Foglalkoztatás, gyerekmunka, sweatshopok / Legújabb

     Bangladesh a szomszédban van / Cikk
Nem kell Ázsiába menni, hogy varrónőket találjunk, akik éhbérért egész nap a gép mellett görnyedve készítik márkás ruháinkat. A lengyel ruhaiparban dolgozók bére még túlórával és bónuszokkal sem éri el a nemzeti átlagbér 50%-át.
     Vajon miről mesélnek a ruhadarabjaid? / Videó
Ha tudnád akkor is megvennéd? Nem is gondolnánk, hogy mindennapi ruhadarabjaink és kiegészítőink mögött sokszor drámai történetek húzódnak. Sok cég foglalkoztat gyermekmunkásokat, fizet nagyon kevés bért, kizsákmányolva ezzel munkavállalóit, nem is beszélve a környezetre és emberre káros gyártási eljárásokról, mindezt azért, hogy mi Európában akár pár ezer forintért meg tudjuk venni a farmerünket és a pólónkat. A probléma a fast fashion – olcsó, eldobható divat. Nézzük is meg miről mesélnek a mai ruhadarabjaid! Ajánlott cikk: A ruha teszi. Ajánlott videó: Ért már sokk cipő vásárlás közben? [cseh]
     Adventi rabszolgavásár országszerte / Cikk
A Nyíregyházán, Miskolcon, Kecskeméten és Budapesten zajló akció felhívja a figyelmet a modernkori rabszolgaságra. Ma Magyarországon hivatalos becslések szerint 36.000 ember él rabszolgasorban, akiknek a negyede 18 évnél fiatalabb.
     Ugyanabban a cipőben járunk II. [cseh] / Videó
A férfiaknak legalább 3-4 pár cipőjük van, a nőknek pedig ennek a többszöröse is lehet. Minden nap hordod, ezért jogod van tudni, kik és hogyan készítik a lábbelidet! Töltsd le a Change Your Shoes app-ot, és sétálj Brüsszelbe! Olvass többet a témáról cikkünkben: Válts cipőt, és sétálj Brüsszelbe!
     Ért már sokk cipő vásárlás közben? [cseh] / Videó
A férfiaknak legalább 3-4 pár cipőjük van, a nőknek pedig ennek a többszöröse is lehet. Minden nap hordod, ezért jogod van tudni, kik és hogyan készítik a lábbelidet! Töltsd le a Change Your Shoes app-ot, és sétálj Brüsszelbe! Olvass többet a témáról cikkünkben: Válts cipőt, és sétálj Brüsszelbe!
     Ugyanabban a cipőben járunk [német] / Videó
A férfiaknak legalább 3-4 pár cipőjük van, a nőknek pedig ennek a többszöröse is lehet. Minden nap hordod, ezért jogod van tudni, kik és hogyan készítik a lábbelidet! Töltsd le a Change Your Shoes app-ot, és sétálj Brüsszelbe! Olvass többet a témáról cikkünkben: Válts cipőt, és sétálj Brüsszelbe!
     Válts cipőt, és sétálj Brüsszelbe! / Cikk
A férfiaknak legalább 3-4 pár cipőjük van, a nőknek pedig ennek a többszöröse is lehet. Minden nap hordod, ezért jogod van tudni, kik és hogyan készítik a lábbelidet! Töltsd le a Change Your Shoes app-ot, és sétálj Brüsszelbe! 
     Ki fizeti meg az olcsó divat valódi árát? [angol] / Videó
Hová jutott mára a divat ipar? Hogyan jutottunk el a Rana Plaza tragédiájáig? Milyen körülmények között dolgoznak és (miből) élnek azok, akik előállítják a divatcégek ruháit? Aki lemaradt a film első magyar vetítéséről - ahol TVE is képviseltette magát a filmet követő kerekasztal beszélgetésen -, annak jó hír, hogy az Impact HUB tervezi a következő vetítést.
     Unravel [angol, feliratos] / Videó
- "Talán olyan drága náluk a víz, hogy nem érdemes kimosni a ruhákat." - legalább is ezt beszélik a gyárban. - "Látok olyan nadrágot, amibe 4 ember is belefér. Mit esznek ők ott külföldön, hogy ekkorára híznak?" - nevet Reshma, ahogy sokszor teszi ezt a nyugati ruhákat látva. A ruháik határozzák meg őket." - "Mindegy milyen ruhát hordasz, a nap végén a meztelen valóság azt mutatja, ahogy Isten megteremtett." Panipatba, a Kis észak-indiai városkába évente 100.000 tonna kiselejtezett ruha érkezik a gazdag nyugati országokból. Reshma elmeséli, hogyan lesz ezekből takaró, ami visszakerül oda, ahonnan a ruhák érkeztek. A teljes filmet itt nézhetitek meg: Unravel
     Siker! – Két év után a Rana Plaza dolgozók megkapják kártérítésüket / Cikk
Ahogy korábban a tudatosvasarlo.hu is beszámolt róla, a bangladesi Rana Plaza katasztrófa második évfordulóján az érintett ruhaipari cégek még mindig alig akartak hozzájárulni a katasztrófa áldozatainak kártérítéséhez.  A Clean Clothes Campaign (CCC) nevű szervezet partnereivel globális akciót hirdetett, amely júniusra meghozta a várt sikert.
     Az áldozatok arcába röhög a Benetton / Cikk
A bangladesi Rana Plaza katasztrófa második évfordulóján az érintett ruhaipari cégek még mindig alig akarnak hozzájárulni a  katasztrófa  áldozatainak kártérítéséhez. A Benetton a követelt  5 millió helyett 1,1 millió dollárral próbálja tisztára mosni magát. 
     Banán-dilemma / Cikk
Már Magyarországon is minden tízedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán. Ha megfizetnénk a termelése valódi árát, háromszorosába kerülne, így viszont létminimum alatt élnek a termelői. 
     Az ananász ára / Videó
Tudtad hogy az ár, amit az ananászért fizetsz, hogyan oszlik meg azok között, akik az asztalodig eljuttatták? Aki az ültetvényeken dolgozik mindössze ennek 4%-ából kénytelen magát fenntartani. A Consumers International filmjéből megtudhatod, milyen a munkás élet Costa Ricában, milyen szociális és munkakörülmények jellemzőek, milyen károkat okoznak a felelőtlenül felhasznált vegyszerek. De a helyzet nem reménytelen, létezik kis léptékű termelés és fair trade ananász kereskedelem is. Ha megnézted a filmet, olvasd el cikkünket a témáról: Ananász: a munkásokat is fogyasztja
     Segítő Vásárlás - Karácsony / Videó
Még az utolsó pillanatban keresed a tökéletes ajándékot? Vajon mitől az? Ha a Segítő Vásárlás védjeggyel ellátott termékeket választod, akkor megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató non-profit cégeket és dolgozóikat támogatod. A 2010-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által indította programot 2013-tól a Salva Vita Alapítvány koordinálja. A termékekkel való ismerkedéshez használd a cégeket bemutató listánkat, a termékkeresőt, vagy nézd meg a termékkatalógust!
     Kelet-Európában is kizsákmányolják a ruhaiparban dolgozókat / Cikk
A Rana Plaza 2013-as tragédiája óta egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a textilipar távol-keleti munkásai súlyos árat kénytelenek fizetni az európai divathóbortokért. A Clean Clothes Campaign napokban megjelent kutatása bebizonyítja, hogy Kelet-Európában sem rózsásabb a helyzet.
     Vajon ki kaszál a kesun? / Cikk
Cikksorozatunkban az indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható munka- és termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban. Első körben azt mutatjuk be, hogyan telnek a munkások mindennapjai.
     Honnan jön a mangó? - Felelős szavak / Cikk
Megszerettük a mangót. De honnan érkezik Magyarországra és milyen körülmények között termesztik? Cikksorozatunkban most azt mutatjuk be, hogy milyen apróbb változások történhetnek, ha az érintett vállalatok felelősséget vállalnak a kérdésben.
     Honnan jön a mangó? - A vevői erő hatása / Cikk
Megszerettük a mangót. De honnan érkezik Magyarországra és milyen körülmények között termesztik? Cikksorozatunkban most azt mutatjuk be, hogy milyen hatása van a szupermarketek vevői erejének a mangó beszállítói láncára. Kockázatkerülési taktikáik miatt rendszerint a lánc másik oldalán dolgozó munkások kerülnek méltatlan helyzetbe.
     Mennyire etikusak az élelmiszergyártók? / Cikk
Sokszor elhangzik, hogy a fogyasztók tudatosságán múlik többek között az is, hogy a fejlődő országok munkásai milyen körülmények között élnek. Néha azonban nehéz megítélni, hogy melyik márka mellőzésével vagy támogatásával tudunk segíteni. Az Oxfam nevű civil szervezet olyan szemléletes adatbázist állított össze, amely megkönnyíti a döntést.
     Ismerd meg a címkéket: UTZ Certified / Cikk
Ezen a héten újabb címkével bővítjük (öko)címke adatbázisunkat. Az UTZ Certified egy fenntarthatósági program kávét, kakaót és teát termelő farmerek számára, amely keretében meglévő, ismert márkájú termékeket gyártó és forgalmazó cégekkel működhetnek együtt.
     Tegyél a tisztességes kereskedelemért a TVE-vel! / Cikk
Az emberi jogok világnapján a Tudatos Vásárlók Egyesülete kampányt indít, és arra kéri a magyar kereskedelmi láncokat, illetve az európai döntéshozókat, hogy teremtsenek átláthatóbb és igazságosabb körülményeket a beszállítói láncokban.
     A narancslé útja - facsarva, Brazíliából / Videó
Az Európában elfogyasztott narancslé 80%-a Brazíliából származik, és az ital útja a fogyasztókig elégedetlenséggel és méltánytalansággal van kikövezve. A Bombera Krisztinával forgatott filmünkben bemutatjuk azokat az embertelen munkakörülményeket, amelyek között a Magyarországon is legnépszerűbb gyümölcslé készül. A filmben arra is keressük a választ, hogy az európai szupermarketláncoknak, amelyekben a legtöbb narancslevet adják el, milyen szerepe van a helyzet kialakulásában és lehetséges megoldásaiban.
     A szupermarketek felelőssége / Cikk
A termesztőknek és a tőlük vásárló szupermarketeknek is lépéseket kell tenniük azért, hogy az Európába érkező terményeket, jelen esetben a zöldbabot, méltányos körülmények között termesszék.  
     A szupermarketek / Oldal
Az elmúlt évtizedekben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése egyre nőtt, és mára kulcsszerepet játszanak a fogyasztói igények alakításában. Vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják azt is, hogy beszállítóik hogyan és milyen élelmiszereket termesztenek, hogyan dolgozzák fel vagy hogyan csomagolják azokat. Végső soron emberek százmillióinak életére és környezetére is komoly hatással vannak. A TVE 2009 óta kutatja: hogyan. Önálló kutatásokat végeztünk a szupermarketek fenntarthatósági hatásairól, és egyes termékek útját vizsgálva mutatjuk be a szupermarketek kezében koncentrálódó vevői erő hatásait.
     Munkások a marokkói földeken: a cégnek jól megy / Cikk
A marokkói zöld ceruzabab beszállítói láncát elemző cikksorozatunkban most a munkásokat alkalmazó vállalatok kereskedelmi kapcsolataival foglalkozunk. A zöldbabtermesztő cégek nyereségesek és kereskedelmi kapcsolataik kiegyensúlyozottak. Néhányuknak etikai minősítése is van, de erről dolgozóik nem tudnak és nem is érzik a hatását.
     Munkások a marokkói földeken: bátraké a szerencse? / Cikk
A marokkói zöld ceruzabab beszállítói láncát elemző cikksorozatunkban most a munkásokat védeni hivatott szakszervezetekkel foglalkozunk. Megfélemlítéssel, mesterséges feszültségkeltéssel és akár elbocsátással is szembe kell nézniük a szakszervezeti tagoknak.
  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a fogyasztók érdekében