Szenna

Leírás

A szennák nemzetségének (Cassia) több száz tagja van, modern gyógyászati szempontból azonban két faj jelentős. Mivel nagyon hasonlítanak egymásra, sok szakértő nem tartja jogosnak elkülönítésüket.

A szennák a lepényfafélék (Caesalpiniaceae) családjába tartozó cserjék. Magasságuk 0,5-1,5 m. 

Leveleik 3-7 pár levélkével párosan szárnyasan összetettek, a levélkék lándzsásak, ép szélűek. 

Virágaik élénksárgák, felálló levélhónalji fürtökben állnak. Termésük 2-4 cm hosszú, 1 cm széles, barna hüvely.

Szennalevél – Sennae folium

Hatásai

  • erős hashajtó

Betegségek, amelyekre ajánlott

Emésztőrendszer

  • eseti (nem krónikus) székrekedés rövid távú kezelésére
  • a béltraktus megtisztítására (pl. vizsgálatok vagy műtétek előtt)

Felhasználás

  • gyári készítmények (gyógyszerek is) vizes-alkoholos szárazkivonatból – antrakinonglikozid-tartalomra standardizálják őket
  • tea – áztatmány vagy forrázat

Elkészítés: 1 teáskanálnyi (1-2 g) szárított levelet ¼ l hideg vízzel leöntünk, 24 órán át áztatjuk, majd leszűrjük.

vagy

2 teáskanál apróra vágott drogot 2,5 dl forró vízzel leöntünk, 5 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Ha lehet, inkább a hideg vizes áztatással készült verziót részesítsük előnyben, mert igaz ugyan, hogy ennek a hatóanyag-tartalma némileg alacsonyabb, mint a forrázaté, jóval ritkábban okoz nem kívánatos mellékhatásokat.

Adagolás: levél napi 1,5-6g; termés napi 0,5-2g

Az antraglikozid-tartalmú hashajtókból mindig a legkisebb, már hatásos adagot használjuk! A szennák esetében az 1-2 g-os adagok tipikus esetben 5-7 órán belül jelentkező, kásás állagú székletet eredményeznek, a 2-4 g-os adagok gyorsabban hatnak, de komolyabb vízvesztést és altesti fájdalmakat, görcsöket okozhatnak.

A teát lefekvés előtt érdemes fogyasztani, ez reggel székletürítést eredményez.

Kúraszerű alkalmazása nem ajánlott, 1-2 hétnél hosszabb ideig semmiképp se használjuk! Ennek oka, hogy egyrészt felborulhat a szervezet folyadék- és elektrolitháztartása, másrészt a bél hozzászokhat az állandó külső segítséghez, stimulációhoz, idegsejtjei károsodhatnak, ami hosszú távon épp az ellenkező hatást válthatja ki, vagyis székrekedést okozhat („lusta bél szindróma”). 

Főbb hatóanyagok

  • antrakinon-glikozidok – diantron-glikozid szerkezetű szennozid A,B, C, D (levéldrog 1-5%; termés 2-5%)
  • nyálkaanyagok
  • cseranyagok
  • keserűanyagok

Hatás szempontjából a növény legfontosabb vegyületei az antrakinon-származékok, amelyekből a vastagbélben a bélbaktériumok segítségével farmakológiailag aktív aglikon-szerkezetű vegyületek (antronok) képződnek.  Ezek a bélfal izgatásával fejtik ki a hatásukat; befolyásolják a bélfal összehúzódását, meggyorsítják a bélmozgást, csökkentik a víz visszaszívódását a belekből. Ezáltal nő a béltartalom térfogata, és erősödik a bélben a teltségérzés. Az antronok emellett a nyák termelődését is fokozzák. Hatásuk drasztikus és gyors. 

További részletek a gyógynövények hatóanyagairól

Szenna termés – Sennae fructus acutifoliae, Sennae frusctus angustifoliae

Hatásai

  • erős hashajtó

Betegségek, amelyekre ajánlott

Emésztőrendszer

  • eseti (nem krónikus) székrekedés rövid távú kezelésére
  • a béltraktus megtisztítására (pl. vizsgálatok vagy műtétek előtt)

Felhasználás

  • gyári készítmények (gyógyszerek is) vizes-alkoholos szárazkivonatból – antrakinonglikozid-tartalomra standardizálják őket
  • tea – áztatmány vagy forrázat

Elkészítés: 1 teáskanálnyi (1-2 g) szárított levelet ¼ l hideg vízzel leöntünk, 24 órán át áztatjuk, majd leszűrjük.

vagy

2 teáskanál apróra vágott drogot 2,5 dl forró vízzel leöntünk, 5 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Ha lehet, inkább a hideg vizes áztatással készült verziót részesítsük előnyben, mert igaz ugyan, hogy ennek a hatóanyag-tartalma némileg alacsonyabb, mint a forrázaté, jóval ritkábban okoz nem kívánatos mellékhatásokat.

Adagolás: levél napi 1,5-6g; termés napi 0,5-2g

Az antraglikozid-tartalmú hashajtókból mindig a legkisebb, már hatásos adagot használjuk! A szennák esetében az 1-2 g-os adagok tipikus esetben 5-7 órán belül jelentkező, kásás állagú székletet eredményeznek, a 2-4 g-os adagok gyorsabban hatnak, de komolyabb vízvesztést és altesti fájdalmakat, görcsöket okozhatnak.

A teát lefekvés előtt érdemes fogyasztani, ez reggel székletürítést eredményez.

Kúraszerű alkalmazása nem ajánlott, 1-2 hétnél hosszabb ideig semmiképp se használjuk! Ennek oka, hogy egyrészt felborulhat a szervezet folyadék- és elektrolitháztartása, másrészt a bél hozzászokhat az állandó külső segítséghez, stimulációhoz, idegsejtjei károsodhatnak, ami hosszú távon épp az ellenkező hatást válthatja ki, vagyis székrekedést okozhat („lusta bél szindróma”). 

Főbb hatóanyagok

  • antrakinon-glikozidok – diantron-glikozid szerkezetű szennozid A,B, C, D (levéldrog 1-5%; termés 2-5%)
  • nyálkaanyagok
  • cseranyagok
  • keserűanyagok

Hatás szempontjából a növény legfontosabb vegyületei az antrakinon-származékok, amelyekből a vastagbélben a bélbaktériumok segítségével farmakológiailag aktív aglikon-szerkezetű vegyületek (antronok) képződnek.  Ezek a bélfal izgatásával fejtik ki a hatásukat; befolyásolják a bélfal összehúzódását, meggyorsítják a bélmozgást, csökkentik a víz visszaszívódását a belekből. Ezáltal nő a béltartalom térfogata, és erősödik a bélben a teltségérzés. Az antronok emellett a nyák termelődését is fokozzák. Hatásuk drasztikus és gyors. 

További részletek a gyógynövények hatóanyagairól

Mellékhatások

  • Az ajánlottnál nagyobb adagban hasi fájdalmakat és görcsöket okozhat.
  • Túl hosszan tartó alkalmazása ionvesztést okozhat. Főleg a kálium mennyisége csökken (hipokalémia), ami egyrészt súlyosbíthatja a székrekedést, másrészt súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. szívműködési zavarok, érrendszeri panaszok, izomgyengeség.
  • A bél hozzászokhat az állandó külső segítséghez, ami hosszú távon épp az ellenkező hatást válthatja ki, vagyis székrekedést okozhat („lusta bél szindróma”).

Ellenjavallat

  • 12 év alatti gyermekeknél ne adjuk!
  • Terhesség és szoptatás ideje alatt ne használjuk! A szenna alhasi vérbőséget okoz, ami növelheti a vetélés kockázatát, az anyatejbe átjutó hatóanyagok pedig a csecsemőnél is hashajtó hatást válthatnak ki.
  • Kerüljük gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, irritábilis bél szindróma, vakbélgyulladás), bélelzáródás és szűkület, ismeretlen eredetű hasi fájdalmak, továbbá kiszáradás és elektrolit-hiány esetén.
  • Görcsös tünetekkel járó székrekedés esetén ne használjuk, mert fokozhatja a belek görcsét!
  • Kúraszerű alkalmazása nem ajánlott!

Gyermek

12 éves kor alatt nem

Gyógyszerkölcsönhatások

Szívgyógyszerek, kortizon vagy vízhajtószer szedése esetén fokozott elővigyázatosságra van szükség, mert túladagolásnál kölcsönhatások léphetnek fel!

Terhesek használhatják?

Nem

Szoptatás alatt használható?

Nem

Gyűjtés

Előfordulás

Az indiai szenna Szomáliában és az Arab-félszigeten őshonos, az egyiptomi szenna őshazája Szudán, Egyiptom és Nyugat-Afrika. Mindkét fajt széles körben termesztik, főleg Dél-Indiában (Tinevelly), illetve a Felső-Nílus vidékén.

További részletek a gyógynövények feldolgozásáról

Tudomány

Monográfiák, tudományos vizsgálatok

Mind az E-Bizottság, mind az ESCOP javasolja a szennalevél rövid távú használatát esetenként fellépő (akut) székrekedés kezelésére.
A tapasztalati bizonyítékok mellett (a növényt őshazájában már évezredek óta használják hashajtásra) számos klinikai vizsgálatban is igazolták a növény hatásosságát.

Hivatalos státusz

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alexandriai szenna termése a Sennae fructus acutifoliae, a Tinnevelly szennáé a Sennae fructus angustifoliae néven található meg. A Sennae folium Ph. Hg. VIII. (szennalevél) és a Sennae folium extractum siccum normatum Ph.Hg. VIII. (standardizált szennalevél szárazkivonat) mindkét faj drogjait tartalmazza.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében