• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Többet élünk, de betegen

2012.08.26. /

Az elmúlt évtizedekben átlagosan nőtt a születéskor várható élettartam, azonban ez sokkal inkább köszönhető a fejlődő egészségügyi ellátásoknak, mint az általunk folytatott életmódnak. Számos olyan változás eszközölhető még, melyek segítségével kórház nélkül is hosszabbá és élvezhetőbbé tehetjük életünket. 

Az OECD és az Európai Bizottság együttműködésének eredményeként 2011-ben napvilágot látott a Health at a Glance (Pillantás az egészségre) nevű jelentés, amely nemcsak bemutatja a különböző országok egészségügyi helyzetét, hanem rávilágít az egyes jelenségek okaira, és meghatározza azt is, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy egészségesebb, teljesebb életet élhessünk. A jelentés 31 ország adatait tartalmazza: az Európai Unió 27 tagállamáét, Izlanddal, Norvégiával, Svájccal és Törökországgal kiegészítve.

 

Születéskor várható élettartam

1980 óta Európában a születéskor várható átlagos élettartam hat évvel nőtt, így 2007-ben elérte a 78 évet. Ez a figyelemreméltó növekedés az emelkedő életszínvonalnak, a javuló életmódnak és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférésnek köszönhető.

Mindazonáltal továbbra is megfigyelhető, hogy még Európán belül is jelentős eltérés van az országok között a legmagasabb várható élettartam tekintetében. Ez nők esetében mintegy 8 évet jelent (Franciaország 84,4 vs. Románia 76,2 év), férfiak esetében pedig 14 évet (Svédország 78,8 vs. Litvánia 65,1 év).

Érdekes ugyanakkor, hogy bár a nők tovább élnek, azonban egészségi állapotuk nagyjából ugyanaddig marad megfelelő szintű, mint a férfiaké. Vagyis mindkét nem esetében kb. 60-61 éves korig tart az az időszak, amíg napi tevékenységükben nem akadályozza őket semmiféle egészségügyi probléma. Az, hogy a nők tovább élnek a férfiaknál azt jelenti, hogy a nők életük nagyobb részét töltik aktivitásukban korlátozva.

 

Dohányzás és alkohol

A dohányzás az első helyen álló, elkerülhető egészségügyi kockázati tényező - visszaszorításáért  évtizedek óta küzdenek a kormányok és a civil szféra. Ennek hatására az 1980-as évek óta számottevő csökkenést mutat az aktív dohányosok száma.

Ez a siker azonban csak részben tulajdonítható a figyelemfelhívó kampányoknak és a hirdetési, dohányzási tilalmaknak. Legalább ilyen fontos az a szemléletváltás, amely az utóbbi évtizedekben végbement Európában, mely szerint a dohányzás egyre kevésbé számít társadalmilag elfogadott magatartásnak.

Az összesített alkoholfogyasztás átlagosan szintén visszaesett bizonyos mértékben. Különösen az olyan hagyományosan bortermelő országokban csökkent, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Az általános csökkenés ellenére azonban néhány országban (pl. Finnországban, Írországban és az Egyesült Királyságban) az utóbbi években az alkoholfogyasztás jelentős növekedése figyelhető meg.

 

Gyümölcsfogyasztás

Mivel a gyermekkorban kialakított táplálkozási szokások egész életen át kitarthatnak, ezért korán rá kell szoktatni a kicsiket arra, hogy napi rendszerességgel fogyasszanak gyümölcsöt. Sajnos Európában e téren komoly hiányosságok tapasztalhatóak. 

Így vehetjük rá a gyerekeket az egészséges táplálkozásra:
Egészségtelen a menza: mit tehetünk?
Izgalmas szendvicsek gyerekeknek

Egy 2006-os vizsgálat kimutatta, hogy a 11-15 éves fiúknak csak a harmada, és a hasonló korú lányok csupán két ötöde fogyasztott legalább egy gyümölcsöt naponta. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekek gyümölcsfogyasztásának növelése érdekében oktató és motiváló kampányokat kellene bevezetni, valamint otthon és az iskolákban is több lehetőséget kellene biztosítani a gyümölcsfogyasztásra.

 

Súlyproblémák

Az egyik legkomolyabb kihívás az európai egészségügy számára a növekvő mértékű elhízás, és az ennek következtében kialakuló betegségek leküzdése. Az utóbbi húsz évben megduplázódott a súlyproblémával küzdők aránya, ami elsősorban a helytelen táplálkozási szokásoknak és a mozgásszegény életmódnak köszönhető. 

Napjainkban már – az EU országok átlagát tekintve –  a felnőtt népesség 15.5%-a elhízott. Az elhízás növeli a krónikus betegségek kockázatát, és a szakértők úgy becsülik, hogy az ezzel összefüggő egészségügyi költségek 2007 és 2015 között akár 70%-kal is emelkedhetnek.

 

Egészségügyi kiadások – betegellátás vagy megelőzés?

Az európai országokban az összes egészségügyi ráfordítás 1998-tól 2008-ig a nemzeti össztermék 7,3 %-áról 8,3 %-ára nőtt. Az európai egészségügyi rendszerek a betegellátásra koncentrálnak ahelyett, hogy megelőznék a betegségek kialakulását. Az EU országaiban jelenleg a gyógykezelési és a rehabilitációs ellátási számlák teszik ki az egészségügyi kiadások több mint 60 %-át.

A második legnagyobb ráfordítást a gyógyszerészeti vagy egyéb egészségügyi termékek előállítása alkotja. Ezzel szemben az összes egészségügyi kiadás csupán 2,9 %-át fordították olyan szervezett megelőző intézkedésekre, mint az oltási programok, vagy az egészséges táplálkozást népszerűsítő, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás csökkentését szorgalmazó népegészségügyi kampányok.

Forrás: EUFIC

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében