• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A változás útján? Mit tehet a tudatos vásárló, ha autót vesz – I. rész

2006.04.07. /
Vitathatatlan tény, hogy az autók ártalmasak a környezetre, veszélyesek és túlzsúfolják életterünket. Fogyasztói döntéseinkkel azonban e mellékhatásokat is mérsékelhetjük.

A légkör széndioxid-koncentrációja magasabb, mint az elmúlt négyszázezer évben bármikor. A széndioxid-kibocsátás körülbelül 18 százaléka származik személygépkocsikból: a vezetés iránti szenvedélyünk a klímaváltozás egyik legfőbb okozója. Az autóvásárlás tehát környezetvédelmi szempontból is meglehetősen fontos döntés.

Cikksorozatunkban körüljárjuk a témát: megvizsgáljuk az autóipar és az autóhasználat környezeti hatásait, az egyes autógyárak környezetvédelmi és társadalmi mérlegét, és bemutatunk néhányat a problémákra megoldást nyújtó - szerencsére egyre növekvő számú - lehetőség közül.

1. Környezeti hatások

Széndioxid-kibocsátás

Több autó - nagyobb széndioxid-kibocsátás. Ha a közúti forgalom ebben az ütemben növekszik tovább, 2010-ben 48,2 millió tonna szén-dioxid jut majd a légkörbe, ehhez képest 1990-ben még 39,6 millió tonnát mértek.

A Föld Barátai (Friends of the Earth) az új autók üzemanyag-használati hatékonyságának javítására határozott jogi fellépést követel. Szerintük a gépjárműipar elmarad (és nem valószínű, hogy a jövőben teljesíteni tudja) attól az önkéntes alapon vállalt céltól, amely szerint a 2008/09-es évre az új autók kilométerenkénti széndioxid-kibocsátása nem haladja meg a140 grammot (jelenleg ez 171,4 g/km). A cél eléréséhez rendelkezésre álló időszak kétharmada már letelt, míg a szükséges fejlesztéseknek csupán az egyharmadát teljesítették, és a haladás üteme egyre lassul. Még a brit kormány is elismerte, hogy a cél teljesítése kétséges. A Föld Barátai a jelenlegi önkéntes alapon vállalt célok kötelezővé tételét és egy határozottabb hosszú távú cél kitűzését sürgeti; azt, hogy a kibocsátás 2012-re ne haladja meg a 120g/km-es szintet.

Az autós szakmában általánosan elfogadott vélekedés, hogy míg az utóbbi években a belső égésű motorok fejlesztése jellemzően a dízel üzemű erőforrások technikai elmaradottságának felszámolására koncentrált - tegyük hozzá jelentős eredménnyel - a következő években a benzinüzem tökéletesítése várható. Annál is inkább, mert a dízel estében már olyan magas szintre jutottak, hogy a további eredmények elérése, aránytalanul magas költségvonzattal járna, a benzinüzem esetében viszont viszonylag kis költséggel jelentős eredmények érhetőek el. Erről a témáról Kapuzárás: 2008 című cikkünkben részletesebben is írunk.

Földhasználat

Nem a széndioxid-kibocsátás az autóhasználathoz kapcsolódó egyetlen környezeti probléma. Minél többen vezetnek, annál több közútra van szükség, ez felemészti az értékes zöld területeket. Nagy-Britanniában 1985 és 2002 között 20 000 hektár - korábban beépítetlen - földterületet vetettek alá a közlekedés céljainak, ez körülbelül Budapest területének a fele. 2025-ig pedig több mint 4000 kilométer új út építését tervezik. Magyarországon 1995 és 2001 között 34%-kal bővült az autópálya-hálózat.

Ezzel együtt a kormányok is elismerik, hogy nincs kiút a közúti közlekedés okozta túlzsúfoltságból. A szélesebb utak megkönnyítik a közúti forgalom terjeszkedését, újabb és újabb embereket bátorítanak az autóhasználatra. Jó példa, hogy 1990-ben kiszélesítették az egyik forgalmas angliai autópálya egyes szakaszait, de néhány évvel később ugyanolyan zsúfolt lett, mint korábban.

Egy javaslat szerint külön sávot kellene biztosítani azoknak az autósoknak, akik egynél több utassal közlekednek. Ezeket a sávokat fuvarmegosztással illetve társas autóhasználattal igénybe vehető sávoknak nevezik. A fuvarmegosztás az autósoknak valamint utasoknak nyújtott online szolgáltatás, amellyel partnereket találhatnak hosszabb utazásokhoz (ld. „A hogyan csökkentsük az autóhasználatot?" című fejezetet). Az USA-ban évek óta működnek ilyen sávok (azóta is csak a több utassal közlekedők használhatják). Jelenleg folyik a jogszabályi előkészítése annak, hogy a használati jogot a hibrid üzemű gépjárművekre is kiterjesztenék. Az ötletet ellenzők szerint az ilyen sávok létesítésével csupán az útszélesítési programokat próbálják könnyebben elfogadtatni.

2. Vállalati felelősség kérdései

Fegyverkezés

Az autógyártók közül sok használja fel technikai szakértelmét katonai célokra is.

  • A DaimlerChrysler egy részlege vadászrepülőket gyárt. A Fuji szintén állít elő katonai használatra helikoptereket és repülőgépeket - többek között a T-5 trainert (kb. kiképző repülő) is.
  • A Fiat leányvállalata, az Iveco számos páncéljárművet gyárt, például gyalogsági járműveket és tankrombolókat, és a vállalatcsoport más tagjai is készítenek gépeket katonai használatra.
  • A Peugeot Citroen leányvállalata, a Panhard részt vesz könnyűfegyverzetű járművek gyártásában, bár az anyacég tervezi a Panhard étékesítését.
  • A General Motors, a Renault és a Ford leányvállalata, a Land Rover leginkább teher- és csapatszállításra készít katonai járműveket.
  • A Mitsubishi Motors számos kiegészítő terméket gyárt katonai használatra, bár a Mitsubishi Heavy Industries - melynek 14%-os részesedése van a Mitsubishi Motors-ban - sokkal inkább olyan hadi felszerelések gyártásában érdekelt, mint a föld-levegő rakéták vagy a rakétahajtóművek.

Burma

A brutális és elnyomó katonai rezsimet fenntartó burmai kormány durva emberi jogi visszaéléseihez néhány vállalat pénzügyi támogatást biztosít. Az autógyártók közül a Daewoo és a Suzuki is jelen van Burmában.

1998-ban a Suzuki a katonai rezsim által irányított Myanmar Automobile & Diesel Engine Industries-zal (MADI) létrehozandó vegyes vállalat beindításához 6,9 millió dollárt fektetett be az országban. A Suzuki tulajdonában áll a cég 60 százaléka, a MADI-éb 30 százalék, 10 százalék pedig megoszlik két, a kormánnyal szoros kapcsolatban álló burmai vállalat között.

A Daewoo Motors-nak szintén létezik egy MADI-val közös vegyes vállalata. Továbbá, a Daewoo-nak fűrészáru-gyártási és ruhaipari érdekeltsége van Burmában, emellett partner a „Bengali Part" gázkitermelő projektben, amely a rezsimnek több százmillió dollárt hoz.

A Mitsubishi Corporationnek, amely 13%-os a részesedéssel bír a Mitsubishi Motors-ban, szintén van érdekeltsége Burmában.

Környezetszennyezés

Becslések szerint az autókkal kapcsolatos környezetszennyezés egynegyede az autók előállítása során történik. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által közzétett, az USA legnagyobb szennyezőanyag kibocsátóit listázó szégyenfalon számos autógyártó nagyvállalat is szerepel: a BMW, a DaimlerChrysler, a Ford és a General Motors.

A kibocsátás mellett fontos kérdés, hogy mi történjen a forgalomból kivont autókkal. Bár az autó nagy része fémből készül, ami újrahasznosítható (ha könnyen szétszerelhető), a többi - például műanyag - alkatrész biztonságos elhelyezése jóval több problémát vet fel.

A szétszerelhetőség, továbbá a fém és műanyag alkatrészek újrahasznosítása szabályozott dolog. Egyrészt a kötelezően újrahasznosítandó alkatrészek százalékos arányát, másrészt az újrahasznosítást megelőző fajtánkénti szétválogatást megkönnyítő jelölések mikéntjét is pontosan előírják az erre vonatkozó - egyre szigorodó - jogszabályok. Az USA-ban és az EU-ban is a forgalomból kivont autó tulajdonosának igazolnia kell, hogy az autóját az ilyen tevékenységre jogosult bontóban, vagy gyűjtőhelyen leadta. Ezek a bontók nagyon komoly környezetvédelmi előírásoknak kell, hogy megfeleljenek, kezdve a bontás során felszabaduló üzemi folyadékok felfogásától, raktározásától, ezek előírásos megsemmisítésétől egészen a különböző fémek és műanyagok szelektált, pontosan nyilvántartott raktározásán át a továbbértékesítésig, vagy újrahasznosításig.

Lobbi

A táblázatban szereplő gyártók közül sok hozzájárult ahhoz az 1,1 millió dollárra rúgó összeghez, amelyet az Egyesült Államok autógyártói juttattak a Kongresszusnak. A cél a Bush-kormány energia törvényének elfogadtatása volt, amely nagyvonalú pénzügyi és környezetvédelmi engedményeket ad az iparnak. A lobbiban érintett vállalatok: a BMW, a Fiat, a Mitsubishi, a Nissan és a Volkswagen.

Másik oldala az éremnek az a nem elhanyagolható tény, hogy az amerikai autóipar hosszú évek óta az anyagi összeomlás szélén táncol. A Ford és GM már így is rengeteg dolgozójától volt kénytelen megválni. Ezek nélkül az engedmények nélkül további milliók (nem elírás) kerülnének az utcára. Azt szintén ne felejtsük el, hogy az amerikai autógyártók túlélésének egyetlen esélye a szigorodó előírások mellett csak az, ha gyártókapacitásuk jelentős részét a fejlődő világba helyezik át, ahol ugyanazoknak a szigorú kibocsátási normáknak megfelelő termékeket kellene előállítaniuk az amerikai piacra, mintha a hazai gyártást választanák, a gyártásra és annak körülményeire vonatkozó előírások és legfőképpen ezek ellenőrzése viszont egy lapon sem említhető az USA-ban érvényes előírásokkal. Kicsit följebb a „Környezetszennyezés" című bekezdés tárgyalja, hogy az autókkal kapcsolatos környezetszennyezés egynegyede az autók előállítása során történik. Ez a kijelentés a jelenlegi állapotok között állja meg a helyét. Például kínai előállítás esetén - a jelenlegi szabályozási környezetben - ennek a szennyezésnek a mértéke drasztikusan megnőne. Súlyos adatok csak a közelmúlt elbocsátásairól:


3. A környezeti hatások csökkentése

Széndioxid-kibocsátás

Az angol Vehicle Certification Agency (Gépjármű Tanúsító Szervezet) által készített táblázatban a széndioxid-kibocsátás szempontjából legjobb tíz új benzines és dízel autó szerepel. Mindent egybevetve a kisebb autók szerepeltek jobban, amelyek üzemeltetése a fogyasztás szempontjából is olcsóbb, mint a nagyobb, üzemanyag-zabáló modelleké.

Az új autóknak kötelező megfelelniük a kipufogógáz kibocsátás európai szabványainak (EURO3 vagy EURO4). Az EURO 3 a korábbi, kevésbé szigorú szabvány, és bár az EURO 4-es szabványt nem teszik kötelezővé 2007-ig, önkéntes alapon teljesíthető. A legújabb, EURO 5-ös szabvány 2008-tól lép életbe.

Magyarországon környezeti hatások tekintetében a regisztrációs adó mértéke differenciál. A regisztrációs adó a személygépkocsik műszaki és környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik: a kis motorú, környezetbarát autók adója kisebb, míg a nagyobb, kevésbé környezetbarát járműveké több. Ez az adó nem csak az EURO normákat veszi figyelembe, hanem ezt tovább árnyalva a hengerűrtartalomtól is függ.

A legalacsonyabb széndioxid-kibocsátású benzines járművek

(a brit Vehicle Certification Agency felmérése alapján)

Besorolás

Gyártó

Modell

Motor teljesítmény

(cm3)

Szén-dioxid- kibocsátás (g/km)

Üzemanyag fogyasztás

(liter/100km)

Üzemanyag költség

(Ft/10 000 km)

1

Honda

Insight

995

80

3,4

97 920

2

Toyota

Prius

1497

104

4,3

123 840

3

MCC

SCCH*

698

113

4,7

135 360

4

Daihatsu

Charade

989

114

4,8

138 240

5

Honda

Civic

1339

116

4,9

141 120

6

Vauxhall

Corsa

973

118

4,9

141 120

7

Kia

Picanto

1086

119

4,9

141 120

8

Suzuki

Alto

1061

119

4,9

141 120

9

Perodua

Kelisa

989

121

5,1

146 880

10

Fiat

Panda

1242

127

5,4

155 520

* Smart City Coupé hatchback

 

A legalacsonyabb széndioxid-kibocsátású dízel járművek

(a brit Vehicle Certification Agency felmérése alapján)

Besorolás

Gyártó

Modell

Motor teljesítmény

(cm3)

Szén-dioxid- kibocsátás (g/km)

Üzemanyag fogyasztás

(liter/100km)

Üzemanyag költség

(Ft/10 000 km)

1

Citroën

C2

1398

108

4,1

112 340

2

Citroën

C3

1398

110

4,2

115 080

3

Renault

Clio

1461

110

4,2

115 080

4

Peugeot

206

1398

113

4,3

117 820

5

Ford

Fiesta

1399

114

4,3

117 820

6

Ford

Fusion

1399

116

4,4

120 560

7=

Fiat

Punto

1248

117

4,4

120 560

7=

Toyota

Yaris

1364

117

4,4

120 560

7=

Renault

Megane

1461

117

4,49

123 026

10=

Audi

A2

1422

119

4,4

120 560

10=

Vauxhall

Astra

1686

119

4,4

120 560

10=

VW

Lupo

1422

119

4,4

120 560

10=

Mazda

2

1399

119

4,5

123 300

10=

Nissan

Micra

1461

119

4,53

124 122

Energiacímke

Az energiacímkék A-tól G-ig terjedő skála szerint osztályozzák az autókat. Az Egyesült Királyságban júliusban kezdték a használatát, és az országos lefedettséget szeptemberig meg is valósították. A környezetvédelmi szempontból jobban szereplő autók üzemeltetési költsége is alacsonyabb.

Neil Wallis, a címkét kifejlesztő LowCVP munkatársa a háztartási gépek energiacímkéinek kedvező fogadtatásához hasonló fogyasztói reakciót vár. Wallis szerint a technológiai fejlődés csak a problémák egy részére tud választ adni, az üzemanyag-hatékonyság növekedésének kéz a kézben kell járnia a fogyasztói igények és szokások megváltozásával. (Az Ethical Consumer táblázatában szereplő autók közül csupán az elektromos G-wiz kapott „A"-besorolást.)

4. Új autó vásárlása

A benzin- és áramműködtetésű hibridek

A hibrid motorok

A talán leginkább ismert hibrid jármű, a Toyota Prius a „Hibrid Synergy Drive" elnevezésű technológiát használja: a benzinmotor és az elektromos motor a legnagyobb hatékonyság elérése érdekében együtt, egymás mellett működik. De még ez a megoldás is a klímaváltozást előidéző fosszilis üzemanyagra támaszkodik.

Toyota Prius statisztika

  • 4,3 litert fogyaszt 100 kilométeren
  • 105 g/km széndioxid-kibocsátás (összehasonlításként: a Toyota Corolla 1,6 literes automataváltós modell kibocsátása 190 gramm kilométerenként)
  • A Toyota szerint a Prius 89%-kal kevesebb szmogot bocsát ki, mint egy átlagos új autó.
  • A Prius magyarországi listaára 6 975 000 Ft.

Elektromos autók

A városlakó, autóval leginkább csak rövidebb távokat megtevő fogyasztók ideális választása lehetne az elektromos autó. Korábban ezek a járművek nem vertek fel nagy port, valószínűleg a korlátozott választék miatt. Angliában a vásárlóknak már van egy lehetőségük: a Kaliforniában tervezett, Bangalore-ban készített Reva G-wiz. Maximális sebessége 40 m/óra és 64 km-t tud megtenni egyszerre.

A G-Wiz egyáltalán nem bocsát ki káros anyagot, és egy átlagos benzines autó energiaigényének egynegyedét fogyasztja. Ha megújuló forrásokból töltik fel árammal (és ez lenne a lényeg), a G-Wiz az egyik leginkább környezetbarát megoldás a közlekedésben. Ha azonban szén-alapú forrásból származó árammal töltjük fel autónkat, akkor csupán annyi a különbség a benzines vagy dízel autókhoz képest, hogy a szennyezés nem közvetlenül az elektromos autóból származik, hanem az autó működéséhez áramot biztosító forrásból. A G-wizt egy bel- vagy kültéri 240 v/ 13 amperes konnektorral lehet feltölteni. Két és fél óra alatt 80 százalékos szintre, hat óra alatt száz százalékra tölthető fel.

Ahhoz képest, hogy a G-wiz „alternatív" autó, egészen olcsó (Angliában kb. 2 600 000 Ft-ért kapható) és fenntartása sem drága. Gyártója, a Reva szerint körülbelül 600 forintba kerül az üzemeltetése naponta (egy hasonló árú benzines autóé 1850 forint), mentes az útadó alól és az áram 2,3 Ft-ba kerül kilométerenként (ez körülbelül 212 km/literes fogyasztással egyenértékű, mintha 14 - 19 ezer forintot költenénk üzemanyagra évente). [Adatok brit körülményekre vonatkoznak.] Az elektromos autókat felmentették a London belvárosában kötelező „dugóadó" alól is.

Hidrogén autók

Az üzemanyag-szükségleteinket kielégíteni képes két anyagból ez idáig leginkább csak a szénhidrogént használtuk, amely minden fosszilis üzemanyag alapja (szén, petróleum, benzin). Ezek az üzemanyagok könnyen égnek, de melléktermékük a globális felmelegedésért leginkább felelős gáz, a szén-dioxid. A másik alkalmas anyag a hidrogén, amit ugyan meglehetősen bonyolult kinyerni hatalmas természetes raktárából, az óceánból, de az égésterméke kizárólag tiszta víz, így egyáltalán nem okoz környezeti ártalmakat.

A hidrogén-üzemanyagcella technológia (a köznyelvben: üzemanyagcella) hasznosítja a hidrogén és oxigén vegyítésekor létrejövő kémiai reakcióban keletkezett áramot. Nagyon leegyszerűsítve az eljárás a következő: a (lehetőleg megújuló energiaforrásból származó) elektromos áram segítségével a vizet két alkotóelemére - hidrogénre és oxigénre - bontják, majd ezeket újra összevegyítik egy üzemanyag cellában, így állítva elő áramot. A maradványtermék pontosan ugyanakkora mennyiségű víz, mint amennyit az eljárás kezdetén felhasználtak.

A hidrogén a benzinhez hasonló módon tárolható, de nagyon robbanékony. Ez jelenti az üzemanyagcella-technológia egyik legnagyobb akadályát. A hidrogénpártiak szerint bebizonyosodik majd, hogy a hidrogén nem veszélyesebb, mint a fosszilis üzemanyagok, sőt, talán még biztonságosabb is.

A táblázatban szereplő néhány vállalat aktívan közreműködik az üzemanyagcellás autók kifejlesztésében, ilyenek a Daimler-Benz (DaimlerChrysler), a General Motors, a Honda és a Toyota. Számos prototípus járművet bemutattak már az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol a hidrogéncellás motorok fejlesztésének technikai háttere sokkal kiterjedtebb. Kiskereskedelmi forgalomban ilyen járművek elsősorban az USA-ban kaphatóak. Töltőállomások legnagyobb számban Kaliforniában találhatók. Erről részletesebben korábbi cikkünk szól.

A hidrogén autók sikere természetesen a kormány és az üzemanyagipar szándékain is múlik: kiépítik-e az üzemanyagtöltő állomások hálózatát, vagy sem. Németország - a hidrogénmotorok területén talán legfejlettebb ország Európában - dicsekedhet a világ legnagyobb hidrogéntöltő állomásával, amely Berlinben van.

Melyik autót vegyem?

A nagy-britanniai Environmental Transport Association (Környezetbarát Közlekedés Egyesület) évente elkészíti az autóvásárlók kalauzát, amelyben környezeti és biztonsági szempontból osztályozza az új autókat. A használt módszer egy öttényezős statisztikai mutatón alapul. A tényezők a következők: lóerő (motor teljesítmény), széndioxid-kibocsátás, üzemanyag-fogyasztás (városban, hideg motorral), zaj és biztonság (gyalogosokra gyakorolt hatás szempontjából). A táblázat eltér a fent ismertetett, a brit tanúsító intézet által készített listától, hiszen az csupán a széndioxid-kibocsátást veszi számításba. Az Egyesület listája csak az Euro IV. irányelv követelményeit teljesítő autókat tartalmazza (ld. fent „Széndioxid-kibocsátás" alcím alatt).

Az Environmental Transport Association által meghatározott legjobb tíz autó

  • Honda Civic 1.4 IMA Executive
  • Toyota Prius 1.5 Hybrid
  • Vauxhall (Opel) Corsa 1.3 CDTi 16v Life
  • Daihatsu YRV 1.3L
  • Daihatsu Charade 1.0 L
  • Smart City Coupe Hatchback
  • Ford Focus C-Max 1.6 TDCi
  • Volkswagen Touran 1.9 TDI
  • Peugeot 407 Saloon 1.6 HDI
  • Honda Accord 2.2 i-CTDi Sport

Legjobb vétel

Az alábbi listán szereplő cégeket az Ethical Consumer 2005 júniusában értékelte legjobb vételnek.

Környezetvédelmi szempontból a legjobb vétel: az elektromos G-Wiz (amennyiben megújuló energiaforrásból töltik fel, Magyarországon még nem kapható), valamint a hibridmotoros Toyota Prius.

Mindent összevetve a legjobb vétel: a Renault, ezt követi a Citroën, a Kia, a Nissan, a Peugeot és a Volkswagen.

Az Ethical Consumer részletes összehasonlító táblázatát alább, a Letölthető anyagok között olvashatod.

(Folytatjuk)

Forrás: Ethical Consumer, 2005. július-augusztus. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította: Dékány Csilla. Köszönjük GIllich András szakértői segítségét.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében