Praktikus ötletek

Praktikus ötletek » Ép test » Baba, gyerek

Milyen cumisüveget válasszunk?

A cumisüvegek nagy része polikarbonátból készül, amelyből könnyen kiválik a benne található „biszfenol A" nevű anyag,ami hormonzavarokat, inzulin-rezisztenciát és elhízást okozhat, valamint növeli a rák és a koraszülés kockázatát.

-  polikarbonát anyagú (PC, a háromszög szimbólumban 7-es jelölés) helyett üvegből vagy polipropilénből (PP, háromszög szimbólumban 5-ös jelölés) készült cumisüveget adjunk a babának;

-  míg a polikarbonát cumisüvegek fala általában átlátszó és nehezen benyomható, a polipropiléneké könnyebben összenyomható és színezett áttetsző műanyagból készül.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Még mindig kaphatók a veszélyes cumisüvegek 

Cumisüveg és marketing? 

A gyerekekre ártalmas lehet egy műanyagokban lévő vegyszer 

A műanyagok és az egészség - A bűvös hetes 

Szabványokkal a biztonságosabb gyerektermékekért 

Mit tehetünk a kinőtt vagy pecsétes babaruhákkal?

 

  • Ha jó állapotban van a ruha, ajándékozzuk ismerőseinknek vagy adománygyűjtő szervezetnek!
  • Ha még tervezünk gyereket vállalni, akkor őrizzük meg számára a használható darabokat!
  • Ha kislányunk van, ajándékozzunk neki néhány kisebb darabot, hogy a babáit öltöztethesse velük!
  • Azokat a ruhákat, amelyeken kivehetetlen pecsétek vannak, vágjuk fel 10-15 cm-es négyzetekre, és a folt nélküli anyagdarabokból varrjunk gyermekünknek kis takarót, amelyet később akár emlékbe is eltehetünk!
  • A pecsétes, használhatatlan részeket törlőruhának használhatjuk.

Élelmiszerbiztonsági tippek

Egyes élelmiszerek gyakrabban okoznak ételmérgezést vagy élelmiszerek útján terjedő betegségeket, mint a többi. Ezért ezeknél, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat: 

  • Elkészítésük előtt és közben is gyakran mossunk kezet, illetve tisztítsuk meg a felületet, amin az ételt készítjük!

  • A friss gyümölcsöt és zöldséget mindig gondosan mossuk meg!

  • Ha nyers hússal, baromfival, hallal vagy tojással dolgozunk, tartsuk távol őket a már elkészült ételektől, hogy ne kerülhessen át róluk szennyeződés!

  • Mindig a megfelelő hőmérsékleten készítsük el az ételt! A szükséges főzési hőmérsékleteket ebben a táblázatban találjuk.

  • Szobahőmérsékleten az élelmiszerekben található baktériumállomány akár 20 percenként is megduplázódhat. Minél több baktérium van az ételben, annál nagyobb az esélye, hogy megbetegszünk tőle. Tehát minél hamarabb tegyük hűtőbe, vagy fagyasszuk le az ételeinket, így megakadályozhatjuk a legártalmasabb baktériumok szaporodását!

 

Ételtípusokra vonatkozó szabályok:

 

·         Hús - a nyers hús parazitákat és olyan baktériumokat tartalmazhat, mint a szalmonella, az E. Coli vagy a lisztéria. Az alapos főzés elpusztítja ezeket a káros élőlényeket, de újra fertőző lehet a hús, ha nem kezeljük és tároljuk megfelelően.·

·       Csirke és más szárnyasok - a baromfihús olyan baktériumokat tartalmazhat, mint a szalmonella, a lisztéria vagy a Campylobacter. Sajnos a mosás ezeket egyáltalán nem távolítja el a húsról, egyedül az étel megfelelő hőfokon történő elkészítése öli meg ezeket a baktériumokat.

·         Tengeri halak, rákok, kagylók - ugyanúgy, mint a nyers húsok, a tengeri állatok is tartalmaznak különböző baktériumokat, amelyeket csak főzéssel semmisíthetünk meg. Ráadásul ezek az ételek mérgező vegyületeket, például higanyt is tartalmazhatnak, amelynek rendkívül káros hatása lehet a magzatokra és a kisgyerekekre.

·         Tojás és tojásos termékek - a nyers tojást mindig óvatosan kell kezelni. Még a tiszta és ép héjú tojások is tartalmazhatnak szalmonella baktériumot. A fertőzés megelőzése érdekében tartsuk a tojásokat hűtőben, főzzük őket addig, míg a tojássárgája teljesen megszilárdul, és a tojást tartalmazó ételeket is alaposan főzzük meg.

·         Tej és tejtermékek - a nyers tej, valamint a belőle készült sajtok tartalmazhatnak E. Coli, szalmonella és lisztéria baktériumokat. Ezért fontos, hogy pasztörizált tejet vagy abból készült tejterméket vegyünk, ami nem tartalmaz ártalmas baktériumokat.

·         Friss gyümölcs, zöldség és gyümölcslé - ezek nyers termékek sokféleképpen is kapcsolatba kerülhetnek fertőző baktériumokkal. A termőhelyükön lévő szennyezett talajtól vagy víztől kezdve, a szennyezett vágódeszkáig a konyhában. A zöldség- és gyümölcslevekből csak a megfelelő kezelés távolíthatja el a kórokozókat.

·         Bébiételek és tápszerek - a csecsemők és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek az élelmiszer-fertőzésekkel kapcsolatban, mivel az immunrendszerük még nem elég fejlett, hogy megbirkózzon a fertőzésekkel. Ezért különleges gondossággal kezeljük és tároljuk az ételeiket és tápszerüket.

·         Állateledelek - akárcsak a mi ételeink, az állatok ételei is tartalmazhatnak baktériumokat (pl. szalmonellát) és mérgező anyagokat (pl. melamint). Ha nem megfelelően kezeljük az állateledelt, akkor állatunkat és így magunkat is kitesszük a fertőzés veszélyének.

 

Kapcsolódó cikkeink:

10 kérdés az ételmérgezésről 

Élelmiszer-biztonsági tanácsok házi disznóvágáshoz 

Biztonságos sütési, főzési javaslatok az ünnepekre 

Tippek a biztonságos karácsonyi főzéshez 

Előzzük meg a szalmonella-fertőzést! 

 

 

Mit ne egyenek a kismamák?

 

 

 

Amikor egy nő gyermeket vár, legyengül az immunrendszere, így kevésbé ellenálló a szervezete az ételekben található káros mikroorganizmusokkal szemben. Emellett a magzat immunrendszere nem elég fejlett, hogy elpusztítsa a veszélyes baktériumokat. Ráadásul bizonyos mérgező vegyületek, mint például a higany, megtalálhatóak az ételekben és károsíthatják a baba idegrendszerét.

  • A lágy sajtok, mint pédául a brie, camembert, a rokfort és a fetasajt gyakran nem pasztörizált tejből készülnek, így könnyen tartalmazhatnak E. coli vagy lisztéria baktériumokat. Helyettük fogyasszunk inkább kemény sajtokat, például ementálit vagy cheddar sajtot!
  • Kerüljük a nyers sütemény tésztákat, sütés előtt semmiképp ne kóstoljuk meg őket, mert szalmonella baktériumok juthatnak a szervezetünkbe!
  • Bizonyos halak, mint például a cápa, a kardhal és a királymakréla húsát magas higanytartalmuk miatt nem tanácsos kismamáknak fogyasztani; a nyers halat (sushit) pedig a baktériumok és a paraziták miatt kerüljék.
  • Egy héten összesen legfeljebb 35 dkg olyan halat fogyasszunk, amely nem tartalmaz számottevő higanyt, például lazacot, harcsát, tőkehalat vagy garnélát. A tonhal és halkonzerv fogyasztása ennek maximum a fele legyen.
  • Csak pasztörizált tejet és gyümölcsleveket igyunk!  Az E. coli baktérium miatt a frissen facsart leveket is kerüljük!
  • Nem tanácsos előre elkészített, hústartalmú salátákat fogyasztani, mivel lisztéria baktériumot tartalmazhat. Helyette inkább friss alapanyagokból magunk készítsük a salátát!
  • Az osztriga és a többi ehető kagyló nyersen Vibrio baktériumot tartalmazhat, úgyhogy ezeket csak jól megfőzve fogyasszuk!
  • A marha- bárány- és borjúhúst legalább 65 °C-on, a sertéshúst, a szárnyasokat és a darált húsokat pedig legalább 70°C-on készítsük el, hogy megszabaduljunk a bennük található baktériumoktól, mint például az E. colitól! Az ellenőrzéshez használjunk ételhőmérőt!
  • A kismamák kerüljék nyers tojást tartalmazó ételeket, például a házi készítésű fagylaltot és más édességeket, tojáslikőrt, turmixokat!

 

Kapcsolódó cikkek:

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról - 2. rész

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészésges táplálkozásáról - 3. rész

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról - 4. rész

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról - 5. rész

Bébiétel-biznisz: nehéz falatok

Mit főzzünk a babának? Hat alapvető konyhai eszköz

 

 

Mit ne adjunk enni a babának?

  • az első 6 hónapban az anyatej az ideális táplálék a baba számára, lehetőleg ne adjunk neki semmi mást,
  • aprómagvas gyümölcsök (eper, áfonya, málna, kivi) fogyasztása csak másfél-két éves kor felett ajánlott,
  • mézet csak szigorúan egyéves kor után adjunk a gyermekeknek,
  • tejkészítményeket 10 hónapos kortól, teljes tejet és tojást pedig egyéves kor fölött fogyaszthat a baba,
  • gluténtartalmú gabonaféléket tartalmazó étel 8 hónapos kortól kerülhet a tányérra,
  • a friss zöldségből, gyümölcsből készített házi bébiételek egészségesek a babának, de ha az alapanyagok nem ellenőrzött beszerzési helyről származnak, vagyis nem biztos, hogy teljesen vegyszermentesek, akkor inkább vásároljunk bolti bébiételt.

 

Kapcsolódó cikkeink:

 A bébiételekről I. - Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A bébiételekről II. - Mit mikor adjunk a babának? 

Bébiétel-biznisz: nehéz falatok 

Anyatej vagy bébiétel? A baba és a mama egészséges táplálkozásáról

Nézzünk a játékok címkéje mögé!

A játékok vegyi anyag tartalma komolyan károsíthatja gyermekeink egészségét. A műanyagból készült játékokban az utóbbi időben tiltottak be több feltehetően hormonális hatású adalékanyagot (ftalátvegyületek). Ezek azonban még megtalálhatóak a piacon, ebből a szempontból kiemelt kockázatot jelentenek az olcsó piaci játékok. A játékok illatosítására használt anyagok szükségtelenül terhelik a szervezetet, ezek egy része allergiát okozhat.

 

Megoldás:

  • Részesítsük előnyben a természetes anyagokból, például fából készült játékokat!
  • Kerüljük a festékanyagokat, a lakkot és az egyéb kemikáliákkal kezelt felületeket!
  • Soha ne vegyünk PVC-ből készült játékot!
  • Kerüljük a piaci, bizonytalan származású játékokat!
  • Vásárlás előtt olvassuk el a címkén található információkat!
  • A 3 éves kor alatt nem ajánlott játékok nem csak unalmasak, hanem kockázatosak is lehetnek a kisebbekre!

 

Kapcsolódó cikkünk:

Erre kell figyelni játékvásárláskor

Valóban szükség van játékokra?

Csökkentsük a méreganyagokat a gyerekszobában!

Biszfenol-A mentes játékok

Néhány termék vegyianyag-tartalma egy átlagos lakásból és kertből Magyarországról

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében