Bár a világ széndioxid-kibocsátásának mindössze 2%-a származik légi közlekedésből, a tendencia ezen a területen is a károsanyag-kibocsátás csökkentése felé mutat.

Egy tavaly kelt európai uniós szabályozás szerint (http://www.mti.hu/cikk/414012) 2012-ig a világon összesen csaknem 4000 kereskedelmi légitársaságnak kell csatlakoznia a Közösség gáz-kibocsátási tervéhez. Ez annyit jelent, hogy csökkenteniük kell a széndioxid-kibocsátást, ellenkező esetben komoly büntetéssel számolhatnak, ha belépnek az európai légtérbe. A légi közlekedésből származó széndioxid-emisszió a közlekedési ág dinamikus fejlődése mellett sem lépheti át a 3%-ot 2050-ig.

Zöld szemlélet a repülésben

A károsanyag-kibocsátás csökkentését a légitársaságok ésszerűsített üzemanyag-felhasználással és modern hajtóművel felszerelt gépekkel igyekeznek megvalósítani. Utóbbi játszik a legnagyobb szerepet ezen a téren.

A Malév havi mintegy 540 tonna kerozint tud megtakarítani többek között azzal, hogy optimatizálták a repülőgépek sebességét és az utazó magasságot, illetve pontosították a tankolási számításokat. Emellett a társaság rendelkezik négy darab rövid és középtávú forgalomra ideális, környezetbarát (Q400-as) légcsavaros repülőgéppel, amelyekből 2012-ig további négyet vásárolnak – tudta meg a TudatosVásárló.hu Kiss Melindától, a Malév kommunikációs munkatársától.

Hasonlóak a törekvéseik a hazánkban egyik legnagyobb fapados légitársaságnak, a Wizz Air-nek is. “A technológiát tekintve a Wizz Air Európa egyik legfiatalabb, 34 db Airbus 320-ból álló flottájával rendelkezik, gépeink átlagosan 3,4 évesek.  Hajtóműveik kategóriájukon belül a legkevesebb CO2 kibocsátást produkálják. Emellett kisebb forgalmú reptereket használunk, ahol a gurulási idő jóval rövidebb, mint egy nagy reptéren és a gépeinket a maximális számú (180 db) üléssel szereljük fel (180 db)” – mondta a TudatosVásárló.hu-nak Varró Balázs, a Wizz Air kommunikációs vezetője.

A légitársaságok zöldülő üzletpolitikája előremutató, viszont akkor lenne igazán látványos, ha a fogyasztók a járatok környezetterheléséről is kaphatnának információkat, illetve ez alapján is választhatnának az egyes járatok között.

A nagyobb légitársaságok oldalait végigböngészve ilyen lehetőségeket nem találtunk, de akadnak már olyan zöld kezdeményezések, amelyekhez fogyasztóként csatlakozhatunk, igaz, pénztárcánk megsarcolásával.

Érezzük a terhünket

Egy-egy repülőút környezeti terheléséről az ún. széndioxid-kalkulátorok adnak tájékoztatást néhány egyszerű adat megadása után. Ilyen például a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) széndioxid-kalkulátora. Ez a kiindulási és célállomás, valamint az utasok számának megadása után megmutatja, hány kilogramm a széndioxid-kibocsátásunk.

Próbaképpen beírtunk egy londoni kiruccanást két személyre, Budapestről oda-vissza: elméletben 696 kg szén-dioxidot jutattunk a levegőbe ezzel az úttal. A kalkulátor hátránya, hogy túlságosan átlagolt adatokkal dolgozik, nem konkrét járatokat mutat, és a felhasználónak nincs viszonyítási alapja a kapott eredményt illetően.

Ennél valamennyivel többet mond az Első Magyar Karbonsemlegesítő Intézet széndioxid-kalkulátora. A londoni repülőútra 645 kg szén-dioxid az átlagolt eredmény. Viszonyítási alapként pedig egy elgondolkodtató adat: ennyi szén-dioxidot 65 db fa köt meg egy év alatt.

Ezen az oldalon az is kiderül, hogy bár autóval jóval hosszabb ideig tart és kényelmetlenebb az út, csupán egy fa egy éves munkája kell az út során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez.

Tájékozódási alapnak hasznosak lehetnek ezek a kalkulátorok, de gyakorlatban nem vagyunk előrébb, ha tenni is szeretnénk azért, hogy csökkentsük repülőutunk széndioxid-kibocsátását.

Egy alternatíva: carbon offset

A nagy lépést a British Airways Climate Care nemzetközi klímavédelmi szervezettel közösen létrehozott rendszere hozta – igaz, hogy nem a légitársaságok, hanem az utas zsebének rovására.

A légitársaság weboldalán az utasok a rájuk eső szén-dioxid mennyiséget már a foglaláskor „semlegesíthetik” egy plusz díj, a carbon offset megfizetésével. Ez a már emlegetett kétszemélyes oda-vissza londoni út esetében körülbelül plusz 2300 forintot jelent.

Az önkéntes alapon befolyt hozzájárulásokból a ClimateCare olyan projekteket finanszíroz a világ különböző részein, amelyek semlegesítik, vagy azonos mennyiségű oxigén termelésével ellensúlyozzák a kibocsátott szén-dioxidot. Ilyenek például az erdőtelepítési projektek vagy a megújuló energiahordozók alkalmazásának fejlesztése.

Mivel nem minden légitársaság alkalmazza a rendszert, a ClimateCare oldalán akkor is vásárolhatunk carbon offset jegyet, ha másik társasággal utaztunk. Az oldalon lévő kalkulátorral egy perc alatt kiszámítható és kifizethető repülőutunk „széndioxid ellensúlya”.

Nem csak repülőúttal, hanem általában az életmódunkkal összefüggő széndioxid-kibocsátás ellentételezését kínáló rendszer nem egyedülálló. A társadalmi felelősségvállalásra alapozva hasonlót működtet a World Land Trust, a CO2 Balance, az Envirotrade és a német Atmosfair is. Utóbbi leginkább a repülőutasoktól igyekszik ilyenformán adományokat gyűjteni.

A Malév járatain egyelőre sem carbon offset jegyet, sem tájékoztatást nem kaphatunk a „zöldebb” járatokról, de a társaság tájékoztatása szerint a jövőben valamilyen formában lesz lehetőségük az utasoknak, hogy tudatosan választhassanak járatot. Ennél többet sajnos nem sikerült megtudnunk, ahogy a Wizz Air-nél sem kaptunk bővebb információt az általános marketingszövegen kívül: “Folyamatosan fejlesztjük és építjük a programjainkat. Kiemelt figyelmet szentelünk a környezetbarát megoldásoknak és lehetőségeknek” – foglalta össze a Wizz Air terveit Varró Balázs.

Kép [cc] devipt