• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Új fogyasztóvédelmi törvények, törvénymódosítások

2008.09.01. /
2008. szeptember 1-vel új törvények és törvénymódosítások lépnek életbe, amelyek átrendezik a fogyasztóvédelmi szabályozást, s alapvető szigorításokkal járnak. A változások legfontosabb elemei a fogyasztók tájékoztatására, a bírságszabályok módosítására, illetve a gyermekek és fiatalkorúak védelmére vonatkoznak.

Bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóságok eszközei, egységessé válik a fogyasztóvédelmi bírság rendszere, illetve annak mértéke. Az új szabályozás kétféle gazdasági szervezettel számol: amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot, a amelyeké nem, így a bírságok arányosításának szellemében ugyanazért a hibáért egy kistermelőnek kisebb bírságot kell fizetnie, mint a jóval nagyobb felelősséggel és gazdasági erővel bíró hipermarketnek. Utóbbi esetben, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó, illetve a fogyasztók egészségét és testi épségét veszélyeztető szabálysértés esetén a bírság elérheti akár a 2 milliárd forintot is (utóbbi esetben, azaz kisebb vállalkozások esetén a bírság ilyenkor is legfeljebb 5 millió forint lehet).

Bizonyos esetben az ellenőrök, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság számára nem adott a mérlegelés lehetősége, a bírság kiszabása kötelező. Ilyennek számít:

  • a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése (ilyen pl. a szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásuk tilalmát tartalmazó rendelkezések megsértése);
  • a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, valamint a fogyasztók széles körét érintő jogsértés; és az
  • ismételt jogsértés (azaz ha egy korábbi jogerős határozatban adott vállalkozás számára előírt kötelezettséget nem teljesítenek a megadott határidőig, s a korábban kifogásolt jogtiprás megismétlődik).

Az első két esetben a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértő üzleteket ideiglenesen be is zárathatja, a kiszabott bírságot pedig mindenképpen be kell fizetni 15 napon belül, nem lehet megvárni a jogorvoslat eredményét.

Mindennél talán még fontosabb, hogy minden szeptember 1. után induló fogyasztóvédelmi eljárás jogerős határozatát kötelező nyilvánosságra hozni. Sőt, a legkirívóbb esetekben a határozatot attól függetlenül is nyilvánosságra kell hozni, ha még nem született jogerős ítélet. Ilyen kirívó esetek a 18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezések megsértése, a környezetvédelmi kihágások, a fogyasztók testi épségét és egészségét veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körét kárral fenyegető veszély, de az is, ha a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.

Szeptember 1-én lép hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) is. Az Fttv. általában is tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, de két magatartástípust külön nevesít: a megtévesztő és az agresszív gyakorlatot. Megtévesztő gyakorlatnak számít:

  • valótlan információ közlése;
  • valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése;
  • jelentős információ elhallgatása;
  • jelentős információ félreérthető, érthetetlen módon való közlése;

míg agresszív gyakorlat a zaklatás és kényszerítés.

Ezen kívül konkrét magatartásokat is felsorol a törvény az ún. „feketelistán", melyek minden körülmények között tiltottak. Ilyen például: „a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre és ezáltal a szolgáltató a fogyasztót megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól".

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén az alábbi hatóságok járnak el:

Általános hatáskörrel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el, kivéve a piaci versenyt érdemben érintő ügyeket, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt ügyeket. A PSZÁF jár el a pénzügyi szervezeteket érintő ügyekben, ha azok nem a versenyt érintik. Végül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el a versenyt érintő valamennyi ügyben, ideértve a reklámok meghatározott körét is (pl. ha az egy országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg). A jogsértés nem tartozik a GVH hatáskörébe, ha az csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg (ez utóbbi esetben, pénzügyi szervezetek vonatkozásában a PSZÁF jár el).

A gazdálkodó szervezetekre, kereskedőkre, szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb jogszabályok >>>

 

Forrás: MTI, NFH, PSZÁF



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében