alap kinézet

Cikkek

System Messages

Határérték feletti rovarölőszer hatóanyagot találtunk egy bébiételben

A növényvédőszer-maradékot tartalmazó élelmiszerek  fokozottan károsíthatják a csecsemők szervezetét, ezért a hatályos jogszabályok a számukra gyártott bébiételekre és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre alacsonyabb határértéket állapítanak meg. Az egyes szermaradékokból nem tartalmazhatnak 0,01 mg/kg-t meghaladó mennyiséget.

 

Cikkünk megjelenése után az Import Trade Kft. közleményt adott ki a témáról, amelyben  többek között a teszt erdeményeinek nyilvánosságra hozatalát sérelmezi. (A közlemény szövege itt olvasható.) Hivatalos levél is érkezett a cégtől az egyesülethez hasonló kifogásokkal, amelyre válaszoltunk. A TVE válaszlevelét itt olvashatjátok. Szükségesenk tartjuk elmondani, hogy az erre vonatkozó határozat tartalmazza, hogy a terméket nem csak a polcokról, a fogyasztóktól is vissza kell hívni, és mi ennek alapján döntöttünk a tájékoztatás mellett. Azért, hogy azok a kismamák, akik bevásároltak a termékből a vizsgálat eredményének tükrében dönthessenek a termék felhasználásáról.

A szlovák Novofruct által gyártott Ovko almás-áfonyás, 5 hónapos kortól ajánlott bébidesszertben, amelyet az Import Trade Hungary Kft forgalmaz, egy növényvédőszer hatóanyagot, az etofenproxot mutattak ki határérték felett (0,018mg/kg). Emellett egy másik anyagot, cisz-1,2,3,6-tetrahidroftálimidet mutattak ki közel a határértéken túl (0,012mg/kg), ami hivatalosan még beleesik a mérési bizonytalansági tartományba.

Az elmúlt 5 év alatt a hivatalosan megvizsgált, Magyarországon forgalomba kerülő termékek közül 2 babáknak szánt almalé és 6 bébiétel tartalmazott határértéken felüli mennyiségben növényvédőszer-maradékot.

A szennyezett bébiételt a Tesco Global áruházak Zrt. egyik budapesti boltjában vásároltuk, ezt követően 10 másik, különböző márkájú és ízesítésű bébiétellel együtt küldtük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumába.

Az Ovko termékeit nem először kellett levenni a polcokról. 2010 tavaszán egy Tescoban vásárolt almás-málnás bébidesszertben találtak határérték felett kaptánt.

A Nébih írásbeli tájékoztatása szerint az érintett terméket a Tesco valamint a forgalmazó minden érintett kereskedelmi partnertől visszahívta.

A hatóanyagok kockázata

Kaptán és metabolitja: A kaptán ftálimid származék gombaölőszer. A kaptán alacsony orális és dermális toxicitású, de belélegezve toxikus. Nem genotoxikus, de magasabb dózisban egereknél vékonybél (duodenaltumours) tumort okoz. Nem teratogén, nem embriotoxikus önmagában (az anyai bélrendszerre gyakorolt káros hatása miatt káros hatással lehet a magzatra). Nincs felhalmozódásra utaló bizonyíték. ADI=0,1 mg/ttkg/nap; akut referencia dózis ARfD= 0,3 mg/ttkg.

Tesztünk célja, hogy kiderítsük, mely bébiételek fogyaszthatók biztonsággal, előfordulnak-e növényvédőszerrel szennyezett termékek a boltok polcain. Az Adjukössze crowdfunding oldal segítségével 3 hónapig gyűjtöttünk a tesztre. Itt a költségek egy részét a TVE szimpatizánsai adták össze, nagy hányadát pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egészítette ki azzal, hogy ingyenesen vállalta a minták laboratóriumi vizsgálatát.

Köszönjük támogatóinknak, hogy segítették a teszt létrejöttét! A teszt részletes eredményeit hamarosan közzé tesszük a www.tudatosvasarlo.hu oldalon.

A növényvédőszer toxikológiai hatásáért a kaptán és egy metabolitja a 1,2,3,6-tetrahidroftálimid (THPI) felelős. A THPI nagymértékben keletkezik az hőkezeléses élelmiszerfeldolgozás során. A THPI alacsonyabb toxicitású, mint a kaptán, amiből keletkezett. A kaptánra vonatkozó referenciaértékek THPI-re is alkalmazhatóak (forrás: EFSA ScientificReport (2009) 296, 1-90, Conclusiononthepeerreview of captan).

A kérdéses bébiételben van 0,012 mg/kg THPI (valójában nincs határértéktúllépés, ez mérési bizonytalanságon belül van). Egy csecsemő ebből 1 nap max. 0,4 kg-ot tud megenni: 0,0048 mg THPI. Ha a gyerek tömege 6 kg: 0,0008 mg/ttkgbevitelt jelent. Ez mind az akut referencia dózishoz, mind az ADI értékhez képest elenyésző, tehát a THPI szempontjából nem jelent kockázatot.

Etofenprox: Az etofenprox gyorsan, de részlegesen szívódik fel a tápcsatornából. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy felhalmozódna a szervezetben, gyorsan eliminálódik főként széklettel. Az ADI=0,03 mg/ttkg/nap. Az akut referencia dózisARfD= 1 mg/ttkg. (irodalom: Summary of the EFSA ScientificReport (2008) 213, 1-131, Conclusiononthepesticidepeerreview of etofenprox)

Számítás: (testtömeg 6 kg, bébiételfogyasztás: 0,4 kg)

0,018 mg/kg*0,4 kg=0,0072 mg etofenprox. bevitel: 0,0072 mg/6kg=0,0012 mg/ttkg.

Ez jóval az ADI és aARfD alatt van, számottevő kockázattal nem kell számolni.

 

Nemsokára publikáljuk a teszt részletes eredményeit. Kövesd híreinket a hírlevelünkben és a Facebookon Ha szívesen segítenél további tesztjeinkben, itt találod a támogatói információkat!
 
Legyél te is a TVE büszke támogatója!

 

 

Világosbarna és nem kakaó ízű a hamis kakaó

A 20-22%-os, 125 g-os „Tutti Holland kakaópor” hamisítványokkal elsősorban piacokon és kisebb boltokban találkozhatnak a vásárlók.

A vizsgálat két hónapja tart, melynek során több helyszínen is végeztek ellenőrzéseket. A múlt héten egy – jóhiszeműen eljáró – forgalmazónál mintegy 800 db hamisított terméket találtak, de más forgalmazó helyeken is sor került már kisebb darabszámú kobzásra. Az esetlegesen még forgalomban lévő termékek felderítése jelenleg is zajlik.

A Nébih által készített videón jól látni az eredeti és a hamis termék közötti különbséget

A hamisítványok rendkívül jól sikerültek, a termék csomagolása csupán abban különbözik az eredetitől, hogy kisebb, fóliája fakóbb és világosabb. A zacskóban lévő kakaó egészségre nem ártalmas, ugyanakkor rossz minőségű, színe világosbarna, illata kakaóporra nem jellemző. Elsősorban piacokon és kisebb boltokban tűnhetnek fel az alábbi LOT-számmal és minőségmegőrzési idővel: L0449 20.03.2014.

A Nébih kéri a fogyasztókat, hogy ha véletlenül hamisított terméket vásárolnak, vagy hamisnak tűnő kakaót látnak kereskedelmi forgalomban, akkor értesítsék a Tutti Élelmiszeripari Kft.-t, vagy jelentsék az esetet a Nébih zöld számán (80/263-244).

Forrás: Nébih sajtóközlemény

Kép: Nébih

Benzolszármazékkal szennyezett sprotni a polcokon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai felügyelete alatt működő élelmiszerlánc-felügyeleti szervek azonnali hatállyal megtiltották az élelmiszerek forgalmazását és elrendelték a termékek visszahívását. A probléma közelmúltban történt sorozatos feltűnése miatt a NÉBIH elrendelte a forgalomban levő füstölt sprotni termékek átfogó ellenőrzését is. A vizsgálatok jelenleg is folynak.

Mit kell tudni a benzolról? A benzol rákkeltő hatású, mérgező anyag, amely bőrön keresztül és belélegezve szívódik fel. A mérgezés fejfájást, nyugtalanságot, álmatlanságot, súlyos esetben narkotikus tüneteket és légzésbénulást okoz.

Ne ezekből főzzük a vacsorát ha mégis találunk valamelyik boltban:

1. termék

  • Termék neve: VIKING Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: Hering-Trade Kft. 2881 Ászár, Köztársaság út 10.
  • Származási hely: Észtország

2. termék

  • Termék neve: Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: GA FOOD Kft. 2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1.
  • Származási hely: Lettország

3. termék

  • Termék neve: GIANA Füstölt sprotni növényi olajban
  • Forgalmazója: GA FOOD Kft. 2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1.
  • Származási hely: Lettország

 

Forrás: Nebih sajtóközlemény

Kép: nosalty.hu

Reklámtrükkök ABC-je: de hát szabad vagy!

Mi ez a mágikus formula? Hát annyi biztos, hogy nem a “De muszáj!”, vagy a “Feltéttelenül, mindenképpen!” Épp ellenkezőleg, a legmeggyőzőbb, ha arra emlékeztetnek bennünket, fogyasztókat, hogy szabadon dönthetünk. Ezt a technikát BYAF-nak (But You Are Free - De hát szabad vagy-nak) hívják. Vagyis az „eladó” megteszi az ajánlatát, majd azonnal hozzáteszi „de hát szabadon választhatsz”…

A témában a Western Illinois University-n dolgozó Christopher Carpenter készített egy összefoglaló tanulmányt az eddigi kutatásokról. Ebben 42 kutatatásra támaszkodik, amelyben 22 000-en vettek részt, s mint kiderült, az esetek túlnyomó részében a BYAF technika valóban megduplázta a sikeres eladások számát.

A pontos szóhasználat nem is olyan fontos, a lényeg az, hogy rámutasson a célszemély nem köteles azt csinálni, amit javasolnak neki. A dolog kulcsa, hogy mindenkinek megadják azt a személyes biztonságérzetet, hogy szabadon választhat.

Miért nem használják még többet?

A BYAF valószínűleg ellentmond a legtöbb sales-es ösztöneinek, mivel az eladással foglalkozókat leginkább arra szocializálják, hogy elmagyarázzák a vevőknek, hogy a többi termék sokkal kevésbé kívánatos (ld. korábbi cikkünket: Reklámtrükkök ABC-je: A csúsztatás diszkrét bája), és hogy igazából nincs is választási lehetőség, mert az ott felkínált termék sokkal, de sokkal jobb, mint a többi.

Ők épp hogy meggyőzni akarják a vevőt, és úgy érzik, annak kimondása, hogy szabadon dönthetnek akár egy másik termék mellett egyet jelent azzal, hogy nem bíznak maximálisan a saját termékük kiválóságában. A legtöbb sales-es szerint ez biztos bukáshoz vezet.

Ám a BYAF pont arra mutat rá, hogy ez a két elem egyáltalán nem zárja ki egymást, semmiképpen nem jelent bizonytalankodást. Egyidejűleg állíthatjuk magabiztosan, hogy a mi termékünk a legjobb és rámutathatunk arra, hogy van választási lehetőség. Például: „A számok azt mutatják, hogy a módszerünkkel a költségek havonta 15 %-al csökkenthetők. De természetesen Ön dönt.”

Ám ezt kellő komolysággal kell csinálni. Pusztán megemlíteni, hogy persze szabadon dönthet a vevő, miközben azt sugalljuk, hogy csak egy idióta választana más terméket – nos, ez így nem működik.

A BYAF legjobban az ún. altruista kéréseknél működik, pl. amikor valaki önkéntest keres: Tudom, hogy fantasztikus bébiszitter lennél, és a gyerekek imádnának, de persze Te döntöd el, hogy tudsz –e jönni.

Általános reklámszabály, hogy a vásárlót felmagasztalják, elmondják, hogy mennyire körültekintő és főként, hogy jó döntéseket hoz. (ld. korábbi cikkünket: Reklámtrükkök ABC-je: A tömeg és én) Rengeteg olyan reklám van (érdekes hogy ezek általában a háziasszonyokra épülnek), amelyben maga a jó választás folyamata van ábrázolva.

Ha szabadon választhat, az okos asszony mindig megtalálja a legjobb mosóport, öblítőt, vízlágyítót, stb.  A reklám-retorika (azaz a meggyőzés) szintjén nyilvánvaló, hogy az a döntés, amelyet kritikus mérlegelés előzött meg, értékesebb, előrébbvaló, mintha valakire csak „rátukmálnak” valamit. A szabad döntés mechanizmusára épülnek az úgynevezett „ne dőlj be” típusú reklámok.

Példák a szomszédból

A hazai kínálatban ilyen volt az Erste Bank igen jól sikerült Páros Betét reklámja.

 

Vagy a Raiffaisen felkapott Hasi-tasi reklámja, amely bemutatja, hogy az okos (választani tudó) vásárlót nem lehet egy könnyen átverni.

 

A vevő önképe nagyon fontos, senki sem szeret úgy gondolni magára, hogy Ő bedől a hülye reklámszövegeknek, sőt, azt akarja érezni, hogy míg a többiek „birkák”, Ő maga megfontolt, jó döntéseket hozz. 

Erre a logikára épül az egész Media Markt reklámkoncepció, a híres „Mert hülye azért nem vagyok” szlogennel, amely megint csak azt sulykolja, hogy a vevő képes szabadon dönteni, sőt…. A Media Markt kurrens reklámjaiban ki is bontja ezt a motívumot. ld. Dönteni tudni kell! reklámjában.

Ez a motívum dolgozik a cég legújabb reklámsorozatában, melyben bemutatja Sóher Sanyi figuráját. Sóher Sanyi nem csak azért fontos, mert „árérzékeny”, hanem mert (a reklám retorikája szerint) mindig képes jól dönteni arról, hol és mit vásárol…

Tehát nem árt szem előtt tartani, hogy nem az idegesítő, nyomulós, „már megint hülyére akarnak venni” típusú reklámok jelentik a legnagyobb csalit, hanem amelyek az egónkat fényezik, és elhitetik velünk, hogy tudatos, felelősségteljes vásárlók vagyunk. Ha egy reklámnál ezt érezzük, na, akkor legyünk csak igazán résen!

Kép: sxc.hu

Forrás: neorosciencemarketing.com

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.

Mit tehetünk a spammel?

Sokaknak lehet ismerős a Monty Python-csoport derűs vikingtársasága, akik egy külvárosi büfében indulót énekelnek a II. világháború után az olcsósága miatt népszerű, ócska minőségű löncshúshoz. A brit közönség idővel ráunt az olcsó, túlsózott „csemegére”, a spamre (azaz löncshúsra). A mindenkit túlkiabáló viking „spam kórus” azonban a virtuális szemét szimbólumává vált.

A mai spamek elődei, a kéretlen levelek már hosszú évtizedek óta zavarják mindennapjainkat. Az Economist kutatása szerint az első, kereskedelmi célú, tömeges üzenetekkel 1864-ben a Western Union táviratküldő cég árasztotta el az amerikai lakosokat. Idővel a nem kért reklámok, majd az egyre burkoltabban kereskedelmi célú, személyes hangvételű üzenetek kezdték eltömíteni a postaládánkat is.

Néhány durva példa

Elsőként az e-mailek elterjedésével párhuzamosan, az 1990-es évektől kezdtek megjelenni elektronikus postaládánkban a nem kívánatos levelek, kéretlen reklámok. Mára az elküldött e-mailek közel 78%-a szemét. A Message Anti-Abuse Working Group (MAAWG) szerint a tömegesen küldött, automatikusan generált üzenetek aránya 2010-ben érte el csúcsát, ma már inkább személyre szabott üzenetekkel bombázzák el a felhasználókat.

A cél és a módszerek nem sokat változtak, de meglovagolva a világháló kínálta lehetőségeket és egyre fokozódó kommunikációs kényszerünket, a spamek száma meghatványozódott, az eszközök pedig kifinomultabbak és már-már kivédhetetlenek lettek.

Direkt marketing és adathalászat

Tóth Gábor webes szakember szerint a spameket nyilvánvaló direkt marketing céljuk mellett adathalászatra is használják. A kereskedelmi cégeknek nagyon fontosak a minél szélesebb körű címlisták, főleg ha olyan specifikus adatokat is meg tudnak szerezni, mint a felhasználó vásárlási szokásai.

Vagyis a komolyabb adathalász programok, spamgyártó robotok leveleink tartalmára is rá tudnak szűrni, így személyre szabott ajánlatokkal, és egyre többször akár érzelmeinkre ható üzenetekkel tudnak bombázni.

Van, aki gyászjelentésnek indítja levelét, majd lelkiismeretünkre építve ajánlja termékét, hogy ha az elhunyt, ismerte volna, máig élne, így mi sem hagyhatjuk ki. Vagy egy drámai munkahelyi leépítés és eladósodás történetével próbálnak nagyszerű hitelkonstrukcióra berántani minket.

Vagy emlékezzünk csak a beteg kisgyerek ritka vércsoportjára, a minden pénzétől megfosztott menekültre, akiknek elég csak pár dollárral (forinttal) adakoznunk. A pénz aztán ismeretlen zsebekben landol.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a harmadik legfőbb és sok esetben a legkifizetődőbb céljuk, hogy idegen honlapokra irányítsák a levél megnyitóját. Enyhébb esetben csak egy nem kért termék vagy szolgáltatás ablakát nyitjuk meg akaratlanul, rosszabb esetben, például online fizetésnél akár illetéktelenekhez is juthatnak a bankkártyánk adatai.

Szélmalomharc a spammerekkel

Gecsey János rendszergazda úgy látja, szélmalomharcot vívunk a spamekkel. A kéretlen üzenetekkel szemben a leghatásosabb védekezés az egyre pontosabb, specifikáltabb szűrők beállítása, ám ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy a kéretlenek mellett a várt üzeneteket is kiszűri rendszerünk. Szakértőként nagyon nehéz úgy beállítani a megfelelő szűrési szintet, hogy ne kerüljön szemét a postaládánkba, de közben ne is vesszenek el az addig ismeretlen címről érkező, de mégis nekünk szánt tényleges üzenetek.

Esküvői meghívó "Edinától és Zolitól"

A fejlesztőcégek is nehezen tartanak lépést a spamgyártókkal. Hiába tiltjuk le például a Firefox keresőben a „felugró ablakokat”, mégis állandóan felpattannak nem kért honlapok. Legújabban pedig böngészés közben egyes szavakat kiemelve más honlapra – például különböző online szerencsejátékokra – irányítanak minket a megfertőzött keresőmotorok.

Komoly támadási felületek a közösségi oldalak is. Mark Risher, az antispam termékekkel foglalkozó kaliforniai Impermium vezérigazgatója elmondta, a közösségi oldalakon a regisztrációk közel 40%-át spammerek hozzák létre, és állítása szerint folyamatosan nő a számuk. Ugyan a nagy cégek hatalmas erőkkel dolgoznak a népszerű honlapok spamszűrésén, mégis például csak a Facebookon óránként körülbelül 50 ezer spamet nyitnak meg a felhasználók.

A spamek, azon kívül, hogy bosszantóak, óvatlanságunkat kihasználva veszélyesek is, komoly gazdasági károkat is okoznak. Dollármilliárdok vesznek el a kiesett munkaaktivitás vagy a kiszűrt fontos üzleti e-mailek miatt, és hatalmas összegeket emészt fel a védekezés is, a szűrőprogramok kifejlesztése, nagy internetforgalmú cégeknél pedig a biztonsági és tartalékrendszerek kiépítése, üzemeltetése.

A kéretlen üzenetek küldése, a világ számos országához hasonlóan, itthon is tilos. Nagy-Britanniában akár 5000 fontos bírsággal is sújtható, aki olyan felhasználónak küld kéretlen üzenetet, aki ehhez korábban nem járult hozzá. A spamek forrását felkutatni azonban jóformán lehetetlen, a legtöbb esetben robotprogramok készítik őket, amelyeknek szinte lenyomozhatatlan a megalkotójuk.

Mit tehet a felhasználó?

Ne tegyük fel címünket közösségi oldalakra, és ne adjuk meg a regisztrációhoz kétes biztonságú weblapokon. Már az is elég, ha megadjuk egy űrlapon. Ha muszáj megadnunk, próbálkozhatunk azzal, hogy e-mail címünket írásban a „@” jel használata nélkül írjuk le. A spammerek elleni védekezésben a cégek egyre többször vetnek be automatikusan generált alkalmi belépőkódokat az oldalban való továbbhaladáshoz – ez az internetbankot használók számára ismerős lehet.

Ha már hozzájutottak a címünkhöz, olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket, a kéretlen hírlevelek esetén pedig kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Soha nem szabad válaszolni a gyanús levelekre, mert a küldő rendszerek számára ez megerősítés címünk valódiságáról, így az magasabb áron értékesíthető a feketepiacon.

Hogyan ismerhető fel? A rosszindulatú spamek fejléce általában nyereménnyel, letöltési lehetőséggel vagy csodatévő gyógyszerekkel kecsegtet. Küldőként pedig gyakran egy ismerős cím van feltüntetve, ezért gyakran csak a tárgy mezőben szereplő szöveg nyújthat támpontot.

Ha a fentiek alapján sem boldogulunk, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságnál tehetünk bejelentést. A hatóság hivatalból és bejelentés alapján egyaránt üldözi a kéretlen levelek küldőit.

Kép: dreamstime, TVE

Veszélyesek a gyerekeknek szóló írószerek?

Reprodukciót károsító hatásuk miatt egészségre ártalmasak a PVC anyagú radírokban esetleg jelen lévő tiltott lágyítószerek, amelyek szájon át vagy a bőrön keresztül felszívódhatnak és a gyermek szervezetébe kerülhetnek. Emellett kockázatot jelenthetnek a kréták, ceruzák pigmentjeiben esetleg előforduló nehézfémek is, egészségkárosító (rákkeltő, reprodukciót károsító, mutagén vagy „csak” allergizáló) hatásaik miatt.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2013. évben összesen 36-féle gyermekjátéknak minősülő írószer terméket vizsgált meg, melyek között előfordultak radírok, vízfestékek, aszfaltkréták és zsírkréták egyaránt. (Gyermekjátéknak minősülnek a nem művészi célra szánt színező és festő árucikkek, illetve az olyan radírok, melyek kialakításuk folytán – a használati értéken túl – játék szerepet is betölthetnek.)

A termékeken elvégzett 400 db laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy az írószerek – egyetlen termék kivételévelmegfeleltek a követelményeknek, a nehézfémtartalmuk, illetve lágyítószer tartalmuk a jogszabályokban előírt felső határértéket nem lépték túl. Tiltott lágyítószert tartalmazott viszont egy radír kiegészítő játékeleme, amely a reprotoxikus anyagot a felső határérték több mint 100-szoros mennyiségében tartalmazta. A terméket kivonták a forgalomból.

A fogyasztóvédelmi hatóság már vizsgált írószer termékeket a korábbi években is: akkor a véletlenszerűen megvizsgált radírok több mint 50%-a tartalmazott tiltott lágyítószert, tehát az idei eredmények kiemelkedően jónak számítanak.

A veszélyesnek vélt termékek közvetlenül bejelenthetőek itt.

Forrás: NFH sajtóközlemény          

Kép: Judy van der Velden

60 milliós bírság a UPC Magyarország Kft.-nek

A UPC jogszerűtlen eljárása súlyosan sértette mintegy 800 ezer előfizető érdekét, amiért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 60 millió forintos bírságot szabott ki a szolgáltatóra.

A cég levelében arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy a cég megszűntnek tekinti a régi, szóban vagy írásban megkötött szerződésüket, egyben elfogadottnak tekint egy újat, ha az előfizető úgymond ráutaló magatartásával továbbra is igénybe veszi a szolgáltatását, vagy az értesítést követő számláját rendben befizeti.

Az ajánlat sima postai levélben érkezett az előfizetőkhöz. Az ilyen küldemény átvétele nem igazolható, ráadásul a szerződéses jogviszonyt alapjaiban érintő ajánlatot, a cég egy Tájékoztató címet viselő levél hátoldalán, reklámszövegek között helyezte el, amit az előfizetők sok esetben észre sem vettek.

A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a UPC helytelenül tekintette új szerződés elfogadására utaló magatartásnak azt, ha ügyfelei továbbra is igénybe veszik szolgáltatását, illetve rendben befizetik esedékes számláikat.

A jogszabályok alapján ebből a szolgáltató nem következtethet arra, hogy az ügyfél eredeti szerződését meg akarná szüntetni, és egy másikat szeretne kötni, vagyis ezek nem minősülnek az ügyfél részéről ráutaló magatartásnak.

A szerződésmódosításokkal a UPC célja vélhetőleg az volt, hogy önmaga és ügyfelei között ráutaló magatartással megkötött szerződéseket hozzon létre, melyeket később egyoldalúan, az előfizetők kifejezett beleegyezése nélkül, számukra akár hátrányosan is módosíthat, amire az eredeti szerződések érvényben hagyásával nem lett volna módja.
 

Az előfizetők védelme  érdekében  az  NMHH  a  szolgáltatót első fokon 60 millió forintos bírsággal sújtotta.

Tíz év garancia egy pulóverre

Az ötfős, eddig prémium kategóriás férfi alsóneműket gyártó cég az amerikai Kickstarter (közösségi finanszírozásra épülő) oldalon 2013 márciusában jelent meg projektötletével, és április végére már össze is gyűlt az induláshoz szükséges összeg.

Fő jelszavuk: vásárolj kevesebbet, kapj többet! Céljuk bebizonyítani, hogy nem kell mindennek „eldobhatónak” lennie. A kezdeményezés különösen aktuális a közelmúltban nagyobb visszhangot kapott távol-keleti ruhagyárakban uralkodó munkakörülmények tükrében.

A Flint and Tinder saját vállalása szerint olyan kiváló minőségű pulóvert gyárt, amely évek múlva is jó, és amelyet érdemesebb megjavítani, mint eldobni. Az ingyenes javítások, foltozások során ráadásul a kardigánok egyre egyedibbé válnak.

A kardigánok több színben és méretben kaphatók, kizárólag közvetlenül a cégtől, 89$-ért. Összehasonlításképp: Amerikában más, prémium kategóriájú kardigánok bolti ára 130-190$ körül mozog, garancia és természetesen ingyenes javítás nélkül. Így nem is tekinthető a valóságtól elrugaszkodott ötletnek ez a kezdeményezés.

Ketreces biotojást húsvétra!

Első blikkre csábító ajánlat húsvét közeledtével: bio, hazai termék és még akciós is (bár arról most nincs információnk, hogy korábban mennyibe került ez a termék ugyanitt, de legyünk jóhiszeműek).

A meglepetés az apróbetűs részben rejlik!

 

A doboz fedőlapja is legfeljebb a nagyon rutinosokat készteti gyanakvásra. A cég neve: Biotojás Kft. Bár jogilag nincs korlátozva a névválasztás, nem kell nagyon véresszájú, asztalborogató tudatos vásárlónak lennünk, hogy belássuk, fogyasztóvédelmi szempontból finoman szólva is megtévesztő a név, főleg, ha tudjuk mi van a dobozban. Ez:    

Tehát marad a jól bevált mondás: nem mind arany ami fénylik, avagy kutyából nem lesz szalonna ... és még sorolhatnánk, de inkább figyeljünk a dobozon lévő apróbetűs leírásra vagy a tojáson lévő kódra.

Egy kis ismétlés

 

Az esettel a Tudatos Vásárlók Egyesülete a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul. Ha Ti is láttok hasonló esetet, küldjétek el nekünk fotóval a szerk[kukac]tudatosvasarlo.hu címre!

 

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.

A letölthető termékeket kínáló honlapok nagy része megtévesztő

Az Európai Bizottság koordinálásval 26 tagállam, valamint Norvégia és Izland nemzeti hatóságai összesen 333 weboldalt, köztük 159 online játékértékesítőt ellenőriztek. Az összes oldal 76%-át (254-et) jelölték meg további vizsgálatra, mivel kétségeik támadtak, hogy az oldalak megfelelnek-e az EU fogyasztókat védő jogszabályainak, különösen a reklámozást és a költségekre vonatkozó főbb információkat megállapító szabályoknak, illetve a fogyasztók számára a tájékozott döntést lehetővé tevő digitális tartalom jellemzőire vonatkozó előírásoknak. A 14 év alatti gyermekeknek játékokat értékesítő 55 oldal 71%-a (vagyis 39) nem tűnt összeegyeztethetőnek az uniós joggal.

A magyar hatóság 6 honlapot ellenőrzött, amelyből 5-nél derítettek fel szabálytalanságokat. Tisztességtelen szerződési kikötés volt 5 honlapon, téves vagy hiányos tájékoztatás az elállási jogról (illetve annak hiányáról) 4 honlapon, a vállalkozásra vonatkozó (kötelezően feltüntetendő) adatok 1 honlapon voltak hiányosak. Az ellenőrzés szerint ezeknek a weboldalaknak a 75%-a szemlátomást nem felel meg a fogyasztóvédelmi szabályoknak. Ez még aggasztóbb, ha sérülékeny fogyasztók, például gyermekek a célcsoport.

Általánosságban elmondható, hogy a felhasználóknak szerződési feltételek egész labirintusán kell végigkattintgatniuk, hogy megtalálják, mennyit is
kell végül fizetniük, a gyermekeket pedig gyakran ingyenesnek kikáltott játékokhoz kapcsolódó termékek vásárlására csábítják. Probléma esetén gyakran körülményes a vevőszolgálat elérése, mivel a weboldalak több mint harmadánál hiányoznak a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok. Az ellenőrzött weboldalak többségénél egyáltalán nem könnyű a legfontosabb szerződéses feltételeket megtalálni.

A hiányosságok általánosságban:

  • Tisztességtelen feltételek: a szerződéses feltételek legyenek világosan láthatóak és tisztességesek. Összesen 230 weboldal (69%) tartalmazott tisztességtelennek minősülő feltételeket, például (i) a kereskedő felelősségének kizárása, ha a letöltés kárt okoz a fogyasztó berendezésében, (ii) annak kizárása, megelőzése vagy megnehezítése, hogy a fogyasztó jogait gyakorolva jogi vagy más orvoslatot keressen, vagy (iii) a fogyasztó megfosztása azon jogától, hogy új terméket kapjon vagy visszatérítést igényelhessen, ha a letöltött termék nem működik.
  • Az elállástól való jog: a letöltés jellegéből adódóan a fogyasztó elveszíti a szerződéstől való elálláshoz fűződő jogát miután – beleegyezésével – a letöltés megindult (magyarul a letöltött termék nem küldhető vissza). A kereskedőnek azonban a vásárlás előtt tájékoztatnia kell erről a fogyasztót. Ezt az információt 142 weboldal (az ellenőrzöttek 42%-a) nem tartalmazta.
  • Hiányos adatok a kereskedő személyazonosságáról vagy címéről: a kereskedőnek a weboldalon kötelessége megadni azonosságát, földrajzi és e-mail címét, hogy a fogyasztó szükség esetén kapcsolatba léphessen vele. Ezeket az alapvető adatokat 121 weboldal (36%) nem tartalmazta.
  • Információhiány a földrajzi korlátokról: előfordulhat, hogy a fogyasztó egy digitális tartalmat kizárólag a letelepedése szerinti országban képes használni, máshol nem. A kereskedőnek tájékoztatnia kell erről. Az ellenőrzött weboldalak 73%-a hallgat erről. Még ahol ez az információ fellelhető, ott is gyakran csak az általános feltételek között jelenik meg, és így nehéz megtalálni.
  • Az „ingyenesnek” reklámozott játékok később gyakran valamiféle fizetéssel járnak: 10-ből majdnem 9 weboldal elmulasztotta előzetesen tájékoztatni a felhasználókat a fizetős kiegészítőkről vagy játék közben felmerülő beszerzésekről. Ez az információ ugyan gyakran szerepel a szerződéses feltételek között, ám az árra nem utal egyértelműen.


A nemzeti hatóságok már elkezdték a cégek megkeresését, hogy felkérjék őket: adjanak magyarázatot vagy javítsák weboldalaikat. Ha ezt nem teljesítik, az jogi lépéseket vonhat maga után, ami pénzbírságot vagy akár a weboldal bezárását is jelentheti. A nemzeti végrehajtó hatóságok 2013 őszéig számolnak be az Európai Bizottságnak, amely jelentést készít az eredményekről.
 

Forrás: NFH hírlevél

Kép (CC) taylorsloan

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.

Megtévesztő jelölések az élelmiszercímkéken

Az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett feltűnő állítások célja a vásárlók figyelmének felkeltése, valamint egyfajta pozitív érzet kialakítása a vásárlókban az adott élelmiszerrel kapcsolatban – vagyis hogy az adott termék „egészséges”. Az ilyen hívogató szlogenek azonban arra is alkalmasak, hogy elfedjék az adott termék kedvezőtlen tulajdonságait. Hiszen attól, hogy egy csokiban a tejnek köszönhetően van némi kalcium is, az még csoki marad – cukorral, zsírral.

Ezért a jelenlegi szabályozás értelmében az ilyen jellegű állítások csak akkor szerepelhetnek a csomagoláson, ha feltüntetik mellettük az összes tápanyagot és azok egymáshoz viszonyított arányát. A gyakorlatban ez persze általában úgy fest, hogy a termék előnyös tulajdonságait jó nagy betűk hirdetik az elülső oldalon – például „Vitaminban gazdag!” –, míg a kevésbé vonzó információkat a hátsó oldalra dugják el kis betűvel.

Jó példa erre a csoki mellett rengeteg egyéb édesség is, melyek csomagolásán gyakran ott virít, hogy „vitaminokat tartalmaz”. A vásárlók jól tudják, hogy a vitaminok fontosak és hasznosak, így gyorsan kialakul bennük az egészséges termék illúziója.

A kekszféléket is szeretik a gyártók úgy eladni, mintha azokban rostokon és fehérjén kívül más nem is lenne. Jó megoldás erre egy szál rozs vagy egy pohár gusztusos tej fotója, amely azonnal az egészség érzetét sugallja, vagy a gyerekeknek szóló kedves kis rajzok, amelyek elmesélik, hogy miért is fontosak a vitaminok. A másik oldalon apró betűkkel azonban ott díszeleg, hogy 100 g termék akár 30 g cukrot és 17 g zsírt is tartalmazhat. Ugyancsak vonzó lehet a nyalókák, cukorkák és gumicukrok csomagolása is, amikor rányomtatják, hogy a termék „zsírmentes” vagy „alacsony zsírtartalmú”. Kész szerencse.

Nem jobb a helyzet a müzliszeletek és gabonapelyhek esetében sem, hiszen ezek csomagolásán gyakran találkozunk ínycsiklandozó gyümölcsökkel, melyek szinte pavlovi reflexként hívják be az egészség érzetét. Ám ha megnézzük egy müzliszelet tápértékadatait, láthatjuk, hogy 100 g termékben akár 14 g zsír, illetve 56 g szénhidrát is lehet. Meg persze némi gyümölcs – ha szerencsénk van, a fán termett fajtából.

A legjobb termékcsoport a fogyasztók éberségének tesztelésére azonban kétségkívül az ízesített tejtermékek és joghurtok világa. Előszeretettel hangsúlyozzák a joghurt élelmi rosttartalmát vagy kedvező pro- és prebiotikus tulajdonságait, a joghurt cukortartalmáról azonban csak a címke alapos bogarászása után találunk információt. Az ízesített joghurtok akár 15-20 g cukrot is tartalmazhatnak 100 g termékben, ami közel három evőkanál kristálycukorral egyenértékű.

Az alacsony zsírtartalmú joghurtok dobozait is érdemes közelebbről szemügyre venni, hiszen az alacsony zsírtartalom még nem garancia az alacsony cukortartalomra is.

 

Ami sok, és ami elég
Sajnos a szigorodó szabályozások ellenére az átlagos vásárló könnyen eltéved a címkék birodalmában, és bár azt hiszi, hogy egészségesen táplálkozik, a valóságban többet árt magának, mint gondolná.
Ezért a brit élelmiszer-hatóság a vásárlók érdekében közzétett egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy 100 gramm élelmiszerben mi számít kevésnek vagy soknak. A jelenlegi táplálkozás-élettani ajánlások értelmében ha 100 g élelmiszer 2 g cukrot, 3 g zsírt, 1 g telített zsírt, 0,1 g nátriumot vagy 0,25 g sót tartalmaz, akkor az adott összetevő szempontjából az élelmiszer jónak mondható.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ez a komponens „alacsony” vagy „csökkentett” mennyiségben lenne jelen a szóban forgó élelmiszerben, márpedig a gyártók szeretik ezekkel a vonzó feliratokkal magukhoz édesgetni a vásárlókat. Ugyanezen brit javaslat szerint ha 100 g élelmiszer 10 g cukrot, 20 g zsírt, 5 g telített zsírt, 0,5 g nátriumot vagy 1,25 g sót tartalmaz, akkor mindenképpen gondoljuk át, hogy mikor és mennyit fogyasztunk belőle.

„Edd meg, jó lesz!”

Nem minden egészségre vonatkozó állítás megtévesztő. De ezeknek az állításoknak hatósági engedélyezési eljáráson kell keresztülmenniük, amelynek során tudományos dokumentumokkal kell bizonyítani az állítás megalapozottságát. Nem véletlen a szigor, hiszen egyre több fogyasztó keresi az egészséges(nek hitt) termékeket.

A gyártók – talán túlzott – igyekezetét jól mutatja, hogy átlagban a megvizsgált állítások kétharmadát utasította el a vizsgálatok hitelességét ellenőrző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal.

Könnyen megtévesztik a fogyasztókat az olyan jól hangzó, de önmagukban semmitmondó állítások, mint például az, hogy a termék fogyasztása „jó közérzetet biztosít”.

Ezek az általánosítások nem hordoznak valódi információt, mi fogyasztók pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jó közérzet mindenkinek mást jelent, minimum nemtől, kortól és egészségi állapottól függően.

A gyerekeket megszólító üzenetekkel szemben is érdemes gyanakodnunk. Például gyanús, hogy valóban éppen egy édesipari termék vagy egy gabonapehely segít-e az egészséges csontrendszer kialakításában. Más édességek „kirobbanó energiát” biztosítanak, vagy „védik a szív- és érrendszer egészségét”.

Nem vitás, hogy ezek a termékek valóban vitaminokkal dúsítottak, de általában nagyon magas cukortartalmuk következtében (kb. 19 g cukor/100 g termék) többet árthatnak, mint használnak.

Tehát miközben boldogan nézzük, ahogy csemeténk befal egy tál kakaós pelyhet, gondoljunk arra, hogy ezzel az erővel akár egy jó nagy kanál kristálycukrot is feltálalhattunk volna neki reggelire. Ráadásul a nagyon édes ízhez igen gyorsan hozzá tud szokni a gyerek szervezete, a „leszoktatás” pedig felettébb fájdalmas. És nemcsak a gyerek számára…

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 25. számában

Fotó [cc]: sis

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Győzött az ecet!

Mint korábban már megírtuk a Calgon egy 2010-ben sugárzott TV reklámban azt állította, hogy a vízkőoldóként használt ecet tönkreteheti a mosógépet.  Mivel a Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta környezetbarát alternatívaként népszerűsíti  az ecetet, kíváncsiak voltunk az állítás megalapozottságára.

Ezért  2011 február elején nyílt levélben fordultunk  a Calgon hazai forgalmazójához a Reckitt Benckiser Kft-hez, amelyben arra szólítottuk fel, hogy igazolja a reklámban elhangzott állítások valóságtartalmát.

Megkaptuk a választ a Calgon forgalmazójától, de mivel megítélésünk szerint az indoklásuk nem volt kellőképpen megalapozott, pontosítást kértünk, és egyúttal megtévesztő reklám gyanújával eljárást kezdeményeztünk a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Több mint másfél év várakozás után, a héten kézhez kaptuk a GVH értesítését. Íme:

„A Versenytanács megállapítja, hogy a Reckitt Benckiser (Magyarország) Termelő és Kereskedelmi Kft. 2010. augusztus 2-től 2010. november 21-ig alkalmazott kereskedelmi gyakorlatával fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanusított amikor, az általa a Calgon vízlágyító termék népszerűsítésére közzétett hirdetésekben valótlan állításokat tett az ecet mosógépben való használatát illetően, ezáltal saját termékének adott célra való alkalmasságát, annak előnyeit a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelenítette meg.”

A Versenyhivatal 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a céget.

A GVH döntés teljes szövege itt olvasható.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mikrohullámú sütő: áldás vagy átok?

Szinte minden elektromos ketyerének van valamilyen alig hihető eredetmondája, ám a mikróé különösen zavaros.

A legenda egy amerikai hadmérnökről szól, aki a mikrohullámokkal végzett katonai célú kísérletek közben „rossz” helyen felejtette szendvicsét, és amikor a szájába vette, forró volt.

A valóság az, hogy a mikrohullámok melegítő hatása már a harmincas években ismert volt, sőt 1937-ben a Bell Telephone Laboratories szabadalmat is nyújtott be egy olyan eszközre, amely alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal érte el a melegítő hatást.

Nem sokkal később, 1945-ben egy sikeres mérnök-feltaláló, Percy Spencer egy Raytheon nevű vállalat számára tervezett úgynevezett magnetronokat – ezek adják a radar „lelkét”. Egyik fejlesztésével bíbelődve azt tapasztalta, hogy Mr. Goodbar márkájú csokoládéja megolvadt a zsebében. Később kipróbálta ugyanezt pattogatni való kukoricával, s a kész nassolnivaló kisvártatva beterítette a szobát.

A mai tudásunk birtokában csak röhöghetünk azon, hogy harmadszorra mivel mással, mint nyers tojással kísérletezett. Bele is robbant a kísérletet végző technikus arcába. Azóta minden mikróhasználó ezt tanulja meg először – a balszerencsések saját kárukon.

Mindenesetre a felfedezés beindította a mikrohullámú sütő karrierjét, melyet 1947 óta gyártanak a Spencer által felfedezett elvek alapján, és az általa konstruált magnetronnal a belsejében. Csak érdekességképpen: az első mikrohullámú sütő 1,8 méter magas és 340 kilogramm volt, és akkoriban csillagászatinak számító 5000 dollárba került.

 

Molekula-pogó

Egy ilyen szerkezet lelke, az említett magnetron, nem más, mint egy állandó mágnessel kombinált vákuumcső, amely 122 milliméter hullámhosszú elektromágneses sugárzást gerjeszt. 

A mikró zárt, belső terében ebből egy úgynevezett állóhullám alakul ki – ezért kell az üvegtálcán forgatni az ételt, hogy egyenletesen kapjon belőle minden oldala. Ez a mikrohullámú sugárzás sűrű forgásra, rezgésre készteti az ételben található molekulákat, amelyek az egymással való folyamatos ütközés és súrlódás során hőt fejlesztenek. 

A legendával szemben a mikró nemcsak a vízre hat, hanem a zsírokra és a cukrokra is – legfeljebb rájuk nem annyira. Az viszont már igaz, hogy fagyott ételt nehezebb benne melegíteni: a molekularácsba kötött jégkristályok ugyanis nem rotálhatnak szabadon.

 

Ki-be szökő hullámok

A mikrohullámú sütő egyetlen nagy Faraday-kalitka. Olyan térrész, ahová az elektromos térerő nem hatolhat be. Még az ajtó mögött is ott találunk egy sűrű rácsozatot képező áramvezető réteget, amely nem engedi át a rácsrésnél nagyobb hullámhosszú mikrohullámú sugárzást, miközben a kisebb hullámhosszon terjedő látható fényt igen. Ezért látunk be a mikró belsejébe.

Az efféle szigetelés természetesen sosem százszázalékos, ezért Faraday ide vagy oda, a hiperérzékeny antennákkal ellátott, jelentős szolgáltatói térerővel támogatott mobiltelefonok mégis megcsörrenek a „kalitkában". Amúgy a mobilt is mikrohullámú sugárzás működteti, csak az nagyobb, méteres hullámhosszú, és kisebb frekvenciájú, ezáltal kisebb energiájú.

Bár a kiszökő mikrohullámok sugárzása nem olyan erős, a sosem teljes szigetelés miatt tanácsolják például azt, hogy kisgyermeket lehetőleg ne rakjunk közvetlenül a mikró ajtajába, tetejére. Nyitott ajtónál se működtessük, mert fájdalmas égési sérülésekre tehetünk szert.

Más kérdés, hogy ilyen baleset csak hibásan működő készüléknél fordulhat elő. Egy igazi mikró be sem kapcsol, ha nyitva az ajtaja.

 

Mikró-para

A mikrohullámú sugárzásról sokszor elmondták, leírták már, hogy nem vezethet közvetlenül sejtmutációkhoz vagy rákgyanús szövetelváltozásokhoz. De melegítő hatása azért van, s mint tudjuk, a mobiltelefonok használatát is folyamatos, bár a fogyasztói szokásokat figyelve nem túl meggyőző gyanú övezi.

Tiszta szerencse, hogy a mikrohullámú sütőt nem tudjuk zsebre rakni. A mikrohullámú sugárzással kapcsolatos félelmek visszatérő jellegűek, és az újabb fejlesztésű berendezések megjelenésével sem enyhülnek.

Ráadásul közös jellemzőjük, hogy a fizika, a kémia vagy a biológia által nem ismert, illetve nem igazolt hatásokról szólnak. Sok esetben azért nem találkozunk ezek cáfolatával, mert a tudósok nem foglalkoznak evidenciák igazolásával, illetve propagálásával.

Márpedig, mint a mikró esete is mutatja, néha ez sem ártana. A különféle, többnyire oktalan parát szülő, tudománytalan mantrák könnyen a laikus közönség fülében ragadhatnak.

A vádak egy csoportja szerint a mikrohullámú sugárzás leépíti a molekulastruktúrákat, és olyan vegyületek maradandó kialakulását segíti elő, melyeket a kémia alig ismer, viszont nem is publikál, hiszen akkor összeomlana a mobiltelefon- és a mikrosütőipar.

Sajnos a gonosz tudósok valóban nem tudnak efféle hatásokról, de a publikációk kétségtelen hiánya (ti. ami nincs, arról nem lehet írni) nyilvánvalóan ellenük vall. Nem tudnak mit kezdeni azzal az állítással sem, hogy a mikrohullámú sugárzás úgy gerjeszti az ételt, hogy az maga is a sugárzás hordozójává válik.

Az átmikrózott étel ugyanis semmiféle mikrohullámú sugárzást sem bocsát ki, pusztán infravörös hősugárzást, de ez minden meleg tárgyra igaz. Azt sem bizonyítja semmi, hogy a mikrohullámú besugárzásnak kitett sejtek szén-monoxidot vagy hidrogén-peroxidot termelnének. Egy ilyen felfedezésért minimum Nobel-díj járna – ha igaz volna.

A mikrohullám dobozon kívüli hatásait is hosszasan vizsgálták, főként szerencsétlen rágcsálókon, ám eddig semmiféle bizonyítékot nem leltek arra, hogy bármiféle kóros szövetelváltozás, pláne rákos burjánzás lépne fel.

A nagy intenzitású sugárzás hőhatása annál veszélyesebb lehet, legsérülékenyebb részünkre, a szemre nézvést különösen, főleg ha még fejlődőben van. A súlyos károkozáshoz elegendő mikrohullámú sugárzás azonban csak a doboz belsejében keletkezik, s normális működés esetén csak nagyon kevés „szökik ki” belőle.

Egy másik vád szerint a mikrohullámú sugárzás megváltoztatja a víz „szerkezetét”. Csakhogy a tudomány nem tud ilyen hatásról, hacsak azt a hétköznapi változást nem tekintjük annak, hogy a fagyott étel a mikrohullámú sugárzás hatására szép lassan felolvad.

A hőkezelt ételek szerkezete természetesen megváltozik, számos fizikai, kémiai változáson esnek át – de hát épp ezért sütünk-főzünk. Bizonyos hasznosnak ítélt molekulák elbomlanak, mások pedig pontosan ekkor keletkeznek.

Ám végeredmény szempontjából a mikrohullámú melegítés révén is csak azok a szerkezeti átalakulások zajlanak le, amelyek tűzhelyen melegítés közben.A különbség annyi, hogy a mikrózás gyorsabb és hatékonyabb, így több esély van a hőre érzékeny tápanyagok megmaradására. A két hőátadási folyamat között azonban már alapvetőek a különbségek, ezért sok mindenre kell figyelnünk.

Mindenekelőtt a mikróba kerülő fémtárgyakkal illik vigyázni. Szikrakisüléstől a plazmaívekig sok mindent tudnak produkálni a véletlenül bennfelejtett vagy szándékosan bekerülő fémeszközök, -fóliák – vagy ad absurdum a kísérleti céllal behelyezett neoncsövek.

A mikro egzotikus ritkaságú, de kétségtelenül létező veszélyei is ehhez kapcsolódnak: a fent említett elektromos kisülések fatális esetben gyulladáshoz vezethetnek, csakúgy, mint az, ha üresen vagy vízmentes étellel alaposan túlműködtetjük. Ám ebből a szempontból a mikró semmivel sem veszélyesebb, mint a tűzhelyekkel és gyúlékony anyagokkal dolgozó konyhánk más pontjai és berendezései.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 25. számában.

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Nemzeti színek és a Hungarikum szlogen miatt GVH bírság az Auchannak

A vállalkozás 2010. augusztus 6-ától 12-ig terjedő időszakban nyomtatott és internetes reklámkiadványában és egyéb hirdetéseiben egyes termékeit magyar népi motívummal,piros és zöld színekkel, valamint „Auchan Hungarikum” felirattal népszerűsítette. A GVH megállapította, hogy a vállalkozás a jelölésekkel azt a látszatot keltette a fogyasztóban, hogy az adott termék választása esetén magyar terméket vásárol.

A magyar termék fogalmát a GVH döntésének időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor az érdemi döntés meghozatalához nem volt szükség a „magyar termék” fogalom elemeinek pontos meghatározására.

A GVH eljárásában az átlagfogyasztó szemszögéből vizsgálja azt, hogy mi a magyar, vagyis azt, hogy mit tart a fogyasztó magyarnak, ehhez képest értékelte a vállalkozás kommunikációját. A magyar termék fogalma hétköznapi értelmezésben a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket jelöli.

A GVH megítélése szerint az átlagfogyasztó a vállalkozás hirdetéseit látva az indás-tulipános virágmotívum, a nemzeti színek és a Hungarikum kifejezés alapján magyar termékre asszociál. Az Auchan a reklámozott termékek jelentős része tekintetében nem bizonyította azok magyarságát.

A GVH a vállalkozást 10 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte.

 

Forrás: GVH

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mire panaszkodtunk a legtöbbet 2011-ben?


Amennyiben a fogyasztók és a szolgáltatók közötti vitát az érintett feleknek nem sikerül maguk között tisztázniuk, a bírósági eljárás előtt (helyett) az ún. békéltető testületekhez fordulhatunk a nézeteltérések rendezése végett.

A testület egyfajta mediátorként működik, és elsődleges célja, hogy a felek egyezségre jussanak egymással. Amennyiben ez nem sikerül, a tanács kötelezéssel vagy ajánlással zárja le az ügyet.

A Budapesti Békéltető Testületnél 2011-ben összesen 3020 eljárás indult. A panaszok nagyobb része (58%) valamely szolgáltatásra, míg kisebb része (42%) valamely termékre vonatkozott.

 

A legproblémásabb szektorok

Ügytípusonként áttekintve az eljárásokat kiderül, hogy a megkeresések legnagyobb szeletét (44%) a kereskedelemmel kapcsolatos panaszok teszik ki immáron évek óta. Ide tartoznak a szavatossággal, jótállással és a feltüntetett árakkal összefüggő problémák, de nagy számban kérnek segítséget a fogyasztók a különböző termékbemutatók kapcsán is.

Hibás termékek miatti panasz főként az interneten rendelt laptopok és mobiltelefonok esetében merült fel, de évek óta „slágertémának” számítanak az MBT cipők, és azok idő előtti tönkremenetele is.

A jelentés külön kiemeli, hogy a kereskedőkkel folytatott viták során gyakori probléma az is, hogy a vállalkozások olyan „szakértőket” alkalmaznak, akiknek a függetlensége jócskán megkérdőjelezhető, az általuk kiadott „szakvélemény” pedig sem tartalmi, sem formai szempontból nem felel meg még a minimális elvárásoknak sem.

A második legtöbb panasz (27%) az ún. egyéb szolgáltatások témakörében érkezik. Ide olyan ügyek tartoznak, mint a javító és karbantartó munkák, az autópálya-bírság, a parkolási díjak, valamint a telekommunikációs szolgáltatások.

A javító-karbantartó szolgáltatások tekintetében sok vita adódik abból, hogy mire is terjed ki a jótállási kötelezettség, illetve abból, hogy egy-egy szolgáltatás mikor tekinthető megfelelőnek és mikor hibásnak.

Az autópálya-bírságok kapcsán a fogyasztók elsősorban azt kifogásolták, hogy a nem megfelelő vagy félreérthető közlekedési táblák miatt kötelezték őket bírság fizetésére.

A parkolások esetében ennél még egy fokkal rosszabb a helyzet, ugyanis egyre gyakoribb probléma, hogy bár a fogyasztó vesz parkolójegyet a legközelebbi automatából, az azonban másik parkolás-üzemeltető társasághoz tartozik, mint amelyiknek a területén a fogyasztó autója áll. Erre elsősorban a kerületek határán kell odafigyelni – már ha egyáltalán ki lehet bogozni, hogy melyik parkolóhely melyik automatához tartozik.

A hírközléssel kapcsolatos szolgáltatások esetén az ügyek nagy része olyan számlapanasz, amely a díjcsomagok átláthatatlansága miatt alakul ki. Emellett szintén sok probléma van a hűségszerződésekkel, valamint a nem megfelelő minőségű szolgáltatással.

Figyelemreméltó, hogy a harmadik legtöbb eljárás (8%) pénzügyi-biztosítási területen indult annak ellenére is, hogy ez a szektor csak az első félévben (június 30-ig) tartozott a békéltető testülethez.

A jelentés szerint a bankok és biztosítók szinte minden szolgáltatása kapcsán érkezett panasz, azonban a legtöbb esetben meg kellett szüntetni az eljárást, mivel a megkötött szerződések alapján (az apró betűs részeket figyelembe véve) az intézetek megfelelően jártak el.

A trükkös szerződéseknél is nagyobb veszélyt jelentenek azonban az ún. fogyasztói csoportok, amelyekkel szemben évről évre egyre több bejelentés érkezik.

 

Tojnak rá

A beérkezett panaszoknál is többet mond azonban, hogy az egyes cégek hogyan reagáltak magára az eljárásra és a testület ajánlásaira.

A jelentés szerint a vállalkozások 58%-a teljesítette az ajánlásban foglaltakat, 42% azonban nem, ráadásul jócskán akadtak olyan cégek is, amelyek egyáltalán nem működtek együtt, és még az eljárásban sem voltak hajlandóak részt venni.

Ezeknek a cégeknek a listája, valamint a pozitív példák megtalálhatóak a Budapesti Békéltető Testület honlapján .

 

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Utasjogok okostelefonon

A repülőtereken vesztegelő vagy elveszett poggyászukra váró utasoknak mostantól csak egy okostelefonra van szükségük, hogy azonnal és helyben tájékozódhassanak jogaikról.

Az Európai Bizottság a nyári szabadságokhoz időzítve indította el azt a légi és vasúti közlekedéssel foglalkozó okostelefonos alkalmazást, amely négy külünböző mobilplatformon (Apple iPhone és iPad, Google Android, RIM Blackberry és Microsoft Windows Phone 7) is működik, 22 európai uniós nyelven érhető el, és jelenleg a légi és vasúti közlekedésre vonatkozó információkat tartalmazza.

Az alkalmazás része a Bizottság által „Utasjogai mindig kéznél” címmel (Your passanger rights at hand) indított tájékoztatási kampánynak.


2013-tól viszont, amikor a vonatkozó jogszabályok érvénybe lépnek, már a buszjáratok és a tengeri hajózás is bekerülnek a rendszerbe.

Az alkalmazás az egyes potenciálisan előforduló helyzetek mindegyikére vonatkozóan ismerteti az utasjogokat. 

Abban az esetben például, amikor törölnek egy járatot és az utas emiatt nem tud felszállni, kártérítésre lehet jogosult, amelynek összege 125 és 600 EUR között lehet.

Ha az utas poggyásza baleset következtében megsérül, szintén felmerül a kártérítési jogosultság lehetősége. Hasznos tudni, hogy a vasúti és légi társaságoknak jól áttekinthető tájékoztatást kell nyújtaniuk az árakról, és kötelességük segítséget nyújtani a mozgáskorlátozott utasoknak.

Arra az esetre, ha úgy éreznénk, hogy jogainkat megsértették, az alkalmazás révén arról is tájékoztatást kaphatunk, hogy kinél lehet panasszal élni ezzel kapcsolatban.

Komolyabb szükséghelyzet esetén, mint például amit az izlandi vulkán kitörése okozott 2010-ben, az alkalmazás utazási információkat és az Európai Bizottságtól származó tanácsokat is megjeleníthet.

 

Forrás: Európai Bizottság 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Nem minden szúnyogriasztó, ami annak látszik

Az egészségügyi kártevőnek minősülő szúnyogok távoltartására alkalmas készítmények, a szúnyogriasztó szerek, valamint szúnyog- és kullancsriasztó szerek Magyarországon csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyével forgalmazhatók.

Az engedély számát – amely az „OTH” betűkkel, illetve a 2011. július 1-je után engedélyezett szerek esetében „JÜ” betűkkel kezdődik, majd számokkal folytatódik – a termék címkéjén fel kell tüntetni. Az OTH engedély kiadását minden esetben megelőzi a termék hatékonysági vizsgálata, amelyet az Országos Epidemiológiai Központ végez el saját szúnyogtenyészetén.

Szúnyogriasztó szer vásárlása előtt feltétlenül érdemes ellenőrizni, hogy a címkén megtalálható-e ez a fent említett betű- és számkombináció, mert az ÁNTSZ szerint csak az engedélyezési eljáráson átesett terméktől várható el kellő hatékonyság, valamint csak az engedélyezett termékekről tudjuk garantáltan megállapítani, hogy nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

Az ÁNTSZ külön felhívja a figyelmet olyan, a piacon - az engedélyezetési rendszer ellenére - megtalálható termékekre, amelyek a címkéjük alapján szúnyog- és/vagy kullancsriasztásra alkalmasak, hatékonyságuk az engedélyeztetésük hiányában azonban nem igazolható. Tipikusan ilyen termékek a műanyag-, textil- vagy szilikon-karkötők, melyek közül jelenleg egyetlen fajta sem rendelkezik engedéllyel.

Újabban pedig megjelentek olyan karkötők is, melyek már nem is kecsegtetnek rovarriasztó hatással. Címkéjükön illatosított, színes divatkarkötők, illetve citromillatú karkötő névvel szerepelnek, és így is kerülnek forgalomba, ennek ellenére az üzletekben a jogszerűen forgalmazott rovarriasztó hatású termékek között kerülnek olykor elhelyezésre. Ez duplán megtévesztő lehet.

Figyelnünk kell arra is, hogy még a természetes illóolajok is tartalmazhatnak olyan úgynevezett szenzibilizáló összetevőket, melyek az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciót válthatnak ki. Az SCCNFP (A Kozmetikai Termékek és Fogyasztóknak Szánt Nem Élelmiszer Termékek Tudományos Bizottsága) 26 illatanyagot a kontaktallergiás reakciók egyik fontos kiváltójaként azonosított. Ennek alapján adta ki az úgynevezett „26 allergén illatanyag-listát”.

A többnyire távol-keleti importból származó illatosított karkötőknél sem a címkén, sem a csomagolóanyagon nincsenek feltüntetve az allergén illatanyag-összetevők, mivel forgalmazásukat, címkézésüket rendelet nem szabályozza. Így a gyanútlan vásárlót amellett, hogy a várt védelmet nem kapja meg a karkötőtől, még az a kellemetlen meglepetés is érheti, hogy a „természetes hatóanyagúnak” mondott riasztó, illetve az illatosított divatkarkötő allergiás bőrtüneteket vált ki. Az érzékeny bőrű gyermekek és túlérzékeny felnőttek esetében ez még nagyobb kockázatot jelent.

A fentiekre tekintettel és általában is ajánlott tehát elolvasni alaposan a termékek címkéit, és olyan dolgokat választani, amelyekről a legnagyobb biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy hatékonyak és nem okoznak kárt bennünk, sem a környezetünkben! 

 

Forrás: ÁNTSZ

Kép (cc) gravitywave

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Tudományos élelmiszercímkék

Az új adatbázis megszületése fontos mérföldkő az élelmiszerek jelölésében. A lista megkönnyíti a vásárlók és a vállalkozások tevékenységét, hiszen egyértelművé teszi, hogy mely állítások tüntethetők fel a termékek csomagolásán és melyek nem. 

Az egészségre vonatkozó kijelentések nemcsak a reklám eszközei, fogyasztói elvárás, hogy a megvásárolt élelmiszeren tudományosan alátámasztott, valós információk szerepeljenek. A gyártóknak fél éven belül felül kell vizsgálniuk az élelmiszereken korábban feltüntetett állításaikat, és közülük azokat, amelyek nem szerepelnek az Európai Bizottság listáján, 2012. december közepétől tilos lesz használni.

Várhatóan az év végéig döntés születik a gyógynövényekkel, illetve egyes pre- és probiotikumokkal kapcsolatos állításokról is.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) feladata, hogy betartassa az egészségre vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos szabályokat. Az EU-ban érvényes, illetve az elutasított lista megtalálható az Európai Bizottság, valamint a kormány szakmai honlapján. 

 

Néhány példa az engedélyezett állításokra

  • A kálcium szükséges a normál csontozat fenntartásához. 
  • A teljes lista a rendeletben olvasható.
  • A jód hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez.
  • Az A-vitamin hozzájárul a  bőr normál állapotának fenntartásához.
  • A búzakorparost hozzájárul a bélműködés gyorsításához.
  • A cink hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához.
  • A cukormentes rágógumi segít csökkenteni a szájszárazságot.
  • A C-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez.
  • A fermentált vörös rizsből származó monakolin K hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.
  • A pektinek hozzájárulnak a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához.
  • A víz hozzájárul a normál testhőmérséklet-szabályozás fenntartásához. 

 

Forrás: VM

 

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.

 
 
***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Túlreagáljuk az élelmiszerbotrányokat

A Corvinus Egyetem kutatása szerint a fogyasztók sokszor a racionalitástól eltérő módon értékelték a helyzetet. Az adott események gazdasági és erkölcsi kártétele gyakran meghaladta az adott probléma járványügyi jelentőségét és valós élelmiszerbiztonsági kockázatát. Az „összeesküvés-elméletek” elfogadottsága a lakosság körében néhány százaléktól akár 15%-ig terjed, és főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemző.

A vásárlók első reakciója általában a pánik: azonnal kerülni kezdik azokat a termékeket, amiről a botránytudósítások szólnak. A kergemarhakór-botrány idején hiába igazolták a hatóságok, hogy a magyar szarvasmarhák egészségesek, a hazai marhahús értékesítése ennek ellenére is jelentősen visszaesett.

Kasza Gyula szerint a média élelmiszeripari botrányokhoz való hozzáállása valamelyest javult az évek során, már nemcsak automatikusan leközölnek egy hírügynökségi hírt, hanem szakértőket keresnek fel annak kommentálására, és az eseményeket is egyre gyakrabban megfelelő távolságtartással kezelik.

Több jelentős médium felismerte ugyanis, hogy a hitelesség hosszabb távon nagyobb tőkét jelent, mint a szenzáció, bár tény, hogy mindkét „termékre” mutatkozik kereslet a piacon.

A guargumi botrány idején volt először érzékelhető a közvélemény számára a hatóság helytállása. Ekkor az élelmiszerlánc-felügyelet munkatársai a folyamatos vizsgálattal párhuzamosan tájékoztatták a lakosságot az eredményekről. Ezt a kutatások szerint a fogyasztók egyértelműen pozitívan értékelték.

Érdekes tény, hogy vannak olyan betegségek is, amelyeknek a kockázatával jóval kevesebben törődnek, pedig ezek számos áldozatot szednek minden évben. Ilyen például a szalmonellózis.

A jelenkori élelmiszerbotrányokat Kasza Gyula elsősorban a globalizált kereskedelem velejárójának tartja és hangsúlyozza, hogy hazánkban az esetek többségében a külföldről behozott alapanyaggal és élelmiszerrel van gond.

Magyarországon ugyanis jó az élelmiszerbiztonság (ezen a téren az Európai Unión belül is jó pozícióban vagyunk). Az EU élelmiszerbiztonsági riasztórendszerének tanúsága szerint az egész Unión belül mindössze 8 ezreléket tesznek ki a magyar élelmiszerekkel kapcsolatos problémák.

A kérdőíves felmérések tapasztalata általában az, hogy a direkt kérdéseknél a megkérdezettek igyekeznek jól tájékozottnak és tudatosnak mutatni magukat, de ezt a magatartásuk nem igazolja.

Sokan félnek az E számoktól, a genetikailag módosított élelmiszerektől, ugyanakkor meg sem nézik a termékek csomagolását. A magyar fogyasztók tudatossága alacsonyabb, mint nyugat-európai társaiké.

Az élelmiszerbiztonság azonban bekerült a magyar köztudatba, és ez egyértelműen a hazai élelmiszerek megítélésének kedvezett. Szerencsére mára kialakult egy olyan fogyasztói réteg, amely akkor is a magyar terméket választja, ha az valamivel drágább.

A fogyasztókban él egy kedvező, s néha „romantikus” kép arról, hogy a helyi termékek jó minőségűek és az ízviláguk kitűnő, ám mégis nagyon kevesen vásárolnak belőlük. Az ellentmondás oka abban keresendő, hogy a legtöbben a nagy kereskedelmi láncokban szerzik be az élelmiszereket.

A helyzet helyes értékeléséhez azonban azzal is tisztában kell lennünk, hogy vidéken a kistermelői értékesítés még mindig csak fejlődőben van, és hosszabb idő kell ahhoz, hogy ugyanúgy egymásra találjanak a helyi termelők és fogyasztók, mint például Franciaországban vagy Ausztriában.

 

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Internetes hibajavítás hálózat nélkül

„Otthoni DSL internetszolgáltatásom rendszeresen több órára annyira lelassul, hogy lehetetlen használni. Ezekben az időszakokban a telefonvonalam is elnémul, így a hibabejelentőt sem tudom felhívni. Sajnos a hűségidőből még egy év hátravan, a szolgáltató pedig rendre azt válaszolja, hogy a hibát nem észleli, vagy nem nála merült fel. Mit tehetnék, hogy a szolgáltatás újra megfelelően működjön? Kaphatok kártérítést vagy egyéb kompenzációt az engem ért károk miatt? Esetleg van lehetőségem felmondani a szerződést anélkül, hogy ki kelljen fizetnem a hűségidőből még hátralévő időszakra eső díjat?”

 

Az e-mail címünkre érkezett fenti panasz viszonylag gyakori, a vonatkozó szabályok útvesztőjében pedig nem könnyű eligazodni. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó törvényen kívül több jogszabály, illetve az egyes szolgáltatók üzletszabályzata (ÁSZF) is tartalmaz rendelkezéseket az úgynevezett hibás teljesítés esetére.

Hibás teljesítés alatt a szolgáltatók azt az esetet értik, amikor saját rendszerükben következik be minőségromlás vagy kimaradás. A felelősséget rendszerint kizárják azokért a hibákért, melyek az előfizető érdekkörében keletkeztek – például az általa használt berendezés hibája miatt –, vagy elháríthatatlan külső ok – természeti csapás, háború stb. – következményei.

Hiba esetén az előfizető legfontosabb feladata, hogy minél hamarabb közölje azt a szolgáltatóval. A legtöbb szolgáltató ezután általában 2-3 napon belüli, úgynevezett célértéket határoz meg annak kijavítására. Ez a gyakorlatban hosszabb időt jelent, hiszen a hiba azonosítására szolgáló eljárás ideje nem tartozik bele.

Tehát a szolgáltató először megpróbálja meghatározni, hogy valóban a saját hibája, vagy esetleg más ok húzódik meg a háttérben, majd 2-3 napon belül igyekszik kijavítani. Ráadásul a 2-3 nap „csupán” célérték, tehát egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben sikerül is betartani.

A hiba elhárításában az előfizetőnek együtt kell működnie a szolgáltatóval, be kell engednie a lakásba, illetve lehetővé kell tennie a szükséges munkálatok elvégzését. Sokszor nehézséget okoz a panaszlevélben leírt helyzet tisztázása, hiszen előfordulhat, hogy a rövid ideig tartó hibajelenséget a szolgáltató a bejelentést követően nem észleli, így a panaszt elutasítja.

Az előfizető ebben az esetben felkérhet egy független szakértőt a hiba okának kivizsgálására, de ennek költségét csak akkor követelheti a szolgáltatótól, ha bebizonyosodik, hogy a szolgáltató felelős a hibáért. A bizonyítás lehetősége tehát adott, de meg kell hagyni, nem éppen életszerű ez az eljárás.

 

Panaszkezelés
Ha a fogyasztó nem tud megegyezésre jutni a szolgáltatóval, lehetősége van a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordulni, illetve a Média- és Hírközlési Biztosnál is panaszt tehet. E fórumok elérhetősége megtalálható a www.nmhh.hu oldalon. A szerződéses jogviták eldöntését, amikor nem kifejezetten valamely hírközlési vagy fogyasztóvédelmi jogszabályból eredő joga sérül a fogyasztónak, a szolgáltatók többnyire a bíróság illetékességébe utalják, ezért érdemes a költséges pereskedést megelőzően a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes megyei békéltető testülethez fordulni, amely rövidebb, ingyenes eljárás keretében nyújt lehetőséget a vita egyezségen alapuló lezárására. 

Kötbér, kártérítés

A szolgáltató szerződésszegése esetén a jogszabályban meghatározott kötbért kell fizetnie. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Fontos, hogy az előfizetőnek úgynevezett kárenyhítési kötelezettsége van, tehát a szolgáltatónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (például nem volt hajlandó beengedni a szerelőket a lakásba).

Ha kiderül, hogy a hiba a szolgáltató készülékében van, akkor minden késedelmes nap után kötbért kell fizetnie.

Hogy mennyit, azt egy bonyolult képlet alapján számolják ki: a hiba bejelentését megelőző hat hónap előfizetői díját átlagolják, ennek egy napra vetített összegét veszik alapul, és megszorozzák nyolccal – havi háromezer forintos számla esetében ez tehát nagyjából napi 800 forintot jelent.

Ha a hiba miatt az előfizető a szolgáltatást a vállalt minőséghez képest gyengébb minőségben képes csak igénybe venni, a szolgáltatónak a kötbér felét kell kifizetnie.

Gyakori kérdés, hogy a kötbér milyen formában jár a fogyasztónak. A jogszabály értelmében a fogyasztó következő számláján kell jóváírni, a szerződés megszűnése esetén pedig vissza kell fizetni. Ennél egyébként több szolgáltató is a fogyasztóra nézve kedvezőbb szabályt alkalmaz, és akkor is pénzben fizeti ki a kötbért, ha a szerződés nem szűnik meg.

 

Elmaradt haszon és díjcsökkentés

Az előfizető a kötbéren felül is követelheti a szolgáltatótól a vagyonában keletkezett kára megtérítését, de az elmaradt hasznát nem. Ez a megkötés elsősorban azokat érinti hátrányosan, akik munkára is használják az internetet vagy a telefont, és a szolgáltató hibájából például elesnek egy megrendeléstől, vagy nem tudnak betartani egy fontos határidőt.

Előfordulhat, hogy a hiba kijavítását a szolgáltató átmeneti (meghatározott) ideig vagy tartósan nem tudja vállalni. Ebben az előfizető számára egyértelműen hátrányos esetben a jogszabály a szolgáltatói ÁSZF-re bízza, hogy mekkora díjcsökkentést ad az előfizető számára (általában 15-20 százalék). 

Tekintettel arra, hogy igen gyakori a hűségidős szerződés az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén, érdemes megemlíteni, hogy a szolgáltató súlyos szerződésszegése esetén a fogyasztó jogszerűen, hátrányos következmények nélkül felmondhat. 

Természetesen több feltételt is mérlegelni kell annak eldöntésénél, hogy mi minősül a szolgáltató részéről súlyos szerződésszegésnek. Általában ennek tekinthető, ha a szolgáltató az érdekkörében felmerült hibát hosszabb ideig, a fogyasztó többszöri felszólítása ellenére sem hárítja el.

 

Kép [cc] lecasio

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 24. számában.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!
 

Smink