• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Megnyílt a Tudatos Vásárlók Áruháza

2011.05.01. /

„Az üzlet előtt már ott topognak a kíváncsiak, be-benéznek a nagy üvegablakokon, vajon hogyan is néz ki majd Óváros első modern áruháza, a régi „szatócsbolt” szomszédságában? A nagy tükrök, az ízlésesen elrendezett önkiszolgáló pultok a kirakat üvegje mögött sok kíváncsi tekintetet vonzanak.”

 

A Tudatos Vásárlók Egyesületének kiállítása
Helyszín:
Budapest, VII., Király utca 13., Gozsdu udvar (B udvar)
Nyitva tartás: május 10-június 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig
A kiállítás ingyenes.
Iskolai csoportok számára ingyenes tárlatvezetést biztosítunk!
Regisztráció és jelentkezés: tve[kukac]tve.hu, Lőrincz Zsuzsanna

„Az ember belép a Kiállítási Terembe, de egyáltalán nem érzi azt, hogy kiállításon van. Tovább fokozódik az érzése, ha beáll valamelyik sarokba és saját vitrinébe vagy szobájának ablaka alá képzeli valamelyik tárgyat. A kiállított tárgyak mindegyikén érezhető az alkotó tudatos törekvése arra, hogy a lakások tárgyait modern elvek szerint tegye otthonossá, hogy illeszkedjen a modern bútorok szín- és formavilágához.” (66.03.08.)

A két idézet a hatvanas évek közepén volt olvasható Dunaújvárosi Hírlapban: abban az időszakban, amikor Dunaújváros az utópia és a korszerűség fellegvárának számított, „olyan volt, mint Alaszka az aranyásók idejében” – az újrakezdés örömeivel, nehézségeivel és ideológiai feltöltöttségével.

A lelkesítő beszámolók termékekről, árukról, illetve két, fogyasztáshoz kapcsolódó helyszínről írnak: az első helyszín tudósítója a Dunaújváros óvárosában újonnan megnyílt szövetkezeti áruház kirakatához nyomja az orrát, míg a másodiké egy szövetkezeti termékekből rendezett termékkiállításon próbálja elképzelni, hogy valójában „otthon” van. Mind az áruház, mind pedig a kiállítás a kor modern otthon-ideáját közvetítette a látogatóknak: képben, tárgyban, elrendezésben, korszerű, modern és utópisztikus megfogalmazásban.

De miért is próbálok a két fogalomba (korszerűségbe és utópiába), a szövetkezet nevű gazdasági formációba, illetve az áruház és a kiállítás tárgyakat és fogalmakat összekapcsoló gyakorlatába kapaszkodni, amikor a Tudatos Vásárlók Áruháza kirakatüvegére nyomom az orrom? Miről jutott mindez az eszembe?

Következő pogramunk:
2011.június 18. Minden, ami bringa
Korábbi programunk:
2011. május 20. Készíts velünk házi kozmetikumot!


szólj hozzá: Játszótér, ahol tanulhatunk is

A korszerűség mindig a jelen, az utópia pedig a jövő: a tervezés, a lehetőségek és a vágyak – később, egyszer, majd. Az utópisztikus gondolat viszont már nem mai gyerek. Talán legismertebb írott formája Thomas Morus 16. századi Utópiája, ami egy politikai pamflet, kalandregény, államelmélet és teológiai értekezés egyben, Seholország képzeletbeli szigetéről, amelyből az individualista és kollektivista világ sajátos ötvözete bomlik ki. A reneszánsz optimizmusa és önbizalma mögött mégis felsejlik a társadalomkritika, a középkor utáni „lazulás”, a polgárosuló élet és az utópisztikus közösségi lét kereteinek kialakulása. De Utópia nem más, mint egy filozófiai allegória: elegáns és bölcs, szomorú és vidám gondolatok – beleírása a nyelvbe és a jövőbe. Nem kézzelfogható, mégis szép gondolat. Szerintem pont jó ide!

A kiállítás beharangozóját itt olvashatod >>>
 

Az utópiát – tehát a társadalomkritikán alapuló szebb jövő elképzelését – fordította gyakorlatra a szövetkezet. Már nem a reneszánszban, hanem a kapitalizmusban járunk, egészen pontosan 1844-ben, és Angliában. A kapitalizmus és a szocializmus konfliktusából születő kezdeményezés, a korai szövetkezeti úttörők története bővelkedik a népmesei fordulatokban, amelyek könnyen ragadják meg az olvasók fantáziáját. Nézzük!

Amikor virágzott a kapitalista termelés és fogyasztás, huszonnyolc angol takács egyszerre a homlokára csapott. Rochdale volt az ő városuk, ők pedig a híres takácsok, akik egy nagy asztal köré gyűltek, és addig gondolkodtak, míg gondolataiknak formája lett, a forma gyakorlattá érett, a gyakorlat pedig mintává vált. Szövetkezet (co-operative) lett a nevük.

A szövetkezet alapegysége a bolt volt, de ez a korai történeti forma még erősen át volt itatva a társadalmi felelősségvállalás ideájával: tehát nem pusztán egy jól működő közös bolt nyitásáról volt szó, hanem például lakóházak építésén keresztül az életminőség javításáról, a rászorulók és állástalanok foglalkoztatásáról, szociális segélyezésről és szakmai képzésről. A kezdeményezés a tagok anyagi hasznán túl elsősorban a társadalmi státusz és a szociális helyzet javítását szolgálta, amiben nem a pénz, hanem az ember volt a legfontosabb komponens. A cél pedig ugyancsak a szebb jövő! De hogyan fordítható át az idea, a korabeli utópia mára, a Tudatos Vásárlók Áruházára?

Fényképes ízelítő a kiállításról itt >>>

 

A tudatos vásárlók nem a fogyasztás tagadásával, hanem a termékek és az áruk megismerésével és tudatos választásával menetelnek előre a globális világban. És ez a tudatosság lényegében sokkal előremutatóbb a géprombolásnál, a könyvégetésnél és a kivonulásnál. Azt kevesen csinálják jól. Mi meg sokan vagyunk.

A gondolat tehát korszerű és életszerű, de hogy zászlóra tűzhető legyen, nem árt egy csepp utópia: a szebb jövő, a tervezés, a „később”, az „egyszer” és a „majd” figyelembevétele. Számolni vele. Hogy lesz később, lesz egyszer és lesz majd. És ehhez ilyen boltokra is szükség van. Ez a bolt valójában egy kiállítás, egy képzeletbeli, jövőben tán megvalósuló áruház. De itt és most: valóságos. Árnyéktárgyakkal, tanácsokkal és Ökofitnesz tervvel. Árral és forgalmazóval rendelkező tárgyakkal és alkotásokkal. Energia és Víz Osztállyal, Közlekedés és Stílus Osztállyal, Élelmiszer, Lakberendezés és Hulladék Osztállyal. És persze nem kevés iróniával és társadalomkritikával. Ezt muszáj, hiszen mindenki fizet.

Induljunk el, jártassuk meg a szemünket a berendezett zugokon, a tárgyakon és az installáción, vegyük kézbe, válasszunk, ugyanúgy mint egy áruházban! Majd tegyük fel a tudatos éleslátást segítő szemüveget, és már csak az utcán is ezt hordjuk! És otthon. Meg az összes többi áruházban. És amikor már nem szorítja az orrunkat, akkor lesz jó! Akkor az már Utópia!

Frazon Zsófia etnográfus a kiállítás megnyitóján elhangzott beszéde.

 

A kiállítást a Tudatos Vásárlók Egyesülete KMOP 2008 – 3.3.4/A „A fogyasztók támogatása és motiválása a fenntarthatóbb életmódért” című pályázata keretén belül valósítja meg.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében