Kérdések és válaszok

Az új Reklámtörvény kapcsán az lenne a kérdésem: hogyan értelmezhető a törvény azon rendelkezése, mely szerint:" Magánszemélyeket reklámmal megkeresni - történjen az bármilyen eszközzel - csak akkor lehet, ha az illetők ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. " Lehet-e továbbra is bedobni címzés, címzett megjelölése nélküli reklámfüzeteket a postaládákba?

Az idézett jogszabály pontosan így szól (amennyiben erre gondolt):
6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.


A címzetlen reklámküldemények nem tartoznak ebbe a csoportba, sajnos.
Kérdésére válaszolva, továbbra is lehet bedobni címzés nélküli reklámfüzeteket a postaládákba.

Felhívom figyelmét arra, hogy a jelenleg a Magyar Posta a kéretlen reklámküldemények 25%-t maga terjeszti. A Postának korábban volt olyan szolgáltatása, hogy a lakhely szerinti postafiókban le lehetett mondani az ilyen típusú küldeményeket is. A honlapjukon nem található ilyen információ, érdemes rákérdezni.

Mit lehet jogilag tenni a kéretlen szórólapok ellen? A társasház, ahol lakom, vásárolt már egy újságtartót, és feliratokat is helyeztünk el, hogy a szórólapokat oda kérjük elhelyezni. A postaládákon szintén van felirat, hogy ne dobják be a szórólapokat. Ha ezek ellenére mégis beledobják, milyen lehetőségeink maradnak? Létezik erre valamilyen törvény, amivel szankcionálható a megbízó illetve a szórólapot bedobó ember?

dr. Haraszti Anikó, a TudatosVásárló.hu fogyasztóvédelmi szakértőjének válasza:

A kéretlen szórólapok ellen ma a fogyasztóknak kevés lehetőségük van tenni. Ezek a következők.
A kéretlen reklámokat két nagyobb csoportba lehet osztani: címzett illetve címzés nélküli küldemények.

A kéretlen címzett reklámküldemények elleni védekezésről itt olvashat részletesen cikkünkben írunk.

A címzés nélküli reklámküldemények ellen nem lehet védekezni, törvény nem szabályozza, mit tehetnek a hirdetők/terjesztők, és mit nem, és semmi sem kötelezi őket a fogyasztói kérések teljesítésére.

Egyetlen tippet tudok adni: a Magyar Posta Zrt. közel 25%-os piaci részesedéssel rendelkezik a szórólap-terjesztési piacon. Amennyiben amellett döntenek, hogy egyáltalán nem kérnek ilyen típusú reklámkiadványt, tudomásom szerint a Magyar Posta területi fiókjánál kérni lehet, hogy a cég által terjesztett kiadványokból az illető számára ne közvetítsenek.

Emellett érdemes (minél több) levelet írni a hirdető cégeknek, és arra kérni őket, tartsák tiszteletben a postaládák tulajdonosainak kéréseit, az ezt jelző feliratokat. Ha van olyan cég, amelynek szórólapozási tevékenysége kifejezetten felháborító, ne vásárolj a boltjaiban!



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében