Mirelit zöldségek, déligyümölcsök, vitamintabletták – elsőre nagyjából ezek jutnak eszünkbe, ha az jön szóba, hogyan juthatunk télen is vitaminhoz. Pedig a növényekben, gyümölcsökben eltárolt sok-sok jót néhány egyszerű módszerrel könnyedén átmenthetjük a téli hónapokra. És nincs finomabb, mint egy hideg januári napon kinyitott saját befőzésű paradicsom édes-napos illata.

A tároláshoz persze hely kell, kamra, spájz, pince vagy padlás – ezek hiányában nem tudunk komplett téli menüket átmenteni, mint elődeink. De minden kicsi számít: már pár üveg lecsó, néhány kiló jól tárolt gyümölcs is fel tudja dobni a sokszor egyhangú ízeket. Arról nem is beszélve, hogy amit mi teszünk el, abban csak az lesz, amit beleraktunk.

A tartósításnak rengeteg módszere van: száríthatunk, aszalhatunk, fagyaszthatunk, füstölhetünk, befőzhetünk, de a zöldségeket elrakhatjuk sóban vagy olajban is. Az alábbiakban e két utóbbi módszerhez adunk receptötleteket, és néhány tárolási technikát is bemutatunk.

Nedves sós tartósítás: darált paprika

Ez az apró, vörös darabkákból álló keverék gusztusos és mutatós bármilyen levesben, főzelékben, házi majonézben, de használhatjuk salátákhoz és kásákhoz is. A napfényes hónapok elteltével még az egyszerű vajas kenyeret is feldobja. Mivel a paprikát a hozzáadott jókora mennyiségű só tartósítja, kifejezetten sózásra is használható.

Elkészítéséhez vastag és viszonylag száraz húsú paprika szükséges, mint például a pritamin- vagy a kápia paprika. Leginkább piros színű paprikából érdemes készíteni, mert az mutat igazán jól. Az élénk színű kaliforniai paprika azonban nem alkalmas, mert túl sok levet ereszt.

Egészen kis adagot – fél-egy kilónyi paprikát – akár kézzel is felaprózhatunk, nagyobb mennyiséghez azonban szükségünk lesz egy húsdarálóra vagy egy zöldségaprítóra. A csumájától és magjaitól megtisztított, majd ledarált paprika minden egyes kilójához 20-25 dkg sót vegyünk. Egy nagyobb lábasban keverjük őket össze, és hagyjuk állni addig, amíg a só teljesen feloldódik. Ez a folyamat a só minőségétől függően 3-6 napig tart. Mindennap többször is keverjük át. Ha elkészült, szedjük kisebb üvegekbe, és csavarjuk rá a fedelet. Semmilyen egyéb hozzávaló vagy eszköz nem szükséges. A keveréket tegyük a kamrába. Felbontás után hűtőben tároljuk.

Olajos tartósítás: zöldséglekvárok

Az erdélyi eredetű zakuszkában igazán jól érvényesül a paprika íze. 5-5 kg padlizsán, hagyma és paprika, 3 kg paradicsom, valamint 50 dkg fokhagyma kell hozzá. A padlizsánt faparázson héjastól süssük meg, majd fatányéron, faeszközzel hámozzuk le és pépesítsük. A hagymát pirítsuk meg zsíron, majd dobjuk bele a felszeletelt paprikát. Dinsztelés után adjuk hozzá a darabolt (ízlés szerint hámozott) paradicsomot és a fokhagymát, és rotyogtassuk fel. A padlizsánt apránként adjuk hozzá, hogy ne hűtse le nagyon a keveréket. Forraljuk fel újra, mert csak tűzforrón szabad az üvegekbe merni. A kívánt állag eléréséig sűrítsük. Csavaros üvegekben, száraz dunsztban várjuk meg, amíg lehűl.

Darabolt nyers zöldségek olajban

A csípős paprika eltevéséhez hosszúkás, érett, szépen színeződött, de nem száraz paprikára van szükségünk. Vágjuk vékony karikákra. Tegyük kisebb befőttesüvegekbe. Apránként töltsük fel friss, tehát nem avas olajjal. Óvatosan rázogassuk, ütögessük, hogy ne maradjon benne levegőbuborék. Zárjuk le fedővel az üveget. Az olajos keverék a kamrában akár fél évig is eláll, felbontás után hűtőben igen sokáig tartható. Ha mindig felöntjük olajjal, az íze valamelyest hígulni fog, de a penészedés megakadályozható. Az így eltett csípős paprikával kellemesen pikánssá tehető bármely sós étel.

Olajban sült paprika és hagyma

Az olajban dinsztelt hagymán pároljuk félkészre a karikára vágott paprikát. Forrón szedjük üvegekbe, és száraz dunsztban tartsuk kihűlésig, majd tegyük a kamrába.

Paradicsom olajban

Az apró, még nem teljesen érett paradicsomokat óvatosan engedjük be 720 cl-es vagy legfeljebb literes befőttesüvegbe. Tetejéig öntsük fel olajjal. Légmentesen lezárva, hűvös helyen tárolva télen is színesíthetünk vele salátát.

Fűszerolajok

 

Az ízesített olajok színt visznek a konyhánkba, és ajándéknak is elsőrangúak. Titkuk az, hogy a hidegen sajtolt napraforgóolaj néhány hét alatt átveszi a belerakott növény aromáját. Készítésükhöz használjunk szárított fűszereket, különben a növényekből kicsorgó nedvesség könnyen megavasíthatja az olajat, vagy penészedést idézhet elő. Ha mégis friss növényeket akarunk használni, akkor két deci olajanként egy teáskanál sót adjunk a keverékhez, ezzel megakadályozhatjuk e kellemetlen jelenségeket.

Az érlelési folyamat általában két hétig tart, ezalatt mindennap legalább egyszer alaposan rázzuk össze a keveréket. Az érlelés végeztével szűrjük végleges helyére az immár ízesített olajat. A fűszerolajok terén járatlanoknak javasoljuk a fokhagymagerezdes, a tárkonyos-petrezselymes, a rozmaringos-kakukkfüves, borókabogyós-babérleveles-szegfűszeges keveréket, s innentől fogva készítésüknek csakis fantáziánk szab határt.

Mit rakjunk el a spájzba?

Egy négytagú család ősztől tavaszig átlagosan a következő mennyiségű zöldséget fogyasztja el: 60 kg burgonya, 25 kg sárgarépa, 15 kg petrezselyemgyökér, 20-20 kg kel- és fejes káposzta, 25 kg hagyma, 15 kg cékla, 10 kg zeller, 10 kg karalábé.

Tárolás előtt 1-2 napig kiterítve, esőtől védett helyen szikkasztani kell a gyümölcsöt, zöldséget. Ehhez a művelethez ne rakjuk őket egymás tetejére. Védjük a fénytől, a hőingadozástól és a nedvességtől. A tárolandó termények közül leginkább fagyérzékeny a burgonya és a karalábé (0 ^oC), a legtöbb termény elviseli a mínusz 1-2 fokot is. 5 ^oC-nál magasabb hőmérsékleten viszont az élettani folyamatok ismét beindulhatnak, lecsökkentve ezzel a tárolhatóságot. A gondos előkészítés után a zöldségeket-gyümölcsöket többféle módon is tárolhatjuk.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 24. számában.

***