fbpx

| Lewis Akenji

Ültetett boldogság

Minél kevésbé értékeljük az élelmünket, annál kevésbé elégít ki, okoz
örömet, annál kevésbé tudunk önmagunk lenni, és annál nagyobb az
esélyünk a boldogtalanságra.

A tudomány

A Harvard School of Public Health (Harvard Egyetem Közegészségtani
Intézete) kutatói 40 000 egészségügyi dolgozó szokásait vizsgálva kutatták a
zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a rákos megbetegedések közti
összefüggéseket. Az eredmények szerint „azoknál a férfiaknál, akik a legtöbb
paradicsom-tartalmú ételt (például párolt paradicsom, paradicsomszósz, piros
szószos pizza) fogyasztották, 35%-kal kisebb volt a prosztatarák kialakulásának
veszélye, mint azoknál, akik a legkevesebb ilyet ették”. A karotinoidok (a sötétzöld és narancs színű zöldségek színét adó
pigmentek) segítenek megóvni a sejteket az egészségügyi problémákat – többek
között rákot, szívbetegségeket és hályogot – okozó sérülésektől.

Egy másik – 120 000
férfit és nőt vizsgáló – kutatás keretében a Harvard tudósai kimutatták, hogy
„a zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend csökkentheti a szélütés kockázatát
is”, továbbá, hogy „30%-kal alacsonyabb volt az isémiás (a vérellátás
csökkenése miatt bekövetkező szöveti oxigénhiányos állapot) szélütés veszélye
azoknál, akik naponta legalább öt adag zöldséget illetve gyümölcsöt
fogyasztanak. A keresztes virágú zöldségek (mint a brokkoli); a zöld, leveles
zöldségek (mint a spenót); valamint a citrusfélék gyümölcsei és levei a
legjótékonyabbak. Az isémia messze a leggyakoribb kiváltó oka a gutaütéseknek,
és a szívkoszorúér-megbetegedésekhez hasonlóan az erek eltömődése okozza.”

A gyümölcsök és zöldségek
bőségesen tartalmaznak alapvető vitaminokat és ásványi anyagokat, rostot,
szénhidrátot és fitokémiai anyagokat. És – elnézést, semmi kifogásom a
tányérodon sistergő pecsenye ellen, de – a szalmonella, az E. coli 0157
baktérium, a kergemarhakór, a madárinfluenza, az antibiotikum-rezisztencia és társaik
nem a kertből származnak.

 

A művészet

Ujhelyi András lerúgta lábáról a cipőjét a balatonszárszói házikót körülvevő kertben. A
nyár bársonyossá varázsolta a füvet, ő pedig átfésülte a lábujjaival, ahogy gyümölcsöt
szedve sétált egyik körtefától a másikig. Ezek aligha voltak
szupermarket-tökéletes körték. Sokuk foltos volt, néhányban kukacok tanyáztak, egyik-másik
fura alakot öltött, a legtöbbjük jóval kisebb volt annál, hogy a Tesco a polcaira
engedné őket. András mindet összeszedte: biztos volt abban, hogy egyikben sincs
rovarirtó szer vagy műtrágya maradéka, sem mesterségesen módosított gén, ami megzavarhatná
természetes biológiai ritmusát. Tudatosan választja ki, hogy mit enged a
testébe kerülni. 50 felett úszik, fut, nevet és szeret – olyan vibrálóan, hogy
a gyári kaján élő harmincasok is megirigyelhetnék.

Tim Kasser pszichológus, az Illinois-i Knox
College
kutatója kimutatta, hogy akik tudatos, előremutató szemléletet
tükröző döntéseket hoznak, nagyobb valószínűséggel érzik jól magukat, és
pozitívabban, bizakodóbban tekintenek a jövőbe. Ettől aztán még jobban érzik
magukat. A pozitív, egészséges alternatívák sokszor egyszerű dolgok: főzni
magunknak, elvinni a szemetet a szelektív gyűjtőbe, gyakran összefutni a
barátokkal, több bioélelmiszert és kevesebb húst fogyasztani, sokat mosolyogni.

Érdekes, hogy a National Geographic-ban, a Science-ben és a Newsweekben a közelmúltban bemutatott kutatások mind a boldogság, valamint
a táplálkozási szokások, az életmód és a hosszú élet közti összefüggéseket
vizsgálták. „Az érzelmek és a kardiovaszkuláris (a szívet és az ereket magába
foglaló) rendszer alapvető összefüggését” vizsgáló pszicho-kardiológiai
kutatások tanulmányozása alapján a Newsweek kiemeli, hogy a pozitívabb
életszemlélet a kardiovaszkuláris egészséget nagyban meghatározó tényező. Azokat
a társadalmakat vizsgáló hatalmas kutatásokat áttekintve, ahol legnagyobb a
száz éven felüliek aránya, a National Geographic megállapítja, hogy amellett,
hogy erős jövőképük van, és aktívak a közösségben, a száz éven túliak egyik
közös tulajdonsága, hogy sok magot, gyümölcsöt és zöldséget esznek.

Akkor
mindenki legyen vegetáriánus – sőt vegán? A dolgok felcímkézése gyakran
túlságosan leegyszerűsíti a valóságot – a címkék ítéletekkel és önvédelemmel,
védekezéssel terhesek -, ami könnyen az eredeti szándékkal ellentétes eredményt
szülhet. Ne hagyjuk, hogy a szemantika eltérítsen a tárgytól: nem a felirat
(pl. vegetáriánus) az, ami számít. A tudatosság számít, a szándék, hogy teljes
életet éljünk – a hozzáállásunk, és végső soron a magatartásunk. A tudatos és
felelősségteljes választás amellett, hogy saját életünkre is pozitívan hat,
segít megőrizni természeti erőforrásainkat, és gazdagítja a környezetet.

Az
emberek sokfajta formában választanak proaktív (előregondolkodó) életmódot:
drasztikusan korlátozzák húsfogyasztásukat; betegségeiket gyógynövényekkel
kezelik; egy társasház vagy környék lakói közösen gondozzák gyümölcsös,
zöldséges kertjüket; közvetlenül a termelőtől vásárolnak zöldséget és
gyümölcsöt – csatlakoznak egy termelői-fogyasztói hálózathoz; helyi termelők
piacát látogatják, támogatják. Oly sok előremutató kezdeményezés létezik,
tényleg csak annyit kell tennünk, hogy egyéni erőfeszítéseinket megosztjuk másokkal,
vagy bevonjuk őket az egészséges életmódra irányuló kezdeményezéseinkbe. Hogy
egy tágabb perspektívájú, közös képet fessünk.

 

A
szeretet

„Ironikus,
hogy bár temérdek ennivalónk van – több mint elegendő” – mondja Karen Christensen, a The Armchair
Environmentalist szerzője -, „az étel mégis aggodalommal, sőt félelemmel terhes
részévé vált az életünknek.”

A
manipuláció (génmódosítás, növekedési hormonok), a feldolgozás, az
adalékanyagok és a csomagolás eredményeképp egyre kevésbé kötődünk élelmünkhöz;
egyre elvontabbá válik, egyre távolabb kerül az anyaföldtől. A fejlett országokban az élelmiszer feldolgozásának, tárolásának és
elosztásának költsége több mint 50%-a az élelmiszer-előállítás teljes
költségének. David Leonard, egy
arizonai agro-élelmezéstudományi szakértő megfogalmazásában ez „a
szupermarketek élelmiszerkínálatának észvesztő skálája és az alacsony
zsírtartalmú, zsírutánzatú, mesterségesen édesített vagy vitaminnal dúsított
»techno-ételek« elburjánzása[nak]” kora.

Az ételnek nemcsak az íze az értékmutatója,
hanem a mi és a hogyan. Ételünk pszichológiai megbecsülése kihat az emésztésre
és az élelem biológiai asszimilációjára testünkben. Kontextusba helyezve: egy indonéz
nő a földön ülve saját farmján termelt, sótlan rizst eszik, míg a haverod,
Lajos, műanyagba csomagolt Maggi ízesítésű csirkét szed ki a mikróból.

Minél kevésbé értékeljük az élelmünket,
annál kevésbé elégít ki, okoz örömet, annál kevésbé tudunk önmagunk lenni, és
annál nagyobb az esélyünk a boldogtalanságra. Miért az étel? Mivel alapvető,
természetes építőkövünk, amit közvetlenül a testünkbe juttatunk; ha nem tudjuk
szeretni, akkor önmagunkat sem tudjuk szeretni, és ha nem tudjuk önmagunkat
szeretni, akkor a közösséget sem tudjuk szeretni, amiben élünk. Az evés fizikai
cselekvéssé silányul, mi pedig forgolódunk, nem tudván, mi az ördögtől vagyunk
ilyen elégedetlenek.

A Harvardon végzett kutatás egyik legreménykeltőbb
eredménye az a végkövetkeztetés, amely szerint „a zöldség- és
gyümölcsfogyasztás mindössze napi egy adaggal való emelése jelentősen
mérsékelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Minden plusz gyümölcs-
és zöldségadag, amit a kutatás résztvevői felvettek az étrendjükbe, 4%-kal
csökkentette a szívbetegség kockázatát.”

„Edd meg a zöldséget és a gyümölcsöt,
mielőtt visszamész játszani!” – mondogatta a nagyi. Hányszor kételkedtél
bölcsességében, csak hogy titokban beismerd: milyen igaza van!

 


Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás