• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Virágzik az önkéntes egyszerűség mozgalom

2010.02.23. /
A mozgalom követői szerint fogyasztásunk korlátozása nemcsak praktikus, de kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet is biztosít.

Az önkéntes egyszerűség mozgalomként a hetvenes évek végén indult az Egyesült Államokban, amikor ugyan csúcsra járt a fogyasztás, de az országot társadalmi problémák feszítették, és a gazdasági válság is számos embert késztethetett életvitelének újragondolására. Az alapgondolat persze Buddhától és Jézustól kezdve Szent Ferencen vagy a keresztény kisegyházakon át végigkísérte az emberiség történetét egészen a modern gondolkodókig.

Gandhi alapelveinek megfelelően tartózkodott a fölösleges költekezéstől, a jólétet és a sikerességet jelképező nyugati öltözetek helyett házi szövésű, egyszerű ruhákat hordott, amelyeket maga készített és mosott is. Az eszme egyik legnagyobb hatású szószólója ma Duane Elgin társadalom- és jövőkutató, akinek a nyolcvanas évektől jelennek meg írásai. Komoly népszerűségre tett szert a Vicki Robin - Joe Dominguez szerzőpáros is, akik 1992-ben jelentették meg Your Money or Your Life (Pénzt vagy életet) című világsikerű könyvüket.

A mozgalom rendkívül színes. Sokban hasonlít a helyi élelmiszer-termelést támogató kezdeményezésekhez, bizonyos helyeken viszont veganizmussal, az állati összetevőkből álló élelmiszerek és termékek elutasításával párosul. A zöld civilek és -pártok programjában szintén megjelenik, de találunk közös pontokat az antikapitalista és alterglobalizációs mozgalmakkal is. Maga az egyszerűség megélése szintén széles skálán mozog, az egyszerű napi praktikáktól a fogyasztói társadalom radikális tagadásán át az egész tudatot betöltő vallásos felfogásig.

Az önkéntes egyszerűséget vallók különféle nézőpontjai így akár ellent is mondhatnak egymásnak. Van, aki a fogyasztói társadalmon belül jobb és takarékosabb életmódra törekszik, más viszont az egész rendszert elutasítja. Néhány alapérték azonban közös. Lényeges az anyagi egyszerűség, a fölösleges, bonyolult, káros dolgok elutasítása. Az emberi lépték, amely áttekinthetőséget, biztonságérzetet ad. Az önállóság, amely segít elkerülni, hogy például bankoknak és más intézményeknek legyünk kiszolgáltatva. De fontos a környezettudatosság és a folyamatos lelki fejlődés is.

 

Nem azonos az aszketizmussal

Önkéntes egyszerűsítőnek lenni nem feltétlenül jelent önsanyargató szegénységet, koplalást és vallásos aszketizmust - a legtöbben a fogyasztói társadalom teljes elutasításában és a természetbe visszaköltöző kommunák romantikájában sem hisznek. Duane Elgin szerint egyszerűen arról van szó, hogy a „legtöbbet kell kihozni abból, ahol vagyunk", vagyis támogatható akár a legmodernebb technológia is, ha az egyszerűsítő céljainkat segíti.

Amerikában a hasonszőrűek körökbe szerveződnek, levelezőlistákon, fórumokon tárgyalják meg élményeiket és hétköznapi praktikáikat. Hozzájuthatnak hasznos információkhoz és tippekhez, a tömegközlekedéssel kapcsolatos tapasztalatoktól a munkahelyi tanácsokon át a lakásberendezésig, vagy tájékozódhatnak az önkéntes egyszerűsítő találkozók, klubdélutánok helyszíneiről is.

A Simple Living Network (Egyszerű Élet Hálózat) nevű csoport fórumán ismerkedtünk meg a brit Julia Hurley-vel, aki negyvennégy éves, és a manchesteri egyetemen tanít angolt külföldi diákoknak. Julia önkéntes egyszerűsége többségében hétköznapi dolgokból áll. Ha teheti, gyalogol vagy tömegközlekedést használ, a könyveket - hetente akár négyet is - inkább a könyvtárban olvassa el. Családjával hetente csak egy órát tévéznek, szívesebben hallgatnak rádiót. Nem vásárol semmi fölöslegeset, ruhából is csak annyit, amennyi kell, akár használtat is. A munkába szendvicseket visz, és vizet a kulacsában. A húst egy közeli farmon vásárolja, alkoholból keveset fogyaszt, de egy hosszú nap után szívesen megiszik egy pohár száraz fehérbort. Karácsonyra náluk csak a gyerekek kapnak ajándékot, a felnőttek és barátaik inkább ünnepséget szerveznek. Állítása szerint körülbelül negyedével költenek kevesebbet, mint egy átlagos háztartás.

Julia azért váltott, mert nem érezte jól magát a munkahelyén, és vissza akart menni az egyetemre tanulni. Ehhez pénz kellett, ami életvitelének, pénzhez való viszonyának átgondolására késztette. Önkéntes egyszerűsége alapvetően a saját életére irányul. Jobban érzi magát, és azt vallja, hogy a lényeg azt megbecsülni, ami van, ahelyett hogy még több dolgot akarna. Emellett a globális perspektívát sem téveszti szem elől: azt tervezi, hogy átáll méltányos kereskedelemből (fair trade) származó ruhákra, mert elszomorítja, hogy a hagyományos butikok kínálata Ázsiában készül, az ottani munkások kiszipolyozásával.

 

Több millióan vannak

Az eszmét számos szerveződés hivatásszerűen terjeszti. Duane Elgin az Awakening Earthöt, a Pénzt vagy életet szerzőpárosa pedig a New Road Map Foundationt működteti, ezenfelül  számos egyesület tanítja, kutatja és okfejti az önkéntes egyszerűséget. Ma főleg az USA-ban népszerű, de máshol is vannak követői.

Kocsis Tamás 2001-es tanulmányában milliósra teszi azok számát, akik a nyugati társadalmakban önkéntes egyszerűséget vállalnak, egy közvélemény-kutatás az amerikai társadalom negyedét sorolja az úgynevezett kultúrateremtő mozgalmak - mint az önkéntes egyszerűség és a hasonló szerveződések - követői közé. Magyarországra ez még „hivatalosan" nem érkezett el, de mindez a hazai zöldektől sem idegen. Jávor Benedek biológus, a Pázmány Péter Egyetem oktatója szerint bizonyos értelemben ide sorolható az egyre népszerűbb kerékpáros-mozgalom is, hiszen tagjai a motorizált közlekedés előnyeiről mondanak le.

 

Jó üzlet?

A kritikus hangok elüzletiesedésről és álvallásosságról beszélnek. Tény, hogy az önkéntes egyszerűség hatalmas üzlet is. A könyvkiadás, a szemináriumok, tanácsadások, tagdíjak, illetve az elveknek megfelelő tartós, praktikus termékek árusításából befolyó összegek nagysága már dollármilliárdokban mérhető. Ebben nemcsak maga a forgalom nagysága kritizálható, hanem az üzenet is, miszerint úgy tudunk kevesebbet költeni, ha vásárolunk. Megvesszük a könyvet, befizetjük a tagdíjat, és befizetünk a szemináriumra. A legnépszerűbb honlapokra látogatva a megvehető könyvek, ruhák, egyéb kellékek ajánlatai a legfeltűnőbbek.

A mozgalmárok erre azt mondják, hogy az elméletnek az egyéni cselekedetek szintjén kell megvalósulnia, mindenkinek a saját körülményei, lehetőségei és képességei szerint. Ezért nem feltétlenül válik hiteltelenné az, aki megvesz néhány praktikus tanácsokat kínáló könyvet, ha ezáltal sikerül egyszerűbb életmódot kialakítania.

Julia Hurley tapasztalata szerint legfeljebb néhányan vásárolnak könyveket ajándékba a családnak, ismerősöknek, az igazi mozgalmárok többsége azonban nem egy termék hatására változtat az életén.

Hasonlóan értelmezhető az álvallásosság problémája is. Az önkéntes egyszerűségnek valóban létezik olyan vetülete, amely a fogyasztói, „út a lelki boldogsághoz" típusú könyvek spiritualizmusán és a különféle vallások, filozófiák szépen csomagolt, felszínes keverékén alapul. Az eredeti elképzelések is tartalmaznak bizonyos lelkiséget, de a vallásos hevület nem kötelező előfeltétele az önkéntes egyszerűségnek. Jávor Benedek szerint a spirituális hozzáállás főképp a miénknél jóval vallásosabb amerikai társadalom sajátja.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 16. számában.  

Kép [cc] adamt4



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében