fbpx

| Simon Gergely (környezetkémikus szaktanácsadó)

Miből együnk biót? – A gyümölcsök és zöldségek szennyezettségéről

A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.

A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.

A magyarok is követik az európai trendet – egyre többen vásárolunk bioélelmiszert. A legtöbben saját egészségük védelmében vásárolják az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, hiszen ezek legfontosabb előnye, hogy nem tartalmaznak növényvédőszer maradványokat, amit a vizsgálatok többé-kevésbé alá is támasztanak. Sokaknál emellett még szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok is.

Biónak azokat az élelmiszereket nevezzük, amelyek alapanyagait az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint termesztették, azaz csak ennek megfelelő tápanyagot és növényvédő szert, technológiát használtak a termelés során.

A növekvő trend ellenére, a magyaroknak csupán 1-2%-a vásárol bioterméket. Erről az alacsony hazai tudatosságon túl laposabb pénztárcánk tehet. Felmérések szerint ugyanis a biotermékek 30-60%-kal drágábbak, mint nem bio társaik. Viszont sajnos a legtöbb hazai fogyasztónak fogalma sincs, hogy mit is jelent valójában a bio minősítés.

 

Vegyszermaradék-vizsgálatok Magyarországon

A biotermékek növekvő fogyasztását indokolhatja, hogy az Európai Bizottság által 2008 őszén publikált eredmények szerint 2006-ban az Unióban vásárolható élelmiszerekben minden korábbinál nagyobb arányban mutattak ki növényvédő szert. Az elmúlt öt évben közel 20%-kal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya.

Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több termékben egyszerre többféle hatóanyagot is ki lehet mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A sok hatóanyag összeadódva akut mérgezést válthat ki a fogyasztóknál. A vegyszermaradékkal szennyezett minták aránya hazánkban az EU átlag felett van.

Zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberétől az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben. Pedig a Greenpeace és a Global 2000 évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.

Szennyezett minták aránya

Szlovákia:

43,8%

Szlovénia:

49,5%

Magyarország:

53,0%

EU-átlag:

48,5%

Forrás: Európai Bizottság, 2006

 

Magyarországi vizsgálatok kimutatták, hogy az importból – főként az EU-n kívülről, illetve Dél-Európából – származó termékek szennyezettebbek, mint a hazaiak. 2007-ben a hazai termesztésű minták 33,5%-ában volt kimutatható vegyszermaradék, míg az import esetében ez az érték 59% volt.

A hazánkban kapható zöldségek és gyümölcsök mintegy fele szennyezett növényvédő szerekkel, ám ez egyben azt is jelenti, hogy a boltokban kapható termékek másik fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot. Kérdés, hogy melyik fele?

Bár felmérések szerint a hazai gazdasági szervezetek által művelt terület 95%-án végeztek valamilyen növényvédőszeres kezelést, a termékek egy jó részéből már kiürülnek, lebomlanak a vegyszerek, mire azok a fogyasztóhoz kerülnek. Tehát mondhatnák, hogy biotermékek vásárlása nélkül is az esetek felében közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk.

Ám a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis egyes termékek szinte mindig szennyezettek, míg más zöldségek gyümölcsök alig. Ezért előfordulhat, hogy több hónapos biokúra után a „megspórolt vegyszer” sokszorosát fogyasztjuk el egy-egy pechesebb téli salátázással. Ezért fontos tudnunk, hogy általában mely termékek nem tartalmaznak vegyszermaradékot és melyek szennyezettek, azaz miből érdemes mindenképp biót venni.

 

A szermenetesektől a méregraktárakig

A vizsgálatok szerint rendre szennyezettebbek az import termékek a hazaiaknál, ezért a protekcionista és szállítási szempontokon túl is kijelenthető, hogy egészségvédelmi tekintetben is jobb a hazai.

Jellemző továbbá, hogy inkább a gyümölcsök szennyezettek, mint a zöldségek. Míg a 2007-es mintákban a hazai gabonafélék és zöldségek több mint 80%-ában nem volt kimutatható szermaradék, addig a hazai gyümölcsök közel felében találtak növényvédőszereket. Ezzel szemben a külföldről hozott gyümölcsök több mint 65%-ában találtak szermaradékot, míg az import zöldségek körülbelül 46%-a volt szennyezett.

A 2007. évi adatok szerint gyümölcsök közül a kajszibarack (82,6% szennyezett), az alma (2007-ben 56.7%-a, 2006-ban 75,9 %-a szennyezett), a körte és a meggy mintákban maradt legtöbbször permetszer. A zöldségek közül a fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka mintákban szinte mindig találtak vegyszermaradékot. Emellett a retek is nagyon gyakran tartalmaz szennyezést.

Különösen kritikus a primőráruk szennyezettsége: 2004-ben például a salátamintákban tízszer gyakrabban találtak nem engedélyezett szereket, mint a többi zöldség és gyümölcs esetében.

A kajszibarack rendszeres szennyezettsége többéves probléma, ezért a barackot kedvelő egészségtudatos embereknek érdemes bioterméket vásárolni.

A fejes saláta szennyezettsége világszerte probléma. A 2007-es húsvéti növényvédőszer-ellenőrzések során a vizsgált minták közel egyharmada tartalmazott a megengedettnél több permetszert. A razziák során a határértéket átlépő termékek kétharmada is fejes-saláta volt.

Több vizsgálat szerint az eper is fokozott kockázatot jelenthet. Két éve a Marokkóból importált eperben a megengedett szermaradék határértékének 37-szeresét mutatták ki. 2006-ban a vizsgált szamócák közel kétharmadában mutattak ki vegyszer-szennyezést.

A fejes káposzta és rozs minták viszont egyáltalán nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű szennyezést.

Az összes import citromban és grapefruitban kimutattak szermaradékot, ezért nem ajánlott nem biocitrom és narancs héját elfogyasztani, süteménybe sütni vagy alkoholos italban leáztatni, főleg, mivel a szerves növényvédő szerek alkoholban jól oldódnak.

Egyszerre legtöbb fajta vegyszermaradékot a körte, szőlő, citrom, fejes saláta, paprika, uborka valamint narancs mintákból mutattak ki. A hazai hatóság mérései, a határérték felett szennyezett termékek folyamatosan frissített listája megtalálható az ONTSZ honlapján.

 

Külföldi mérések

A holland Milieudefensie és Natuur en Milieu környezetvédelmi szervezetek készítettek egy összesítést a legszennyezettebb és a legkevésbé szennyezett élelmiszerekről. A holland eredmények nagyvonalakban megegyeznek a hazai tapasztalatokkal.

 

Gyümölcs

Zöldség

Legjobb

Legrosszabb

Legjobb

Legrosszabb

Kivi

Szőlő

Hagyma

Uborka

Maracuja (passion fruit)

Mandarin

Karfiol

Paprika (spanyol)

Szilva

Citrom

Spárga

Zöld saláta

Banán

Eper

lila káposzta – káposzta

Jégsaláta (iceberg saláta)

Papaya

Narancs

brokkoli

Paradicsom

mango

Alma

burgonya

borsó

Nektarin

Barack

spenót

zöldbab

Dinnye

Körte

póréhagyma

kelbimbó

 

 

padlizsán

sárgarépa

Forrás: www.weetwatjeeet.nl

Az Európai Bizottság 2005-ös vizsgálata során a gabonafélék háromnegyedében, míg a zöldségek és gyümölcsök több mint felében nem találtak szermaradékot. Leggyakrabban határérték körüli mértékben volt szennyezett a szőlő (57%), a paprika (34%), az uborka (24%) és a búza (22%). Határérték felett pedig leggyakrabban a paprika (6%), a szőlő (5%), az uborka (3%) és a padlizsán (3%) tartalmazott szermaradékot.

Általában elmondható, hogy a vastagabb héjú gyümölcsök már kevesebb permetszert tartalmaznak, de míg a banán vagy a mangó meghámozva általában szermentes, addig az agyonpermetezett citrusfélék pucolásakor óhatatlanul is kitesszük magunkat a kockázatnak, ezért ajánlott kezet mosni a narancs- és citromhéj érintése után.

Javaslataink összegezve

  • Aki szeretné elkerülni a vegyszer-maradékokat, annak javasolhatjuk, hogy
  • nem bióból inkább hazait vásároljon,
  • kerülje el a primőr árukat, illetve
  • kerülje az import nem biogyümölcsöket, leszámítva a ritkán szennyezett kivit, banánt és a mangót.
  • Biót érdemes venni hazai kajszibarackból, almából, körtéből, eperből és meggyből, valamint fejes salátából, paprikából, paradicsomból és uborkából.
  • Ezzel szemben a káposzta, hagyma, karfiol és a brokkoli vásárlása esetén, nagy valószínűséggel közel ugyanilyen jó minőségű a nem biotermék is.

 

Kép [cc] kumasawa

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás