Felelőtlen marketing / Legújabb
Sok gyerek nő fel mikrózott mirelit ételeket és porkajákat eszegetve. Nem csoda: az élelmiszeripar kifinomult trükkjei szinte beleédesgetik a kosarakba az egészségtelen ételeket.
A manapság nagyon menő neuromarketing kedvenc vizsgálati eszköze az EEG (elektroenkefalográfia), amely az agy elektromágneses hullámait vizsgálja. Hogyan használják fel az EEG-t? Íme, néhány példa.
Madártávlatból nézve a reklám és a fogyasztó együtt „nevelkednek”. A fogyasztó folyamatosan reagál a reklámra, a reklám és a marketing igyekszik ráhangolódni a fogyasztóra, még annak a reklámot elutasító hozzáállására is. Így vált a rendszerkritikát megtestesítő street-art is a reklámcégek eszközévé.
Habár a médiatörvény szerint, a reklámok hangereje nem lehet nagyobb a környező műsorszámok hangerejénél, a hatóságok öt televíziós csatornánál rendszeresen mértek kritikus hangerőugrást.
Óvatossággal és odafigyeléssel megúszhatjuk, hogy szélhámos adatvadászok hálójába kerüljünk, vagy hogy kéretlen elektronikus reklámüzenetek (spamek) árasszanak el minket. Végső esetben a médiahatóságot is csatasorba állíthatjuk.
Nem minden kismama érzékeli, de a reklám már az egészségügyi rendszerrel való első találkozáskor jelen van. A területre szakosodott cégek ingyenes tájékoztató anyagokért és termékmintákért cserébe a leendő anyukák adataival üzletelnek.
A reklámok hatásmechanizmusának alapvető vonása, hogy nem csak a tudatos énünkkel dolgoznak. Bár manapság divatos arra hivatkozni, hogy a márkázás ideje lejárt, az emberek már túl rutinosak, hogy „bedőljenek a reklámoknak”, a legújabb kutatások ismét megmutatják, mi történik a felszín alatt.
A „walk through” (átsétálós) koncepciót a nagy múltú Heinemann Duty Free cég közösen fejlesztette ki a Budapest Airporttal és sikeresen alkalmazza immár egy éve a diszkont légitársaságokat kiszolgáló Ferihegy 1 terminálon.
A fenntartható fogyasztásról és termelésről rendeznek konferenciát január 21-én, pénteken. Az esemény a Budapesti Corvinus Egyetem vezetésével és több hazai egyetem és kutatóintézet részvételével az utóbbi két évben lezajlott program záró rendezvénye.
„Élve vagy halva!” – harsogja a 9 mm nevű energiaital hirdetése. Úgy tűnik, háborús helyzet van. Mindennapos küzdelem a talpon maradásért, nemcsak a munkahelyen, hanem a partiban is.
Anni Leonard Tárgyaink története című filmsorozatának újabb része a kozmetikumok világáról.
Könnyebben elhisszük, hogy az adott termék a tuti, ha a gyártó arra hivatkozik, hogy azt letesztelte … még akkor is, ha fogalmunk sincs arról, hogy ki, mikor, hogyan és milyen eredménnyel végezte el azt a bizonyos vizsgálatot.
Hál’ Istennek már nálunk is kapható a Csendes-óceán távoli szigetéről származó Fidzsi víz. Csak kérdés, hogy kinek jó ez.
Az ANTSZ óvatosságra int az energiaitalok fogyasztásával kapcsolatban. A túlzott koffeinbevitel súlyos következményekkel járhat, a kismamák vagy gyerekek esetében pedig még nagyobb a kockázat veszélye.
Ma Magyarországon az alkohol jelenti a legfőbb veszélyt a 18 éven aluliakra – állítják a szakemberek. A gyártó cégek milliárdokat költenek hirdetésekre. Felelősek-e a reklámok a tinédzserek alkoholfogyasztásáért?
Reklámtrükköket bemutató sorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy mióta is vannak reklámok, és ezek alapvetően milyen trükkökkel próbálnak vásárlásra bírni bennünket.
Nem vitás, hogy a szoptatás mellett valamikor mindenképp el kell kezdenünk a babák hozzátáplálását. A szülők nem állnak könnyű feladat előtt, amikor dönteniük kell, hogy milyen ételt mikortól adjanak csemetéjüknek.
Mikor érdemes elkezdeni a szoptatás mellett a babák hozzátáplálását? Mihez kezdjünk a bébiételeken reklámozott 4 hónapos korhatárral? Ezeket az állandó vitát kiváltó kérdéseket járjuk körül cikkünkben.
Milyen egy etikus reklámügynökség? Mit kell, és mit nem kell szabályozni a reklámetikai kódexben? Most minden megváltozhat. Írd meg te is a javaslataidat!
Megdőlni látszik a nagy élelmiszercégek érvelése. A WHO újonnan megjelent kutatási eredményével lezárult egy évtizedes vita: korunk elhízásjárványának fő okozója nem a mozgáshiány, hanem sokkal inkább a túlzott kalóriabevitel.
Bevásárlás után sokszor otthon jövünk rá, hogy jó néhány dolgot nyugodtan a boltban hagyhattunk volna, mert egyáltalán nem hiányozna. A fölösleges vásárlással nem csak a pénztárcánkat, de a környezetünket is terheljük. Hogy kerülhető el mindez?
180 millió forint bírságot szabott ki a GVH a Beiersdorf Kft-re és a Johnson&Johnson Kft-re, mivel termékeik reklámozása során minden fogyasztónak biztos hatást ígértek, ám ezt az állításukat még a saját kutatási eredményeik sem támasztották alá.
Supermarket's offer of air miles in exchange for low-energy light bulbs is like giving away a pack of Benson and Hedges with every Nicorette patch
„Csak még ezt a kólát, ha már itt van!” Ismerős mondat a kasszánál kígyózó sorra gondolva? A pénztárzónák eladási stratégiája marketinges és gyerekpszichológus szemmel.
Hat nagy cégnek ítélte „Az év rossz vállalata” címet 2008-ban a Fogyasztóvédelmi Világszervezet. A „díjazott” multik – köztük a Tesco, a Samsung és a Toyota – kirívó felelőtlenségük miatt részesültek az „elismerésben”.
Kevesebb tartalom, módosított összetétel, új csomagolás; ilyen és ehhez hasonló módszereket alkalmaznak a francia élelmiszergyártók az áremelkedések leplezésére, állítja egy francia fogyasztóvédelmi havilap.
cikkek
- Ételmarketig: célkeresztben a gyerekek
- Elektrohullámokkal a jó reklámokért
- A végső fegyver: az anti-reklám reklám
- Túl hangosak a reklámok
- Védekezés a kéretlen elektronikus reklámok ellen
Videók
- A kozmetikumok krónikája
Kérdések és válaszok
- Hogyan lehet védekezni a spamek ellen?…
Linkek
- Zöldre mosás: ál-környezetbarát hirdetések
- Marketing túladagolás
Máshol olvastuk
- Motozás után kötelező duty free látogatás Ferihegyen (airportál)
- Tesco's 'flights for lights' promotion – every little hurts (The Guardian)
- A magyarok eltűrik a szexista reklámokat (Népszabadság)
- Testi esélyegyenlőség (FigyelőNet)
- Rászívódnak a gyárak a dohányosokra (Népszabadság)
