Így tavasszal a várost ellepik a kerékpárosok, és örömteli, hogy egyre több a biciklit nem csak hobbiszinten, hanem a hétköznapi közlekedésben a tömegközlekedés és az autó alternatívájaként használó bringás. A kerékpáros közlekedés előtérbe kerülése a fenntartható közlekedés egyik alappillére, így a cél, hogy Budapesten és más nagyvárosainkban is egyre többen járjanak kerékpárral munkába, iskolába, bárhova. Elsőre azonban ijesztő lehet a körúti dugóban cikázva bringázás gondolata, úgyhogy íme 10 tanács, hogyan is fogj neki a városi kerékpározásnak.

1. Elsőként egy megbízható biciklire lesz szükségünk. Az enyves kezek szorgos munkája ellen már annyival is érdemes bebiztosítanunk magunkat, hogy városi tekerés céljára a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb gépet választjuk. Ez azonban nem egyenlő a tesco-bike kategóriába eső kerékpárokkal, mert ezek az alkalmi áron kínált mountain bike-ok legfeljebb a karácsonyfa alatt mutatnak jól, rendszeres használatra a tapasztalatok szerint nem alkalmasak. Kezdetnek érdemes lehet egy megbízható és olcsó használt bringát beszerezni, de ha ragaszkodunk a magasabb kategóriához, a tolvajok nyálelválasztását beindító márkajelzéseket és egyéb figyelemkeltő elemeket ekkor sem árt eltávolítani a kerékpárról.

2. Ha megszereztük kétkerekű paripánkat, akkor annak megtartására is érdemes odafigyelni: bringát lezáratlanul egy másodpercre se hagyjunk őrizetlenül. A zárak közül a legjobb választás az u-lakat, átvágni lehetetlen, egyedül magát a zárat törhetik fel. Ebből a szempontból a dugókulcsos zárak a legkiszolgáltatottabbak, vásárlásnál érdemes erre odafigyelni. A tökéletes zár azonban önmagában még nem megoldás, a lezáráshoz kiszemelt objektum is lehet a gyenge láncszem. A sokszor legkézenfekvőbb megoldásként kínálkozó kresz-táblák oszlopai néha egyetlen mozdulattal kiemelhetők a földből. Sajnos a hivatalos bringatárolók nagy része csak az első kerék leláncolására alkalmas, ettől még a biciklit ellophatják, legfeljebb az újdonsült tulajdonos nem két keréken fog távozni. Mindig a kerékpár vázát kössük a rendelkezésre álló tereptárgyhoz!

3. Speciális ruházatra főleg télen, vagy hosszabb távok megtételekor lehet szükség, különben elég a nadrág szárát felhajtani, mielőtt összeakadna a fogaskerékkel. Alternatív megoldásként a bringaboltokban különféle nadrágszárfogó pántok is beszerezhetők. Az esős napokra való tekintettel ne feledkezzünk meg sárhányó felszereléséről, ennek fontosságáról az első csurig ázás alkalmával személyesen is meggyőződhetünk.

4. A bringás kiegészítők legfontosabb elemei a bukósisak és az első-hátsó világítás. A bukó használata nem kötelező, mégis érdemes erre a célra 10-20 ezer forintot beruházni, mert bár lehet, hogy csak egy alkalommal lesz rá szükség, de akkor életet menthet. A bukósisakot úgy hordjuk, hogy esésnél, ütközésnél se mozdulhasson el fejünkről.

5. A világítás a biztonságos bringás közlekedés elengedhetetlen feltétele, annak ellenére, hogy a városban éjszaka szinte mindenhol van közvilágítás - egyes bringautakat leszámítva. Ráadásul az autósok a kivilágított kerékpárost sokkal inkább tekintik a közlekedés egyenrangú résztvevőjének, mint a sötétben fantomként cikázó társaikat. Világítás céljára tökéletesen megfelel egy-egy piros, illetve fehér fényű villogó, avagy LED-es lámpa, ami a Kresz szerint egyelőre ugyan nem szabályszerű, viszont hosszabb távon a legkényelmesebb és leggazdaságosabb választás.

6. Kezdő vagy újrakezdő bringásoknak biztonságérzetet nyújthat a bringaúton való közlekedés, de még a bringás számára elsőbbséget biztosító kereszteződéseken is érdemes körültekintően áthajtani. Ahol van kerékpárút, ott a használata kötelező, ellenkező esetben a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/h sebességgel a járdán is tekerhetünk.

7. A járdán a gyalogos az úr, az itt sétálókat riogatni, veszélyeztetni nemes egyszerűséggel parasztság. A közös gyalog- és kerékpárúton is hasonlóan kell eljárnunk, és az előttünk váratlanul kifeszülő kutyapórázokra és kiszámíthatatlanul futkosó kisgyerekekre is érdemes lélekben felkészülni. A járdán való közlekedés hiába tűnik biztonságosabbnak, ha a keresztutcákba bekanyarodó autósok nem számítanak egy, a gyalogosoknál nagyobb sebességgel az útjukat keresztező járműre. Forgalmas utak mentén mégis sokszor ez lehet a legjobb megoldás, ekkor minden keresztutcánál lassítsunk, és figyeljünk a velünk párhuzamosan haladó autókra, mielőtt véletlenül rajtunk keresztül kanyarodnak le az útról. (Bár a villamossínek közötti tekerés igen sokat növelhet a bringázás hatékonyságán, ez a Kresz szerint tilos, és legfeljebb feketeöves városi bringásoknak ajánlott.)

8. Ha az úttesten közlekedünk, érdemes egy méter oldaltávolságot tartani a padkától, illetve a parkoló autóktól. Így ha szükség van rá, lesz helyünk elkerülni az úthibákat, csatornafedőket, és a váratlanul kinyíló kocsiajtók sem okozhatnak akkora meglepetést.

9. Általánosságban elmondható, hogy a városi bringázáshoz a Kresz ismerete elengedhetetlen, a szabályokat nekünk is érdemes betartani, a jobbkéz-szabályt különösen. Ugyanakkor arra sem árt felkészülni, hogy a közlekedés többi résztvevője nem minden esetben tartja be a szabályokat. A biciklissel gyakran nem is számolnak, bár ez a tétel a bringások számának növekedésével folyamatosan veszít erejéből. Ha megvan hozzá a gyakorlatunk, tekerjünk minél határozottabban, és az autósok felé is kommunikáljuk, hogy mi a szándékunk. Ezzel ráadásul nagyot nőhetünk a többi közlekedő szemében, ami hosszú távon nem elhanyagolható befektetés.

10. Igyekezzünk szemkontaktust teremteni a vezetőkkel, ezzel is sok félreértést és életveszélyes helyzetet spórolhatunk meg magunknak. Az irányváltást kézzel jelezzük, balra kanyarodásnál pedig a manőver megkezdése előtt feltétlen nézzünk hátra. Forgalmasabb kereszteződésekben, többsávos utakon nem érdemes kockázatni, inkább szálljunk le a bringáról, és toljuk át a zebrán!