alap kinézet

Cikkek

System Messages

Válassz kategóriát!

Friss tartalom

Itt vehetsz bio, biodinamikus bort

Megnéztük a borszaküzletek honlapját, és ha nem volt egyértelmű, akkor személyesen vagy telefonon fel is kerestük őket. (Vizsgálatunkat augusztus 26. és szeptember 18. között végeztük.)

Bio illetve biodinamikus bort a vizsgált 21 üzlet kétharmadában találtunk, a legtöbb helyen több pincészet biobora közül is választhatunk.

Fairtrade bor azonban sehol sem volt. Ennek hiányát az is magyarázza, hogy viszonylag kicsi a külföldi, és azon belül is a nem európai borok aránya a boltokban.

A legszélesebb bio illetve biodinamikus választékot a Mitiszol-nál és a Bortársaságnál találjuk, szintén jelentős a választék a Borboltnál, a Dropshopnál és a Vinodoroban.

Általános tapasztalat, hogy kevés honlapon lehetett könnyen szűrni a minősítésekre, így fontos volt a honlapon túl is információt szerezni a borokról. Legkönnyebben a kifejezetten természetes italokat összegyűjtő Mitiszol.hu-n találhatjuk meg a minősített borokat, mert itt már listanézetben is embléma mutatja a bio, biodinamikus és egyéb minősítéseket, tulajdonságokat.

 

Borszaküzlet

Bio

Biodinamikus

Fair Trade

Bakator Bor

Pfneiszl Merlot 3520Ft

 X

Borbolt

Gajdos Bio Rosé 2016 1790 Ft
Gajdos Bio Bikavér 2011 2790 Ft
5 féle Szászi Endre 1840-5590 Ft
Hétszőlő Bio Furmint 2016 2540 Ft
Iniesta Corazon Loco Nature 2012+2013 3230 Ft

 X

 X

Borháló

 X

 X

 X

Borissimo

Bodor Bio Kadarka 2015 2190 Ft

 X

 X

Borkápolna

 X

 X

 X

Bortársaság

Gróf Degenfeld Muscat Blanc 2016 2590 Ft
Göncöl Furmint 2016 Tokaj 1390Ft

Ráspi Tündér 2015 2850 Ft
Ráspi Kékfrankos 2015 3570 Ft http://www.raspi.hu/
Illyés Kúria Kadarka 2016 3150Ft
Levente Pince Szentanna Olaszrizling 2014 3500Ft
Szászi Badacsonyi Kéknyelű 2015 2290 Ft
Szászi Szent György-hegyi Olaszrizling 2016 3250 Ft
Losonci Bálint Kékfrankos 2013 6300Ft
Bakonyi Cabernet Franc (Makár) 2015 3650 Ft

Dr. Brüklin Wolf Gaisböhl Riesling 2014 Grosses Gewachs 13800 Ft
Clemens Busch Riesling Marienburg 2015 Grosses Gewachs 11550Ft
6 féle Bott Frigyes bor 3250-8500 Ft
8 féle Weninger bor 2950-9800Ft
Domaine de Montille Volnay "En Champans" 2011 Premier Cru 28000Ft

3 féle Philippe Pacalet 19500-33800 Ft

 X

Domus Vinorum

 X

 X

 X

Dropshop


Wassman Kékfrankos 2013 Demeter 5490 Ft
Wassman Cabernet Franc 2014 8990 Ft
Wassman Merlot-Cabernet Savignon 2012 8990 Ft
4 féle Claus Preisinger bor: 4390-13400 Ft

4 féle Matsu bor 3590-17900 Ft

Wassman Kékfrankos 2013 Demeter 5490 Ft
Wassman Cabernet Franc 2014 8990 Ft
Wassman Merlot-Cabernet Savignon 2012 8990 Ft

 X

Elhordó

 X

 X

 X

Karaffa Borszaküzlet

Csobánci bormanufaktúra Aspiratio 2015 3025 Ft

4 féle Szászi Endre 3000-9000 Ft http://szaszipince.hu/
Meinklang (Demeter) 3 féle 3000-3500 Ft
Királyudvar Furmint 5500 Ft

 

Kézműves borok

 X

 X

 X

Mitiszol

6 féle Csobánci Bormanufaktúra 2540-6499 Ft
12 féle Királyudvar bor 4999-127000 Ft
Maurer Oszkár Bakator 1909 2015 4799 Ft
Maurer Oszkár Szerémi Szerelem 2016 1999 Ft
Szászi Endre Badacsonyi Zeusz Ottonell Muskotály 2015 1999Ft
Szászi Endre Kéknyelű 2015 2799 Ft
4 féle Chateau Musar 5399-14999Ft
3 féle Dobosi 1690-2299 Ft
 

12 féle Meinklang 2799-9999 Ft
6 féle Wassman 4199-7998 Ft
Aci Urbajs Organick 2008 11500 Ft
Aci Urbajs, Sivi Pinot 2001 5999Ft

 X

Monarchia borok

Pfneiszl Bio Merlot 2015
Pfneiszl Bio Merlot 2014

 X

 X

Pinceáron

 X

 X

 X

Pincekulcs

Hétszőlő Furmint 2015 2250 Ft

 X

 X

Selection

Hétszőlő Tokaji Sárgamuskotály 4100Ft

 X

 X

Vinodoro

5 féle Pfneiszl 1605-3355 Ft
Cecchi Natio Chianti 2014 3005 Ft
5 féle Szászi Endre bor 1885-2305 Ft

 X

Vino Piano

Sándor Zsolt Annaluca 6000 Ft
Sándor Zsolt Zweigelt Schiller 2015 3000 Ft
Bencze Birtok Pinot Noir 4000 Ft
Bencze Birtok Rajnai Rizling 2013 3500 Ft

 X

 X

Vinowonka

 X

 X

 X

WineWorld Borszaküzlet,

Mátyás András Biogazdaság Dunaj 5900 Ft
Mátyás András Biogazdaság Pinot Noir 4900 Ft

 X

 X

Zwack

4 féle Pfeinszl: 1675-3491 Ft

 X

 X


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 


Kép: pixabay.com

Köszönjük a közreműködést Nagybán Piroskának!

 

Bor, ami nem csak finom

A borászat a világon mintegy 26 milliárd eurós üzlet, a forgalom ráadásul az előrejelzések szerint évi 3 %-kal növekedni fog. A világ bortermelésének - 2016-ban 259 millió hektoliter (mhl) volt - nagyjából felét három európai ország adja, de a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint rohamosan nő az ún. újvilági - ausztrál, kínai, chilei, dél-afrikai – borok szerepe. Ez utóbbiaknál egyre több Fairtrade minősítésű borral is találkozhatunk. 

Az elmúlt évben Olaszország megőrizte első helyét 48,8 mhl-rel. Őt, az előző évihez viszonyított 12 %-os csökkenés ellenére is még mindig Franciaország követi 42,2 mhl-rel, majd Spanyolország következik 37,8 mhl-rel.

A három legnagyobb termelő közül az olaszok és a spanyolok 2016-ban az elmúlt 5 év átlagánál többet, a franciák jelentősen kevesebb bort készítettek. Németországban (8,4 mhl) és Portugáliában (5,6 mhl) tovább gyengült a termelés, míg Románia (4,8 mhl) és Görögország (2,6 mhl) különösen jó évet zárt, és ez történt az Atlanti-óceán túlpartján, az Egyesült Államokban is (22,5 mhl).

A déli féltekén eközben, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt drámai termeléscsökkenés állt be: Argentínában (8,8 mhl) 35 %-kal, Chilében (10,1 mhl) 21 %-kal, Brazíliában (1,4 mhl) 50 %-kal, Dél-Afrikában (10,5 mhl) 7 %-kal kevesebb bor készült, mint 2015-ben.

Az Európai Unió továbbra is a világ legnagyobb bor importőre (nagyjából 1,5 milliárd liter) és exportőre (nagyjából 2 milliárd liter).

 

Feltörőben a bio bor

Az intenzív gazdálkodás miatt a szőlőültetvények fokozottan érzékenyek a kártevőkre, fertőzésekre. A szőlőtermesztés különösen környezetszennyező: míg az EU mezőgazdasági területeinek csupán 2 %-a szőlő, a növényvédőszer-szennyeződés fele innen kerül a környezetbe. Az organikus szőlőtermesztés lényegesen jobban kíméli a környezetet.

Bio borokra csupán 2012 óta létezik harmonizált, uniós szintű szabályozás, - korábban csak az alapanyag, a szőlő minősülhetett bio-nak - míg az újvilági vetélytársak (az USA, Chile, Ausztrália, Dél-Afrika) már korábban kidolgozták a jogszabályokat.

2002 és 2011 között az Eurostat adatai szerint a három legnagyobb bortermelő közül a spanyol bio szőlőtermelés területe 16 ezerről megközelítőleg 90 ezer hektárra, a francia 15 ezerről 61 ezer hektárra, az olasz 37 ezerről 53 ezer hektárra nőtt. Ez a három ország együtt a világ bio bortermelésének 73 %-át produkálja

Mitől bio a biobor?

Ha nem is igaz, hogy a szintetikus növényvédőszerek használata elkerülhetetlen, valamiféle növényvédelem mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a szőlőtermelés ne szimplán a károkozók táplálása legyen. A bio és a biodinamikus szőlőtermesztés a vegyszereshez képest olyan, mint amikor vitaminokkal, nyomelemekkel erősítjük a szervezetünket ahelyett, hogy folyamatosan antibiotikum-kúrát tartunk betegen.

A természetes immunrendszer az embernek és a szőlőnek egyaránt fontos – vallja Hernyák Tamás etyeki borász, aki elkötelezett híve az organikus szőlőtermesztésnek. Családi vállalkozásban művelik 7 hektáros szőlőültetvényüket, két éve az egészet bio gazdálkodásban. Ő a családja egészségéért, a környezet védelméért állt át a bioborászkodásra.

A bio bortermelésre szigorú előírás vonatkozik: 

► a szőlőtermesztés során nem használhatnak szintetikus vegyszereket: műtrágyát, rovarirtó- és növényvédő-szereket, sem génmódosított alapanyagot;

► a bort valamelyik hazai minősítő szervezet (a BioKontroll Hungária vagy a Hungária Öko Garancia) minősítheti;

► bionak 3 éves átállási időszakot követően minősíthető a termelés;

► az előírások betartását évente legalább egy alkalommal ellenőrzik;

► a bio borászatban tilos egyebek mellett a hűtéssel történő részleges sűrítés, a fizikai módszerekkel történő kéntelenítés, a borkőkiválás megakadályozása érdekében végzett elektrodialízis, a bor alkoholtartalmának részleges kivonása, a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása (pl.: a borkő kiválását megakadályozandó stabilizáló anyagok hozzáadása).

A bio szőlőben is permeteznek, sőt, gyakrabban is, de kizárólag természetes permetszerek, például a kén használata megengedett.

Vannak olyan borászatok, amelyek még tovább mennek, és a természet öngyógyító képességére és egyensúlyára, illetve a kozmikus energiákra támaszkodó termesztéssel biodinamikus vagy szinte emberi beavatkozás nélkül természetes borokat készítenek. 

 

(Forrás: borespiac.hu)

 

Környezetbarát, finom és nem leszel tőle másnapos

Összességében a bio, vagy a holisztikusabb szemléletű biodinamikus szőlészet lényegesen jobban kíméli a talajt és ezzel a környezetet, és ebben nincs vita a borászok között. De mi a helyzet magával a borral? Finomabb az organikus? 

A kérdésre a választ a fogyasztó döntheti el. Az európai borfogyasztók harmada fogyaszt organikus bort – legalábbis ezt mutatta ki egy 2015-ben készült felmérés. Míg a franciák és például a svédek bevallásuk szerint főképp azért választják, mert előállítása „jobb a környezetnek”, az Egyesült Királyságban és Németországban határozottan úgy érzik, az organikus bornak egyszerűen „jobb az íze”.

„Növényvédőszerek és egyéb vegyszerek nélkül terem, jó a környezetnek és nem leszel tőle másnapos” – indítja a brit Guardian azt a cikkét, amelyben arról számolt be idén áprilisban, hogy a szigetországban a tudatos fogyasztás általános előre törése mellett a bio bor eladási számok az egekbe szöktek. A teljes bio élelmiszer kereskedelem felfelé ível, ezen belül is a bio borok – vörösök, fehérek, rozék - valóságos reneszánszukat élik. „Az organikus előállítás egyértelműen környezetkímélőbb, a bio bor finomabb, és ráadásul kevesebb benne a kéndioxid, ami a másnaposság egyik fő okozója lehet.”

 

"Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan"

Ez az idézet már az egyik legismertebb hazai bio-borásztól, Malatinszky Csabától származik, aki amikor arról kérdeztük, jobb minőségű-e a bio-bor, határozottan adta meg a választ: "Vannak dolgok, amelyek nem láthatók, létezésükhöz kétség mégsem férhet.” Amikor átállt az ökológiai termesztésre, a környezet védelme és a borminőség javítása egyaránt motiválta Malatinszky-t, aki 2009 óta gazdálkodik bio módon 30 hektáros birtokán Villányban. Vallja, hogy „az organikus megközelítés az egyedüli, ahol mindkét cél teljesülhet”.

A borász a bio borok ízével kapcsolatban nem foglal állást, mondván, az évjáratok között eltelt idő miatt nehéz lenne az érzékszervi összehasonlítás és nem is hiteles. Azt azonban határozottan állítja, hogy mivel a bio borok nem tartalmaznak vegyszer maradványokat, sokkal kevesebb kénnel készülnek, olyan valódi, élő táplálékot jelentenek nekünk, amelyet a környezetet nem károsítva hoztunk létre. Mindannyian tudjuk, hogy egészségünk alapvetően befolyásolja életminőségünket, és a borfogyasztóknál mindez a fogyasztott bor minőségén is múlik - mutat rá Malatinszky Csaba.

 

Van-e vegyszermaradvány a hagyományos borban?

Ha egészséges a bio bor, káros-e a nem bio? A bio/nem-bio bor polémiában hatalmasat robbant a Pesticide Action Network Europe 2008-ban kihozott vizsgálati eredménye 40 különböző francia, német, osztrák, olasz, portugál, dél-afrikai, ausztráliai és chilei borminta vegyianyag-tartalmáról. A nem bio borok 100 százalékában találtak növényvédőszer-maradványokat (összesen 24 félét), volt, amelyikben tízet is. A kimutatott 24 különböző szennyezőanyagból öt rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, illetve a hormonális szabályozást megzavaró vegyület. A 6 organikus palackból egyben mutatták ki a pirimetanil nevű gombaölő szert, ami rákkeltő lehet, és a jelentés szerint valószínűleg egy szomszédos ültetvényről kerülhetett a szőlőbe.

A jelentés heves reakciókat váltott ki a hagyományos, intenzív szőlőtermesztők, borászok és persze a vegyszer-lobbi soraiban. Az eredményekre azonnal reagált az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, EPCA), amely a szintetikus növényvédő szerek használatát továbbra is szükségesnek és biztonságosnak minősítette. Az EPCA kiemelte, hogy a kimutatott szerek használata megengedett az EU-ban, és hogy a szereket olyan alacsony koncentrációban mutatták ki a borokban, ami semmi aggodalomra nem adhat okot.

A környezetvédők a vegyszerek károsságát, az ellenérdekeltek a vegyszerek ártalmatlanságát hangoztatják és támasztják alá szakértői véleményekkel. Amíg a még oly alacsony koncentrációjú szennyeződés egészségre gyakorolt hosszútávú hatásairól nem születik eredmény, a kérdés továbbra is vita tárgya marad.

Képek: pixabay

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


 

    Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.

 

Kis bringabirodalom: Go Mobility

Javában izmosodott a városi bringás szubkultúra a fővárosban mikor Gosztonyi Bence Budapestre költözött. Hobbiból már korábban is foglalkozott kerékpárokkal, de az a szabadság és energia, amit a városi bringázástól kapott, teljesen magával ragadta. Amikor jött egy lehetőség, nem hezitáltak megalapították a Go Mobility-t, ami akkor még csak bicajkölcsönzőként működött a Margitszigeten. 

kölcsönző azóta is megmaradt, de az üzlet bővült. Pár éve megnyitott a Várkert utcai boltjuk, ahol a városi bringák kölcsönzése mellett szerviz is működik: különlegesen szép és egyedi olasz kerékpárokat, illetve mindenféle kiegészítőket, alkatrészeket is lehet vásárolni.

A szigeten lévő kölcsönző különlegessége a kínálat. Például az 1800-as évek velocipédjének mintájára megalkották a mini velocipédet, az eredeti biztonsággal használható kicsinyített mását, amit Bence be is mutatott. Ezenfelül tandem, bicajos gokart, lábbal hajtható chopper és többféle elektromos kerákpár is kölcsönözhető. Itt minden a bringákról szól, az itt dolgozók is aktív kerékpárosok: „Legtöbben városi harcosok vagyunk, de vannak köztünk mountain bike maraton versenyzők is.”

Nem csak a bringájuk "zöld"

A környezettudatosság fontos része a tevékenységüknek. Csapvizet isznak és szelektíven gyűjtik a hulladékokat is.  Kapcsolatban állnak egy bicajalkatrészekből dolgozó újrahasznos manufaktúrával, a Felvarrom csapatával, akiknek időnként átadják a keletkező gumi hulladékot, a Felvarrom-nál pedig némi átalakítás után új életre kelnek pl. öv, pénztárca vagy tolltartó formájában. 

Mindezeken felül azt vallják, hogy zöld vonalon a legnagyobb hatású tevékenységük az eseményszervezés és a bicajos rendezvényeken való részvétel. Hazai viszonylatban a legszélesebb e-bike választékkal rendelkeznek, a rendezvényeken ezeket is népszerűsítik elég nagy sikerrel. Bence szerint Magyarországon a kerékpár-piac nem igazán mozdult még el az e-mobilitás felé, ellenben tőlünk nyugatabbra, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban már egészen másképp gondolkodnak az elektromos járgányokról.

 

„Minden korosztály használja, nem gondolják azt, hogy ez csak az idősek vagy mozgáskorlátozottak közlekedési eszköze lehet. Nem azért, mert lusták, hanem, mert rájöttek, hogy hatékony és kényelmes. Nem izzadtan esel be az irodába vagy egy megbeszélésre, mégsem kell autót vagy közösségi közlekedést használnod, gyorsan és egyszerűen célba érsz. Aki kipróbálja az e-bike-ot, annak általában meg szokott változni a véleménye, hisz ezeket is tekerni kell ahhoz, hogy menjen a motor, csak nem olyan erővel, mint egy hagyományos kerékpárt” - mondja Bence. Ebben a boltjukban kétféle elektromos járművet tartanak, amelyekről gyorsan kapunk is egy kis ízelítőt. Az egyik egy elektromosan is hajtható roller, a másik egy kismotorszerű jármű, a Scrooser E-roller.

Mi egyelőre maradunk a lábbal hajtható kerékpárnál, de elismerjük, hogy hatékony, izzadság-,és környezetkímélő alternatívája a városi közlekedésnek.

Köszönjük a közreműködést Nagy Melindának! 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Egyesül két minősítő óriás, a Rainforest Alliance és az UTZ

Az 1980-as évek közepén, amikor a globális erdőpusztítás soha nem látott méreteket ért el, egy fiatalokból álló csapat Manhattanben elhatározta, ideje megmenteni a világ trópusi erdőit. Három évtized alatt az általuk életre hozott csoport, a Rainforest Alliance 78 országban jelen lévő nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, amely a világ legsérülékenyebb természeti területein védi az erdőket és segít a gazdáknak a fenntartható mezőgazdálkodásban. 

Az Atlanti-óceán túlpartján, Hollandiában egy másik civil szerveződés, az UTZ is azzal a céllal jött létre, hogy világszerte úgy javítson a gazdálkodók életkörülményein, hogy közben a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Az UTZ Certified, bár követelményei gyengébbek a Fairtrade-énél, mára jelentős változást ér el a világ kakaó-, kávé- és tea-termesztésében. Védjegyük 130 országban mintegy 13 ezer árucikken jelzik a fenntartható termesztésből származó alapanyagot.

A Rainforest Alliance és az UTZ nagyon hasonló küldetéssel jött létre, az utóbbi azonban csak mezőgazdasági termékeket minősít, míg a Rainforest Alliance minősítési rendszere kiterjed az erdőgazdálkodásra és a turizmusra is.

A két szervezet az elmúlt évek során együttesen több mint 2 millió termelőnek tartott képzést, és több mint 43 millió hektárnyi területet vont fenntartható mezőgazdasági termelés alá.

Sok a kritika

Gyakori kritika ugyanakkor a Rainforest Alliance és az UTZ minősítéssel kapcsolatban, hogy

  • bár a minősítés miatt némiképp magasabb árra számíthatnak – így kiszolgáltatottak a világpiaci ármozgásoknak.

  • A környezet védelme követelmény, de ugyanazon szerek használatát engedi, mint amit az amerikai és európai termelők is használnak, noha ennél jóval szigorúbb követelmények is léteznek (pl. ökológia termelés).

  • A munkások bérezésével kapcsolatos követelmények a nemzeti szabályozásokhoz igazodnak, noha a legtöbb országban a törvényes minimálbérek is rendkívül alacsonyak.

Az sem tett jót a Rainforest Alliance hírnevének, amikor 2015-ben a BBC olyan indiai ültetvényeken tárt föl embertelen életkörülményeket, ahol a Rainforest által minősített teát termesztenek.

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Egyszerűbb lesz a felvásárlók helyzete

Az egyesüléssel az alapanyagokat felvásárló cégeknek egyszerűbbé válhat a fenntarthatóságot minősítéső folyamat, de várhatóan annak a 182 ezer kávé-, kakaó- és tea-termesztőnek is könnyebb lesz a dolga, akik eddig mindkét szervezetnél minősíttették terményüket.

Bár a megállapodás szerint a Rainforest Alliance név marad fenn, az új szervezet élére az UTZ korábbi igazgatója, Han de Groot áll majd, Nigel Sizer, a Rainforest Alliance jelenlegi vezetője programvezetőként folytatja munkáját a szervezetnél.

A Fairtrade ügyvezető igazgatója, Dario Soto-Abril örömét fejezte ki, és mindkét félnek gratulált a lépéshez hangsúlyozva, szervezetének továbbra is érdeke és célja, hogy együttműködjenek.

 

Legfőbb ideje volt

Nagyon is időszerű volt ez a lépés például a kávépiac szempontjából, ahol az elmúlt három évben óriási tőkeösszevonásoknak, cég-felvásárlásoknak lehettünk tanúi a termelői és a nagykereskedői szektorban egyaránt – mutat rá a dailycoffeenews oldalán Kraig Kraft kávéra és kakaóra szakosodott agrárökológus. A kicsiket felvásárolják a nagyok, s ennek eredménye, hogy a globális kávékereskedelem harmadát mára két cég uralja: a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé és a JAB (többek közt a Jacobs Douwe Egberts, a Zagliani és az Espresso House márkák többségi tulajdonosa). Ma kevesebb, viszont jóval nagyobb cég vásárolja fel a minősített kávét, ami azt jelenti, hogy a kevesebb vásárlóért nagyobb a konkurenciaharc a piacon.

A másik új jelenség, hogy a felvásárlók – pörkölők, importőrök, exportőrök – sorra állnak elő saját fenntarthatósági védjegyükkel, és kerülik ki ezzel a független minősítőket. Ráadásul, sorra jönnek létre a különböző érintetteket összefogó platformok, mint amilyen a Sustainable Coffee Challenge, a Global Coffee Platform vagy az IDB SAFE Platformja. Ezek mellett a termelésben és értékesítésben résztvevő feleket közvetlenebbül összefogó új kezdeményezések mellett a hagyományos minősítési formák lépéshátrányba kerültek.

A Rainforest Alliance-UTZ egyesülés válasz lehet arra a sajnálatos politikai szemléletváltásra is, amelyet az Amerikai Egyesült Államok képvisel a globális klímaváltozással és általában véve a fenntarthatósággal kapcsolatban – mutat rá Kraft. Az új giga-szervezetnek hatalmas feladata lehet abban, hogy a politika helyett a civilek és a cégek játszanak vezető szerepet a fenntartható termelés előretörésében.

Reménykedhetünk benne, hogy az új szervezet kiküszöböli elődjei korábbi hiányosságait. Az egyesülés részleteit, például, hogy mik lesznek az új minősítő rendszer követelményei, egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


      

Keresd a jelet, és töltsd újra a palackodat!

A nemzetközi kezdeményezés 2015-ben indult Bristolban. A célja az volt, hogy csökkentsék a városban keletkező hulladékot, és az eldobható PET palackos vízfogyasztás helyett a csapvízfogyasztásra ösztönözzék a lakosságot.

Azóta több európai nagyváros csatlakozott az újratöltő mozgalomhoz, így Hamburgban és Berlinben is elindult a Refil hálózat. A helyeket egy matrica jelzi a bejárati ajtón, valamint egy ingyenes telefonos applikáció is segíti az fogyasztókat. Így nyugodt szívvel térhetünk be a palackunkkal, és nem kell elutasítástól tartanunk, akkor sem, ha nem fogyasztunk helyben semmit.

Magyarországon néhány lelkes fiatal idén indította el a Refil hálózatot. A "palacktöltő" helyek listája folyamatosan bővül: a refill.hu és a kozkutak.hu oldalon találhatjuk meg őket, a boltok ajtaján pedig a fenti matricát kell keresni.

A dolog érdekessége, hogy a matricák nyomtatását a Zöld bolt vállalta magára, miután megtudták, hogy nálunk is elindult ez a kezdeményezés - természetesen az első matrica a Zöld bolt ajtajára került.

Hogyan segítheted Refil hálózat bővülését?

Használd a már meglévő pontokat, és jelezd a csatlakozott helynek, hogy nagyra értékeled a csapvízfogyasztás népszerűsítéséért tett lépésüket.

Ha tudsz olyan helyről, étteremről, kávézóról, akik szívesen csatlakoznának a kampányhoz, vedd fel a kapcsolatot a Refil hálózat szervezőivel. 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Termékteszt: mosogatógép

A tesztelt mosogatógépek közül mindössze 6 db kapott legalább 70%-os értékelést az összes szempont alapján. Ezek között több márka képviselői is megtalálhatók: Bosch, Miele, Siemens. Egyik sem tartozik a legolcsóbb kategóriába, áruk 200.000 és 450.000 forint között mozog. Jó hír, hogy ezeken felül 26 mosogatógép ért el egy kicsivel gyengébb, de legalább 60%-os eredményt az összesített rangsorolásban, amelyek között viszont találunk 90 ezer forintos készüléket is.    

Talán a legfontosabb szempont, amit egy mosogatógéptől elvárunk, hogy jól tisztítsa az edényeket. Sajnos tisztításra egy termék sem kapott maximum pontot, és mindössze 4 készülék ért el legalább 4 pontot a 0-tól 5-ig terjedő skálán. Habár a jól teljesítő gépek között volt kifejezetten olcsó 80-90.000 forintos mosogatógép is, ezek a készülékek nem éppen csendesek.

A teljes tesztet itt olvashatod >>>

Szárítási hatékonyság szempontjából már valamivel jobb a helyzet. Itt 10 termék kapott legalább 4 pontot, bár maximumot itt sem ért el egy mosogatógép sem.

Rendszeres használat esetén az sem mindegy, hogy mennyi áramot fogyaszt a mosogatógépünk. Energiafogyasztás alapján mindössze 5 termék kapott legalább 4 pontot az 5-ből, vagyis viszonylag kevés áramot fogyaszt. Ebből 2 gép 200.000 forint körüli áron mozog, közepes ill. jó tisztítási és szárítási hatékonysággal. Jó hír, hogy 100.000 forintért is kaphatunk energiatakarékosabb készüléket, hátrányuk a gyengébb szárítási hatékonyság és, hogy többnyire zajosak.

A mosogatás géppel sem csendes tevékenység. A termékek kevesebb mint fele ért el legalább 3 pontot ennek a szempontnak az értékelésénél, de 4-nél több pontot egyik sem kapott.

A tesztből kiderül, hogy ha jobban a pénztárcánkba tudunk nyúlni, és legalább 200.000 forintot áldozunk egy mosogatógépre, akkor kaphatunk olyan készüléket, amelyik viszonylag jól tisztít, szárít, energiatakarékosabb az átlagnál és még nem is túl zajos.

Jó hír a laposabb pénztárcájúaknak, hogy 110.000 forint alatt is találunk legalább közepesen tisztító, szárító, viszonylag energiatakarékos készüléket, ha beletörődünk, hogy nem a miénk lesz a világ legcsendesebb mosogatógépe.

 

Nem a teljesítménytől függ, hogy melyik a jó porszívó

A porszívókra vonatkozó európai uniós szabályozás első üteme szerint 2014-től piacra került porszívók maximális fogyasztása 1400 Watt lehetett, a második ütemben, 2017 szeptember 1-től ezt tovább csökkentették 900 Wattra. A boltokban még kaphatók a korábbi termékek, de az új készletet már az új szabályozásnak megfelelő porszívókkal töltik fel.

A szabályozás célja, hogy a gyártók úgy csökkentsék a készülékek energiafogyasztását, hogy az ne menjen a hatékonyság rovására. A teljesítmény ugyanis a motor által felvett energiát adja meg, de ennek az energiának egy része hőként elvész.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének a nemzetközi ICRT hálózat keretében zajló porszívó tesztje azt mutatja, hogy nem a motor ereje, hanem a berendezés szerkezete befolyásolja a szívóerőt, vagyis a tisztítási hatékonyságot. Többek között azon múlik a tisztítási hatékonyság, hogy a szívóka elég aerodinamikusan van-e kialakítva, és megfelelően illeszkedik-e a készülékre.

Porszívót vennél? Nézd meg a TVE porszívó tesztjét itt!

Hogy zajlanak a TVE porszívó tesztjei?

  • A tesztek során minden terméket ugyanabban a nemzetközi laboratóriumban, egységes módszertan alapján tesztelnek, így az adatok összehasonlíthatók.

  • A tisztítási hatékonyságot laboratóriumban szőnyegen, kerámia- és fapadlón történt maximális szívóerő beállítással, üres majd részben telt zsákkal/tartállyal végzik.

  • Maximális erőre állítva szőnyeg és kerámia padlón mérik a zajkibocsátást.

  • Szőnyegen és kerámiapadlón porszívózás közben mérik a készülék energiafogyasztását 10 négyzetméterre kalkulálva.

  • Azt is vizsgálják, hogy mennyire hatékony a készülék szűrője, vagyis mennyi por kerül vissza a levegőbe porszívózás közben.

 

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Zárás előtt is húszféle pékáru közül akarunk válogatni a szupermarketben

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-óta foglalkozik azzal, hogy csökkentse a boltokban, gyártóknál felhalmozódó élelmiszer hulladék mennyiségét, és eljuttassa a rászorulóknak. Jelenleg hány helyről gyűjtitek be az élelmiszert? 

Jelenleg több mint 100 cégtől kapunk valamilyen rendszerességgel élelmiszert központi raktárunkba, és több mint 130 áruházból (Aldi, Auchan, Metro, Tesco) veszünk át napi rendszerességgel élelmiszert. A 130 áruház szerte az országban van, itt mindig helyi, karitatív partnerszervezeteink az átvevők.

 

Milyen az arány a szupermarketek és a gyártók között?

Az összmennyiséget tekintve a gyártóktól és a szupermarketláncoktól kapott adományok aránya kb. 70% - 30% az élelmiszer tömegének tekintetében.

 

Milyen típusú élelmiszerek dominálnak: a feldogozott termékek vagy a friss zöldség, gyümölcs, pékáru? Van ebben különbség a szupermarketek és a gyárak között?

A gyártóktól (és importőröktől) főleg feldolgozott élelmiszer kerül az Élelmiszerbank raktárába: például konzerv, csoki, levespor.

A szupermarket láncok esetében a Tescótól pékárut és zöldség-gyümölcsöt, a Metrótól és az Alditól mindent, ami aznap lejár, az Auchantól pékárut kapunk. Hosszútávú célunk, hogy mindent meg tudjunk menteni.

Fogyasztóként nehéz megérteni, hogy a gyártók miért dolgoznak ekkora felesleggel. Miért nem tudják hatékonyabbá tenni a termelésüket, hogy kevesebb selejt keletkezzen? Ez technikai probléma, vagy inkább azt tükrözi, hogy anyagilag még így is sokkal jobban megéri nekik, a környezeti, etikai szempont pedig nem olyan fontos?

Sokfajta ok miatt kerül az élelmiszer a szemétbe, és ez legtöbbször nem az, hogy a környezeti, etikai szempont nem számít. Sőt, ilyennel még nem találkoztunk.

Gyártástechnikai ok miatt kaptunk régebben pl. a Danone-tól joghurtot (amíg még Magyarországon volt a termelés): a különböző ízű joghurtok gyártásánál a gyártósoron az íz váltásakor ízkeveredéses joghurtok születtek, amelyeket a kompakt gyártósor ugyanúgy becsomagolt, lezárt stb. Van olyan is, hogy alultöltött a konzerv. Itt a gyártási technológia miatt keletkezett felesleg.

Nemrég volt olyan eset, hogy az egyik gyártónak nem jött össze egy közel-keleti exportja, és rengeteg arab-feliratos terméket kaptunk. Ilyenkor mi ragasztjuk fel a magyar nyelvű címkéket, önkéntesek segítségével.


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Sokszor azért keletkezik felesleg, mert a láncok előrejelzései alapján legyártja a gyártó a mennyiséget, aztán a lánc mégsem veszi meg az egész készletet. Ilyenkor a gyártók még igyekeznek értékesíteni máshol, ahogy az idő telik, akár erősen nyomott áron is, de van egy pont, ahol a kereskedelem már nem veszi át. Csak végső esetben kerül kukába az élelmiszer – ez előtt lép be a folyamatba az Élelmiszerbank, úgy, hogy akár 2-3 nappal a lejárat előtt kapjuk meg a sokszor nagy mennyiségű élelmiszert.

Szezonalitás miatt is keletkezik felesleg: ilyen a húsvéti nyuszi húsvét után.

Van, hogy a marketing/sales nem optimális működése miatt keletkezik felesleg pl. azok a termékek, amelyeknek a csomagolásán speciális játék vagy akció hirdetése szerepel és a játék vagy akció véget ért, azonban termék még maradt a polcokon.

 

A szupermarketeknél hasonló a helyzet. Ennyire nem tudják felmérni a keresletet?

Igen: ennyire nehéz felmérni a keresletet. Van olyan lánc, amelyik elképesztő komplex, sok szempontot figyelembe vevő képletekkel tervezi a kínálati mennyiséget, még így sem sikerül teljesen pontosan tervezni. Egy érdekes eset, hogy amikor tavasszal hullt a hó, nem ment senki vásárolni – valószínűleg minden bolt rengeteg pékárut dobott ki, országszerte.

Fontos megemlíteni, hogy a probléma a fogyasztói társadalom nyomásának is köszönhető. Ha mi, fogyasztók zárás előtt fél órával (majdnem) teljes pékáru kínálatot szeretnénk, akkor a szupermarket azt kínálja, viszont ami megmarad, azt másnap a bolt már nem teszi a polcra, így biztos, hogy lesz megmentendő felesleg.

Egy szupermarketben nagyságrendileg mennyi pékárut, zöldséget, gyümölcsöt kell megmenteni naponta?

Ez nagyon függ a bolt méretétől, elhelyezkedésétől (Budapest vagy vidék), a szezontól, évszaktól, a bolti dolgozók elköteleződésétől, de az időjárás is befolyásolja a mennyiséget. Egy kisebb vidéki boltból általában napi 20-50 kilót mentünk meg, a nagy budapesti boltokból sokszor napi többszáz kilót kapunk.

 

A szupermarketek elképesztően széles termékkínálatát látva, nehéz elképzelni, hogy az valóban elfogy, mielőtt lejárna, megromlana. Van arra valamilyen becslés, hogy a boltokba bevitt termékek hány százaléka kerül kukába?

Az Élelmiszerbanknak erre nincs adata, de az alapján, amit eddig láttunk a % nagyon pici lehet, de ha kg-ban látnánk, az megdöbbentő mennyiség lenne. Ennyi élelmiszerből jó sok ember jól lakhatna.

Azért azt hozzá kell tenni, hogy a lassan Nyugat-Európába is begyűrűző kelet-európai leárazási gyakorlat (hogy a boltok a lejárathoz közeledve egyre jobban leárazzák a termékeket) rengeteg élelmiszer kidobását előzi meg. Ráadásul, így olyanok is hozzájutnak élelmiszerekhez, akik egyébként nem tudnának.

Ezt a gyakorlatot kéne kiegészíteni minden láncnál azzal, hogy a lejárat reggelén minden aznap lejáró terméket átadnak adományba – így a boltokból majdnem minden élelmiszert meg lehetne menteni. Majdnem, mert a kiszakadt, kiömlött, szennyeződött termékeket így sem…

 

Magyarországon hány üzletlánccal vagytok kapcsolatban? Cégnevet is lehet említeni?  

Miért ne lehetne? Büszkék vagyunk rájuk! Legrégebb óta a Metróval dolgozik az Élelmiszerbank. Legtöbb boltból a Tescónál mentünk élelmiszert: jelenleg 100 boltjukból. Az Auchan áruházak felében megy a pékáru mentés, és a legújabb partnerünk az Aldi, akinél különösen nagy dolog, hogy az átadásra kerülő termékeket már délben leveszik a polcaikról. Azon dolgozunk, hogy mind a 4 lánc minden boltjában megvalósulhasson a mentés.

Mi a tapasztalat, inkább olyan láncok szállnak be az élelmiszermentésbe, ahol a külföldi anyavállalat már ezt a politikát folytatja?

Igen, az nagyon sokat segít. Bár van olyan is, ahol nem – van pl. olyan lánc, amelyiknek a német anyavállalatánál megy a mentés, Magyarországon azonban nem partnere az Élelmiszerbanknak.

 

Mi a legfőbb motivációja a cégeknek, vagy ez inkább a belső vezetők személyes elköteleződésén múlik?

Az egyik fő motiváló tényező az anyavállalat elkötelezettsége lehet. Viszont igazából csak akkor működik az élelmiszermentés, ha az itthoni vezetőség erősen támogatja ezt, és ha van egy olyan operatív felelőse az ügynek a cégnél, aki lelkesen és elkötelezetten viszi a projektet.

Amikor már megy a mentés, akkor sok múlik a bolti dolgozókon is: mennyire figyelnek a folyamatra. A tapasztalat az, hogy lelkesen csinálják – fáj naponta a kukába dobni a sok élelmiszert, örülnek, hogy ehelyett rászorulókhoz jut.

 

Mennyire minta értékű, ha egy szupermarket bevállalja az élelmiszerhulladék hasznosítását? Jellemző, hogy a konkurencia legalább csak presztízsből követi, vagy ennek nincs példaértéke Magyarországon?

Igen, talán mára eljutottunk oda, hogy ennek presztízsértéke lett. Sőt: inkább presztízsveszteség, ha egy cég nem csinálja. Miért dobja ki az élelmiszert, ha meg is lehetne menteni? Fontos, hogy ezt a kérdést minél több vásárló is feltegye nekik.

 

Volt már olyan, hogy megkerestetek szupermarketláncot, hogy csatlakozzon, de az visszautasította?

Volt.

 

Mivel indokolta?

Hogy náluk nincs kidobott élelmiszer.

Laikusként azt gondolnánk, hogy mivel az élelmiszerhulladék megsemmisítése tetemes költséget jelent a kereskedelemi láncoknak, így kapva kapnak az alkalmon, hogy minimális logisztikai és humánerő ráfordítással letolják magukról ezt a költséget. Mégis miért nem teszik, akik nem teszik?

Sok oka lehet. Például, hogy a vezetőnek, aki erről dönt, nincs elég információja: egész egyszerűen nem tudja, hogy mennyi élelmiszert dobnak ki, tényleg elhiszi, hogy náluk nincs kidobott élelmiszer. Lehet, hogy a cég nem is méri az ezzel járó veszteséget, nem is tudják, hogy ez mennyire fáj nekik, mennyit tudnának spórolni. Vagy egyszerűen csak a tehetetlenség: könnyebb a régi rossz gyakorlatot folytatni, mint változtatni.

 

Amikor megállapodtok egy szupermarket lánccal, a megállapodás az összes áruházra vonatkozik, vagy ez területfüggő?

Ha egy lánc elhatározza magát, akkor a kialakított mentési rend az összes boltra vonatkozik. Van azonban olyan lánc is, a Penny Market, amelyiknek „csak” a központi raktáraiból kapunk felesleget – ez is nagy dolog.

 

Logisztikailag hogy néz ki az árumentés? Egy szupermarket jelzi nektek, hogy van 500 kilogramm lejárat közeli borsókonzerve, akkor ti kimentek érte?

Az áruházak esetében automatikus folyamatokat építünk: az Élelmiszerbank összekapcsol egy közeli karitatív szervezetet az illető bolttal. A szervezet minden nap odamegy a boltba (vagy legalábbis telefonál, hogy van-e miért menni), átveszi, elszállítja és kiosztja az élelmiszert, majd az Élelmiszerbank felé elszámol vele. Ez rengeteg munka (és sok költség is) a karitatív szervezeteknek, de szívesen csinálják: a tapasztalataink szerint az élelmiszerosztás nagyon jól tudja támogatni a szociális segítő munkát (pl. több hajléktalan jön a terápiás foglalkozásra, ha előtte ott enni is kap).

 

Az MTA és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavalyi tanulmánya szerint Magyarországon 36–54 ezer gyermek éhezik mindennap, és kétszázezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem jutnak elegendő élelemhez. És a felnőttekről még nem is beszéltünk... Ilyen adatok mellett azt gondolnánk, hogy nem nehéz megfelelő helyre juttatni a begyűjtött élelmiszert. Mi a tapasztalat, mennyire együttműködőek a karitatív szervezetek ebben? Egyáltalán van erre kapacitásuk?

Jó kérdés. Sok szervezetnek nincs kapacitása – főleg a napi szintű mentésbe való bekapcsolódásra. Arra talán a legtöbbeknek van, hogy évente párszor eljöjjenek a budapesti raktárunkba élelmiszerért. Ebben az esetben is a pénzhiány okozhat gondot – a raktárunktól távol lévő szervezeteknek sokszor benzinre sincs pénze.

Azt gondoljuk, hogy az államnak is fontos szerepe lehet az élelmiszermentés hátterének kialakításában. Az Élelmiszerbank 1Ft „befektetett” támogatásból 30Ft értékű élelmiszert tud eljuttatni a rászorulókhoz, hiszen az élelmiszert ingyen kapjuk. 2016-ban több mint 3 milliárd Ft értékű élelmiszert mentettünk meg.

 

Mi jelenti a legnagyobb kihívást, adományozót felhajtani vagy elosztó karitatív szervezetet?

Az utóbbi időben egyre inkább a megfelelő karitatív szervezetek megtalálása jelent gondot. Vannak olyan városok (pl. Paks, Pápa), ahol évek óta nem tudjuk elkezdeni az áruházi mentést, mert nincs olyan karitatív szervezet, aki vállalná a heti legalább ötszöri áruházi átvételt és kiosztást. Emellett az Élelmiszerbank működéséhez szükséges anyagi támogatás előteremtése is egyre nagyobb teher évről évre.

 

A honlapotokon látható statisztikában 2015-ről 2016-ra is megduplázódott a begyűjtött élelmiszer mennyisége. Ez minek köszönhető? Ti lettetek hatékonyabbak, vagy a cégek kezdenek jobban nyitni ebbe az irányba? 

Mi is hatékonyabbak lettünk, de főleg: egyre több cég keres meg minket, aminek nagyon örülünk. Illetve a tortában egyre nagyobb szeletet tesznek ki az áruházláncok, egyre több áruházat vonunk be a mentési folyamatba – rengeteg élelmiszert mentünk meg az együttműködésükkel.

Kép: pixabay.com

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Hogyan növeljük a kert terméshozamát öko módszerekkel?

Az alginit anyaga kolloid szerkezetű, könnyen szétmorzsolható. A kolloidok olyan makromolekulák, melyeknek nagyon jó a vízfelszívó képességük. Nemcsak a talajstruktúrát határozzák meg, hanem kiemelkedően fontosak a víz és az ásványi anyagok felszívódásakor is.

Az alginit a talajra, a növényekre, emberre és állatra is pozitív élettani hatással bír. Talajjavító hatását igazolták: jó hatással van a talaj vízmegtartó képességére, megakadályozza a növények számára szükséges tápanyagok kimosódását, így elősegíti azok folyamatos tápanyagellátását. Megfelelő mennyiségben és arányban felhasználva jelentősen (akár 30-80 %-kal) növelheti a termés mennyiségét, és nagyon jó hatású annak minőségére is.

Javítja a savanyú talajokat, mert mésztartalma csökkenti a talaj pH-ját, biztosítja a mészpótlást. Javítja a talaj szerkezetét, amely a humusz, az agyag és a mész jelenlétében szemcsés, morzsalékos szerkezetű lesz.

Javítja a vízgazdálkodást: 1 kg alginit mintegy 1,3 l vizet képes megkötni, megtartani, és a növények számára fokozatosan átadni, így a növények víz- és tápanyagellátása egyenletessé válik.

További hasznos információk találhatók itt és itt az alábbi honlapokon: http://www.alginit.hu/http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=357%3Aalginittel-jobb-egeszsegesebb&catid=402%3Atapanyag-utanpotlas&Itemid=127&lang=hu 

Az alginit 62 nyomelemet tartalmaz; minden olyan makro- és mikroelem megtalálható benne, amely a növények fejlődéséhez szükséges. Kémhatása semleges, enyhén lúgos. Vízben mért pH-értéke 7,6. Szerves anyag tartalma eléri a 19%-ot.

Semmiféle kemikáliát vagy adalékanyagot nem tartalmaz, természetes formájában kerül forgalomba, a kitermelést követően csak őrléssel teszik alkalmassá a felhasználásra.

Forrás:  Zala termálvölgye Fenntartható földhasználati ötlettár kézikönyv 

 

Kép: dreamstime logoboom

 

 

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Legyél a TVE rendezvényszervezője

Az ideális jelölt:

  • magabiztosan tud angolul írni, beszélni,

  • képes önálló munkavégzésre,

  • van tapasztalata rendezvényszervezésben (terembérlés, catering szervezése)

  • van tapasztalata utazás szervezésben (legolcsóbb, legökóbb lehetőség felkutatása, utazók részére a szükséges doksik előkészítése)

  • szívesen terelget angolul 10-20 főt Budapesten,

  • számlaképes

Szuperideális jelölt ...

 

Amit nyújtunk:

  • 4 db utazással egybekötött hazai és külföldi rendezvény logisztikai részének megszervezése 2017 október és 2018 április között – összesen 4 akalommal  kb. 3-7 munkanap elfoglaltság

  • betekintés Magyarország egyik legrégebbi fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi civil szervezetének hétköznapjaiba;

  • bekapcsolódás a nemzetközi közösségi mezőgazdaság programba, sok-sok lelkes CSA gazda és fogyasztó megismerése

 

Jelentkezés határidő: 2017.09.11. (hétfő)

 

Rövid motivációs leveledet és a CV-det Andacs Noéminek küldd a noemi@tve.hu címre.

 

Kép: pixabay.com



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink