• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ültetett boldogság

2007.08.06. /
Minél kevésbé értékeljük az élelmünket, annál kevésbé elégít ki, okoz örömet, annál kevésbé tudunk önmagunk lenni, és annál nagyobb az esélyünk a boldogtalanságra.

A tudomány

A Harvard School of Public Health (Harvard Egyetem Közegészségtani Intézete) kutatói 40 000 egészségügyi dolgozó szokásait vizsgálva kutatták a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a rákos megbetegedések közti összefüggéseket. Az eredmények szerint „azoknál a férfiaknál, akik a legtöbb paradicsom-tartalmú ételt (például párolt paradicsom, paradicsomszósz, piros szószos pizza) fogyasztották, 35%-kal kisebb volt a prosztatarák kialakulásának veszélye, mint azoknál, akik a legkevesebb ilyet ették". A karotinoidok (a sötétzöld és narancs színű zöldségek színét adó pigmentek) segítenek megóvni a sejteket az egészségügyi problémákat - többek között rákot, szívbetegségeket és hályogot - okozó sérülésektől.

Egy másik - 120 000 férfit és nőt vizsgáló - kutatás keretében a Harvard tudósai kimutatták, hogy „a zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend csökkentheti a szélütés kockázatát is", továbbá, hogy „30%-kal alacsonyabb volt az isémiás (a vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti oxigénhiányos állapot) szélütés veszélye azoknál, akik naponta legalább öt adag zöldséget illetve gyümölcsöt fogyasztanak. A keresztes virágú zöldségek (mint a brokkoli); a zöld, leveles zöldségek (mint a spenót); valamint a citrusfélék gyümölcsei és levei a legjótékonyabbak. Az isémia messze a leggyakoribb kiváltó oka a gutaütéseknek, és a szívkoszorúér-megbetegedésekhez hasonlóan az erek eltömődése okozza."

A gyümölcsök és zöldségek bőségesen tartalmaznak alapvető vitaminokat és ásványi anyagokat, rostot, szénhidrátot és fitokémiai anyagokat. És - elnézést, semmi kifogásom a tányérodon sistergő pecsenye ellen, de - a szalmonella, az E. coli 0157 baktérium, a kergemarhakór, a madárinfluenza, az antibiotikum-rezisztencia és társaik nem a kertből származnak.

 

A művészet

Ujhelyi András lerúgta lábáról a cipőjét a balatonszárszói házikót körülvevő kertben. A nyár bársonyossá varázsolta a füvet, ő pedig átfésülte a lábujjaival, ahogy gyümölcsöt szedve sétált egyik körtefától a másikig. Ezek aligha voltak szupermarket-tökéletes körték. Sokuk foltos volt, néhányban kukacok tanyáztak, egyik-másik fura alakot öltött, a legtöbbjük jóval kisebb volt annál, hogy a Tesco a polcaira engedné őket. András mindet összeszedte: biztos volt abban, hogy egyikben sincs rovarirtó szer vagy műtrágya maradéka, sem mesterségesen módosított gén, ami megzavarhatná természetes biológiai ritmusát. Tudatosan választja ki, hogy mit enged a testébe kerülni. 50 felett úszik, fut, nevet és szeret - olyan vibrálóan, hogy a gyári kaján élő harmincasok is megirigyelhetnék.

Tim Kasser pszichológus, az Illinois-i Knox College kutatója kimutatta, hogy akik tudatos, előremutató szemléletet tükröző döntéseket hoznak, nagyobb valószínűséggel érzik jól magukat, és pozitívabban, bizakodóbban tekintenek a jövőbe. Ettől aztán még jobban érzik magukat. A pozitív, egészséges alternatívák sokszor egyszerű dolgok: főzni magunknak, elvinni a szemetet a szelektív gyűjtőbe, gyakran összefutni a barátokkal, több bioélelmiszert és kevesebb húst fogyasztani, sokat mosolyogni.

Érdekes, hogy a National Geographic-ban, a Science-ben és a Newsweekben a közelmúltban bemutatott kutatások mind a boldogság, valamint a táplálkozási szokások, az életmód és a hosszú élet közti összefüggéseket vizsgálták. „Az érzelmek és a kardiovaszkuláris (a szívet és az ereket magába foglaló) rendszer alapvető összefüggését" vizsgáló pszicho-kardiológiai kutatások tanulmányozása alapján a Newsweek kiemeli, hogy a pozitívabb életszemlélet a kardiovaszkuláris egészséget nagyban meghatározó tényező. Azokat a társadalmakat vizsgáló hatalmas kutatásokat áttekintve, ahol legnagyobb a száz éven felüliek aránya, a National Geographic megállapítja, hogy amellett, hogy erős jövőképük van, és aktívak a közösségben, a száz éven túliak egyik közös tulajdonsága, hogy sok magot, gyümölcsöt és zöldséget esznek.

Akkor mindenki legyen vegetáriánus - sőt vegán? A dolgok felcímkézése gyakran túlságosan leegyszerűsíti a valóságot - a címkék ítéletekkel és önvédelemmel, védekezéssel terhesek -, ami könnyen az eredeti szándékkal ellentétes eredményt szülhet. Ne hagyjuk, hogy a szemantika eltérítsen a tárgytól: nem a felirat (pl. vegetáriánus) az, ami számít. A tudatosság számít, a szándék, hogy teljes életet éljünk - a hozzáállásunk, és végső soron a magatartásunk. A tudatos és felelősségteljes választás amellett, hogy saját életünkre is pozitívan hat, segít megőrizni természeti erőforrásainkat, és gazdagítja a környezetet.

Az emberek sokfajta formában választanak proaktív (előregondolkodó) életmódot: drasztikusan korlátozzák húsfogyasztásukat; betegségeiket gyógynövényekkel kezelik; egy társasház vagy környék lakói közösen gondozzák gyümölcsös, zöldséges kertjüket; közvetlenül a termelőtől vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt - csatlakoznak egy termelői-fogyasztói hálózathoz; helyi termelők piacát látogatják, támogatják. Oly sok előremutató kezdeményezés létezik, tényleg csak annyit kell tennünk, hogy egyéni erőfeszítéseinket megosztjuk másokkal, vagy bevonjuk őket az egészséges életmódra irányuló kezdeményezéseinkbe. Hogy egy tágabb perspektívájú, közös képet fessünk.

 

A szeretet

„Ironikus, hogy bár temérdek ennivalónk van - több mint elegendő" - mondja Karen Christensen, a The Armchair Environmentalist szerzője -, „az étel mégis aggodalommal, sőt félelemmel terhes részévé vált az életünknek."

A manipuláció (génmódosítás, növekedési hormonok), a feldolgozás, az adalékanyagok és a csomagolás eredményeképp egyre kevésbé kötődünk élelmünkhöz; egyre elvontabbá válik, egyre távolabb kerül az anyaföldtől. A fejlett országokban az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és elosztásának költsége több mint 50%-a az élelmiszer-előállítás teljes költségének. David Leonard, egy arizonai agro-élelmezéstudományi szakértő megfogalmazásában ez „a szupermarketek élelmiszerkínálatának észvesztő skálája és az alacsony zsírtartalmú, zsírutánzatú, mesterségesen édesített vagy vitaminnal dúsított »techno-ételek« elburjánzása[nak]" kora.

Az ételnek nemcsak az íze az értékmutatója, hanem a mi és a hogyan. Ételünk pszichológiai megbecsülése kihat az emésztésre és az élelem biológiai asszimilációjára testünkben. Kontextusba helyezve: egy indonéz nő a földön ülve saját farmján termelt, sótlan rizst eszik, míg a haverod, Lajos, műanyagba csomagolt Maggi ízesítésű csirkét szed ki a mikróból.

Minél kevésbé értékeljük az élelmünket, annál kevésbé elégít ki, okoz örömet, annál kevésbé tudunk önmagunk lenni, és annál nagyobb az esélyünk a boldogtalanságra. Miért az étel? Mivel alapvető, természetes építőkövünk, amit közvetlenül a testünkbe juttatunk; ha nem tudjuk szeretni, akkor önmagunkat sem tudjuk szeretni, és ha nem tudjuk önmagunkat szeretni, akkor a közösséget sem tudjuk szeretni, amiben élünk. Az evés fizikai cselekvéssé silányul, mi pedig forgolódunk, nem tudván, mi az ördögtől vagyunk ilyen elégedetlenek.

A Harvardon végzett kutatás egyik legreménykeltőbb eredménye az a végkövetkeztetés, amely szerint „a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mindössze napi egy adaggal való emelése jelentősen mérsékelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Minden plusz gyümölcs- és zöldségadag, amit a kutatás résztvevői felvettek az étrendjükbe, 4%-kal csökkentette a szívbetegség kockázatát."

„Edd meg a zöldséget és a gyümölcsöt, mielőtt visszamész játszani!" - mondogatta a nagyi. Hányszor kételkedtél bölcsességében, csak hogy titokban beismerd: milyen igaza van!

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében