlevelek esetén pedig kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Soha nem szabad válaszolni a gyanús levelekre, mert a küldő rendszerek számára ez megerősítés címünk valódiságáról, így az magasabb áron értékesíthető a feketepiacon.

Hogyan ismerhető fel? A rosszindulatú spamek fejléce általában nyereménnyel, letöltési lehetőséggel vagy csodatévő gyógyszerekkel kecsegtet. Küldőként pedig gyakran egy ismerős cím van feltüntetve, ezért gyakran csak a tárgy mezőben szereplő szöveg nyújthat támpontot.

Ha a fentiek alapján sem boldogulunk, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságnál tehetünk bejelentést. A hatóság hivatalból és bejelentés alapján egyaránt üldözi a kéretlen levelek küldőit.

Kép: dreamstime, TVE

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Veszélyesek a gyerekeknek szóló írószerek?

Reprodukciót károsító hatásuk miatt egészségre ártalmasak a PVC anyagú radírokban esetleg jelen lévő tiltott lágyítószerek, amelyek szájon át vagy a bőrön keresztül felszívódhatnak és a gyermek szervezetébe kerülhetnek. Emellett kockázatot jelenthetnek a kréták, ceruzák pigmentjeiben esetleg előforduló nehézfémek is, egészségkárosító (rákkeltő, reprodukciót károsító, mutagén vagy „csak” allergizáló) hatásaik miatt.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2013. évben összesen 36-féle gyermekjátéknak minősülő írószer terméket vizsgált meg, melyek között előfordultak radírok, vízfestékek, aszfaltkréták és zsírkréták egyaránt. (Gyermekjátéknak minősülnek a nem művészi célra szánt színező és festő árucikkek, illetve az olyan radírok, melyek kialakításuk folytán – a használati értéken túl – játék szerepet is betölthetnek.)

A termékeken elvégzett 400 db laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy az írószerek – egyetlen termék kivételévelmegfeleltek a követelményeknek, a nehézfémtartalmuk, illetve lágyítószer tartalmuk a jogszabályokban előírt felső határértéket nem lépték túl. Tiltott lágyítószert tartalmazott viszont egy radír kiegészítő játékeleme, amely a reprotoxikus anyagot a felső határérték több mint 100-szoros mennyiségében tartalmazta. A terméket kivonták a forgalomból.

A fogyasztóvédelmi hatóság már vizsgált írószer termékeket a korábbi években is: akkor a véletlenszerűen megvizsgált radírok több mint 50%-a tartalmazott tiltott lágyítószert, tehát az idei eredmények kiemelkedően jónak számítanak.

A veszélyesnek vélt termékek közvetlenül bejelenthetőek itt.

Forrás: NFH sajtóközlemény          

Kép: Judy van der Velden

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

60 milliós bírság a UPC Magyarország Kft.-nek

A UPC jogszerűtlen eljárása súlyosan sértette mintegy 800 ezer előfizető érdekét, amiért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 60 millió forintos bírságot szabott ki a szolgáltatóra.

A cég levelében arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy a cég megszűntnek tekinti a régi, szóban vagy írásban megkötött szerződésüket, egyben elfogadottnak tekint egy újat, ha az előfizető úgymond ráutaló magatartásával továbbra is igénybe veszi a szolgáltatását, vagy az értesítést követő számláját rendben befizeti.

Az ajánlat sima postai levélben érkezett az előfizetőkhöz. Az ilyen küldemény átvétele nem igazolható, ráadásul a szerződéses jogviszonyt alapjaiban érintő ajánlatot, a cég egy Tájékoztató címet viselő levél hátoldalán, reklámszövegek között helyezte el, amit az előfizetők sok esetben észre sem vettek.

A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a UPC helytelenül tekintette új szerződés elfogadására utaló magatartásnak azt, ha ügyfelei továbbra is igénybe veszik szolgáltatását, illetve rendben befizetik esedékes számláikat.

A jogszabályok alapján ebből a szolgáltató nem következtethet arra, hogy az ügyfél eredeti szerződését meg akarná szüntetni, és egy másikat szeretne kötni, vagyis ezek nem minősülnek az ügyfél részéről ráutaló magatartásnak.

A szerződésmódosításokkal a UPC célja vélhetőleg az volt, hogy önmaga és ügyfelei között ráutaló magatartással megkötött szerződéseket hozzon létre, melyeket később egyoldalúan, az előfizetők kifejezett beleegyezése nélkül, számukra akár hátrányosan is módosíthat, amire az eredeti szerződések érvényben hagyásával nem lett volna módja.
 

Az előfizetők védelme  érdekében  az  NMHH  a  szolgáltatót első fokon 60 millió forintos bírsággal sújtotta.

Tíz év garancia egy pulóverre

Az ötfős, eddig prémium kategóriás férfi alsóneműket gyártó cég az amerikai Kickstarter (közösségi finanszírozásra épülő) oldalon 2013 márciusában jelent meg projektötletével, és április végére már össze is gyűlt az induláshoz szükséges összeg.

Fő jelszavuk: vásárolj kevesebbet, kapj többet! Céljuk bebizonyítani, hogy nem kell mindennek „eldobhatónak” lennie. A kezdeményezés különösen aktuális a közelmúltban nagyobb visszhangot kapott távol-keleti ruhagyárakban uralkodó munkakörülmények tükrében.

A Flint and Tinder saját vállalása szerint olyan kiváló minőségű pulóvert gyárt, amely évek múlva is jó, és amelyet érdemesebb megjavítani, mint eldobni. Az ingyenes javítások, foltozások során ráadásul a kardigánok egyre egyedibbé válnak.

A kardigánok több színben és méretben kaphatók, kizárólag közvetlenül a cégtől, 89$-ért. Összehasonlításképp: Amerikában más, prémium kategóriájú kardigánok bolti ára 130-190$ körül mozog, garancia és természetesen ingyenes javítás nélkül. Így nem is tekinthető a valóságtól elrugaszkodott ötletnek ez a kezdeményezés.

Ketreces biotojást húsvétra!

Első blikkre csábító ajánlat húsvét közeledtével: bio, hazai termék és még akciós is (bár arról most nincs információnk, hogy korábban mennyibe került ez a termék ugyanitt, de legyünk jóhiszeműek).

A meglepetés az apróbetűs részben rejlik!

 

A doboz fedőlapja is legfeljebb a nagyon rutinosokat készteti gyanakvásra. A cég neve: Biotojás Kft. Bár jogilag nincs korlátozva a névválasztás, nem kell nagyon véresszájú, asztalborogató tudatos vásárlónak lennünk, hogy belássuk, fogyasztóvédelmi szempontból finoman szólva is megtévesztő a név, főleg, ha tudjuk mi van a dobozban. Ez:    

Tehát marad a jól bevált mondás: nem mind arany ami fénylik, avagy kutyából nem lesz szalonna ... és még sorolhatnánk, de inkább figyeljünk a dobozon lévő apróbetűs leírásra vagy a tojáson lévő kódra.

Egy kis ismétlés

 

Az esettel a Tudatos Vásárlók Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul. Ha Ti is láttok hasonló esetet, küldjétek el nekünk fotóval a szerk[kukac]tudatosvasarlo.hu címre!

 

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.

A letölthető termékeket kínáló honlapok nagy része megtévesztő

Az Európai Bizottság koordinálásval 26 tagállam, valamint Norvégia és Izland nemzeti hatóságai összesen 333 weboldalt, köztük 159 online játékértékesítőt ellenőriztek. Az összes oldal 76%-át (254-et) jelölték meg további vizsgálatra, mivel kétségeik támadtak, hogy az oldalak megfelelnek-e az EU fogyasztókat védő jogszabályainak, különösen a reklámozást és a költségekre vonatkozó főbb információkat megállapító szabályoknak, illetve a fogyasztók számára a tájékozott döntést lehetővé tevő digitális tartalom jellemzőire vonatkozó előírásoknak. A 14 év alatti gyermekeknek játékokat értékesítő 55 oldal 71%-a (vagyis 39) nem tűnt összeegyeztethetőnek az uniós joggal.

A magyar hatóság 6 honlapot ellenőrzött, amelyből 5-nél derítettek fel szabálytalanságokat. Tisztességtelen szerződési kikötés volt 5 honlapon, téves vagy hiányos tájékoztatás az elállási jogról (illetve annak hiányáról) 4 honlapon, a vállalkozásra vonatkozó (kötelezően feltüntetendő) adatok 1 honlapon voltak hiányosak. Az ellenőrzés szerint ezeknek a weboldalaknak a 75%-a szemlátomást nem felel meg a fogyasztóvédelmi szabályoknak. Ez még aggasztóbb, ha sérülékeny fogyasztók, például gyermekek a célcsoport.

Általánosságban elmondható, hogy a felhasználóknak szerződési feltételek egész labirintusán kell végigkattintgatniuk, hogy megtalálják, mennyit is
kell végül fizetniük, a gyermekeket pedig gyakran ingyenesnek kikáltott játékokhoz kapcsolódó termékek vásárlására csábítják. Probléma esetén gyakran körülményes a vevőszolgálat elérése, mivel a weboldalak több mint harmadánál hiányoznak a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok. Az ellenőrzött weboldalak többségénél egyáltalán nem könnyű a legfontosabb szerződéses feltételeket megtalálni.

A hiányosságok általánosságban:

  • Tisztességtelen feltételek: a szerződéses feltételek legyenek világosan láthatóak és tisztességesek. Összesen 230 weboldal (69%) tartalmazott tisztességtelennek minősülő feltételeket, például (i) a kereskedő felelősségének kizárása, ha a letöltés kárt okoz a fogyasztó berendezésében, (ii) annak kizárása, megelőzése vagy megnehezítése, hogy a fogyasztó jogait gyakorolva jogi vagy más orvoslatot keressen, vagy (iii) a fogyasztó megfosztása azon jogától, hogy új terméket kapjon vagy visszatérítést igényelhessen, ha a letöltött termék nem működik.
  • Az elállástól való jog: a letöltés jellegéből adódóan a fogyasztó elveszíti a szerződéstől való elálláshoz fűződő jogát miután – beleegyezésével – a letöltés megindult (magyarul a letöltött termék nem küldhető vissza). A kereskedőnek azonban a vásárlás előtt tájékoztatnia kell erről a fogyasztót. Ezt az információt 142 weboldal (az ellenőrzöttek 42%-a) nem tartalmazta.
  • Hiányos adatok a kereskedő személyazonosságáról vagy címéről: a kereskedőnek a weboldalon kötelessége megadni azonosságát, földrajzi és e-mail címét, hogy a fogyasztó szükség esetén kapcsolatba léphessen vele. Ezeket az alapvető adatokat 121 weboldal (36%) nem tartalmazta.
  • Információhiány a földrajzi korlátokról: előfordulhat, hogy a fogyasztó egy digitális tartalmat kizárólag a letelepedése szerinti országban képes használni, máshol nem. A kereskedőnek tájékoztatnia kell erről. Az ellenőrzött weboldalak 73%-a hallgat erről. Még ahol ez az információ fellelhető, ott is gyakran csak az általános feltételek között jelenik meg, és így nehéz megtalálni.
  • Az „ingyenesnek” reklámozott játékok később gyakran valamiféle fizetéssel járnak: 10-ből majdnem 9 weboldal elmulasztotta előzetesen tájékoztatni a felhasználókat a fizetős kiegészítőkről vagy játék közben felmerülő beszerzésekről. Ez az információ ugyan gyakran szerepel a szerződéses feltételek között, ám az árra nem utal egyértelműen.


A nemzeti hatóságok már elkezdték a cégek megkeresését, hogy felkérjék őket: adjanak magyarázatot vagy javítsák weboldalaikat. Ha ezt nem teljesítik, az jogi lépéseket vonhat maga után, ami pénzbírságot vagy akár a weboldal bezárását is jelentheti. A nemzeti végrehajtó hatóságok 2013 őszéig számolnak be az Európai Bizottságnak, amely jelentést készít az eredményekről.
 

Forrás: NFH hírlevél

Kép (CC) taylorsloan

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.

Megtévesztő jelölések az élelmiszercímkéken

Az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett feltűnő állítások célja a vásárlók figyelmének felkeltése, valamint egyfajta pozitív érzet kialakítása a vásárlókban az adott élelmiszerrel kapcsolatban – vagyis hogy az adott termék „egészséges”. Az ilyen hívogató szlogenek azonban arra is alkalmasak, hogy elfedjék az adott termék kedvezőtlen tulajdonságait. Hiszen attól, hogy egy csokiban a tejnek köszönhetően van némi kalcium is, az még csoki marad – cukorral, zsírral.

Ezért a jelenlegi szabályozás értelmében az ilyen jellegű állítások csak akkor szerepelhetnek a csomagoláson, ha feltüntetik mellettük az összes tápanyagot és azok egymáshoz viszonyított arányát. A gyakorlatban ez persze általában úgy fest, hogy a termék előnyös tulajdonságait jó nagy betűk hirdetik az elülső oldalon – például „Vitaminban gazdag!” –, míg a kevésbé vonzó információkat a hátsó oldalra dugják el kis betűvel.

Jó példa erre a csoki mellett rengeteg egyéb édesség is, melyek csomagolásán gyakran ott virít, hogy „vitaminokat tartalmaz”. A vásárlók jól tudják, hogy a vitaminok fontosak és hasznosak, így gyorsan kialakul bennük az egészséges termék illúziója.

A kekszféléket is szeretik a gyártók úgy eladni, mintha azokban rostokon és fehérjén kívül más nem is lenne. Jó megoldás erre egy szál rozs vagy egy pohár gusztusos tej fotója, amely azonnal az egészség érzetét sugallja, vagy a gyerekeknek szóló kedves kis rajzok, amelyek elmesélik, hogy miért is fontosak a vitaminok. A másik oldalon apró betűkkel azonban ott díszeleg, hogy 100 g termék akár 30 g cukrot és 17 g zsírt is tartalmazhat. Ugyancsak vonzó lehet a nyalókák, cukorkák és gumicukrok csomagolása is, amikor rányomtatják, hogy a termék „zsírmentes” vagy „alacsony zsírtartalmú”. Kész szerencse.

Nem jobb a helyzet a müzliszeletek és gabonapelyhek esetében sem, hiszen ezek csomagolásán gyakran találkozunk ínycsiklandozó gyümölcsökkel, melyek szinte pavlovi reflexként hívják be az egészség érzetét. Ám ha megnézzük egy müzliszelet tápértékadatait, láthatjuk, hogy 100 g termékben akár 14 g zsír, illetve 56 g szénhidrát is lehet. Meg persze némi gyümölcs – ha szerencsénk van, a fán termett fajtából.

A legjobb termékcsoport a fogyasztók éberségének tesztelésére azonban kétségkívül az ízesített tejtermékek és joghurtok világa. Előszeretettel hangsúlyozzák a joghurt élelmi rosttartalmát vagy kedvező pro- és prebiotikus tulajdonságait, a joghurt cukortartalmáról azonban csak a címke alapos bogarászása után találunk információt. Az ízesített joghurtok akár 15-20 g cukrot is tartalmazhatnak 100 g termékben, ami közel három evőkanál kristálycukorral egyenértékű.

Az alacsony zsírtartalmú joghurtok dobozait is érdemes közelebbről szemügyre venni, hiszen az alacsony zsírtartalom még nem garancia az alacsony cukortartalomra is.

 

Ami sok, és ami elég
Sajnos a szigorodó szabályozások ellenére az átlagos vásárló könnyen eltéved a címkék birodalmában, és bár azt hiszi, hogy egészségesen táplálkozik, a valóságban többet árt magának, mint gondolná.
Ezért a brit élelmiszer-hatóság a vásárlók érdekében közzétett egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy 100 gramm élelmiszerben mi számít kevésnek vagy soknak. A jelenlegi táplálkozás-élettani ajánlások értelmében ha 100 g élelmiszer 2 g cukrot, 3 g zsírt, 1 g telített zsírt, 0,1 g nátriumot vagy 0,25 g sót tartalmaz, akkor az adott összetevő szempontjából az élelmiszer jónak mondható.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ez a komponens „alacsony” vagy „csökkentett” mennyiségben lenne jelen a szóban forgó élelmiszerben, márpedig a gyártók szeretik ezekkel a vonzó feliratokkal magukhoz édesgetni a vásárlókat. Ugyanezen brit javaslat szerint ha 100 g élelmiszer 10 g cukrot, 20 g zsírt, 5 g telített zsírt, 0,5 g nátriumot vagy 1,25 g sót tartalmaz, akkor mindenképpen gondoljuk át, hogy mikor és mennyit fogyasztunk belőle.

„Edd meg, jó lesz!”

Nem minden egészségre vonatkozó állítás megtévesztő. De ezeknek az állításoknak hatósági engedélyezési eljáráson kell keresztülmenniük, amelynek során tudományos dokumentumokkal kell bizonyítani az állítás megalapozottságát. Nem véletlen a szigor, hiszen egyre több fogyasztó keresi az egészséges(nek hitt) termékeket.

A gyártók – talán túlzott – igyekezetét jól mutatja, hogy átlagban a megvizsgált állítások kétharmadát utasította el a vizsgálatok hitelességét ellenőrző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal.

Könnyen megtévesztik a fogyasztókat az olyan jól hangzó, de önmagukban semmitmondó állítások, mint például az, hogy a termék fogyasztása „jó közérzetet biztosít”.

Ezek az általánosítások nem hordoznak valódi információt, mi fogyasztók pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jó közérzet mindenkinek mást jelent, minimum nemtől, kortól és egészségi állapottól függően.

A gyerekeket megszólító üzenetekkel szemben is érdemes gyanakodnunk. Például gyanús, hogy valóban éppen egy édesipari termék vagy egy gabonapehely segít-e az egészséges csontrendszer kialakításában. Más édességek „kirobbanó energiát” biztosítanak, vagy „védik a szív- és érrendszer egészségét”.

Nem vitás, hogy ezek a termékek valóban vitaminokkal dúsítottak, de általában nagyon magas cukortartalmuk következtében (kb. 19 g cukor/100 g termék) többet árthatnak, mint használnak.

Tehát miközben boldogan nézzük, ahogy csemeténk befal egy tál kakaós pelyhet, gondoljunk arra, hogy ezzel az erővel akár egy jó nagy kanál kristálycukrot is feltálalhattunk volna neki reggelire. Ráadásul a nagyon édes ízhez igen gyorsan hozzá tud szokni a gyerek szervezete, a „leszoktatás” pedig felettébb fájdalmas. És nemcsak a gyerek számára…

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 25. számában

Fotó [cc]: sis

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Győzött az ecet!

Mint korábban már megírtuk a Calgon egy 2010-ben sugárzott TV reklámban azt állította, hogy a vízkőoldóként használt ecet tönkreteheti a mosógépet.  Mivel a Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta környezetbarát alternatívaként népszerűsíti  az ecetet, kíváncsiak voltunk az állítás megalapozottságára.

Ezért  2011 február elején nyílt levélben fordultunk  a Calgon hazai forgalmazójához a Reckitt Benckiser Kft-hez, amelyben arra szólítottuk fel, hogy igazolja a reklámban elhangzott állítások valóságtartalmát.

Megkaptuk a választ a Calgon forgalmazójától, de mivel megítélésünk szerint az indoklásuk nem volt kellőképpen megalapozott, pontosítást kértünk, és egyúttal megtévesztő reklám gyanújával eljárást kezdeményeztünk a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Több mint másfél év várakozás után, a héten kézhez kaptuk a GVH értesítését. Íme:

„A Versenytanács megállapítja, hogy a Reckitt Benckiser (Magyarország) Termelő és Kereskedelmi Kft. 2010. augusztus 2-től 2010. november 21-ig alkalmazott kereskedelmi gyakorlatával fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanusított amikor, az általa a Calgon vízlágyító termék népszerűsítésére közzétett hirdetésekben valótlan állításokat tett az ecet mosógépben való használatát illetően, ezáltal saját termékének adott célra való alkalmasságát, annak előnyeit a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelenítette meg.”

A Versenyhivatal 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a céget.

A GVH döntés teljes szövege itt olvasható.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Smink