alap kinézet

Cikkek

System Messages

Válassz kategóriát!

Friss tartalom

Hazai jácint, ecuadori rózsa és holland tulipán egy csokorban - virágpiaci körkép

Magyarországon a Flora Hungaria szigetszentmiklósi nagybani piacán összpontosul a vágott virágos szakmai erő. Ez a húszezer négyzetméteres intézmény európai mércével mérve is jelentős piac. Miután egy csütörtök reggelen körbesétáltuk a színekben, formákban és illatokban tobzódó piacot, Treer Andrással, a piac ügyvezető igazgatójával igyekeztük feltérképezni a hazai vágott virág helyzetét.

Alig költünk virágra

A vágott virág piaci forgalmáról nincsenek pontos adatok, de az eggyel nagyobb kategóriát képező dísznövényre vonatkozó összpiaci forgalom évente mintegy százmilliárd forintot tesz ki – tudtuk meg Treer Andrástól.

Vágott virágra vonatkozóan sem kereskedelmi forgalmi adatok, sem pedig fogyasztási adatok nem állnak a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. A KSH a virágfogyasztást együtt számolja az összes kertészeti kiadással, amiből az körvonalazódik, hogy minél iskolázottabb és minél idősebb valaki, annál többet költ dísznövényekre, kertészkedésre. Az egy főre jutó kiadások összege egyébként még a legtöbbet fogyasztóknál is legfeljebb 7.000 forint évente.

Kelet-Afrika a virágparadicsom

Elsősorban az évszaktól függ, hogy honnan érkezik a vágott virág Magyarországra. Míg nyáron a nagybanin megforduló – és innen a boltokba kerülő - vágott virág több mint fele hazai, addig télen a nagy része importból származik. Ennek az oka egyszerű: éghajlatunk miatt több magasabb energiaigényű növénykultúra esetében nagyon energiaigényes lenne az egész éven át tartó termesztés.

Ugyanakkor jó hír, hogy az egynyári és a balkonvirág-kínálat szinte teljes egészében hazai termesztésből származik (ebben persze helyet kapnak a cserepes virágok is).  

És honnan érkeznek a hazai boltokba a virágok? Treer András szerint néhány éve átrendeződés zajlik a világban. Mivel az európai előállítás nagyon energia- és bérköltséges, egyre inkább előtérbe kerül az afrikai termesztés. Elsősorban Kelet-Afrikában az energia-és bérköltségek alacsonyak, itt egyedül a szállítási költség szignifikáns – nyilván Európához viszonyítva.

A csavar az egészben az, hogy a virágnagyhatalom Hollandia az import virágok esetében még így sem megkerülhető: még olyankor is legtöbbször a holland virágtőzsdén át érkeznek hozzánk a vágott virágok, amikor Afrikából vagy Latin-Amerikából – például Kolumbiából vagy Ecuadorból – származnak.

„Sajnos a virágüzletben a termékekről lekerül a csomagolás, és emiatt nem mindig lehet tudni, hogy valóban honnan származik egy virág. Ezért simán elképzelhető, hogy a virágárustól majd olyan csokrot visz haza az ember, amelyben egymás mellett van egy hazai jácint, egy ecuadori rózsa és egy holland tulipán” – ad szemléletes példát a szakember.

Nehezen követhető a termékek eredete

Akad köztük Fairtrade is? – firtatom. Treer András szerint előfordulhat, de nem lehet nyomon követni, mivel a nagybani piacra bekerülő csomagolt árun ugyan sokféle származásra és előállításra utaló logó van, de onnantól, hogy a virágkötegről lekerül a csomagolás, már semmit sem lehet tudni a származásról. „A legtöbben egyébként úgy gondolkodnak, hogy a virág nem ehető – minek rá egy plecsni, amitől csak drágább lesz?” – magyarázza.

Újszászi Györgyi,a Védegylet Egyesület munkatársa, Fairtrade szakértő szerint noha a virág nem ehető, fontos, hogy legalább vegyszermentes földben nőjön, hiszen a vegyszer a virágszüret után is ott marad a talajban, ami fölösleges terhelés a helyi környezetnek. Összességében ő is úgy látja, hogy Magyarországon kevesen tudják, hogy létezik egyáltalán Fairtrade minősítésű virág, így nincs is iránta kereslet.

Akinek ez fontos, annak megér 4-10 százalékos felárat a Fairtrade virág

„Itthon szerintem ez azért nincs benne a köztudatban, mert nem látjuk a termelésben közvetlenül résztvevő embereket és az életkörülményeiket” – mondja Miklós Csaba, a Wines n’ Roses nevű üzlet vezetője. Ő az, aki – nagy valószínűséggel – egyedüliként foglalkozott Fairtrade vágott virággal Magyarországon. Zambiából, Zimbabwéból és Kenyából hozta be a Fairtrade minősítésű virágokat, elsősorban rózsát.

A borral és virággal kereskedő kertészmérnök jelenleg más jellegű fejlesztéseken dolgozik, ezért átmenetileg szünetelteti a virágküldő oldalát, de tervei szerint visszatér ehhez a műfajhoz. Az árakról ezt tudtuk meg tőle: „Jelentősen nem drágábbak a Fairtrade virágok, különösen, ha rendszeresen vásárolsz egy-egy Fairtrade minősítésű farmról. Három-négy, maximum tíz százalék a különbség a hagyományos virághoz képest, szóval nem kell megijedni. Aki erre érzékeny, rájön, hogy mindenképpen őket kell erősíteni, én 49 kelet-afrikai farmot jártam végig, ahol kaptam hideget-meleget.”


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 



Külön logót kaphatnak a hazai termesztésű virágok

Ugyanakkor egyre erősebb trend, hogy sok vásárló részesíti előnyben a helyben termesztett, magyar virágokat. Éppen ezért a Flora Hungaria már tervezi, hogy 2018-tól bevezet egy hazai származást hitelesítő azonosítót, ami azt igazolja, hogy az adott virág honi kertészetben nevelkedett.

A nagyobb hazai kertészetek egy-három hektár közti területen gazdálkodnak, de vannak ennél nagyobb kertészetek is. Treer András szerint kb. húsz ilyen üzem létezik országszerte. A sok közép- és kis méretű kertészet száma már nehezebben megbecsülhető; annyi biztos, hogy ilyenekből több száz is lehet.

Mint a KSH-tól megtudtuk, a virágtermesztés termőterülete 2016-ban szabadföldön 523 hektár, üvegházban pedig 129 hektár volt. A kertészetek között akad olyan, amelyik exportra is termel vagy a világ legnagyobb virágtőzsdéjére, a már említett holland virágtőzsdére szállít, ahol naponta több mint húszmillió szál virág cserél gazdát, és röppen tovább a világ minden pontjára. Egyébként a szigetszentmiklósi virágpiacra is érkeznek az ország határain túlról vásárlók, elsősorban Szlovákiából és Romániából.

Van még kiaknázatlan potenciál a hazai virágtermesztésben

Még ha az éghajlatunk miatt nem is valószínű, hogy valaha vágott virág-nagyhatalom leszünk, van egy európai szinten is kiemelkedő adottságunk: ez pedig a termálvíz. Sok magyar kertészet használ geotermikus energiát az üvegházaiban, száz fokos termálvízért nálunk csak 800-1000 méteres mélységig kell lefúrni, ami Treer András szerint még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz magában.

Fejlődőképes a biológiai növényvédelem is - például a gerbera nagyon alkalmas erre – így egyes vágott virágok akár vegyszermentesen is előállíthatók.

És melyek itthon a legkedveltebb vágott virágok? Trónjáról letaszíthatatlannak tűnik a rózsa, majd őt követi a gerbera, a liliom, az inkaliliom. A szegfű ugyanakkor sokat veszített a népszerűségéből.

Nálunk csak alkalmi dísz

Mennyire kelendő a vágott virág nálunk? A 2005-ben sokéves csúcsot döntött a hazai virágforgalom, de a 2008-ban beköszöntött gazdasági válság óta ismét emelkedik a kereslet.

A magyar piac is követi a nemzetközi trendeket, apró eltérésekkel: nálunk a virág még mindig elsősorban a kiemelkedő alkalmak és ünnepek hagyományos kísérője. A Svájcban, Hollandiában, Németországban és Dániában teljesen természetes jelenséget, vagyis, hogy a hétköznapokon is mindig ott virít valami a vázában, itthon sokan még luxusnak tartják. A régióban ugyanakkor Treer András szerint egészen előkelő helyen állunk virágfogyasztásban.

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 



 

      

 

Támogasd adód 1%-val, hogy megújuljon a tudatosvasarlo.hu

A Tudatos Vásárlók Egyesülete adószáma: 18245770-1-43

 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete közhasznú társadalmi szervezet. Működésünket pályázati úton, állami forrásokból és magánalapítványoktól, valamint nagylelkű magánszemélyek támogatásaiból biztosítjuk. Vállalatoktól, pártoktól, profitorientált szervezetektől nem fogadunk el támogatást. Éppen ezért nagyon fontos számunkra az olyan független bevétel, mint az SZJA 1%.

Ha az 1%-ot már más szervezetnek szántad, támogathatsz minket más formában is >>>

 

2018-ban új fejlesztésbe kezdünk, szükségessé vált a tudatosvasarlo.hu oldal megújítása.

 

Szeretjük a retro tudatosvasarlo.hu-t, de ahhoz, hogy megfelejen az olvasói igényeknek, és meg tudjunk veletek osztani olyan tartalmakat is, amelynek jelenleg technikai korlátai vannak, a honlap teljes és sürgős megújítása szükséges. Mivel a tartalmaink ingyenesek, reklámokból továbbra sem akarunk bevételt szerezni, ezért szükségünk van a Te, azonnali, segítségedre is.

 

Adód 1%-val is támogathatod, hogy megújuljon a Tudatos Vásárló. A Tudatos Vásárlók Egyesülete adószáma: 18245770-1-43

 

Egyéni olvasóink hatoda rendszeresen olvas minket. Ha Te is egy vagy ezek közül, kérjük, járulj hozzá a Tudatos Vásárló megújításához. Minden egyes támogatás fontos, bármennyit is adj.

 

Ha más formában támogatnád az oldal megújítását, akár egyszeri vagy rendszeres adománnyal, akkor itt megteheted.


Köszönjük!

 

Fairtrade Cocoa Program, FLO számkód – magyarázattal tartozunk

Mi a különbség  az FLO számkódos Fairtrade címke és sima Fairtrade címke között?

Az  FLO számkód a Fairtrade Labelling Organisation azonosító jele. Az FLO-kód nem feltétlenül kerül rá a termékekre, nem is kötelező ott lennie. A kód arra szolgál, hogy aki kíváncsi, a Fairtrade oldalán visszakereshesse a termelőt.A Fairtrade Sourcing Programok 2014-ben indította útjára a Fairtrade International, hogy a velük szerződésben álló gazdák, termelők a lehető legtöbb gyapotot, kakaót és cukrot tudják értékesíteni.

 

Mi az a Fairtrade Cocoa Programm?

Bár a Fairtrade az évek során komoly eredményeket ért el abban, hogy a fejlődő világban élő gazdálkodók tisztességes haszonhoz jussanak és emberi körülmények között dolgozhassanak, 2014-ben a globális kakaókereskedelem mindössze 1,2%-a, a globális cukorkereskedelem kevesebb, mint 1%-a volt Fairtrade termék.

A Fairtrade Sourcing Programjai abban segítik a nagyvállalatokat, élelmiszer-áruházakat és kisebb élelmiszeripari vállalkozásokat, hogy ne csupán Fairtrade kakaót vagy cukrot áruljanak, hanem saját termékeik gyártásakor is Fairtrade alapanyagokat használjanak.

Vásárlóként a gyakorlatban mindez számunkra azt jelenti, hogy ha például a Fairtrade Cocoa Programm feliratú logót látjuk egy édességen, akkor az bár nem teljes egészében Fairtrade termék (az akkor lehetne, ha a termék összes, Fairtrade módon is elérhető alapanyaga az lenne), a hozzá felhasznált kakaó viszont Fairtrade minősítésű.

 
 

Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

Két gyerek, nulla kerék, avagy Bea Johnson után szabadon

A zero waste, avagy a nulla hulladék már idehaza is ismert fogalom. Követői igyekeznek minél inkább visszaszorítani hulladéktermelésüket vagy – amikor és amiben csak lehetséges – teljes egészében hulladékmentesen élni. Vannak, akik olyan magas szintre fejlesztették ezt a „tudást”, hogy világszerte vagy egy kisebb-nagyobb közösségben példaként tekintenek rájuk; s vannak olyanok is, akik egyelőre az út elején járnak, de elszántak és hosszú távú kihívásként néznek az elérendő cél felé.

Nem csak a hulladék csökkentéséről van szó, hisz környezetünk állapota és védelme szorosan összefügg – többek közt – a túlfogyasztás kérdéskörével is. Sokan úgy gondolják, hogy mai pazarló életvitelünk reformra szorul és vásárlói döntéseik, életvitelük alakításakor igyekeznek elmozdulni a visszafogottabb, tudatosabb, átgondoltabb fogyasztás irányába. Ők azok, akik szerint „a kevesebb több”; akik nem keverik össze a „szükséges” és „kell, mert divatosabb, újabb, akciós, más színű, ilyen még nincs….” kategóriákat; s akik vásárlás előtt felteszik magukban a kérdést - „Valóban szükségem van rá?”

Legyenek világutazók, családanyák, hétköznapi emberek vagy épp népszerű bloggerek, mindenképp jó példával járnak elöl.

Forrás: zerowastehome.com

Zero Waste Home – egy inspiráló példa Amerikából

A francia származású, de Amerikában élő blogger, Bea Johnson neve sokak számára már idehaza is ismerősen cseng. Ő az a családanya, aki 2008-ban – egy költözködés során – elhatározta, hogy tudatosan törekedni fog a hulladékmentes háztartás kialakítására. Vállalása sikerrel járt; sőt, azóta is folyamatosan frissülő blogjának köszönhetően elképzelése világszerte számtalan követőre talált. Zero Waste Home című könyvét több mint 10 nyelvre fordították le, és számos országban lett bestseller. Megannyi jól bevált ötletet tesz közkinccsé a világhálón.

 

Hulladékmentes háztartás egy magyar családanya szemével

A környezetkímélőbb életmód és háztartásvezetés sokakat érdekel, így volt ezzel Tóth Andrea három gyermekes édesanya is. Bár már korábban is igyekezett környezetbarát módon élni, mégis Bea Johnson példája inspirálta őt gyökeres változtatásra: a lehető legkevesebb hulladékot termelni a hétköznapok során. Tapasztalatait, gyakorlati példáit a “Háztartásom hulladékok nélkül” blogon osztja meg az érdeklődőkkel. A több mint 10 ezer tagot számláló Facebook csoportja is sokakat sarkall a környezetkímélő alternatívák megvalósítására.

Interjú Tóth Andreával: http://zerowaste.blog.hu/2017/08/14/interju_podcast_toth_andi

Ökoanyu – a nagy kihívás

Az Ökoanyu blog szerzőjét, Nagy Rékát szintén megihlette Bea Johnson magyarországi előadása. Ugyan a környezettudatos életmód elkötelezett híve volt már korábban is, ám Bea Johnson budapesti rendezvényét követően 2017 tavaszán ő is úgy döntött, hogy a tudatos hulladékcsökkentés útjára lép. Sikereiről, a feladat nehézségeiről, és hasznos ötletekről is folyamatosan beszámol saját blogján.

 

Bevásárlószatyortól az átfogó hulladékcsökkentésig

Lupui Iza, a 160 gramm blog írója nemcsak az inzulinrezisztenciával élőknek igyekszik jó példát mutatni és erőt adni, de a környezetvédelem sem áll távol tőle. 2016 őszén kezdett el írni a hulladékmentes bevásárlás jelentőségéről, s arról, hogy ő mit tesz a cél érdekében. Az általa elért apró mérföldkövek minden bizonnyal sokakat ösztönözhet változásra. Már nemcsak a csomagolóanyagok visszaszorítását célozza meg, hanem általában – más területeken is – törekszik a hulladék csökkentésére.

Kép: https://talpalatnyitortenetek.hu

Magyar világjárók a nulla hulladék jegyében

Egy fiatal házaspár, Kocsis Dóra és Németh Edvárd sokat járják a világot. Mivel szívükön viselik a természeti értékek megóvását, utazásaik során igyekeznek a lehető legkevesebb hulladékot “előállítani”. Az elmúlt években számos tapasztalattal gazdagodtak ezen a téren (is), a gyakorlatban megvalósított ötleteiket inspiráló írások és útibeszámolók formájában a “Talpalatnyi történetek” blogon teszik közzé.

Interjúk a két világutazó bloggerrel

 

A hulladékcsökkentés szakértője

Kump Edina 2006 óta foglalkozik környezetvédelemmel, tanulmányai és munkája is ehhez a témához kötötte. A hulladékmentes lét rejtelmeivel 2016 tavasza óta foglalkozik elhivatottabban, életmódjáról és bevált gyakorlatairól blogján olvashatnak követői. Számos egyszerűen kivitelezhető, könnyen vállalható „nulla hulladékos fogással” segíti azokat, akik szeretnének elindulni a hulladékcsökkentés útján.

Autó nélkül, gyerekkel

A mai világban már el se tudjuk képzelni a mindennapokat kocsi nélkül. Egy fiatal, kétgyerekes család szerint lehet életet az autón túl is – még ha a csapból is az ellenkező állítás folyik, igaz, hogy ez sok átgondolást, szervezést igényel. A divany.hu szerzője, Puskás Pálma saját tapasztalatait – a gépjármű-mentes lét pozitívumait és elkerülhetetlen nehézségeit – lényegre törő cikkben mutatja be, praktikus tanácsokkal és elgondolkodtató meglátásokkal szolgálva minden olvasónak.

 

Egy év ruhavásárlás nélkül

Mengyán Eszter fiatal újságírónő 2016 októberében határozta el, hogy 4 hónapig nem vásárol sem ruhát, sem kiegészítőt. A fogadalomból előbb fél, majd egy éves időintervallum lett, melynek eredményeképp 2017 októberében sikeresen teljesítette 365 napra szóló vállalását. Eszter „Holy Duck” című blogján számolt be rendszeresen tapasztalatairól és arról is, mi ösztönözte őt erre a kihívásra.

Interjú a Holy Duck bloggerével.

Minimál gardrób

Bitay Andi kisgyermekes anyuka és blogger 2016 végén csatlakozott a Project 333 elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez. A többi résztvevőhöz hasonlóan ő is vállalta, hogy egy 33 (vagy ennél kevesebb) darabból álló minimál ruhatárból öltözködik 3 hónapig. Andi, miután sikerrel zárta a 3 hónapot, blogján beszámolt a vállalással járó nehézségekről és persze a pozitívumokról is.

 

Egy kísérlet margójára

Trembácz Éva Zsuzsa írónőt is a nemzetközi zero waste példák és saját kíváncsisága ösztönözték arra, hogy kipróbálja, mi az, amit hulladékcsökkentés terén elérhet saját háztartásában. Cikkében arról a 7 lépésről mesél, amely az egy hónap alatt változást hozott szemléletmódjában és a mindennapok gyakorlatában.

 

Anya és lánya – a 365 napos ruhadiéta

Evelin és Barbara 2015-ben újévi fogadalomként döntöttek úgy, hogy egy kerek éven át nem vásárolnak új ruhadarabot, hanem a meglévők kombinálásával öltözködnek. Elkötelezett boltjárókból valóban tudatos – de továbbra is divatos – felhasználókká váltak, akik az első év leteltét követően is körültekintő, visszafogott ruhatár „újítók” maradtak

 

 

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 


8 okosság, hogy szóhoz juss, ha almáról van szó

 

Képek: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 


Erre ment el a pénzünk 2017 első félévében

A háztartások életszínvonalát mutatja, hogy a fogyasztás mekkora szeletét képviselik az alapvető szükségleteket kielégítő tételek, és mennyit költünk az ezeken túlmutató igényekre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017 1. félévében a három alapvető kiadásra: az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított pénz az összes fogyasztási kiadás háromötödét (59,6%-át) tette ki.

 A következő hetekben megjelenő Tudatos pénzügyeink cikksorozatunkban, segítünk,   hogyan tervezd meg a pénzügyeidet, legyen szó megtakarításról vagy akár hitelről. 

Mivel 2016-ban ugyabekkor ez az arány 59,9% volt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyzet egy év alatt érdemben nem változott.

 

Forrás és grafikonok: KSH


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


Tesztelj velünk Te is újraszalvétát!

Tesztelj velünk újraszalvétát!

A Zöldbolt jóvoltából találtunk egy újabb izgalmas terméket, ami megkönnyítheti a tudatos vásárlók életét, egyszerűen használható és környezetbarát. A Cibi újraszalvéták külső részei pamutból készülnek, belül vízállóak és tépőzárral is rendelkeznek, tehát igazi szuper szalvéták.

Az újraszalvéta azon felül, hogy nagyon praktikus, környezetbarát, strapabíró és biztosak lehetünk benne, hogy élelmiszerrel érintkezve semmilyen kémiai anyag nem oldódik ki belőle.

 

Az ideális tesztelő:

  • A TVE Szupertagja vagy Támogató tagja.

  • Aki 2 héten keresztül rendszeresen tudja használni az újraszalvétát, hogy kiderüljön mennyire bírja a gyűrődést az anyag és a tépőzár.

 

A Zöldboltnak köszönhetően 12 darab Cibi újraszalvétát sorsolunk ki a TVE szupertagjai és támogatói körében.

 

Még nem vagy TVE tag?

Ha szeretnél te is résztvenni a sorsoláson, akkor jelentkezz szupertagnak vagy támogató tagnak ( ami amúgyis számos előnnyel jár) és te is a szerencsés tesztelők közé kerülhetsz.



Szupertag szeretnél lenni?


Ha banki átutalással szeretnél fizetni erre a számra utald a tagdíjat: Magnet Bank, 16200106-00108490 A közleménybe írd be, hogy "TVE tagság" + email címedet


Támogató tag lennél?

   

 

 

Ha banki átutalással szeretnél fizetni erre a számra utald a tagdíjat: Magnet Bank, 16200106-00108490 A közleménybe írd be, hogy "TVE tagság" + az email címedet

 

Regisztrálj itt ha szeretnél tesztelni, január 31-ig!

 

Olvasd el a korábbi tesztjeinket, amit a TVE tagjainak bevonásával végeztünk. 






 

A tesztelőket a játékra regisztráltak között fogjuk kisorsolni.

A teszt további technikai részleteit a sorsolást követően fogjuk küldeni, az újraszalvétákat a nyerteseknek levélben fogjuk elküldeni.

Kókuszzsír és pálmaolaj – a szépség és a szörnyeteg?

Bulizz úgy, hogy az orángutánok is örülhessenek!
Itt a lista néhány pálmaolaj mentes termékről – jegyezd meg belőle a 3 kedvencedet, és legközelebb ezt vedd a boltban!

A pálmaolaj avagy pálmazsír (sodium palmate) az olajpálma (Elaeris guineensis Jacq.) nevű növény gyümölcséből, illetve magjából sajtolt növényi zsiradék.

Mint erről már korábban többször írtunk, tudatos vásárlóként lehetőleg kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket - bár belátjuk nem könnyű, hiszen a legtöbb termékben jelen van. Bolygónkon naponta 20 hektárnyi esőerdőt dózerolnak le, hogy a helyére olajpálma ültetvényt telepítsenek. Az olajpálma-termesztő cégek az ültetvénynek szánt területeket növényestül-állatostul felégetik, az égés során millió számra pusztulnak az élőlények, és közben mérhetetlen mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

Az indonéz esőerdők közel 75%-át már elpusztították, emiatt a veszélyeztetett fajként nyilvántartott szumátrai és borneói orángutánok és a tigrisek felbecsülhetetlen értékű élőhelyei is megsemmisülnek, gyakran maguk az állatok is bent égnek a fölgyújtott erdőkben. Azokat az állatokat – orángutánokat, elefántokat -, amelyek életben maradnak, és visszajárnak korábbi élőhelyükre, agyonverik.

Bármennyire is tudatában vagyunk mindennek, és igyekeznénk tudatosan vásárolni, a pálmaolaj mára szinte megkerülhetetlen a boltokban: ott van az élelmiszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben, kenőanyagokban, de még a gépjárműveket hajtó biodízelben is.

Az ipar számára az olajpálma legjobb tulajdonsága, hogy gyorsan nő és bőségesen terem, ráadásul olyan égövben, ahol olcsó a munkaerő - a világ pálmaolaj-termelésének csaknem 90%-át Indonézia és Malájzia adja. Ezekben az országokban a munkások jogait védő és a környezetvédelmi szabályozások egyaránt hiányosak.

A pálmaolaj remek alapanyag azért is, mert könnyű vele bánni: szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, és magas hőmérsékleten sem oxidálódik, ezért tovább használható.

A kókuszzsír avagy kókuszolaj a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből készített növényi olaj. Hasonló tulajdonságai vannak, mint a pálmaolajnak, ezért számos termékben használják az élelmiszeriparban, fodrászati kellékekben, szappanokban és üzemanyagokban, de sokkal kisebb léptékben. Szuperkajaként népszerűsége elképesztő ütemben nő - az olaj mellett kókuszvíz, -tej, -cukor, gluténmentes liszt készül belőle. A természetes alapanyagok kedvelői a legváltozatosabb módon használják akár testápolóként, akár ajakbalzsamként. 

 

Környezeti hatás

Tippek zöldebb és etikusabb céges karácsonyi bulihoz
Zöld étterem, catering, jótékony sörözés, és ami megmarad.

Miközben a pálmaolaj-termelés környezetpusztító hatásáról viszonylag könnyen juthatunk információhoz, a kókuszolaj-termelésről kevés a fellelhető adat. Ennek oka részben az, hogy lényegesen kisebb területeken, kisebb gazdaságokban termesztik, ezért nem hallunk híreket hatalmas erdőirtásokról.

A tisztánlátást nehezíti az is, hogy a különféle állati- és növényi zsiradékok környezetre gyakorolt hatásait feltáró tanulmányokat gyakran maguk az iparágban érdekelt gigacégek rendelik meg, emiatt a bemutatott eredmények hitelessége erősen megkérdőjelezhető.

A szkeptikusok arra hívják föl a környezetvédők figyelmét, hogy bár a jelenkorban a távol-keleti őserdők pusztulása valóban komoly probléma, a pálmaolaj által okozott környezeti terhelés semmi ahhoz képest, amennyire a nyugati világban elterjedt állati eredetű zsírok, például a vaj fogyasztása terheli a környezetet.

Tény viszont, hogy míg az állati eredetű zsírok iránti kereslet a nyugati világban stagnál, a kókuszolajból készült termékek iránt a piackutatók adatai szerint robbanásszerűen - 2008 és 2012 között 780%-kal - nőtt a kereslet.

Európai fogyasztóként környezeti terhelést jelent a szállítás is, hiszen a pálmaolajat és a kókuszzsírt is legnagyobb részt a Távol-Keleten, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Indiában termelik.

 

Egészségügyi hatások

Mindkettőről elmondható, hogy az állati eredetű zsiradékokéhoz mérhetően magas a telített zsírsav tartalma. Túlzott fogyasztás esetén károsíthatják a szív- keringési rendszert, elhízást, magas koleszterinszintet, érelzáródást okozhatnak, emiatt számos egészségügyi szervezet, köztük az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO fogyasztásukat lehetőleg nem javasolja.

És itt a bökkenő: míg általában tisztában vagyunk vele, ha disznózsírt vagy vajat fogyasztunk, a pálmazsír észrevétlenül lapul meg a legkülönfélébb készen kapható élelmiszerekben, a kókuszolajról pedig sokan úgy hiszik, minél több, annál jobb belőle.

Általános javaslatunk, hogy ha csak tudjuk, kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, a kókuszzsírral pedig bánjunk úgy, mint egy értékes ajándékkal: becsüljük meg, és használjuk különleges alkalmakkor.

képek: pixabay.com

 

Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

Teszt: légkondi, klímaberendezés

Jó hír, hogy egyik termék sem szerepelt kirívóan rosszul: mindegyik 50% fölé került az összesített szempontok alapján, rossz hír viszont, hogy 75%-ot egyik sem ért el.

A legjobb helyezést, vagyis 70% fölötti értéket mindössze 4 készülék ért el, mindegyik a felső árkategóriában mozog, 350-490 ezer forint körüli áron. Az élmezőnyben szereplők közül a legdrágább a Toshiba RAS-13G2KVP-E/RAS-13G2AVP-E készülék 490 ezer forintért. Ezek a berendezések azért kerültek a lista élére, mert viszonylag hatékonyan hűtenek, fűtenek, kevésbé zajosak mint az olcsóbb társaik, könnyen kezelhetők, viszont nem túl hatékonyak, ha arról van szó, hogy párátlanítani kell a levegőt, de ez utóbbiban egyik készülék sem jeleskedett. 

A teljes teszt előfizetéssel megtekinthető itt >>>

A lista végén 60% alatt 8 termék sorakozik, ezek olcsóbb árkategóriás légkondicionálók, jellemzően 150 és 225 ezer forint körüli árral.

Klímaberendezést elsősorban azért veszünk, hogy jól hűtsön, fűtsön, vagyis viszonylag kevés energiával jó komfortérzetünk legyen. Mindössze egy termék kapott 4-nél több pontot a hűtési és fűtési hatékonyságra, ráadásul ez nem a legdrágább készülék.

A tesztben szereplő termékek egyöntetűen gyengén szerepeltek párátlanítás terén. A 22 készülékből 16 kapott 3-nál gyengébb pontot ebből a szempontból a 0-tól 5-ig terjedő skálán, 4-est vagy annál jobbat egy sem.

Mivel a légkondit többnyire a lakótérben, sőt sokszor alvásidőben használjuk, nem mindegy, hogy mennyire hangosak. A tesztelés során mérték a légkondik zajkibocsátást a készüléktől 1 méterre, legalacsonyabb és legmagasabb fokozatban is. Érdekesség, hogy a legcsendesebb és a leghangosabb termék is az olcsóbb árkategóriából került ki. A tesztelt termékek közül a legcsendesebb a Midea MSMBAU-09HRFN1-QRD0GW(B) készüléke, amely 210 ezer forint körüli áron kapható. Csak ez a termék kapott 4-nél jobb pontot. Hét termék kapott 3-nál gyengébb pontot, vagyis a többihez viszonyítva hangosabb. Ezeknek az ára 150 és 225 ezer forint között mozog.

Összességében a legalább közepesen jól fűtő, hűtő és relatív csendes készülékért legalább 250 ezer forintot vagy ennél többet kell fizetnünk. 

Kép: pixabay.com

Végleg megszűntek a 40-es hívószámok

A korábban a kékszámok hívásdíjával kapcsolatos, sokasodó fogyasztói panaszok vezettek el oda, hogy az NMHH előírta a szolgáltatás hazai megszüntetését egy 2016-os rendelete kiadásával, a kivezetés pedig a fogyasztók érdekeit képviselve két lépcsőben valósult meg. Erre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás ellenére a hívó és a hívott előfizető között elosztott díjas hívás teljes díját a szolgáltató sokszor a hívóra, vagyis az előfizetőkre hárította, a többfordulós szolgáltatói egyeztetések pedig eredménytelennek bizonyultak.

A 40-es számokat javarészt nagy ügyfélkörrel rendelkező cégek – például közüzemi szolgáltatók, bankok vagy fogyasztási cikkeket gyártó vállalkozások – használták ügyfélszolgálati számként. Az áttérésre rendelkezésre álló két évben ezeket más telefonszámokkal váltották ki, zömében a 80-as zöldszámokkal vagy vezetékes számokkal. A cégek különböző termékein vagy tájékoztatóin előfordulhat, hogy a fogyasztók még találkoznak 40-es hívószámmal, ilyenkor a társaság weboldalán vagy ügyfélszolgálatán érdemes tájékozódni az új elérhetőségről.

 

A kékszám eredete

A kékszámokat 1997-ben vezették be, hogy az akkori, zömmel vezetékes telefont használók a számot az ország bármely pontjáról ugyanannyiért, a helyi hívás díjáért hívhassák. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a helyi és a távhívás díjkülönbözetét a hívott fél fizette. A mobiltelefonálás elterjedésével viszont a helyi hívás fogalma értelmét vesztette, a kékszámok hívásáért a szolgáltatók különböző díjakat számláztak ki, és gyakran a kékszámok hívása többe került, mint bármely más belföldi hívás. Mindezzel a szolgáltatás éppen a lényegét, a kedvezményes díjú információcsere lehetőségét vesztette el.

A telefonálási szokások változása mellett a 40-es számok jelentőségének csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy ma már az ügyfélszolgálatok elérhetőségét a cégek sok más módon, így például e-mailben, internetes hívással, közösségi oldalakon keresztül vagy akár chatszolgáltatással is biztosíthatják a hozzájuk fordulók számára, ráadásul ingyenesen.

 

Forrás: NMHH

Kép pixabay.com


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!




  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink