• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Több kárt okoz, mint hasznot a szója I.

2010.04.26. /

Noha a szóját sokszor úgy árulják, mint egy szuper összetevőkkel rendelkező csodaételt, a szójafehérjét szinte valamennyi ételben megtalálhatjuk. Kár, hogy az egészségre gyakorolt hatása fabatkát sem ér – állítja az Ecologist.

A szója az utóbbi egy-két évtized alatt jelentős mértékben fogyókúránk [és normál táplálkozásunk - a szerk.] részévé vált. Ha hiszünk a PR-fogásnak, ez az egyszerű növényi eredetű élelmiszer - amelyet egyébként oly sokféleképpen fogyaszthatunk - nem csupán a betegségek ellen kiváló fegyver, de az ember várható élettartamát is meghosszabbítja.

Létezik egy nagyon egyszerű alapelv, amely vásárlásra és evésre késztet bennünket: ha valami kis mennyiségben jó a szervezetnek, akkor a nagyobb adag csak nagyon jó hatással lehet ránk. Természetesen ez az összefüggés képtelenség, a szója esetében pedig egyenesen veszélyes, ha nagyobb tételben fogyasztjuk.

A szójának azért vannak bizonyítottan pozitív hatásai is. Például izoflavont (fitoösztrogént vagyis növényi női nemi hormont) tartalmaz, amely kis mennyiségben csökkenti a rák kialakulásának esélyét. Zsírtartalma alacsony, a fehérje megfelelő beviteli forrása. Az Egyesült Államokban az élelmiszerek címkéin megengedett a 'szója „szívbarát" termék' felirat.

A szója hírnevét a keleti misztikumnak is köszönheti: az egészségre gyakorolt pozitív hatásába vetett hit sokszor azon a tényen alapul, hogy a keleti emberek évszázadok óta fogyasztják a szóját, és itt a mell-, petefészek- és hererák jóval kisebb arányban fordul elő, mint nyugati világunkban.

Mindez igaz, de azt már kevesen tudják, hogy a japánok és az ázsiai emberek körében a rák egyéb fajtái viszont magasabb arányban jelentkeznek, különösen a nyelőcső-, gyomor-, máj-, és a hasnyálmirigyrák.

 

Nagy mennyiségben fogyasztjuk

A cikk második része itt olvasható.

Mi, itt nyugaton azonban olyan mennyiségben és úgy esszük a szóját, ami egyáltalán nem egészséges.

A szójabab természetben előforduló formája emberi fogyasztásra alkalmatlan. Csupán bizonyos ideig tartó fermentálás vagy alaposabb feldolgozás - kémiai hatások és magas hőmérséklet - teszik emészthetővé a babot vagy a szójafehérjét.

A magas szójatartalmú diéta egyben nagy növényi eredetű ösztrogénbevitelt jelent. Emberek és állatok körében végzett kutatások egyaránt kimutatták, hogy a szójában található izoflavon szervezetre gyakorolt hatása jelentős, hiszen erősen megemeli az ösztrogénszintet. A szója mellett érvelők azt állítják, hogy a növényi ösztrogének „biztonságosabbak", mivel természetes eredetűek, ez azonban így nem igaz. A véráram magas ösztrogénszintje kockázati tényező a rák szempontjából - és ebben az esetben teljesen mindegy, mi az ösztrogén forrása.

Talán megérné a kockázatot, ha ezt leszámítva a szója pozitív hatással lenne az emberi szervezetre, azonban az erre vonatkozó információk is hiányosak.

Az Egészség- és Minőségkutató Intézet (Agency for Healthcare Research and Quality) részére 2005 augusztusában készített tanulmány 200 esetből kiindulva vizsgálta az összefüggést a szójafogyasztás és annak egészségre gyakorolt hatása között. A szójából előállított termékek széles palettáját tanulmányozták: élelmiszereket, úgy mint szójabab, szójaliszt, szójatej, tofu, miso, tempeh, natto és okara [főleg szójából készült távol-keleti ételek. a szerk.], az ételekhez adott szójafehérjét, valamint a szójából származó izoflavon kiegészítőket.

Amennyiben a szójafogyasztás célja a vérnyomás vagy a lipoprotein (HDL, amelyet „jó koleszterinként" is ismerünk) magas szintjének javítása, akkor elmondhatjuk, hogy valójában semmilyen jelentős változás nem észlelhető e téren.

A menopauzával kapcsolatos tüneteket, azon belül is a hőhullámok gyakoriságát vizsgálva csökkenést tapasztaltak: 7 - 40%-os különbség is előfordult. Ugyanakkor a jelentés megjegyzései között az is szerepel, hogy a vizsgálatok nagyrészt rossz minőségűek voltak, ami megnehezíti a végső következtetések levonását. Egyéb, menopauzát jellemző tünetet nem tanulmányoztak.

A tanulmány kevés információt talált azzal kapcsolatban, hogy a szójának valóban jótékony hatása lenne a csontozat állapotára, a rákra, a vese betegségeire, az endokrin mirigyek működésére, a nemzőszervek állapotára, az idegi funkciókra vagy a glükóz feldolgozására. Eltekintve attól, hogy néhány rövid távú hatástanulmány kisebb emésztési problémákról számolt be, a szójatermékek fogyasztását a vizsgálati személyek nem kötötték ártalmas jelenségekhez. A jelentés készítői nem találtak megbízható, hosszú távú eredményeket.

 

Szinte minden ételünkben ott van

A szója-pártiak vitatkoznak azokkal a tanulmányokkal, amelyek a magas szójafogyasztás ártalmas hatásait mutatták ki, azzal érvelve, hogy ezek a feltételek nem tekinthetők relevánsnak. De manapság ki tudhatja ezt? A szója bizonyos formája, például a protein izolátum ugyanis a feldolgozott élelmiszerek 60%-ban jelen van, ami egyben azt is jelenti, hogy szinte mindannyian nap mint nap eszünk szóját anélkül, hogy ezt tudnánk, vagy erre akár csak gondolnánk.

Szójalisztet használunk a kenyérkészítéshez, szójaolaj van a margarinban, s egyben a „növényi olaj" legfőbb összetevője is, amelyet számos élelmiszerben fellelhetünk. Amikor húst eszünk, gondoljunk arra, hogy szójával táplált állat húsa került az asztalra. A szójabab-koncentrátum az élelmiszerek összetevőinek „összekötésére" szolgál, hatására megnő a protein-tartalom.

A szója-lecitin - E322 - az egyik legszélesebb körben használt élelmiszeradalék. Megtalálható az „egészséget támogató" italkészítményekben, fagylaltban, joghurtban, húspótló szerekben, édességben, csecsemő tápszerekben, pékáruban, reggeliző pelyhekben és italokban, margarinban, tésztában és tartósított húsokban.

A szója alapú csecsemőtápszer széles körben elérhető, a legtöbb esetben ugyanazon a polcon, amelyen a tehén alapú változatok találhatók. Jelenleg Nagy-Britanniában a csecsemők mintegy 3%-a kap ilyen tápszert. Ez a szójatej is tartalmaz izoflavont, amely befolyásolhatja a gyerek későbbi termékenységét, a nemzőszervek fejlődését.

A brit kormány azt javasolja a szülőknek, hogy orvosi felügyelet nélkül ne használják a szója alapú tápszereket, jelenleg ugyanis semmi sem hívja fel a szülők figyelmét a szója tartalmú tápszer veszélyeire, a csomagoláson sem tüntetnek fel semmiféle erre vonatkozó információt.

1998-ban az American Journal of Clinical Nurition szakfolyóirat hasábjain kutatók számoltak be arról, hogy a szója alapú tápszerrel etetett babák keringési rendszerében az izoflavon-koncentráció 13000-22000-szer magasabb volt, mint a plazma ösztradiol-koncentrátum (természetesen termelődő ösztrogén hormon) a tehéntejből készült tápszerrel etetett csecsemőknél.

A bostoni Harvard School of Public Health legújabb tanulmánya szerint azoknál a férfiaknál, akik rendszeresen fogyasztanak szóját, jelentősen alacsonyabb spermaszámot mutattak ki.

A különféle szójatermékek iránti lelkesedésünk azt is jelenti, hogy sajnos nem vagyunk tisztában azzal, hogy a szóját nem mindig ugyanúgy állítják elő. A szójabab hagyományos fermentálása során számos káros hatás megszűnik. Ennek eredményeképpen bizonyos szója termékek, mint a tempeh és a miso jótékony hatásúak is lehetnek, ha mértékkel fogyasztják, azonban a nem fermentált szója termékek, mint a tofu és a szójatej már kevésbé egészségesek.

 

Az esőerdő is kárát látja

Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy a szója környezeti problémát is jelent. Hatalmas területen irtunk ki esőerdőket, hogy kielégíthessük az „egészséges" táplálékok iránti sóvárgásunkat. A terméshozam növelése érdekében a farmereket arra ösztönzik, hogy genetikailag módosított fajtákat termesszenek, amelyekhez azonban még több rovarirtó szer szükséges.

Talán manapság eretnekségnek tűnik szójamentes diétát követni egy olyan világban, amelyet elárasztottak a szójatermékek, de mégsem lehetetlen. Miután beengedtük a szóját az élelmiszer-rendszerünkbe, óriási erőfeszítést igényel, hogy teljesen száműzzük - ez jó kis fricska a tudatos vásárlásnak.

 

Az eredeti cikk az Ecologist 2008. decemberi számában jelent meg. Lefordítva és megjelentetve a kiadó engedélyével. Fordította: Csapka Ivett

Kép [cc]  hatm

Hozzászólások

hamma / 2012. október 27. 01.33

hany referenciat mutat fel az economist ami alatamasztja a szoja negativ hatasit?

itt egy par a pozitiv hatasairo:

1. Badger TM, Ronis MJ, Simmen RC, Simmen FA. Soy protein isolate and protection against cancer. J Am Coll Nutr. 2005;24:146S-149S.
2. Wu AH, Yu MC, Tseng CC, Pike MC. Epidemiology of soy exposures and breast cancer risk. Br J Cancer. 2008;98:9-14.
3. Korde LA, Wu AH, Fears T, et al. Childhood soy intake and breast cancer risk in Asian American women. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2009;18:1050-1059.
4. Shu XO, Jin F, Dai Q, et al. Soyfood intake during adolescence and subsequent risk of breast cancer among Chinese women. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2001;10:483-488.
5. Shu XO, Zheng Y, Cai H, et al. Soy food intake and breast cancer survival. JAMA. 2009;302:2437-2443.
6. Guha N, Kwan ML, Quesenberry CP Jr, Weltzien EK, Castillo AL, Caan BJ. Soy isoflavones and risk of cancer recurrence in a cohort of breast cancer survivors: the Life After Cancer Epidemiology study. Breast Cancer Res Treat. 2009;118:395-405
7. Nechuta SJ, Caan BJ, Chen WY, et al. Soy food intake after diagnosis of breast cancer and survival: an in-depth analysis of combined evidence from cohort studies of US and Chinese women. Am J Clin Nutr. 2012;96:123-132.
8. Messina MJ, Loprinzi CL. Soy for breast cancer survivors: a critical review of the literature. J Nutr. 2001;131(11 Suppl):3095S-3108S.
9. Caan BJ, Natarajan L, Parker BA, et al. Soy food consumption and breast cancer prognosis. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2011;20;854–858.
10. Mitchell JH, Cawood E, Kinniburgh D, Provan A, Collins AR, Irvine DS. Effect of a phytoestrogen food supplement on reproductive health in normal males. Clin Sci (Lond). 2001;100:613-618.
11. Kurzer MS. Hormonal effects of soy in premenopausal women and men. J Nutr. 2002;132:570S-573S.
12. Strom BL, Schinnar R, Ziegler EE, et al. Exposure to soy-based formula in infancy and endocrinological and reproductive outcomes in young adulthood. JAMA. 2001;286:807-814.
13. Hamilton-Reeves JM, Vazquez G, Duval SJ, Phipps WR, Kurzer MS, Messina MJ. Clinical studies show no effects of soy protein or isoflavones on reproductive hormones in men: results of a meta-analysis. Fertil Steril. 2010;94:997-1007.
14. Yan L, Spitznagel EL. Soy consumption and prostate cancer risk in men: a revisit of a meta-analysis. Am J Clin Nutr. 2009;89:1155-1163.
15. Nagata C, Takatsuka N, Kawakami N, Shimizu H. Soy product intake and premenopausal hysterectomy in a follow-up study of Japanese women. Eur J Clin Nutr. 2001;55:773-777.
16. Atkinson C, Lampe JW, Scholes D, Chen C, Wahala K, Schwartz SM. Lignan and isoflavone excretion in relation to uterine fibroids: a case-control study of young to middle-aged women in the United States. Am J Clin Nutr. 2006;84:587-593.
17. Messina M, Redmond G. Effects of soy protein and soybean isoflavones on thyroid function in healthy adults and hypothyroid patients: a review of the relevant literature. Thyroid. 2006;16:249-258.
18. Divi RL, Chang HC, Doerge DR. Anti-thyroid isoflavones from soybean: isolation, characterization, and mechanisms of action. Biochem Pharmacol. 1997;54:1087-1096.
19. Wu SH, Shu XO, Chow WH, et al. Soy food intake and circulating levels of inflammatory markers in Chinese Women. J Acad Nutr Diet. 2012;112:996-1004.
20. Pipe EA, Gobert CP, Capes SE, Darlington GA, Lampe JW, Duncan AM. Soy protein reduces serum LDL cholesterol and the LDL cholesterol:HDL cholesterol and apolipoprotein B:apolipoprotein A-I ratios in adults with type 2 diabetes. J Nutr. 2009;139:1700-1706.
21. Koh WP, Wu AH, Wang R, et al. Gender-specific associations between soy and risk of hip fracture in the Singapore Chinese Health Study. Am J Epidemiol. 2009;170:901-909.
22. Taku K, Melby MK, Kronenberg F, Kurzer MS, Messina M. Extracted or synthesized soybean isoflavones reduce menopausal hot flash frequency and severity: systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Menopause. 2012;19:776-790.
23. Heaney RP, McCarron DA, Dawson-Hughes B, et al. Dietary changes favorably affect bone remodeling in older adults. J Am Diet Assoc. 1999;99:1228-1233.
24. Dewell A, Weidner G, Sumner MD, et al. Relationship of dietary protein and soy isoflavones to serum IGF-1 and IGF binding proteins in the Prostate Cancer Lifestyle Trial. Nutr Cancer. 2007;58:35-42.

Bernadette / 2012. október 22. 19.20

SZerintem ez a hiszteria a szoja korul egy nagy hulyeseg...es az az erzesem, hogy tudatosan van ez kezelve azert, hogy az emberek hust egyenek, a hust vegyek meg ,mert ugye ez egy oriasi business, ugyanugy mint a tehentej,"igyatok minden nap mert tele van kalciummal" es stb.. sorolhatnam..
en nem hiszek el ebbol semmit..Az a jo a szervezetunknek ,amire pozitivan reagal, vagyis jo a kozerzeted, nem erzed azt ,hogy majd kipukkan a gyomrod ,mert nem tudja szerencsetlen megemeszteni amit megettel, energikus vagy..ilyesmi
Nem gondolom azt hogy a szoja karos , sot..Nekem negativ tapasztalatom a hussal van, mert egyszeruen neheznek erzem magam tole, lelassit, nem reagal jol ra az en emesztorendszerem..Szojanal sosem ereztem ilyesmit!! Ugyancsak negativ a helyzet a tejjel, sosem iszom tejet, egyszeruen nem birom, nalam csak a jaurt es kefir johet szoba..

Az en velemenyem az ,hogy az allati eredetu etelek sokkal nehezebben emeszthetoek es hosszutavon, nagy mennyisegben karosak, mig a novenyek nekem szemely szerint meg nem okoztak diszkonfortot, persze a mertek a fontos, termeszetesen..Nem vagyok vega,torekszem hogy az legyek, senkit se akarok teritgetni vagy ilyesmi, egyszeruen a szemelyes tapasztalatokrol beszeltem

dr. Faragó Balázs / 2012. október 18. 13.32

Állatorvosként, munkám során feltűnt - előrebocsátva, hogy nem tudományos kutatásról van szó - főként az utóbbi 5-10 évben jelentősen megnőtt a választott malacok-süldők E. coli-bélgyulladás-aránya. Főként annak ún. ödémás változata. Háztáji állatokról van szó, ahol a mérték: a " fándli". Az elhullások-megbetegedések okait kutatva szinte mindenütt a 10-15 % -ot meghaladó szója-koncentrátum kiegészítő adagolását tapasztaltam. Ráadásul a köv. cimkével: " a termék génmódosított szervezetet tartalmaz ". További érdeklődésre ( a gyártónál) kiderült, hogy ez a szója. Tegyük még hozzá, hogy a sertések száma az utóbbi években folyamatosan csökken, jelenleg kb. egy harmada az 1989 előttinek. Viszont e betegség aránya kb. 2-3-szorosára nőtt!

Szimbaweb / 2012. június 26. 20.02

Sajnos nem azzal, hanem amit adnak neki. Ha te veszed le a polcról akkor is ők adják!

felvilágosult / 2011. november 9. 14.12

Sajnos a szója egy káros növény !
az igaz hogy már év ezredek óta használják de csak feldolgozva erjesztve!nyersen vagy hagyományosan csak rossz tulajdonságai vannak
sajnos az élelmiszer ipar manapság javító anyagként használja de azért mert olcsó és nem azért mert egészséges ....
mindenki azzal mérgezi magát ami neki jól esik !

ik / 2011. október 13. 19.50

AZ egész kócerájt a pénz miatt találták ki.

puli001 / 2011. augusztus 9. 10.24

Pontosan :) hiszen mindig a helyben megtalálható dolgokat kell előnyben részesíteni egy ökotudatosnak! a magyar ember egyen szalonnát ne tofut. a lényeg, mint mindenben, a mérték.

bga / 2011. április 28. 19.24

Ostoba!

levi's / 2010. december 3. 06.40

mit jelent a "nagy mennyiseg"ben fogyasztot szoja.
hol a hatar??mennyit ehetek hogy ne fogyaszak NAGY mennyisegben?

Steve P. / 2010. augusztus 6. 11.44

A szojat nem evszazadok, hanem evezredek ota fogyasztjak a japanok. Lehet, hogy bizonyos rak fajtak naluk es jelenvannak, de ne felejtsuk el, hogy mar a japanok sem elnek ugy, mint 70 evvel ezelott. Mar ott is megjelent a McDonalds es az egeszsegugyi miniszterium megriadt a legujabb adatokbtol, amely azt mutatja, hogy a japanok is elkezdtek hizni, mert valtozik az etkezesi szokasuk. Mint altalaban Azsiaban, Japanban is rengetegen dohanyoznak. De egyelore naluk a legmagasabb az eletkor az egesz vilagon. Ez a szoja vita kb olyan, mint amikor Mo-on a kabitoszer fogyasztassal foglalkoznak, kozben megszamlalhatatlan az alkoholistak szama. Lehet, hogy a tofu nagy mennyisegben egeszsegtelen, de ha merlegre teszuk a diszno, marha es szarnyas hussal, akkor nem ketseges, melyik a kevesbe egeszsgtelen. Egyebbkent elfelejti megjegyezni a cikk iroja, hogy a legnagyobb szoja felhasznalo az allattenyesztesben van. Eloszor megetetik a GMO szojat a szarvasmarhaval, majd ennek a husat eszi a fogyaszto - hozzaadve egy kis hormonnal. Kozben pedig olyan ekologiai katasztrofat okoz a talajvizben az allattenyezto a hatalmas mennyisegu urulekkel, hogy szinte kilatastalan a helyrehozatala. Errol miert nem beszelnek az orvosok, a tudosok, a politikusok. Egyelore itt ulok Fonyodligeten es minimum 1 orat kell utaznom, hogy tofu-t tudjak vasarolni Talan megis szalonnat kene vennem a Spar-ban?

Ilona / 2010. június 13. 16.56

"A rendszeresen szojat fogyaszto ferfiak kozott jelentosen alacsonyabb spermaszamot mutattak ki" egy masik cikkben azt irjak hogy FELFIGYELTEK ra hogy 13-14 eves gyerekek halnak meg hirtelen szivbetegsegben a sportpalyan es a bocolas szivbetegsegre utalt, es az egyetlen osszefugges az esetek kozott a szoja volt!!!! Az azsiai nepek egyik fo taplaleka a szoja-tofu, es szaporodnak mint a nyulak, mi lenne, ha nem ennenek annyi szojat!!Es a szoja raadasul meg nepirtast is csinal a sportpalyakon!!!! Ki szedi ossze es terjeszti ezt a sok zagyvat????

Borza Zoltán / 2010. május 4. 08.02

Kedves Barátaim !
Fitoterapeuta természetgyógyászként, és 23
éve vegetárius életmódot folytatóként a
következő kijelentést teszem.
A SZÓJA TERMÉKEK CSAK A"B" VÉRCSOPORTUAK-
NAK JÓK, AZ "AB"-NEK SEMLEGES,MIG A "O"ÉS
"A" VÉRCSOPORTUAKNAK EGYÉRTELMÜEN ROSSZ.
Ha többet akarsz megtudni a témáról
irj privátba:borzazoltan@gmail.com

fidusz / 2010. május 2. 06.52

"A terméshozam növelése érdekében a farmereket arra ösztönzik, hogy genetikailag módosított fajtákat termesszenek"

Ez óriási tévedés. Szomorú, hogy még az Ecologist szerzője is beveszi azt a reklámszöveget, hogy "többet teremnen" a génpiszkált növények. A fenét teremnek többet. Nem is azzal a céllal génpiszkálják őket. Sőt, a Roundup Ready szója esetében átlagosan 5-10%-os a hozamcsökkenésről beszél a szakirodalom. Hat százalékos hozamcsökkenéssel számolva ezt 1995 és 2003 között 1,28 milliárd dollár veszteséget okozhatott az amerikai szójatermesztő gazdák számára.

Bővebb info:
http://www.mtvsz.hu/dynamic/kinek_hoznak_hasznot_2009.pdf

Aki nem akarja az egész tanulmányt elolvasni, annak ajánlom a lényeget összefoglaló blogbejegyzésemet:
http://lmv.hu/gen_kinek_hoznak_hasznot_biotech_cegek_hizlalasa

Ide kapcsolódva ajánlom még a Gyilkos szójamezők c. filmünket:
http://feedingfactoryfarms.org/index.php?id=63

Új hozzászólás