Kérdések és válaszok

Hogy legyen az ember tudatos vásárló, ha a boltban a felvágottat, a körözöttet...stb papirba csomagolják és utána még nejlon zacskóba is teszik? Most már nem ragasztják rá az árát, hanem belecsúsztatják a zacskóba.  A boltokban spanyol paradicsomot, egyiptomi paprikát és kinai fokhagymát lehet venni. Lehet ugyan magyart is, paprika-sárgarépa-paradicsom egyben, műanyag átlátszó dobozban ! Van egy "maszek" zöldséges, akinél szép magyar árú van, ő viszont mindent külön nejlonzacskóba tesz ! Főzelékkirály és melegétel elvitelre is árusitó helyek: műanyag edények + nejlon zacskó! Van olyan hely ahova lehet vinni sajátedényt, de ez a ritkább :-)

Annak ellenére, hogy néha körülményesnek tűnhet tudatos vásárlónak lenni, minden vásárlás esetében törekedhetünk arra, hogy a legrosszabb helyett tudatosan mást válasszunk. Legtöbbször a boltokban is lehet magyar zöldséget/gyümölcsöt kapni, csak figyelmesen meg kell nézni a származási helyet.

Vagy vigyen a zöldségeshez magával kosarat/szatyrot, és kérje meg, hogy ebbe pakolja az árut. Velem olyan még nem fordult elő, hogy valaki erre nemet mondott volna. Hasonlóan van ez a melegételt árusító helyeken is. Ha máris az eladó kezébe adja a műanyag dobozt, amit magával hozott, nem hinném, hogy ezt visszautasítja. Ez azért is fontos, mert ha rendszeresen nemet mondunk a zacskók és dobozok áradatára, előbb-utóbb a boltosok is felismerik, hogy ezekre nincs szükségünk.

De talán a legjobb megoldás, ha piacra megy, ahol lehet őstermelőktől származó árut kapni. Persze ez azt is jelenti, hogy paradicsomot és paprikát csak akkor tud venni, amikor ezek megérnek. De gondolom Ön is tudja mennyivel ízesebb egy nyár végi magyar paradicsom, mint az íztelen téli spanyol társa.

Remélem eléggé bíztatóan hatnak ezek a sorok, és Ön is a tudatos vásárlók népes táborát erősíti továbbra is!

Olvastam cikkét az illóolajok ártalmairól, melyhez kapcsolódóan szeretnék néhányt kérdést feltenni: 1. Az Ellenjavallat cím alatt feltüntetett veszélyek milyen használatra vonatkoznak: szájon át történő szedésre vagy a párologtatásra is? 2. Mosódióval és mosószódával mosok, az öblítőtartályba ecetet és valamilyen illóolajat teszek 15-20 cseppet. Erre is vonatkoznak ezek a veszélyek? 3. A jázminolaj illatát nagyon szeretem. Ezt parfűmként használom, néhány cseppet töményen a nyakamra kenegetek. Semmi irritáció nincs. Ez azt jelenti, hogy ezt valóban használhatom töményen is (mint a levendulaolajat)? 4. Melyek azok az illóolajok, amiket így töményen is lehet használni a bőrre illatosítás céljából? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértőjének válasza:

Természetesen a lenyelt illóolaj veszélyesebb a kontraindikáció szempontjából. Mivel bizonyos anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben ezért a felsorolt betegségekben szenvedőknek, illetve az azokra meglévő hajlam esetén, én bőrre se nagyon kenném azokat az illóolajokat, amelyek károsíthatnak.

Töményen semmilyen illóolajat nem tanácsos használni, pláne nem rendszeresen.

A levendulát nem rendszeresen, hanem csak "tűzoltás" céljára, például égés esetén, ajánlott töményen használni. Van még pár illóolaj, amelyeket különféle bőrproblémák (akne, herpesz) esetén lokálisan szigorúan az érintett helyre felkenhetünk max. 3 napig. Parfüm céljára is hígítani kell (a legjobb erre a célra a jojobaolaj), már csak azért is , mert a tömény illóolaj hatása kevésbé vonzó a másik fél számára, mint a hígított.

Szoba-illatosítás esetén szubsztilis aromaterápiáról van szó, amikor pár csepp (1-3) árad szét lassan a szoba levegőjében - ekkor, mivel ilyenkor az illatok a pszichére, a lélekre hatnak, vagyis fizikai hatással nem kell számolni, nem veszélyesek a kritikus összetevőket tartalmazók.

Tusfürdővel és testápolókkal kapcsolatban szeretném a véleményüket megkérdezni. Milyet érdemes használni, ami nem káros. Az Alverde termékcsaládról mi a véleményük? Válaszukat előre is köszönöm.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértőjének válasza

 

Kozmetikai termékek közül a minősített biokozmetikumokat vagy a BDIH minősítésű natúr kozmetikumokat szoktuk ajánlani.

Utóbbiakról a következőket érdemes tudni:

A "kontrollált natúr kozmetikum" embléma viselését a BDIH csak azon cégek termékeinek engedélyezi, amelyek

-szintetikus anyagok helyett természetes alapanyagokat, növényi olajakat, viaszokat, kivonatokat (lehetőleg ökológiai eredetűeket), állati termékeket (tej, zsír, méhviasz), valamint ásványi anyagokat használnak;
-nem tesznek szintetikus színanyagokat, allergizáló illatanyagokat, emulgálószereket, szilikonokat, paraffint és más ásványolaj-származékokat a készítményeikbe;
-akik az anyagok mikrobiológiai biztonsága érdekében a természetes konzerváló anyagok és eljárások mellett (pl. illóolaj, antioxidánsok) csak az engedélyezett természetazonos konzerválószereket használják: például benzoesavakat és ezek sóit, ethilésztert, szalicilt, szorbinsavakat és ezek sóit, valamint benzilalkoholt. Ezeket azonban a termékeken külön fel kell tüntetni.

A BDIH irányelvei nem engedélyezik a nyersanyagok és a kész kozmetikumok radioaktív besugárzását, például csírátlanítás céljából, s géntechnológiával megváltoztatott összetevők sem használhatóak. A gyártók felé környezetvédelmi kívánalmakat is megfogalmaztak: csökkenteni kell a környezetet terhelő csomagolóanyagok használatát, így javasolják a visszaváltható csomagolóanyagokra való átállást. A natúrkozmetikai kritériumok betartásáról független vizsgálóintézet gondoskodik.

További részletek cikkünkben  >>>

Az Alverde termékcsaládot, nyugodtan használhatod.

 

Esetleg az Yves Rocher termékekről nem készült valami vizsgálat? Ezeket szívesen használom, de azért egy kicsit bizalmatlan vagyok a bio cím alatt futó dolgokkal kapcsolatban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértőjének válasza:

Az általam használt adatbázisban sajnos eléggé negatívan értékelik az Yves Roches termékeket. 26 termékük közül a Hamamelis testápoló kapott jó, míg a Retinol nappali és ránctalanító krém közepes minősítést. A többi mind a rossz vagy nagyon rossz kategóriát érdemelte ki nem éppen bőrbarát anyagaiknak köszönhetően.

Mi általában a minősítésel rendelkező natúr vagy biokozmetikumokat szoktuk ajánlani. A BDIH minősítésű natúr kozmetikumokat például a legtöbb helyen kapni lehet. Ezekről a következőket érdemes tudni:

A "kontrollált natúr kozmetikum" embléma viselését a BDIH csak azon cégek termékeinek engedélyezi, amelyek:

* szintetikus anyagok helyett természetes alapanyagokat, növényi olajakat, viaszokat, kivonatokat (lehetőleg ökológiai eredetűeket), állati termékeket (tej, zsír, méhviasz), valamint ásványi anyagokat használnak;
* nem tesznek szintetikus színanyagokat, allergizáló illatanyagokat, emulgálószereket, szilikonokat, paraffint és más ásványolaj-származékokat a készítményeikbe;
* akik az anyagok mikrobiológiai biztonsága érdekében a természetes konzerváló anyagok és eljárások mellett (pl. illóolaj, antioxidánsok) csak az engedélyezett természetazonos konzerválószereket használják: például benzoesavakat és ezek sóit, ethilésztert, szalicilt, szorbinsavakat és ezek sóit, valamint benzilalkoholt. Ezeket azonban a termékeken külön fel kell tüntetni.

A BDIH irányelvei nem engedélyezik a nyersanyagok és a kész kozmetikumok radioaktív besugárzását, például csírátlanítás céljából, s géntechnológiával megváltoztatott összetevők sem használhatóak. A gyártók felé környezetvédelmi kívánalmakat is megfogalmaztak: csökkenteni kell a környezetet terhelő csomagolóanyagok használatát, így javasolják a visszaváltható csomagolóanyagokra való átállást. A natúrkozmetikai kritériumok betartásáról független vizsgálóintézet gondoskodik.

További részletek cikkünkben >>>

Ha szeretnéd leellenőrizni, hogy az általad használt kozmetikumoknak mennyire veszélyesek az összetevői, ezt megteheted itt >>>

5 nappal ezelőtt Apám kandúrja megjelölte a szandálomat (az egyetlent, újat és drágát), azóta próbálok a szagtól különböző módszerekkel megszabadulni - sikertelenül! Többször átöblítettem illatos mosószerekkel, szárítottam a napon, kínomban levendulaolajjal illatosított zacskóba tettem. Ez az eljárás rendkívül eredeti és pikáns illatot eredményezett, az egész szobát finoman belengi. Hogyan menthetném meg maradék szandálomat?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szagtalanításra több módszert is tudok Neked ajánlani, ám azt tanácsolom, hogy első körben próbálkozz az "enyhébb beavatkozással": próbáld jól pezsgő szódavízzel leönteni a szandált, ez eltávolítja a foltot és a szagot is enyhíti.

Ha ez sem vált be, önts egy kis ecetet a foltra, és ruhával törölgesd át. Ez után tegyél még egy pár csepp ecetet a problémás részre, és rakd ki száradni a napra a szandált!

Ha még mindig szagot érzel, próválkozz a bóraxxal! Ez az erős szer biztos hatásos lesz! Nedvesítsd be a foltot, és dörzsöld be egy kis bóraxxal. Száradás után alaposan söpörd le/porszívozd ki a port a szandálról!

Tényleg víztakarékosabb e a mosogatógép? Akkor is, ha előtte enyhén folyó vízbenegy picit leöblítjük az edényeket?

 

 

 

 

 

A kérdés eldöntéséhez több tényezőt érdemes összehasonlítani:

- használatkor felmerülő környezetterhelés (azaz víz- és energiaigény, mosogatószer-használat) - ez egyben a költségeket is jelenti
- eredmény (mennyire lesz tiszta az edény)
- a gyártáskor és hulladékká váláskor felmerülő környezetterhelés (a mosogatógép esetében) időigény


Az interneten a témában egy komoly tanulmányt, a Bonni Egyetem kutatását találtuk. A kutatás keretében 7 európai ország 113 lakosának kézi mosogatási szokását vizsgálták, ezt hasonlították össze a leghatékonyabb (A/A/A címkés) mosogatógépek teljesítményével. A kutatás eredménye: a mosogatógép feleannyi energiát, egyhatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert is használ. A legtakarékosabb és legóvatosabb fogyasztók sem voltak olyan jók, mint a mosogatógép. Teli mosogatásonként a gép 88 liter vizet spórol, ami évi 32.000 liter megtakarítást jelent (ha legalább napi egyszer teletesszük).

A mosogatógépek az eredményt, az elmosott edények tisztaságát illetően is eredményesebbnek bizonyultak. Az időhasználat tekintetében: a kutatásban a mosogatógép ki- és bepakolása 15 percet vett igénybe, míg a kézi mosogatás átlag 79 percig tartott. A mosogatógép tehát évi akár 400 órás időmegtakarítást is jelenthet - a tanulmány szerint.

Fontos, hogy ez a tanulmány az összehasonlításkor nem veszi figyelembe a mosogatógép gyártásakor és előállításakor felmerülő környezeti terhelést. Ez azonban valószínleg nem is módosítaná jelentősen az eredményeket, hiszen, mint egy másik kutatásból (úgynevezett teljes életciklus elemzés, elérhető itt kiderül, a mosogatógépek esetében a gyártáskor és hulladékká váláskor jelentkező környezeti teher a gép teljes élettartama alatt felmerülő "szennyezésnek" csak az 5%-át teszi ki.

Mosogatógép használata esetében viszont semmiképpen sem ajánljuk az edények előzetes elöblítését. A gép megfelelő alkalmazása esetén erre nincs szükség, a nagyobb ételmaradékokat elég a szemetesbe söpörni.


További tippjeinket a gépi mosogatáshoz itt >>>

 

Olvastam oldalukon a Na-benzoátról és a borkősavról is, mint tartósítószerekről. Szörpöt készülök eltenni, de a recept szerint mind a két anyag szükséges hozzá. A Na-benzoátot kihagynám. Mit tegyek?

A TudatosVásárló.hu szakértőjének válasza: 

A tartósítószermentes szörpök és lekvárok titka a megfelelő sterilizálás. Ha kellő odafigyeléssel tisztítja ki azokat az üvegeket, amelyben a szörpöt szeretné eltenni, akkor könnyen megszabadulhat a penészedést okozó  gombáktól, illetve baktériumoktól, így nem szükséges hozzáadott tartósítót használnia. A megfelelő hatás érdekében célszerű az üvegeket forró, mosószeres vízben többször átmosni, majd törölgetés nélkül lecsepegtetni.

A következő cikk adhat néhány ötletet:
http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=2011

Befőzéshez vettem citromsavat, és meglepődve láttam, hogy a termék Kínából származik. Miért hozzák ezt is onnan, hazai nincsen?

Magyarországra kb. 6000 tonna citromsav jön évente, ebből 4000-4500 kínai, 1000 európai, a többi orosz, ukrán, de sajnos mindig él a gyanú, hogy az európai egy részét is Kínában gyártják. Magyarországi gyártás nincs, és nem is volt. Elvben a kínai termék is megfelel az európai követelményeknek, de ez a forgalmazó (importőr) felelőssége, és abból sok van. Némelyik nem túl bizalomgerjesztő.

Ha valaki természetes, és magyar terméket keres, akkor citromsav helyett  az L+ borkősavat javaslom. Ezt  borászati boltokban lehet kapni, és ha nem is magyar, akkor is Európából származik. Az L+ jelöli a természetes származást, ez a sav van a klasszikus citrompótlóban is. Magyarországon az Aranykapu Rt. gyártja: http://www.aranykapu.hu/.

Bioboltban kapható a Stabark nevű növényi zselésítő (dzsemekhez - itt a befőzési szezon). Összetevői: kukoricakeményítő, állományjavító (guargumi - a gyártó telefonon azt mondta, hogy guarliszt), xantánliszt és szentjánoskenyérliszt. A guarliszt és a xantánliszt nem árt, ha belefőzőm a dzsembe?

A TudatosVásárló.hu szakértőjének válasza: 

„A guármagliszt  évezredes  állománymódosító, csak mivel Indiában és Pakisztánban terem, korábban nem nagyon jutott Európába. Előállítása nagyjából ugyanaz mint a búzaliszté. A dioxin botrányig nemigen merült föl káros hatása. A dioxinszennyezés pedig egy zavaros hátterű egyszeri esemény volt, én nem gondolnám, hogy megint előfordulna.

A xantán egy 30-40 éves találmány, nem tudok vele kapcsolatban semmiféle aggályról. Szerintem mind a kettő belefőzhető a dzsembe - bár én inkább eszem folyósan, és nem teszek bele semmit".

További információkat olvashat ezekről az anyagokról E-szám adatbázisunkban:
E-412: Guármagliszt. Elérhető itt: http://www.tudatosvasarlo.hu/eszam/mutat/141,
E-415: Xantán.  Elérhető itt: http://www.tudatosvasarlo.hu/eszam/mutat/145.

Sokat hallani arról, hogy a boltokban kapható mézek jelentős része hamisított, de hol, honnan lehetne hiteles információt kapni arról, melyek ezek a termékek konkrétan?

A TudatosVásárló.hu szakértőjének válasza: 

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület évente elvégzi a a közforgalomban kapható mézek fizikai-kémiai vizsgálatát.  A 2008-as eredményeket az alábbi oldalon érheti el:

http://www.omme.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=428&Itemid=45



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében