E 123 - Amarant

Leírás

A sötétpiros színű amarant az azoszínezékekhez tartozik. Kémiailag szoros rokonságban van az azorubinnal (E122), gyümölcssavak hatására azonban a színét elveszíti. Az élelmiszerszínezék amarantnak semmi köze sincs a hasonló nevű dél-amerikai gabonához.

Előállítás

Az amarantot többlépcsős eljárással, az úgynevezett azokapcsolás során kémiailag szintetizálják. Ennek során két nitrogénatomból létrejönnek az azoszínezékekre jellemző azocsoportok. Az amarant elnevezésen általában ennek a csoportnak a nátriumsóját értik. Az amarant kálcium- és káliumsói, valamint alumíniumlakkja is engedélyezett.

Használat

Az amarant kizárólag a következő termékekben használható:
• Kaviár (max. 30 mg/kg)
• Likőr és égetett szeszes italok (max. 30-100 mg/kg) 

Ezenkívül használják kozmetikumok, gyógyszerek és textíliák színezésére is.  

Biztonság

Az amarant az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki. Különösen a szalicilsavra és annak származékaira való érzékenység esetén fordulhat elő légzőszervi vagy bőrtünet.

Az ún. szalicilátok az aszpirinben találhatóak meg (hatóanyaga az acetilsalicilsav), a természetben pedig az ananászban, a sárgabarackban, az eperben, a grapefruitban, a málnában, a mézben, a ribizliben, a szőlőben, valamint a citromban fordul elő. A benzoesavra (E 210) érzékenyen reagáló személyek allergiaszerű tüneteket tapasztalhatnak az amarant hatására is.

Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI)

0.5 mg/kg

Figyelem!

  • ALLERGIA: Ennek az adalékanyagnak a fogyasztása az arra érzékenyeknél allergiás vagy allergia-szerű tüneteket okozhat.

Ezekbe a típusokba tartozik



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében