Még nem olvastam a könyvet,

by mam0ka - 2013.01.18. 15.04

Még nem olvastam a könyvet, az előző hozzá- szóláshoz írnám, hogy a sok édes gyümölcs se mindig jó. Ha a szénhidrátot "egészségesen" is úgy fogyasztanánk, mint a cukorbetegek, megelőzhetnénk a betegséget. Gondoljunk arra, hogy hosszú évek telhetnek el, mire kimutatható a cukorbetegség, a szénhidrát addig is fokozza a lappangó kórt, ami nem gyógyítható, leg- feljebb lassítható a diétával, gyógyszerrel is. 35 éve kaptam kölcsön a kolléganőmtől "Az édes vészes cukor" c. könyvet, azóta egyáltalán nem fogyasztok finomított répa- és nádcukrot, csak kevés mézet. Nemrég hallottam Béky-műsorban, hogy a gyümölcscukor is átalakul a szervezetben ártalmassá, abból sem jó a sok.
Csak arra kell gondolni, 100-150 éve olyan drága volt a cukor, hogy a szegényebbek egyáltalán nem jutottak hozzá, a jómódúak szinte mindig betegesebbek voltak. Most persze, fordítva van, mert a jó étel drága, az olcsó takarmánynak se való (és persze, agyon- reklámozzák).

• válasz

Most olvastam a könyvet, és

by Jo - 2011.12.02. 11.58

Most olvastam a könyvet, és próbáltam rákeresni az íróra a neten. Többek között itt találtam ezt az ismertetőt a könyvről.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy olvassa el. Valószínűleg, sok könyvtárban is meg lehet találni a kötetet.
Ha valaki végképp nem tudná megszerezni a könyvet, annak ide leírom, hogy mik a szerző legfontosabb tanácsai.

1) Egyen ételeket!
a) Na fogyasszon el olyasmit, amit az ükanyja nem tekintett volna ennivalónak!
b) Kerülje az olyan ételeket, amelyek ismeretlen, kimondhatatlan nevű, ötnél több összetevőt tartalmaznak, vagy az összetevők között szerepel a magas cukortartalmú kukoricaszirup! (Amerikai szerzőről van szó, ezért szól külön a kukoricaszirupról. Én azt mondanám, hogy minden olyan terméktől óvakodjunk, amely az ipar által előállított finomított cukrot tartalmaz. Természetesen, a gyümölcsökben lévő cukorral nincs probléma. Együnk nyugodtan gyümölcsöket! Továbbá észre kell vennünk, hogy ma már nem csak azok a termékek lehetnek veszélyesek számunkra, amelyeket őseink nem ismernének fel, hanem a régi hagyományos termékek is. Itt van pl. a kenyér. Az ipar ma már olyan kenyereket árul, amely tele van mindenféle mesterséges anyaggal. Nagyon óvakodjunk ezektől!)
c) Kerülje az olyan ételeket, amelyeken az „EGÉSZSÉGES” felirat díszeleg.
d) Az áruház szélső polcain vásároljon, és ne menjen be középre. (Ezt úgy fordítanám le számunkra, hogy lehetőleg ne vásároljunk az áruházban azokból a termékekből, amelyek ki vannak emelve, hogy minél könnyebben észrevehessük őket. Inkább nézzük meg a rejtettebb zugokat, és onnan válogassunk. A túlzottan reklámozott cikk szinte biztosan valami ipari hulladék.)
e) Ha teheti, ne nagyáruházban vásároljon! (Részesítsük előnyben a termelői piacokat, azaz próbáljunk direktben a kistermelőktől vásárolni. Legyen minél rövidebb, és biztonságosabb a táplálkozási lánc. A kistermelővel kapcsolatot lehet teremteni, meg lehet tőle tudni, milyen körülmények között termeli az áruját, mennyi vegyszert használ, stb.)

2) Főleg növényeket.
a) Főleg növényeket, különösen zöldségeket. (A húst érdemes úgy tekinteni, mint a növényi táplálékhoz adott fűszer. Azaz viszonylag kis mennyiséget érdemes belőle fogyasztani. Ha már fogyasztunk belőlük, akkor kerüljük a nagyüzemi farmokon tenyésztett állatok húsait. Vegyük meg a drágább legeltetett állat húsát. Vadvízi halat esetleg vadhúst. Persze ez utóbbit óvatosan! Ezek jellemzően a legjobb minőségű húsok, de ha túlzásba visszük a fogyasztását, serkentjük a vadállomány tudatos vadászatát, ami az állatok kipusztulását segítheti elő. Azért csak tényleg nagyon keveset fogyasszunk ezekből! A természet értékeinek megőrzése nagyon fontos az emberiség számára.)
b) Ön az, amit az eszik meg, amit Ön elfogyaszt. (Különösen kerüljük a nagyüzemi állattartásból származó állatok húsait!)
c) Ha megteheti, vásároljon fagyasztószekrényt! (Vegyünk jó minőségű árut, amikor annak szezonja van, és tegyünk el belőle későbbre!)
d) Úgy táplálkozzon, ahogy egy igazi mindenevő! (Táplálkozzunk változatosan!)
e) Egyen egészséges talajról származó, megfelelően termelt élelmiszert!
f) Ha teheti, fogyasszon vadon termett élelmiszert is! (Sétáljunk az erdőkben, mezőkön! Vegyük észre, hogy mindenhol rengeteg finomságot találhatunk. Csipkebogyó, kökény, galagonya, vadkörte, som, ehető gombák, gyógyfüvek... Fogyasszuk ezeket a helyszínen, de gyűjtögethetünk is belőlük!)
g) Legyen olyan, mint a kiegészítőket fogyasztók! (Itt arról van szó, hogy a táplálék kiegészítőket fogyasztók általában egészségesebbek, mint az átlag ember, mert sokat törődnek egyébként is azzal, hogy mit és hogyan egyenek. Az életmódjukat is úgy alakították (pl. rendszeres sport), hogy az egészségüket óvják. Szóval érdemes követni őket, de ne költsünk fölöslegesen az ipar által oly egészségesnek kikiáltott, de igazából kétes hatású kiegészítőkre!)
f) Egyen többször úgy, mint a franciák, az olaszok, a japánok, az indiaiak vagy a görögök! (Itt a tradicionális nemzeti étkezés fontosságára hívja fel a figyelmet a szerző, mert ezek olyan ősi tapasztalatokon nyugszanak, amelyek sok száz vagy ezer éve kiforrtak. Pl. a hagyományosan elkészített tofu biztosan egészségesebb, mint az ipar által feldolgozott szója. Vagy gondoljunk a frissen sajtolt szűz olíva olaj és a hidrogénezett zsírok lényeges különbségeire. Nem kétséges, hogy melyiket érdemes választani!)
g) Legyen óvatos a nem hagyományos ételekkel!
h) Ne keresse a hagyományos étrend egyedül üdvözítő komponensét! (Hanem élvezzük az egészséget, amit az biztosít!)
i) Igyon vacsorához egy pohár bort! (Száraz vöröset!)

3) Ne túl sokat.
a) Fizessen többet, egyen kevesebbet! (Azaz vegyük meg a drágább bio-, és kistermelői árukat, amelyek viszont egészségesebbek. Ne vigyük túlzásba a habzsolást. Hajlamosak vagyunk úgymond gazdaságossági szemszögből nézni a táplálkozásunkat is. Természetesen, az olcsó ipari termékek vásárlásával kevesebből megússzuk, de milyen áron? Ezek hasznos összetevői jelentősen csökkentek az utóbbi időben, így kialakulhat egy ördögi kör. A kevés hasznos összetevő miatt egyre többet és többet kényszerülünk belőlük fogyasztani. Kimutatták, hogy a koplalás kifejezetten hasznos lehet a rák ellen, mert így a rákos sejtek sem jutnak elegendő üzemanyaghoz osztódásukhoz. Ha drága, jó minőségű árut veszünk, hajlamosabbak vagyunk kevesebbet enni belőle. Spórolni kell vele! Másrészt ezekben az árukban sokkal több a hasznos összetevő, így kevesebb mennyiség is elég belőlük.)
b) Egyen főételeket! (Azaz hagyjuk el a nassolást, főleg ha csak ipari hulladékkal tömjük magunkat!)
c) Minden ételét étkezőasztalnál fogyassza el! (Pl. ne íróasztalnál vagy autóban!)
d) Ne ugyanott szerezze be a szervezetét működtető „üzemanyagot”, ahol az autójáét! (Tipikus amerikaiaknak szóló tanács. Azt hiszem ez még nálunk nem jellemző. De azért minden benzinkúton van már nálunk lehetőség élelmiszer vásárlására. Tapasztalatom szerint ezek többsége az ipari termékek legalja. /Chipsek, csokik, ipari szendvicsek, stb./ A hulladék hulladéka.)
e) Ha teheti ne egyedül étkezzen. (A társaságban elfogyasztott ételt körültekintőbben, lassabban fogyasztjuk el, hiszen félünk, hogy megszólnak bennünket a habzsolásunk miatt. Ha lassan eszünk, észlelhetjük a gyomor jelzéseit a teltségre. Állítólag kb. 20 perc kell ahhoz, hogy a gyomor visszajelezzen számunkra, ha megtelik. Így ha habzsolunk, gyorsan túltömjük magunkat, mielőtt a gyomor jelezhetne, hogy stop!)
f) Figyeljen oda a gyomrára!
g) Egyen lassan!
h) Főzzön, vagy ha teheti kertészkedjen!

• válasz