• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Uszonyosok a gyógyászatban

2012.04.20. /

Ha borban az igazság, akkor halban az egészség, gondolhatjuk ma, amikor folyton azt halljuk, omega-3 nélkül nem élet az élet. De vannak olyan halak is, amelyeket elhalt bőrsejtjeinkkel éppen mi lakathatunk jól. Vitamin-, nyomelem- és doktorhalügyi áttekintés.

A halról mást sem hallani, mint hogy maga a testet öltött egészség a tápláléklánc csúcsán falatozó fajtánk számára. A hal ugyanezen elgondolás szerint bővelkedik mindabban, amire az amúgy szárazföldi lényként számon tartott embernek szüksége van. A halevést, mely a boldogabbik, tengerparttal rendelkező országokban többnyire a tengeri herkentyűk fogyasztását jelenti, mindenekelőtt a szív egészsége szempontjából tartják fontosnak.

Ennek indoklásaként vegyesen hoznak fel néprajzi és inkább spekulatív természetű, formájukat tekintve tudományos érveket. Ilyenkor persze mindig előkerülnek szegény inuit eszkimók, akik körében egykor ismeretlen volt a szívbaj. Egészen addig, amíg jómódú grönlandi vagy kanadai polgárként meg nem ismerkedtek a civilizáció jótéteményeivel, például a gyorsétteremmel.

A hal szívbarát természetét összefüggésbe hozzák azzal, hogy milyen kevés telített zsírsavat tartalmaz, viszont milyen sok benne az elhíresült omega-3 zsírsav. Emlegetik azt is, hogy fogyasztása csökkenti a vérben a „rossz” koleszterin és vérzsírok szintjét, melyek komoly kockázati forrásai a szívbaj kialakulásának. Valószínűleg futnak még néhány kört, mire tisztázódik majd a mindenféle obskúrus zsírsavak, a koleszterinfélék s velük együtt a halhúsok szerepe a szív- és keringési betegségek előidézésében és kezelésében, de egyelőre higgyünk a most uralkodó elméleteknek. Erősen csodálnánk, ha a hal helyett, mondjuk, a lótöpörtyű nyerne e dietetikus versenyben.

 

Eleven patika szívre, agyra

Erősen javallott a halolajok fogyasztása hal vagy kapszula formájában a hirtelen szívrohamot okozó rendszertelen szívverés megelőzésére is. Ha a szívünk helyett inkább az eszünkre hallgatnánk, akkor se habozzunk halat enni! Agyunk 10-12 százalékban olyasféle zsíros vegyületekből épül fel, melyek éppen a halak ennivaló szervezetében lelhetők fel. Idős embereknek ezért kifejezetten ajánlatos olajokban gazdag halhúst fogyasztani, ami mind a gondolkodás sebességének, mind pedig a lassan pusztuló memóriának jót tesz.

Ráadásul egyes tanulmányok szerint az Alzheimer-kór és az időskori szellemi hanyatlás kialakulását is megelőzhetjük vagy legalábbis késleltethetjük buzgó halevéssel. De nemcsak az idősek, hanem a koncentrációproblémákkal küszködő (hivatalosan: figyelemhiányos hiperaktív) tinédzserek kezelésében is szerepet játszhat a haldiéta – míg a lélektudományok szakadatlan fejlődése ad acta nem teszi ezt a tünetegyüttest is.

 

Nem nyúz a csúz

Annyi azonban biztos, hogy a hal nem csupán eleven patika, de a vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok valóságos tárháza. Főként a tengeri halhúsban nagy mennyiségben fellelhető jód a pajzsmirigy helyes működése szempontjából fontos, ami pedig testünk és elménk tervszerű gyarapodásához járul hozzá. A szelént olyan enzimekbe építi be szervezetünk, melyek többek között a sejtfalat védik a sokféle betegségben ludas szabadgyököktől. De ott figyel benne az A-vitamin is, amitől egészséges lesz a bőrünk és a szemünk, a D-ről nem is beszélve, ami nélkül a kalcium bajosan épül be a csontjainkba.

Azt már mondanunk sem kell, hogy megannyi ízületi probléma, de leginkább a reumatikus ízületi gyulladás tüneteit is enyhíti a rendszeresen a szervezetbe vitt halvacsora. Igaz, az efféle problémák megoldása és a halbevitel közti közvetlen kapcsolat igazolása még a közel-távoli jövő feladata lesz.

 

Májolaj és halzsír

Ezek alapján főnyeremény lehet a sok hasznos anyagot koncentráltan tartalmazó halolaj, pláne a csukamájolaj, melyet természetesen nem a csuka, hanem a tőkehal magában is ízletes májából vonnak ki. Kár, hogy ezeknek káros hatásai is lehetnek – figyelmeztetnek némely kutatók, akik mindenben csak a rosszat keresik. Ezek főként abból adódnak, hogy a halolaj ritkán olyan friss, mint a roston sült fogas. A kapszulába zárt olaj akár meg is avasodhat. Az avas olaj üvegből kiöntve rettenetes szagú és ízű, senkinek sem jutna eszébe magába tölteni.

A zselatinkapszulák azonban jótékonyan magukba zárják romlott tartalmukat is, ami már csak a gyomrunkban kezd el dolgozni. Márpedig az avas halolaj akár a sejtek alkotóelemeit is károsíthatja. Jobb tehát megmaradni a friss, még a halhoz szorosabban kapcsolódó halzsírnál.

 

Nehézfémektől sújtva

A másik probléma abból adódik, hogy a hal nem mindig válogat a periódusos rendszer elemei között, s szívesen építi magába a számunkra nem túl előnyös nehézfémeket is. A tengerek gyalázatos állapota miatt higanyban és kadmiumban például különösen gazdag bír lenni a halhús. Az előbbitől zsigerileg irtózó, józan fogyasztókat arra intenénk, hogy tartózkodjanak a cápa, a kardhal vagy a királymakréla fogyasztásától. Az a tény, hogy míg némely halak „csak” az elfogyasztott növényi táplálékkal magukhoz vett mérgeket halmozzák fel, mások pedig (mint az amúgy módfelett ízletes fugu) maguktól is termelnek biotoxint, már csak hab a tortán.

 

A gyógyhalak rágják le...

A metagyógyászat uszonyos sztárjai kétségtelenül az anatóliai gyógyító halak. Ezek a jórészt a pontyfélék körébe tartozó, eredetileg Kis-Ázsiában honos halak nem gusztusos belbecsük révén, hanem éppen étvágyukkal válnak a javunkra. A kúra a pikkelysömör, az ekcéma, az allergiás és más kellemetlen bőrbetegségek kezelésében hatékony. A beteg beül a medencébe, jönnek a „doktorhalak”, és lerágják róla a beteg, elhalt, néha már pikkelyszerű szöveteket, miközben az egészségeshez hozzá sem nyúlnak.

Az ominózus halak (a Cyprinion macrostomus, illetve a Garra rufa, amelynek magyar neve is van: piros szívogató márna) a Közel-Kelet több országában tenyésznek, s csak akkor esznek embert, ha nagyon éhesek. Leginkább növényi táplálékra vágynak, amit remekül helyettesítenek az elhalt bőrszövetek.

Gyógyturisták elsősorban a törökországi Kangal városától pár kilométerre található, meleg vizű tavakban keressék őket, de jó hír, hogy a doktorhalak ma már a világ közel harminc államában kínálják szolgáltatásukat, köztük Magyarországon is – tavaly őszig három helyen nyílt „halklinika”! Gyorsan növekvő népszerűségük miatt a Garra rufák kereskedelmi forgalmát mára törvény tiltja Törökországban. A pikkelysömörbetegek közül sokan otthon is tartanak doktorhalakat, sőt már a doktorhalat is hamisítják. A chin chinnek nevezett póthalakkal azonban vigyázzunk, mert kellemetlen sebeket ejthetnek.

A halak fürdőkádba költöztetése nem javasolt, hiszen az ezzel járó stressz és a kádban ragadt kozmetikumok (sampon, szappan, fürdősó, -hab) bizonyosan megölnék őket. Ehelyett kisméretű házi medence, egyfajta ülőkád készítése ajánlott. A halak állandó lakhelyéül szolgáló medencéből csak a kezelés időtartamára kell kivenni az akváriumi szűrőt, a levegőztetőt és a növényeket, hogy a páciens is elférjen benne.

Azért nem mindenhol lelkesednek a kissé egzotikus módszerért: az USA számos államában és több kanadai tartományban tiltott a kozmetológiai célú halgyógyászat. Annyit mindenesetre a bőrgyógyászok is leszögeznek, hogy például a pikkelysömörös betegek kórtörténete oly kevéssé megjósolható, s a betegség lefolyása olyannyira függ belső tényezőktől, hogy a doktorhalak többnyire csak átmeneti javulást hozhatnak a páciensek állapotában, ám egy pikkelysömörös számára már ez is maga a csoda.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 23. számában

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Hozzászólás beküldéséhez belépés vagy regisztráció szükséges.