A Bizottság megbízásából széles körű próbavásárlási tesztet végeztek, amely során a vásárlók EU-szerte egy 100 népszerű termékből álló lista elemeit - fényképezőgépeket, CD-ket, könyveket, ruhákat stb. - próbálták megvásárolni külföldi szolgáltatóktól. Összesen több mint 11 000 próbarendelésre került sor. A kutatás azt állapította meg, hogy a fogyasztók a határokon átnyúló tranzakciók 60%-át nem tudták befejezni, mert a kereskedő nem vállalta az áru kiszállítását a vásárló lakóhelye szerinti országba, vagy nem kínált fel a határokon keresztül is használható, megfelelő fizetési módot. 

A külföldi internetes vásárlás sikerére azonban kettő kivételével az összes országban 50%-nál kisebb volt az esély. Pedig a polgárok számára egyértelmű lenne a haszon: a tagállamok több mint felében a termékek legalább 50%-át 10%-kal olcsóbban lehetett megtalálni egy külföldi weboldalon (szállítási költséggel együtt). A keresett termékek 50%-át pedig nem lehetett belföldi weboldalon megtalálni; ezek kizárólag valamelyik másik tagállamban voltak elérhetőek.

Az e-kereskedelmi piac

Az európai e-kereskedelem értékét 2006-ban 106 milliárd euróra becsülték. A leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi csatorna az internet: 2008-ban az EU kiskereskedőinek 51%-a értékesített online módon.

Az e-kereskedelem akadályainak következtében azonban egyre szélesedik a belföldi és a határokon átívelő e-kereskedelem közötti szakadék . Miközben 2006 és 2008 között az interneten vásárló európai fogyasztók aránya 27%-ról 33%-ra nőtt, addig az interneten külföldről vásárlóké stagnált (6%, illetve 7% volt). A kereskedőknek pedig csupán 21%-a értékesít a határokon túlra.

Holott a lehetőség adott. Az EU-ban a fogyasztók harmada megfontolná az online vásárlást egy másik EU-országból, ha a termék olcsóbb vagy jobb lenne, egyharmaduk pedig akár idegen nyelven is hajlandó lenne vásárolni. A kereskedők 59%-a készen áll arra, hogy több nyelven is kereskedjen.

Az e-kereskedelem akadályai

A Bizottság közleménye a határokon átívelő online kereskedelem akadályainak kiküszöbölését célzó stratégiára tesz javaslatot. A prioritást élvező intézkedési területek között szerepelnek a következők:

Egyszerű, egységes jogrendszer létrehozása az EU fogyasztói számára. A fogyasztók jogairól szóló irányelvtervezet a jelenlegi zavaros jogszabálykavalkádot egyetlen, egyszerű jogszabályrendszerrel kívánja felváltani, amely az EU-ban mindenütt azonos védelmet kínálna a fogyasztóknak, eközben pedig csökkentené a kiskereskedők megfelelési költségeit, illetve világos jogi környezetet biztosítana számukra.

A határokon átnyúló végrehajtás javítása. Továbbra is szükség van a fogyasztói jogszabályok betartatására irányuló összehangolt európai akciókra (mint például az „internetes söprögetésekre", sweep), hogy vissza lehessen szorítani az illegális gyakorlatot, és erősíteni lehessen a határokon átívelő vásárlásba vetett fogyasztói bizalmat.

A határokon átnyúló kiskereskedelmi szabályok egyszerűsítése , pl. az áfa, az újrahasznosítási díjak és a szerzői jogdíjak vonatkozásában. Jelenleg a kiskereskedőknek számos adóhatósággal kell kapcsolatban állniuk, az elektronikus hulladék újrafelhasználásával kapcsolatban különféle nemzeti szabályoknak kell megfelelniük, szerzői jogdíjat pedig ugyanazon termékre akár több országban is fizetniük kell. A Bizottság javaslatai az első két problémára irányulnak, azonban a jogdíjakra is rövidesen gyakorlati megoldást kell találni.

Forrás: Európai Bizottság

Kép [cc] upyd