• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Védjük meg a hazai kistermelőket!

2009.03.31. /
17 civil szervezet – köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete - nyilvánosságra hozta közös jogszabálymódosítási csomagját, amellyel a hazai kistermelők helyzetét kívánják javítani a költségvetés terhelése nélkül.

A SZÖVET (Szövetség az Élő Tiszáért) kezdeményezésére vidékfejlesztéssel, táplálkozással, mezőgazdasággal foglalkozó szervezetek széles köre fogott össze. A civilek egységes szemléletben tettek javaslatot a kisléptékű élelmiszertermelés-, feldolgozás és értékesítés szabályainak módosítására. A munka célja, hogy az Európai Unió adta szabályozási kereteket kihasználva könnyítsék a kistermelői élelmiszer-előállítást és -értékesítést. „A hagyományos élelmiszer-előállítás és -értékesítés egyszerűbb, egységes keretbe foglalt szabályozását javasoljuk" - összegezte a célokat Szabadkai Andrea, a SZÖVET munkatársa.

A kezdeményezők szerint Magyarországon a kistermelőknek túlságosan költséges vagy nagyon életidegen szabályokat kell betartaniuk. Sokan emiatt kiszorulnak a vidéki gazdaságból. Ezt jelzi az a tény is, hogy az egyéni gazdaságok száma 2007-re 12,5%-kal csökkent 2005-höz képest. A javaslat által az állam, a nehéz gazdasági helyzetben, a költségvetés terhelése nélkül tudná a vidéki gazdaságot fejleszteni és a válság okozta munkanélküliséget enyhíteni. 

A kezdeményezésben 17 civil szervezet vett részt. „Olyan javaslatokkal álltunk elő, mint a helyi boltokba és éttermekbe való kistermelői értékesítés lehetősége, piaci szabályozás módosítása. Ezen javaslatok által újjáéledhetnek a helyi piacok, több városi és vidéki fogyasztó is könnyebben juthat egészséges, jóízű élelmiszerhez" - mondta Simonyi Borbála, a Védegylet munkatársa.

Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa hozzátette: a kistermelők helyi értékesítési lehetőségeinek javítása nem csak a vidéki közösségek számára jelent megtartó erőt, de ebből fakadóan a szállítási távolság csökkenése miatt környezetvédelmi szempontból is jelentős előnnyel jár.

A kezdeményezők 2009. április 20-ig várják az észrevételeket az általuk bemutatott javaslatokhoz, illetve további együttműködő csatlakozó szervezetet is szívesen fogadnak.

 

Rohamosan csökken a kistermelők száma

Magyarországon közel 700 ezer egyéni gazdaság vesz részt a termelésben, kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem egyharmada-egynegyede érintett a mezőgazdaság ügyében. A piacgazdaság térhódításával egyidejűleg számottevőn nőtt a vidéki térségek lemaradása. Az európai gyakorlatnak megfelelő számítás szerint az összes magyar háztartás közel 10%-a tekinthető jövedelmileg szegénynek. Ebből a falusiak aránya 47,2%. A nagyon szegény magyar lakosság megközelítőleg kétharmada a vidékinek tartható településeken él, és ezek legalább 20-30%-a nélkülözi a felzárkózás legcsekélyebb esélyét is.

Miközben a mezőgazdasági kistermelés pont a vidéki területeken járulhatna hozzá a foglalkoztatáshoz, a kereskedelem, a turizmus fejlődéséhez, a helyi erőforrásokra és helyben hozzáadott értékre alapozott gazdaságfejlesztéshez, a mezőgazdasági termelők száma egyre csökken: 2005-höz képest 2007-re 12,5%-os csökkenést regisztrált a KSH az egyéni gazdaságok számában.

Ezek a folyamatok számos, a kisebb termelők számára nehézséget jelentő körülményhez köthetők: az uniós csatlakozásunkból adódó éles piaci verseny, a koncentrált kereskedelmi szektor által diktált gyilkos feltételek, az uniós támogatások nagyobb termelőket támogató rendszere.

A rendszerváltást követően az élelmiszeripar mintegy 60%-ban külföldi tulajdonba került. A külföldi tőkebefektetések az élelmiszeripari koncentráció erősödéséhez vezettek. Például a magyar tejiparban 2002-ben a hét legnagyobb vállalat a nettó piaci értékesítés 68%-ával rendelkezett a négy évvel korábbi 44%-kal szemben.

Az élelmiszer-kereskedelemben még erősebb a koncentráció. Hazánkban a 10 legnagyobb kiskereskedelmi vállalat részesedése a forgalomból 2003-ban már elérte a 89%-ot, az 1997. évi 52%-kal szemben.

Mindezek mellett fontos szerepe van ugyanakkor a higiéniai szabályoknak, amelyek Európa szerte megnehezítik az évszázadok alatt bevált helyi gasztronómiai hagyományok folytatását, és fokozott kihívást jelentenek a kistermelőknek.

 

Önellátó vidéki gazdaságot!

A világgazdasági válság kezelésére a civil kezdeményezők egy életszerű, az önellátó vagy félig önellátó, a vidék fejlődését és a gazdaság megerősödését célzó javaslattal segítik a válságból való kilábalást. 

Az Európai Közösségen belül a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletek szabályozzák az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai követelményeit. Ezek a jogszabályok lehetőséget hagynak a tagállamoknak a kisléptékű, közvetlenül, helyben értékesített élelmiszertermelés tekintetében külön szabályozást alkotni, a hagyomány és rugalmasság uniós elveinek értelmében. Ezt a nemzeti szabályozást hozta létre a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet. A rendelet létrehozása önmagában tükrözte a jogszabályalkotók jó szándékát, hiszen több tagországban létre sem jött efféle nemzeti szabályozás.

A civil szervezetek mostani összefogása azt célozza, hogy a felhalmozott tapasztalatokat összegyűjtve javítsanak a szabályozáson, hogy az más vonatkozó jogszabályokkal egységes keretbe foglalva, jobban szolgálja a jogalkotói szándékot.

Néhány kiemelt javaslat:

  • A feldolgozott kistermelői termékek - lekvár, kolbász, sajt - jelenleg nem juthatnak el a helyi boltokba és éttermekbe. Ez a korlátozás a vidékfejlesztés céljai, a turizmus fejlesztése ellen hat, hiszen a feldolgozásból adódó haszon nem a termelőnek, hanem másoknak jut, és a tájboltok kínálata is szegényes marad a helyi feldolgozott élelmiszerek nélkül.
  • A termelők piacon való megjelenését új szabályozási kategóriák, a termelői vásár, illetve a falunapok, fesztiválok kóstoltatási és csere-bere akcióit megkönnyítő AGORA bevezetésével kívánják könnyíteni, hogy olyan hagyományos termékek is megjelenhessenek a termelői vásárokon, mint például a házi kemencés kenyér.
  •  A jelenlegi rendelet adott termékek esetében a kereskedelmi értékesítést csak az adott településen lévő „helyi" boltra engedélyezi. Emiatt például egy 200 fős faluban élő termelőnek nagyon beszűkül a piaca. A civil szervezetek ehelyett javasolják, hogy a helyi értékesítést az adott település 50 km-es körzetéig lehessen értelmezni.
  • Javaslat született az adómentességre is, amelynek mértéke 400 000 Ft a kistermelői feldolgozatlan termék értékesítéséből adódó bevételig, illetve további 400 000 Ft bevételig abban az esetben, ha termékét feldolgozza, és azt értékesíti.

 

Az összefogás jövőre vonatkozó tervei között szerepel olyan végrehajtási útmutatók kidolgozása, amelyek az egyes termékcsoportokra vonatkozóan részletesen szabályozzák a Helyes Higiéniai Gyakorlatot, amely nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, de teret enged a kisléptékű, a hagyomány által már bizonyított eljárásoknak, módszereknek. Ennek alapján a hatóság az ellenőrzéseket segítőleg végzi. Ez megszüntetné a jelenlegi helyzetet, amelyben az általánosan megfogalmazott jogszabályt a helyi hatósági szakemberek személyes jóindulatuk illetve a rájuk nehezedő felelősségből adódó félelem, jogi átláthatatlanság függvényében értelmezik. A civil szervezetek szerint állami plusztámogatás nélkül is elérhetők a fenti célok, továbbá az eredmény generálja a munkanélküli és szociális kiadások csökkenését.

Az elkészült javaslatokat a civilek most társadalmi vitára bocsátják és remélik, hogy minél többen tesznek észrevételeket hozzá. A beérkezett javaslatok összesítése után a szövegszerű jogszabálymódosító javaslatokat tartalmazó módosító csomagot benyújtják az illetékes minisztériumoknak.

 

A javaslat teljes szövege és további információ a kezdeményezésről a SZÖVET honlapján >>>

 

Kép [cc] biokultura



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében