Kérdések és válaszok

Dunaújvárosban több éve közös tulajdonban (férj-feleség) van egy ingatlan (lakás). A napokban felkerestük a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- és Hőszolgátató Kft.-t azzal, hogy a férj nevére szóló számlán ezt követően a feleség neve szerepeljen. Bemutattuk a Körzeti Földhivatal által akkor megküldött tulajdoni lapot. Kérésünket azzal utasították el, hogy csak 30 napnál nem régebbi tulajdon lapot fogadnak el. A tulajdoni lap kiállítási díja 4000 Ft. Felkerestem a Körzeti Fölhivatalt két ismerősöm társaságában, és jelenlétükben betekintésre kikértem a tárgyban szereplő ingatlan tulajdoni lapját. Az eseményről feljegyzést készítettem, amit a két személy tanúként aláírt. A szolgáltató illetékese azzal utasította el, hogy ezt én írtam, ilyet bárki bármikor csinálhat. Elkértem a vásárlók könyvét, és leírtam a történteket. Kérdésem: jogában áll-e egy szolgáltatónak alapból csalónak nézni a fogyasztót? Jogában áll-e két tanúval igazolt állítást kétségbe vonni? Jogos-e, hogy a szolgáltató a fogyasztót indokolatlan anyagi kiadásra kényszeríti? Milyen törvényi felhatalmazás alapján készít a szolgáltató másolatot az adásvételi szerződésekről?

dr. Haraszti Anikó, a TudatosVásárló.hu fogyasztóvédelmi szakértőjének válasza:

A  víz és csatorna közmű szerződés megkötéséhez (illetve megváltoztatásához) szerződés szükséges, amelynek többek között tartalmaznia kell:
a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;
d) a teljesítés helyét;
g) a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére; (38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 3.§ (1))

A jogszabály azonban nem írja elő, hogy fogyasztó személyében bekövetkezett változás esetében milyen dokumentumokat kell benyújtani.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 1. pontja szerint „személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés". Az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Én ennek fényében nem tartom indokoltnak a tulajdoni lap kérését a szolgáltató részéről. Ezenkívül az adatvédelmi országgyűlési biztos következetes állaspontja szerint a szolgáltató csak különösen indokolt esetben készíthet másolatot a fogyasztó okiratairól - a szokásos ügymenet nem elegendő indok.

Amennyiben a szolgáltató nem tudja megnevezni a konkrét jogszabályi helyet, amely alapján Tőled ilyen dokumentumokat követelnek, jogosan tagadod meg az adatszolgáltatást. Ha elutasítóan viselkednek, javaslom, tégy bejelentést/panaszt az adatvédelmi biztosnál (ombudsmannál).



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében