fbpx

| Szilva Eszter

Vásárlás a gazdáktól: mindenki másképp csinálja

A franciáknál pékárut, az angol almakertészet részvényesei pedig tájfajta almákból készült cidert és fűszeres chutney-t kapnak. Egy másik angol farmot egy egész közösség együttesen bérel, és a zöldségért mindenki annyit fizet, amennyit tud. A közösség által támogatott mezőgazdálkodás Európa-szerte jól működő példáiból kaphattunk egy kosárra valót februárban a Francia Intézetben. 

CSA (Community Supported Agriculture): ez a három szó a közösség által támogatott mezőgazdaságra utal, amelynek alapvető elvei mindenhol ugyanazok, az egyes gazdaságok mégis ezerféle módon valósulhatnak meg.

„A CSA a gazdálkodók és a fogyasztók közti közvetlen kapcsolat, amelynek során a tagok az eredményeket és a kockázatokat is megosztják egymással. Ez jóval több, mint a kereskedő és fogyasztó közötti viszony” – foglalta össze a CSA lényegét Jade Bashford, az angol Soil Association munkatársa. (Az előadások prezentációi megtekinthetők a cikk alján lévő csatolmányban.)

Isabelle Doumenc, a francia AMAP-mozgalom (Szövetség a Kistermelői Mezőgazdaság Fenntartásáért) aktivistája szerint a környezetvédelem, a gazdasági és társadalmi értékek egyaránt fontosak az emberléptékű gazdálkodás fenntartásához.

A freudentali kert (forrás: http://keimform.de/author/jhc/ )

A kecske és a káposzta is…

A CSA mozgalom célja, hogy kilépjen a beszállítók, üzletek és vásárlók láncolatából és újra megteremtse a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát annak érdekében, hogy a közösség tagjai egészséges, vegyszermentes, helyi és szezonális zöldségekhez, gyümölcsökhöz jussanak – a gazdálkodók pedig munkához és megélhetéshez.

A közösségi mezőgazdálkodás leginkább a bizalomról szól: a közösség tagjai nem (csak) a kiló uborkáért vagy almáért fizetnek, hanem magát a helyi, hagyományos mezőgazdálkodást támogatják és tartják fent együttes erővel. Persze az eredmény – ha az időjárás is engedi – minden héten a kamrájukba kerül egy kosár egészséges, vegyszermentes zöldség formájában.

Hogy ezért hogyan és mennyit fizetnek, változó.

Fontos, hogy a CSA-gazdaságok nem piaci áron kínálják a termékeket, hiszen az árba bele kell kalkulálni a gazdaság fenntartásának költségét.

A freudentali elosztó pont egy garázsban van (forrás: http://keimform.de/author/jhc)

Több előadásban is meglepő volt hallani, hogy a társadalmi szolidaritás úgy is megvalósul ezekben a közösségekben, hogy a tehetősebbek többet, a kevésbé vastag pénztárcájúak pedig kevesebbet fizetnek – így a jó minőségű élelmiszer valóban nem pénz, hanem inkább hozzáállás kérdése lesz.

A CSA-alapon működő farmok két nagy csoportra oszthatók. Vannak a gazdálkodók által vezetett farmok, és azok a gazdaságok, amelyeket egy kisebb-nagyobb közösség együttesen hoz létre.

A Francia Intézetben mindkettőre láttunk példát. Ráadásul olyanokat, amelyek a jelek szerint jól működnek.

 

Angliától Ausztriáig

Benoit Hertz és Isabelle Doumenc a Tudatos Vásárlók Egyesületének meghívására már többször jártak Magyarországon. Ők Provence-ból érkeztek, ahol Benoit Herz már több mint tíz éve vezeti a Cidamos gazdaságot. Itt a tagok szerződést írnak alá: fél évre előre fizetnek, és minden héten maguknak állítják össze a kosarat az éppen megtermett zöldségekből, gyümölcsökből válogatva.

A freiburgi gazdaság (forrás: http://www.gartencoop.org/freiburg/ )

Az Egyesült Királyságban 80 CSA-rendszerben működő gazdaság létezik, ezeket a Soil Association fogja össze. Ezek a farmok nagyon különböznek egymástól, mindez a két angol résztvevő előadásából is kiderült.

Jade Brashford Stroudból érkezett, ahol körülbelül 80 lelkes fogyasztó kezdeményezésére jött létre a Stroud Community Agriculture non-profit gazdálkodás, amelynek ma már 200 tagja van. Ők közösen bérelnek egy farmot, és a havi pár fontos tagdíj mellett átlagosan 25 fontot fizetnek a körülbelül két fő számára elegendő zöldségkosárért.

A gazdálkodók által elindított CSA sikerét illusztrálja az angliai Herefordshire Putley nevű falucskájából érkezett Ann és Norman Stanier története. Ők a kilenchektáros Dragon Orchid nevű idilli szépségű almafarmot vezetik, amely nyolcvan éve családi tulajdon.

A gazdálkodáshoz „cropsharerként” (kb.: termés-részvényes) lehet csatlakozni évi 360 fontért. Cserébe a tagok különböző programokon vehetnek részt, segítenek a szüretben, és minden ősszel kapnak egy legalább 20 kiló almával és több üveg ciderrel teli kosarat.

Ahogyan Norman Stanier elmondta, a „részvényesek” nélkül a Dragon Orchid nem lenne az, ami: „a 300 ember értékesebbé, erősebbé, fenntarthatóbbá és izgalmasabbá tette a gazdálkodást”.

A konferencia az Európai Unió  Grundtvig Egész életen át tartó tanulás program keretében valósult meg. A helyszínt a magyarországi Francia Intézet biztosította. A program öt országban zajlik, a magyarországi partner a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

Mindez ráadásul jól is jövedelmez, hiszen Stanierék termékeikkel folyamatosan nyerik a díjakat, és ma már kis üzletük is van, ahol a gazdaságban megtermett almából készült finomságokat árulják.A rendezvény a Grundtvig program keretében valósult meg. A program célja, hogy angliai, ausztriai,  franciaországi, magyarországi és németországi gazdák és fogyasztók ismerjék meg egymás tevékenységét és tapasztalatot cseréljenek.

Németországban hosszú múltra tekint vissza a CSA. Két példát is hallhattunk arra, hogyan hoztak létre helyi aktivisták közösségi farmokat.

A freiburgi Gartencoop közösséget közel száz ember hívta életre egy évvel ezelőtt. Ők kibéreltek egy farmot és az élelmiszer önrendelkezés (food autonomy) elve alapján termelnek, ma már 250 tag számára.

A bázisdemokráciára épülő szervezet helyi, szezonális élelmiszereket termel, legtöbbször biozöldségeket és –gyümölcsöket. Hivatalos biominősítésük nincs, de a fogyasztók nem is igénylik. Fontos a személyesség, a közösség és a szolidaritás.

Így viszik az elosztó pontra a termést Freiburgban (forrás: http://www.gartencoop.org/freiburg/)

A tagok az egyszeri 400 eurós hozzájáruláson felül havonta fizetnek a zöldségekért (Stroudhoz hasonlóan itt is többet fizet az, aki megteheti) – mondta el Fabian Kern, a program koordinátora. A fogyasztók évi négy napot dolgoznak a farmon, emellett vannak alkalmazottak is.

Hasonlóan működik a freudenthali Jan Hendrik Cropp és az ausztriai ochsenhaerzi Stephan Pabst 8 hektáros gazdasága is, ahol mindenki hozzátesz valamit a közöshöz. A freudentali gazdaság 2012-ben 27 ezer eurós költségvetéssel gazdálkodik, amely a tagok által befizetett összegből adódik össze. Emellett mindenki úgy segít, ahogy tud: például a termőföldért nem kell díjat fizetni és a munkagépeket is használhatják, cserébe a tulaj hetente megkapja a zöldségdobozt. A körülmények tehát ideálisak.

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás