Bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóságok eszközei, egységessé
válik a fogyasztóvédelmi bírság rendszere, illetve annak mértéke. Az új
szabályozás kétféle gazdasági szervezettel számol: amelyek nettó árbevétele
meghaladja a 100 millió forintot, a amelyeké nem, így a bírságok
arányosításának szellemében ugyanazért a hibáért egy kistermelőnek kisebb
bírságot kell fizetnie, mint a jóval nagyobb felelősséggel és gazdasági erővel
bíró hipermarketnek. Utóbbi esetben, a fogyasztók széles körének jelentős
vagyoni hátrányt okozó, illetve a fogyasztók egészségét és testi épségét
veszélyeztető szabálysértés esetén a bírság elérheti akár a 2 milliárd forintot
is (utóbbi esetben, azaz kisebb vállalkozások esetén a bírság ilyenkor is
legfeljebb 5 millió forint lehet).

Bizonyos esetben az ellenőrök, illetve a fogyasztóvédelmi
hatóság számára nem adott a mérlegelés lehetősége, a bírság kiszabása kötelező.
Ilyennek számít:

• a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek
  védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése (ilyen pl. a szeszes itallal,
  dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásuk tilalmát tartalmazó
  rendelkezések megsértése);
• a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő vagy
  veszélyeztető, valamint a fogyasztók széles körét érintő jogsértés; és az
• ismételt jogsértés (azaz ha egy korábbi jogerős határozatban
  adott vállalkozás számára előírt kötelezettséget nem teljesítenek a megadott
  határidőig, s a korábban kifogásolt jogtiprás megismétlődik).

Az első két esetben a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértő
üzleteket ideiglenesen be is zárathatja, a kiszabott bírságot pedig mindenképpen
be kell fizetni 15 napon belül, nem lehet megvárni a jogorvoslat eredményét.

Mindennél talán még fontosabb, hogy minden szeptember 1.
után induló fogyasztóvédelmi eljárás jogerős határozatát kötelező
nyilvánosságra hozni. Sőt, a legkirívóbb esetekben a határozatot attól
függetlenül is nyilvánosságra kell hozni, ha még nem született jogerős ítélet. Ilyen
kirívó esetek a 18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális
áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezések megsértése, a
környezetvédelmi kihágások, a fogyasztók testi épségét és egészségét
veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körét kárral fenyegető veszély, de
az is, ha a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes
bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását
rendelte el.

Szeptember 1-én lép hatályba a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) is. Az Fttv. általában is tiltja a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, de két magatartástípust külön
nevesít: a megtévesztő és az agresszív gyakorlatot. Megtévesztő gyakorlatnak
számít:

• valótlan információ közlése;
• valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése;
• jelentős információ elhallgatása;
• jelentős információ félreérthető, érthetetlen módon való
  közlése;

míg agresszív gyakorlat a zaklatás és kényszerítés.

Ezen kívül konkrét magatartásokat is felsorol a törvény az
ún. „feketelistán”, melyek minden körülmények között tiltottak. Ilyen például:
„a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan
állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre és
ezáltal a szolgáltató a fogyasztót megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges
időtől és alkalomtól”.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának
megsértése esetén az alábbi hatóságok járnak el:

Általános hatáskörrel a Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el, kivéve a piaci versenyt érdemben
érintő ügyeket, illetve a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt ügyeket. A PSZÁF jár el a
pénzügyi szervezeteket érintő ügyekben, ha azok nem a versenyt érintik. Végül a
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el a
versenyt érintő valamennyi ügyben, ideértve a reklámok meghatározott körét is
(pl. ha az egy országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül
valósul meg). A jogsértés nem tartozik a GVH hatáskörébe, ha az csak címkén,
használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön
jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg (ez
utóbbi esetben, pénzügyi szervezetek vonatkozásában a PSZÁF jár el).

A
gazdálkodó szervezetekre, kereskedőkre, szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb
jogszabályok >>>

Forrás: MTI, NFH, PSZÁF