• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Új allergénjelölés a csomagolt és a csomagolatlan élelmiszereken

2014.12.04. /

December 13-ától már az előre nem csomagolt élelmiszereken is jelölni kell az allergéneket. Összefoglaltuk, hogy mire és mit kell kiírni. 

Megváltozik az allergének jelölése az élelmiszereken egy Magyarországon most hatályba lépő EU-s szabály miatt. Az újdonságok a csomagolt és nem csomagolt termékekre is vonatkoznak.

 

Változások a csomagoláson

2014. december 13-ától már csak a korábban forgalomba hozott régi csomagolású termékek lehetnek a polcokon, egészen a minőségmegőrzési idejük lejártáig vagy a készlet erejéig. A régi jelölésű csomagolóanyagokat már nem használhatják (erre) a gyártók. Tehát egy ideig még felbukkanhatnak jelöletlen termékek.

 

Az új jelölés elemei

1.      Az élelmiszer megnevezése
2.      Az összetevők felsorolása
3.      Allergének
4.      Az egyes összetevők vagy összetevő kategóriák mennyisége bizonyos esetekben
5.      Nettó mennyiség
6.      Minőségmegőrzési idő illetve fogyaszthatósági idő
7.      Tárolási vagy felhasználási feltételek
8.      A felelős élelmiszervállalkozó neve & címe
9.      Származási ország vagy eredet helye
10.  Felhasználási útmutató
11.  Alkoholtartalom (1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú ital esetén)
12.  Tápértékjelölés (2016. december 13-tól)

Milyen allergénjelölést keress?
Az allergéneket kötelező most már nem csak láthatóan, hanem a szövegkörnyezetből vizuálisan kitűnő módon jelölni. Az allergén jelölésnek része az is, hogy pl. a „glutén” helyett a „búzaliszt”, tehát az allergént tartalmazó alkotórész kiemelése is elfogadható. Nem elég tehát pl. a glutén, laktóz konkrét megnevezését figyelni továbbra sem. Az összetevőknél az allergiát okozó alkotórészt kell kiemelni vagy az egész szót, tehát a „tejpor” és a „tejpor” is elfogadható lesz.

 

 

 

 

 

 

Kötelezően jelölendőek az alábbi allergéneket tartalmazó összetevők

Glutén: búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut és ezek hibridizált fajtáit tartalmazó gabonafélék és az ezekből készült termékek
Rákfélék és az ezekből készült termékek
Tojás és az abból készült termékek
Hal és az abból készült termékek
Földimogyoró és az abból készült termékek
Szójabab és az abból készült termékek
Tej és az abból készült termékek: tejcukor (laktóz) és tejfehérjék (pl. kazein)
Diófélék: mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia/queenslandi dió és az ezekből készült termékek
Zeller és az abból készült termékek
Mustár és az abból készült termékek
Szezámmag és az abból készült termékek
Kén-dioxid és bizonyos szulfitok
Csillagfürt és az abból készült termékek
 Puhatestűek és az azokból készült termékek

Nem csomagolt termékeknél

A nem előre csomagolt termékek esetén is tájékoztatást kell majd adni az allergén tartalomról, akár egy pizzériában, büfében vagy a sarki bolt csemegepultjánál árulják ezeket, ugyanis 2014. december 13‑tól betartandó az immár 3 éve hatályos európai úniós rendelet.

 

A csemegepultnál már december közepétől érdeklődhetünk

A nem előre csomagolt termékeknél december 13-ától már kérhetjük az allergén infót, és az információ adásáért nem kérhetnek pénzt. Fontos, hogy a tájékoztatást nem kérésre kell adniuk, hanem látható utalásnak kell lenni arra, hogy az ilyen termékek esetében is számolni kell az esetleges allergének jelenlétével.

Az úniós rendelet számos tájékoztatási módot megenged. Nem kötelező magán a terméken feltüntetni az allergéneket, viszont el kell helyezni egy táblát a pontos információk megszerzésének lehetőségéről, ami történhet majd szóban is.

 

Nem lehet hasraütésszerűen

A részletes dokumentumot, amely igazolja az allergének jelenlétét, vagy hiányát, akkor kell megmutatni, ha azt valaki kéri. A helyszínen rendelkezésre kell állnia ennek a forrásdokumentumnak, amely alapján igazolni tudja az árus, hogy nem hasraütésszerűen tájékoztat arról, hogy van-e allergén a termékben.

 

 

Bárhogy lehet tájékoztatni, még szóban is

Tehát vagy a termék közelében írják ki az allergéneket (a termék neve alatt, fölött, mellett) vagy a boltban, jól látható módon kihelyezett információs eszközön egyértelműen megadják, hogy hol lehet hozzájutni az adott termék allergén információjához. Ez lehet szóbeli tájékoztatás is, de a fogyasztók nyerhetnek információt például a pultnál lévő mérlegbe táplált adatokból (és ezáltal a termékre ragasztva), információs pultról, táblagépről, a dokumentáció alapján a termék helyben csomagolásakor az eladó által ráírtakból vagy a kifüggesztett tájékoztatóból. A személyzet bármely tagja is adhat felvilágosítást, amennyiben erre felkészítették.

 

Mi minősül előre nem csomagolt élelmiszernek?

1.Csomagolás nélkül kínálják a végső fogyasztó, a vendéglátás illetve a közétkeztetés részére (pl. zsemle a boltban), vagy
2.Az értékesítés helyén a fogyasztó kérésére csomagolják (pl. 10 dkg sajt kiszolgálása a csemegepultban), vagy
3.Közvetlen értékesítés céljára a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előrecsomagolnak (pl. kereskedelmi előrecsomagolás).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: © Anglianart | Dreamstime.com - Food Information Label Photo

 

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében