• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tudatos pénzügyeink 7. - Megtakarítások

2018.06.15. /

Milyen megtakarítások vannak? Rövid vagy hosszú távra tegyünk félre? Néhány fontos kérdés, ami nélkülözhetetlen a tudatos pénzügyi tervezéshez. Cikksorozatunk legújabb részében ehhez nyújtunk segítséget. 

Egy részletes, átfogó statisztikai információt jelentetett meg az MNB a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól 2017 nyarán. Ebből többek között kiderült, hogy bár a megtakarítások összege növekedett, a háztartások a rendelkezésükre álló teljes jövedelem döntő részét elfogyasztják, egy kisebb részét beruházzák, a maradék pedig a pénzügyi megtakarításukat adja ki. Egyedülállóan magas a készpénz-tartás aránya és a vagyonunk körülbelül egy negyede van csak pénzeszközökben.

Pedig a minta már több ezer éves: a hét bő esztendő idején tegyél félre a hét szűk esztendőre. A bő esztendők azok, amikor dolgozunk, van bevételünk, a szűk esztendők, amikor esetleg betegek vagy munkanélküliek leszünk, vagy nyugdíjba megyünk, mert nem tudunk, nem akarunk vagy nincs lehetőségünk már dolgozni.

 

Mennyit tegyünk félre?

A bibliai példa a termés egy ötödéről szól, ha ezt a modern környezetünkbe átültetjük, az a nettó összjövedelmünk 20%-át jelenti. Megközelíthetjük az időtáv felől is, huszonéves korunkban elkezdve, akár néhány ezer forintos havi megtakarítással szép nyugdíjcélú megtakarítást érhetünk el.

A megtakarítás pszichológiája

Ha elhatároztuk, hogy takarékoskodni szeretnénk, akkor ismernünk kell önmagunkat. A „majd a hónap végén félreteszem, ami marad” hozzáállás nem célravezető, mert jellemzően nem marad, hajlamosak vagyunk a túlfogyasztásra.

Kezeljük a megtakarításokat rezsiköltségként, a hó elején beérkező jövedelemből a meghatározott összeget rögtön tegyük félre. Sőt, sokszor az a jó, ha magunk elől úgy tesszük félre a megtakarítandó összeget, hogy minél „fájdalmasabb” legyen hozzányúlni (nagy költségek vagy kamatveszteség árán).

 


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Hol tartsuk a pénzünket?

Erre nincsen általános recept, mindenkinek ismernie kell a saját céljait, teherbíró képességét és kockázatviselési hajlandóságát. Ráadásul ezek a célok életünk folyamán folyamatosan változnak, csakúgy, mint a bennünket körülvevő gazdasági környezet – az új célokhoz új pénzeszközöket érdemes keresnünk.

Fő szabályként elmondható, hogy érdemes 3 részre - rövid, közép és hosszú távú megtakarításra - bontani a tartalékunkat.

Jó ha van egy likvid, könnyen hozzáférhető biztonsági tartalékunk, például arra az esetre, ha elromlik a mosógép. Vagy például a 200 forintos pénzérmék félrerakásával pár hónap alatt összegyűjthetjük egy hétvégi wellness program vagy a karácsonyi ajándékok árát. A biztonsági tartalékot ne kössük le, hiszen ezzel nem a hozam termelése a célunk, hanem a könnyű hozzáférhetőség.

Fogalmazzuk meg középtávú (1-3-5 éves) céljainkat. Nagyobb autóra vágyunk? Új lakást szeretnénk? Több eszköz áll rendelkezésünkre: például állampapír, befektetési számla, befektetési alap, lakástakarék, önsegélyező pénztárak vagy akár befektetési egységekhez kötött biztosítás. Itt már a biztonság mellett a hozamok is számítanak, bár igazán csak hosszú távon kezd el dolgozni a pénzünk.

Gondoljuk át az 5-10 éves, sőt a 10 éven túli terveinket. Felsőoktatási költségekre gyűjtünk a gyermeknek? Saját vagy szüleink nyugdíjas éveire teszünk félre? Egy biztos, anyagi biztonságot szeretnénk hosszú távra, értékálló pénzzel megteremteni, szeretnénk megtakarításainkat biztonságban tudni, megfelelő hozam mellett. Különféle gyermekprogramok, nyugdíjprogramok, egyszeri és rendszeres díjas megtakarítások közül választhatunk. Ha egyszer belevágunk egy hosszú távú megtakarítási programba, akkor ne álljunk meg félúton, ha akkor szeretnénk „kiszállni”, azt minden valószínűség szerint csak veszteséggel tehetjük meg.

Hogyan válasszunk megtakarítást?

1.       Készítsünk megtakarítási, befektetési tervet. Számos szolgáltatást találunk a piacon különböző kockázatokkal. Ami fontos:

-          az összes pénzünket ne fektessük be egyetlen termékbe, osszuk meg több termék között, mert így a kockázatot is szétoszthatjuk

-          az adott termék múltbeli teljesítménye (azaz hozama) nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre

2.       Határozzuk meg a célokat (jövedelemszerzés, tőkenövekedés stb.), azok időtávját és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat

3.       Ismerjük meg saját kockázatviselési hajlandóságunkat és anyagi teherbíró képességünket

4.       Nézzük meg az egyes termékek költségvonzatát

5.       Készítsünk vésztervet – mi a teendő abban az esetben, ha nem tudjuk a szerződött megtakarításunkat fizetni, előre tájékozódjunk a mentőövekről (például díjcsökkentés, díjszüneteltetés, részleges visszavásárlás lehetősége)

6.       Ne fektessünk gyanúsan jó hozamot kínáló befektetésbe vagy ismeretlen hátterű szolgáltató által kínált termékbe!

Minden esetben alaposan olvassuk el a tájékoztató dokumentumokat. Amennyiben az azokban foglaltak nem teljesen érthetőek számunkra, ne szégyelljünk segítséget kérni! A pénzügyi szektor és ezen belül például a megtakarítási, befektetési ágazat alapos ismerete külön szakma.

 

Köszönjük a közreműködést Magyari Ildikónak! 

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


       Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.  



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében