A TVE is részt vett a rizsek kedveltségi tesztjében, a kapcsolódó laborvizsgálatból pedig kiderült, van-e mérgező anyag, génmódosított összetevő a vizsgált 34 féle rizsben, jelölési hiba a csomagoláson.

A rizs a világ második legfontosabb gabonája. 2017-ben nagyjából 482 millió tonna hántolt rizst állítottak elő világszerte. Fél Ázsia ezt termeszti, és ezt is eszi – a világ rizskészletének 90%-át Ázsia produkálja. A legfrissebb adatok szerint több mint 210 millió tonnával Kína termesztette a legtöbb rizst 2017-ben, őt India és Indonézia követte. A világ teljes rizsfogyasztása tavaly körülbelül 478 millió tonna volt, amiből csak Kínában 146 millió tonnát (fejenként több mint 100 kg-ot) fogyasztottak.

Liszt kisokos – melyiket válasszam?

Jók vagyunk rizsben

Európában is termesztenek rizst, a FAO adatai szerint 2017-ben összesen nagyjából évi 3 millió tonnát, ami a teljes fogyasztásunk körülbelül 70%-át fedezi.

A legnagyobb európai termesztők a mediterrán országok: az EU-s rizs 80%-a Olaszországban, elsősorban a Pó-síkságon és Spanyolországban, nagyrészt Andalúzia és Estremadura tartományban terem. További 12%-ot Görögország és Portugália, a maradékot, Franciaország, Bulgária és Magyarország adja.

Az európaiak rizsfogyasztása is dél felé nő:  míg egy spanyol vagy olasz évi 6-18 kg-ot, egy északi csak 3,5-5,5 kg rizst eszik meg évente.

Magyarország a felsorolt termőterületek közül is a risztermesztés legészakibb határvonalán helyezkedik el, tőlünk északra már nem terem meg a rizs – legalábbis a jelen klimatikus viszonyok között. Az európai termesztők mind nagyjából hasonló problémákkal szembesülnek:

• viszonylag rövid a termesztésre alkalmas időszak: májustól szeptemberig tart,

• szélsőségesen hideg vagy hőség is előfordulhat ezalatt,

• rendszertelen a napsütés,

• a betakarítást eső akadályozhatja.

Termékteszt: Rizstejek

Ezekre a jellegzetesen mérsékelt égövi körülményekre speciális japonica-fajtákat nemesítettek ki, amelyek viszonylag rövid idő alatt (100-120 nap) beérnek, jól tűrik a hideget és ellenállóak a főbb kártevőkkel és betegségekkel szemben.

Egy büszke rizses ember

A tönkéből és az alakorból készült kenyeret akár az orvos is felírhatná

A magyarok átlagos fogyasztása fejenként 4, maximum 4,5 kilogramm, vagyis összesen évente nagyjából 40 ezer tonna rizs fogy Magyarországon – ezzel a mennyiséggel a kevés rizst evők közé tartozunk a kontinensen. Annak ellenére, hogy a nyugati kultúrákban a távol-keleti konyhák térhódításával, valamint a gluténérzékenység miatt is egyre nő a rizs népszerűsége, Magyarországon csak minimálisan nő a fogyasztás – mondja Fazekas Gyula, akit telefonon, autós zötykölődés közben értünk utol. Fazekas Gyula a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozónál, a Nagykun 2000 Zrt-nél irányítja a termesztést, feldolgozást és értékesítést, és végtelen lelkesedéssel beszél a munkájáról.

A rizs bugája 100–150 rizsszemet tartalmaz

Cégük a Nagykunságon 1530 hektáron termeszt rizst, évente a hazai termés 40%-át, 3500–4500 tonna árurizst állít elő, amit a Magyarországon mások által termesztett rizzsel együtt, saját hántoló üzemeikben Kisújszálláson és Mezőberényben dolgoznak fel.

A rizsnek Fazekas Gyula elmondása szerint három dolog kell: állandó vízborítás, napsütés és meleg, pontosabban, ahogy gyorsan megtanultam: hőösszeg. (A hőösszeg a tenyészidőszak napjainak napi közép-hőmérsékletének összege.) Magyarországon az évi átlagos hőösszeg 2900-3300°C, ami épp elég, a rizsnek ugyanis legalább 2800°C-ra van szüksége.

Hányszor süthetünk az étolajban, és utána hova vihetjük? 

Hogy néz ki a rizstermesztés? A magokat az időjárástól függően április 20. és május 10. között vetik el, ezután a terület kap egy jó kis kelesztő árasztást, majd a vizet lecsapolják. Amikor a rizs kicsírázik, kikel és levelet hajt, megkezdődik a növényvédelem és az állandó árasztás, ami a szeptemberi aratásig tart.

Az árasztásos gazdálkodás miatt van, hogy rizstermesztésre a kötöttebb, vízzáró réteggel bíró talaj alkalmas, továbbá olyan hely, amely bőséges vízforrással bír. A magyar rizstermesztés emiatt a Nagykunságon Kisújszállás és Mezőtúr térségére, illetve Békés megyében Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés környékére összpontosul. A Nagykunságon a Hortobágy–Berettyó csatornából, Békés megyében a Körösökből nyerik hozzá a vizet. A rizsnek nem kell sok, pont elég neki a legfelső 20-25 centis réteg – magyarázza Fazekas Gyula.

A Nagykun 2000 vetésterületének közel 20%-án biogazdálkodás folyik, a biorizst részben saját nevük alatt hazai boltokban, nagy részét viszont külföldön, például bébiételek gyártásához értékesítik.

Mit tud a magyar rizs?

Amikor azt feszegettem, tényleg jobb-e, és ha igen, mitől jobb a hazai rizs, mint a távol-keleti, Fazekas Gyula nem hagyja magát behúzni a csőbe. „Azt, hogy jobb lenne a magyar rizs minősége, nem tudjuk, azt viszont biztosan lehet állítani, hogy annak a rizsnek, amit mi állítunk elő, ismertek a termesztési körülményei. A távolról jövő rizs esetében nem ismerjük a termesztés során felhasznált vegyszerek, hozamfokozók összetételét, sem a tárolási, feldolgozási, sem a szállítási körülményeket. Mi saját magunk állítjuk elő a vetőmagot, termesztjük a rizst, az aratás után nálunk történik a rizs szárítása, tisztítása és tárolása.”

A cég különös odafigyel arra, hogy feldolgozó üzemükben kizárólag rizzsel dolgozzanak, ezért termékük megbízhatóan gluténmentes. És ami fenntarthatósági szempontból sem mellékes, az áru helyi termék, nem járja be a fél világot, és frissen kerül a hazai polcokra.

Ennyi lelkesedést hallva előbújik belőlem a kisördög, és búcsúzóul ledobom a klímabombát: mit gondol, hogyan hat a klímaváltozás a hazai rizstermesztésre? De Fazekas Gyula nem hagyja magát elkedvetleníteni: „A klímaváltozás hatásait pontosan nem láthatjuk előre, de amennyit ismerünk, az akár kedvezhet is a rizsnek. Lehetne több rizst is termeszteni Magyarországon.”

Rizs-kisokos

A rizs (Oryza sativa) a pázsitfűfélék családjába tartozik. Az emberiség több mint 60 százalékának a rizs a fő tápláléka, ami nem is csoda, hiszen esszenciális aminosav-összetétele miatt dietetikai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható. Két fontosabb alfaja van: a hosszú szemű, pergősebb, főként trópusi és szubtrópusi éghajlaton termő indica (a rizskereskedelem 75%-a ebből a fajtából kerül ki) és a rövid szemű, ragacsosabb, hűvösebb éghajlaton termő japonica (ez adja a kereskedelem kb. 25%-át).

Barna rizs – a tisztított, valamint méret és forma szerint osztályozott rizsszemeket először hántolják, azaz eltávolítják a pelyvás maghéjat. Így keletkezik a barna rizs.

Polírozott fehér rizs – a hántolás után a rizsszemek külső felületét lecsiszolják.

Fényezett rizs –  a polírozott rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől.

„A” rizs – Tisztasági fokot jelöl: maximum 10% törmeléket tartalmazhat.

„B” rizs – Tisztasági fokot jelöl: maximum 20% törmeléket tartalmazhat.

Rizstöret/törkölyrizs – a feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, amit a takarmányozásban és a sörgyártásban használnak fel.

Rizsliszt – hántolt és csiszolt rizs örleménye.

Előgőzölt rizs – a rizst még a hántolás előtt áztatják és gőzölik, majd a kiszárított szemeket hántolják. A főzési időt nem befolyásolja.

Előfőzött rizs – rövidített főzési idejű rizs.

Rövid szemű rizs – hossza átlagosan 5,5 mm.

Közepes szemű rizs – 6,6 mm.

Hosszú szemű rizs – 7-8 mm.

Basmati rizs – a Himalája lábainál termesztett, hosszú szemű, illatos, pergős rizsfajta,

Jázmin rizs – Thaiföldön termesztett, hosszú, egymáshoz tapadó szemű, a jázminéra emlékeztető illatú rizsfajta

Arborio rizs – rizottó készítésére alkalmas, ragacsos, rövid szemű fajta,

Vad-/indián/fekete rizs – valójában nem rizs, hanem mocsári fűfajta, ami diós aromájú fajta, leggyakrabban fehér rizzsel keverve hozzák forgalomba.

Képek: nagykun.hu/pixabay.com

 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.