• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Vásárlás a gazdáktól: mindenki másképp csinálja

2012.03.07. /

A franciáknál pékárut, az angol almakertészet részvényesei pedig tájfajta almákból készült cidert és fűszeres chutney-t kapnak. Egy másik angol farmot egy egész közösség együttesen bérel, és a zöldségért mindenki annyit fizet, amennyit tud. A közösség által támogatott mezőgazdálkodás Európa-szerte jól működő példáiból kaphattunk egy kosárra valót februárban a Francia Intézetben. 

CSA (Community Supported Agriculture): ez a három szó a közösség által támogatott mezőgazdaságra utal, amelynek alapvető elvei mindenhol ugyanazok, az egyes gazdaságok mégis ezerféle módon valósulhatnak meg.

„A CSA a gazdálkodók és a fogyasztók közti közvetlen kapcsolat, amelynek során a tagok az eredményeket és a kockázatokat is megosztják egymással. Ez jóval több, mint a kereskedő és fogyasztó közötti viszony” – foglalta össze a CSA lényegét Jade Bashford, az angol Soil Association munkatársa.

Isabelle Doumenc, a francia AMAP-mozgalom (Szövetség a Kistermelői Mezőgazdaság Fenntartásáért) aktivistája szerint a környezetvédelem, a gazdasági és társadalmi értékek egyaránt fontosak az emberléptékű gazdálkodás fenntartásához.


A freudentali kert (forrás: http://keimform.de/author/jhc/ )

A kecske és a káposzta is...

A CSA mozgalom célja, hogy kilépjen a beszállítók, üzletek és vásárlók láncolatából és újra megteremtse a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát annak érdekében, hogy a közösség tagjai egészséges, vegyszermentes, helyi és szezonális zöldségekhez, gyümölcsökhöz jussanak – a gazdálkodók pedig munkához és megélhetéshez.

Az előadások prezentációi megtekinthetők a cikk alján lévő csatolmányban.

A közösségi mezőgazdálkodás leginkább a bizalomról szól: a közösség tagjai nem (csak) a kiló uborkáért vagy almáért fizetnek, hanem magát a helyi, hagyományos mezőgazdálkodást támogatják és tartják fent együttes erővel. Persze az eredmény – ha az időjárás is engedi – minden héten a kamrájukba kerül egy kosár egészséges, vegyszermentes zöldség formájában.

Hogy ezért hogyan és mennyit fizetnek, változó.

Fontos, hogy a CSA-gazdaságok nem piaci áron kínálják a termékeket, hiszen az árba bele kell kalkulálni a gazdaság fenntartásának költségét.


A freudentali elosztó pont egy garázsban van

(forrás: http://keimform.de/author/jhc/ )

Több előadásban is meglepő volt hallani, hogy a társadalmi szolidaritás úgy is megvalósul ezekben a közösségekben, hogy a tehetősebbek többet, a kevésbé vastag pénztárcájúak pedig kevesebbet fizetnek – így a jó minőségű élelmiszer valóban nem pénz, hanem inkább hozzáállás kérdése lesz. 

Magyarországon is léteznek már hasonló kezdeményezések. A tapasztalatok pozitívak: úgy tűnik, a CSA nálunk is működőképes – ha a helyi kis közösségek és a gazdálkodók összefognak.
Herencsény: Magyar Ökotársulás Közösség 
Hét: Bioéléskamra
Szeged: Évkerék Ökotanya
Szigetmonostor: Biokert  
Tahitótfalu: Három kaptár

A CSA-alapon működő farmok két nagy csoportra oszthatók. Vannak a gazdálkodók által vezetett farmok, és azok a gazdaságok, amelyeket egy kisebb-nagyobb közösség együttesen hoz létre.

A Francia Intézetben mindkettőre láttunk példát. Ráadásul olyanokat, amelyek a jelek szerint jól működnek.

 

Angliától Ausztriáig

Benoit Hertz és Isabelle Doumenc a Tudatos Vásárlók Egyesületének meghívására már többször jártak Magyarországon. Ők Provence-ból érkeztek, ahol Benoit Herz már több mint tíz éve vezeti a Cidamos gazdaságot. Itt a tagok szerződést írnak alá: fél évre előre fizetnek, és minden héten maguknak állítják össze a kosarat az éppen megtermett zöldségekből, gyümölcsökből válogatva.


A freiburgi gazdaság
(forrás: http://www.gartencoop.org/freiburg/ )

Képaláírás - írd át vagy töröldAz Egyesült Királyságban 80 CSA-rendszerben működő gazdaság létezik, ezeket a Soil Association fogja össze. Ezek a farmok nagyon különböznek egymástól, mindez a két angol résztvevő előadásából is kiderült.

Jade Brashford Stroudból érkezett, ahol körülbelül 80 lelkes fogyasztó kezdeményezésére jött létre a Stroud Community Agriculture non-profit gazdálkodás, amelynek ma már 200 tagja van. Ők közösen bérelnek egy farmot, és a havi pár fontos tagdíj mellett átlagosan 25 fontot fizetnek a körülbelül két fő számára elegendő zöldségkosárért.

 

A gazdálkodók által elindított CSA sikerét illusztrálja az angliai Herefordshire Putley nevű falucskájából érkezett Ann és Norman Stanier története. Ők a kilenchektáros Dragon Orchid nevű idilli szépségű almafarmot vezetik, amely nyolcvan éve családi tulajdon.

A gazdálkodáshoz „cropsharerként” (kb.: termés-részvényes) lehet csatlakozni évi 360 fontért. Cserébe a tagok különböző programokon vehetnek részt, segítenek a szüretben, és minden ősszel kapnak egy legalább 20 kiló almával és több üveg ciderrel teli kosarat.

Ahogyan Norman Stanier elmondta, a „részvényesek” nélkül a Dragon Orchid nem lenne az, ami: „a 300 ember értékesebbé, erősebbé, fenntarthatóbbá és izgalmasabbá tette a gazdálkodást”.

 

A konferencia az Európai Unió  Grundtvig Egész életen át tartó tanulás program keretében valósult meg. A helyszínt a magyarországi Francia Intézet biztosította. A program öt országban zajlik, a magyarországi partner a Tudatos Vásárlók Egyesülete.  


Mindez ráadásul jól is jövedelmez, hiszen Stanierék termékeikkel folyamatosan nyerik a díjakat, és ma már kis üzletük is van, ahol a gazdaságban megtermett almából készült finomságokat árulják.A rendezvény a Grundtvig program keretében valósult meg. A program célja, hogy angliai, ausztriai,  franciaországi, magyarországi és németországi gazdák és fogyasztók ismerjék meg egymás tevékenységét és tapasztalatot cseréljenek.

Németországban hosszú múltra tekint vissza a CSA. Két példát is hallhattunk arra, hogyan hoztak létre helyi aktivisták közösségi farmokat.

A freiburgi Gartencoop közösséget közel száz ember hívta életre egy évvel ezelőtt. Ők kibéreltek egy farmot és az élelmiszer önrendelkezés (food autonomy) elve alapján termelnek, ma már 250 tag számára.

A bázisdemokráciára épülő szervezet helyi, szezonális élelmiszereket termel, legtöbbször biozöldségeket és –gyümölcsöket. Hivatalos biominősítésük nincs, de a fogyasztók nem is igénylik. Fontos a személyesség, a közösség és a szolidaritás.


Így viszik az elosztó pontra a termést Freiburgban

(forrás: http://www.gartencoop.org/freiburg/ )

A tagok az egyszeri 400 eurós hozzájáruláson felül havonta fizetnek a zöldségekért (Stroudhoz hasonlóan itt is többet fizet az, aki megteheti) – mondta el Fabian Kern, a program koordinátora. A fogyasztók évi négy napot dolgoznak a farmon, emellett vannak alkalmazottak is.

Hasonlóan működik a freudenthali Jan Hendrik Cropp és az ausztriai ochsenhaerzi Stephan Pabst 8 hektáros gazdasága is, ahol mindenki hozzátesz valamit a közöshöz. A freudentali gazdaság 2012-ben 27 ezer eurós költségvetéssel gazdálkodik, amely a tagok által befizetett összegből adódik össze. Emellett mindenki úgy segít, ahogy tud: például a termőföldért nem kell díjat fizetni és a munkagépeket is használhatják, cserébe a tulaj hetente megkapja a zöldségdobozt. A körülmények tehát ideálisak.

 

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében