Vásárlás előtt: a préselt fabútorok veszélyei
Minden háztartásban van műgyantával kezelt farostlemez, forgácslap, furnér- vagy rétegelt lemez. Legtöbbjükből káros anyagok párolognak, érdemes őket helyettesíteni.
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága 2010 februárjában meglepő bejelentést tett. A hivatal szerint számos veszélyes légszennyező anyagból sokkal több van a lakások, házak belterében, mint a szennyezett városi levegőben, és a szóban forgó anyagok meghaladhatják az utcán érvényes egészségügyi határértéket. Ez elég ijesztő fejleménynek tűnik, hiszen életünk döntő részét épületeken belül töltjük, és városi emberként elenyésző időt vagyunk szabad (pláne jó) levegőn. Az egyik legnagyobb problémát a VOC-nek jelölt szerves gőzök jelentik, köztük is a rákkeltő formaldehid. A szerves oldószerek ott maradhatnak a bútorokban, építőanyagokban, szőnyegekben is. A szakértők szerint a beltéri szerves szennyezők fő forrása a kívülről bejött szennyezés, a dohányzás, valamint az egyes épületelemek és a bútorzat. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott, fából ragasztott bútoralapanyagokat vettük górcső alá.
Préselt bútorlapok
Az elmúlt évtizedekben a hagyományos fa építőelemek helyett olcsóbb, egyszerűbben gyártható és felhasználható faipari termékek terjedtek el. Szinte mindenhol megtalálhatóak a sima, illetve az úgynevezett MDF és HDF farostlemezek, OSB és egyéb forgácslapok, a furnér- és rétegelt lemezek. Az ezekhez a faipari termékekhez ragasztóként adott műgyanta gyakran tartalmaz formaldehidet.
Az alapozásra, bútorok díszítésére használt furnér, illetve a bel- és kültérben egyaránt használt rétegelt lemezek természetes fából készülnek, ám a rétegeket műgyantával ragasztják össze. A hazánkban igencsak elterjedt, olcsó, fahulladékból készülő natúr faforgácslap hőpréselt lemez, amelyet szintén műgyanta tart össze, ráadásul a durva felszínt műanyag bevonattal vagy furnérral borítják.
Faipari hulladék, valamint erdei faanyag rostosításával és ragasztásával készül a sima és hajlítható farostlemez. Ez nem bírja a nedvességet, általában szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használják. Az MDF-lapnak a közepes sűrűségű farostlemezt hívjuk. Különböző faipari hulladékokból és zöldaprítékból készül, amelyhez nyolc-tizenkét százaléknyi műgyantát adnak, és hőpréseléssel alakítják a kívánt formájúvá. Az MDF-lap szilárd, jól megmunkálható, lakkozható és festhető is. A lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek. A HDF az MDF lap erősebb változata.
Az OSB-lemezeket gyakran fenyőfaháncsokból préselik. Az OSB alapvetően építőipari termék, téglákat, házfalakat, tetők burkolatát, palánkot, kerítést, raklapot, burkolóelemeket és bútort is készítenek belőle. Az OSB az MDF-lapnál kevésbé szilárd.
Szerencsére az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2004-ben szabványt vezetett be a falemezek formaldehidtartalmára. Egy terméket akkor lehet az úgynevezett E1 csoportba sorolni, ha a környezetszennyező anyagok kibocsátása legfeljebb 0,13 milligramm légköbméterenként. Ha az érték magasabb, akkor a gyártmány az E2 kategóriába kerül. Európában sok gyártó önként alkalmazza a szigorúbb E1 szabvány követelményeit, azaz a gyártás során egyáltalán nem használ formaldehidtartalmú ragasztót, vagy megfelel a szabványnak. Ausztria, Dánia, Németország és Svédország már alkalmazza a szigorú előírást falapok formaldehidkibocsátására, ugyanis kötelezővé tették az E1 szabványt. Az Európai Ökocímke odaítélésének feltétele, hogy a forgácslemez vagy farostlemez formaldehidkibocsátása kisebb legyen az E1 minősítési érték felénél.
Helyettesítők
Ha lehet, válasszunk tömörfa, például fenyő bútorokat, hisz azoknak elhanyagolható VOC- (formaldehid-) kibocsátása. De egyes helységekbe felkutathatunk formatervezett, elegáns, fém, textil, üveg vagy bőr felhasználásával készült darabokat is. Előfordulhat, hogy ezek drágábbak, ezért keressük köztük az időtálló formájúakat, amelyeket nem kell lecserélni majd a múló divat miatt. Szintén jó megoldás a már jól kiszellőzött használt bútor.
Ha mégis forgácslemez vagy farostlemez bútort vennénk, akkor kérdezzük meg a gyártót vagy forgalmazót, hogy tartja-e az E1 szabványt. Az új bútort – különösen a gyermekbútort – hosszasan, legalább két hétig szellőztessük, mielőtt bevinnénk a szobába. Ha a bútor erős oldószerszagot áraszt, akkor abból párolognak is ilyen anyagok. Emellett természetesen gyakran szellőztessünk, és figyeljünk rá, hogy az egész lakás megfelelően átszellőzzön.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 19. számában.
Kép [cc] paladin
Új hozzászólás
programok
- 2013.01.07. Öko-design műhely gyerekeknek (Cellux csoport)
- 2013.05.24. Permakultúra tanfolyam
- 2013.05.25. Kárpáti Nemzeti Parkok Napja
Hozzászólások
"A cikkben is szerepel, hogy a forgácslapok jelentős részének felülete bevonatos, valamilyen műanyag, vagy természetes furnér réteg kerül rá felületkezeléssel együtt. A felületkezelés a lapok felületét "lezárja", így onnan kibocsátás sem várható, az éleken ugyanezt az élzárás teszi meg."
Általában ezek alapanyagok, vágják, alakítják őket. Ezért a vágott, csiszolt, reszelt felületeken az távozik ami akar.
Meg lehet nyugodni, ami nem természetes az nem egészséges. Ilyen egyszerű. ;)
Kedves hozzáértők, sorstársak!
Nekem is hasonló problémám lenne. Vettünk egy házat, aminek a tetőterében (különösen melegben) érdekes édes-savanykás szag terjeng.
A tetőtér kb 10 éve készült, és a padlóján 2cm vastag OSB lap van.
(Bár ha megszagolom magát a lapot, nem érzem, hogy kifejezetten onnan jönne.)
Kérdésem, hogy egy kb. 10 éves OSB-lapból párologhat-e még valamilyen káros anyag?
Lehet, hogy a 10 éve készült forgácslapok még több káros anyagot tartalmaztak?
Esetleg ha lekenem vízbázisú folyékony fóliával, akkor megakadályozhatopm a párolgást? (bár csak az egyik oldalát tudom lekenni)
Van esetleg olyan szakember, aki kijön és megállapítja, hogy veszélyes-e ez a szag?
Köszönettel:
János
Én a Jyskben vásároltam egy akciós (vékonyabb bútorlapból készült) szekrény 20 ezer Ft-ért. 4 hónapja a mai napig iszonyat büdös van (főleg ha szellőztetek és a meleg és a hideg levegő vegyül)
Ez a JYSK szekrény rákkeltő lehet? Mit lehet a szaggal kezdeni?
Szerény megjegyzést tennék én is az eddig elhangzottakhoz.
Manapság nagyon elterjedt és divatos szó a VOC. De tudja egyáltalán valaki, hogy mit is jelent ez, vagy csak úgy dobálózunk vele?
A VOC más néven Illékony Szerves Elegy a mindennapjaink szó szerint szerves részét képzi, hiszen ezzel nap mint nap találkozunk, csak erről vagy nem veszünk tudomást, vagy nem is tudunk a létezéséről, ugyanis ezt koncentrációban mérik,és rendszerint ipari környezetekben.Ennek oka az, hogy a lakóházak (ha csak nem egy gyár közvetlen szomszédságában épült) SOHA nincsenek akkora VOC koncentrációnak kitéve amely közvetlen veszélyt jelentene bárki számára is.
Ha mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy bútorainkból minimális mennyiségű szerves oldószer gőz távozzék akkor ténylegesen kerüljük a műanyag bevonatú darabokat, helyette természetes fából készült elemeket vásároljunk melyeket vízbázisú fedőkkel kezeltek, vagy bio felületkezelő anyagokkal,mert ezek nem tartalmaznak agresszív vegyszereket és biológiai úton lebomlanak.
K. János
Faipari mérnök
Tisztelt szakemberek !
Elköltöztem, az új lakásban padlófűtés van.
Most, hogy bekapcsoltuk a fűtést, A régi konyhabútorokból, szekrényekből és az újonnan vett IKEA fiókos ruhás komódokból nagyon erős, savanyú szag árad.
Már a ruhák is átvették ezt a szagot !
mit lehet tenni ??
köszönettel, gabor
Jó napot!
seggitséget szeretnék kérni mert az MDf-ről kell tartanom kis előadást kb 20 perceset de nem találok anyagot, remélem tudnak nekem segiteni :)
Üdv: Ben
email cimem : nyolckupac@hotmail.com
Arra lennék kíváncsi, hogy egy 15 éve használatban lévő bútorból kerülhet-e még káros anyag a levegőbe, vagy ami akart, az már ki- és elszivárgott belőle?
Illetve érdekelne, van-e valakinek hasonló tapasztalata az Ikeás konyhaszekrényekkel kapcsolatban. Szerintem elviselhetetlenül büdösek. A poharak stb. mind átveszik azt a kellemetlen szagot, és nem elég, hogy a szekrényajtó nyitogatása közben, hanem még ivás közben is érzem. Mi lehet ez? Próbálunk ellene szegfűszeggel védekezni, de ez max. csak elnyomja a szagot, nem megoldás. Pedig az Ikea úgy hirdeti magát, hogy a termékei nem tartalmaznak káros anyagokat...
Kedves Fodor Imre!
Köszönjük az új szempontokat felvető hozzászólását!
Üdvözlettel:
TVE
Egy kis kiegészítést tennék, annak szándéka nélkül, hogy a témába jobban belemélyednénk, valamint a nélkül, hogy bárkit is forgácslapból készült termékre szeretnék rábeszélni, hiszen a tömörfa szebb és értékesebb is.
A formaldehidről: természetes anyag, minden élő sejt előállítja, de szintetikusan is készül több iparág számára (pl.: bőr, fa, stb.. kezeléséhez használják). Vízben jól oldódik, ez fontos lesz később. Máig vitatott hogy rákkeltő e vagy sem, mindenesetre allergén anyag, ezt senki nem vitatja.
A cikkben is szerepel, hogy a forgácslapok jelentős részének felülete bevonatos, valamilyen műanyag, vagy természetes furnér réteg kerül rá felületkezeléssel együtt. A felületkezelés a lapok felületét "lezárja", így onnan kibocsátás sem várható, az éleken ugyanezt az élzárás teszi meg. A bevonatos forgácslap termékek tehát relatíve kicsi kibocsátással rendelkeznek. Ez a helyzet akkor borul meg súlyosan, amikor a forgácslapot víz éri. Mivel a formaldehid ebben jól oldódik, majd annak párolgásakor a levegőbe kerül, ezért ezt kell elkerülni minden áron. Persze a bútorlap maga is tönkremegy a víz hatására, mert a benne lévő forgács darabok a vizet felveszik, megdagadnak, így a lap deformálódik, mérete, különösen vastagsága megváltozik, hosszan tartó víz hatására a ragasztó (benne a formaldehiddel) oldódik, végül a forgácslap szétesik alkotóelemeire. Így kerül a formaldehid a szabadba.
Az új bútornál érezhető oldószerszagot egészen más okozhatja, nevezetesen a bútorlapok összeillesztéséhez használt ragasztó, amit mondjuk manapság már un. bútorösszehúzó vasalatokkal igyekeznek helyettesíteni. A bútorlapok egyébként is a gyártás után jóval több mint egy-két hétig nincsenek felhasználva, plusz maga a gyártási idő, szállítási idők, stb... A formaldehid szempontjából való "szellőztetés" tehát merőben felesleges. "Szaga" lehet még a felületkezelésnek is, de ez nem jellemző a forgácslapokra.
A tömörfa bútorokról sem lehet egyébként azt állítani, hogy tökéletesek lennének, elsősorban a felületkezelés, ami okozhat gondot, ha oldószeres lakkot, vagy pácot használtak, ami bár nem egészséges, de elsősorban gyorsabban szárad, így a gyártók szeretik, mert a gyártási idő rövidebb lehet. Ugyanúgy ragasztanak tömörfa elemeket ugyanazzal a ragasztóval mint a bútorlapot. A keményfa fűrészpor (tölgy, bükk, és általában ami nem fenyő) ráadásul szintén vita tárgyát képezi, hogy rákkeltő, vagy sem, de ezzel a vásárló mondjuk ritkán találkozik.
Elnézést kérek, nem tartottam be a rövidség követelményeit, de erről a témáról rengeteget lehetne még beszélni, csak szerettem volna árnyalni a témát, nehogy bárki is azt gondolja, hogy a bútorlapból készült konyhát még ma ki kell dobni az ablakon...
Fodor Imre
Faipari mérnök