A tisztességtelen piaci magatartás
és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (1996. évi LVII. tv.)
rendelkezései védik a fogyasztó döntési
szabadságát, és tiltják az ezt sértő
versenytorzításokat.

A jogszabály szerint a fogyasztók
bármiféle megtévesztése ellen fel lehet lépni. A törvény segítségképp meghatároz
néhány elterjedtebb, tipikus gyakorlatot. A fogyasztó félrevezetése történhet
tevőleges magatartással, így például áruval kapcsolatban valótlanság állítása,
valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítása, megtévesztő árujelző
használta, avagy megtévesztő tájékoztatás adása akár magáról az áruról, akár
magáról a vásárlással összefüggő körülményekről. A fogyasztó megtéveszthető
azzal is, ha az eladó, forgalmazó lényeges körülményeket hallgat el, például a
termék nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a terméktől elvárható szokásos
körülményeinek nem felel meg, vagy szokásostól eltérő feltételek megvalósítását
igénylik. Megtévesztésnek minősül az is, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis
látszatát keltik, például árengedmény reklámozásakor a terméket az eredeti áron
kínálják.

Tilos a fogyasztó választási
szabadságát indokolatlanul korlátozni, pl. nehezíteni az áru megítélését,
megakadályozni más áruval történő tárgyszerű összehasonlítását. A
katalógusvásárlásoknál, ügynöki hálózaton keresztül való értékesítés esetén ez
gyakori probléma.

Az a megrendelő, vevő vagy
felhasználó, akit gazdálkodó szervezet piaci magatartásával megtévesztett,
érdekeit a Gazdasági Versenyhivatal előtt érvényesítheti.

A
Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa (eljáró szerve) számos döntést hozott
fogyasztókat megtévesztő tisztességtelen magatartás megítélésével kapcsolatban.
Következetes gyakorlat alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mely piaci
magatartások jogellenesek, mik nem azok, és milyen kötelezettségek terhelik a
feleket. Bár a Hivatal nem klasszikus fogyasztóvédelmi feladatot lát el, a
verseny felügyeletével mégis jelentős hatást gyakorol a fogyasztói
társadalomra.

A
legtöbb probléma a reklámállításokkal van. Egy reklám legyen lényegét tekintve
igaz, részleteiben pontos; nem tartalmazhat túlzást, kétértelmű kifejezéseket,
ellenőrizhetetlen állításokat. A megjelenítés félrevezető, ha becsapja, vagy
valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztót és befolyásolja annak gazdasági
döntését. A félrevezetés formája lehet közlés, de lehet elhallgatás is, ebben az
esetben azonban lényeges tulajdonságra, minősítő információra kell vonatkoznia.
A hirdetésnek a közlés időpontjában kell igaznak lennie.

Ha
egy reklám felsőfokú jelzőt használ (felülmúlhatatlan, legjobb, legolcsóbb) ez
csak akkor jogszerű, ha ez igaz minden piaci résztvevő tekintetében.
Törvénysértő, ha az állítást nem tudják alátámasztani pártatlan szakértői
véleménnyel, és ha ezt a minőséget (tehát az állítás igaz voltát) nem tudják
ésszerűen hosszú ideig biztosítani. Jogsértő az a hirdetés, amely áruk
összehasonlításán alapul és a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a két
termék lényeges tulajdonságainak összevetésében hozza meg döntését. Azonban ha
az összehasonlítás valós adatokon alapul, vagy valós tartalmát egy független
vizsgálat igazolta, nem történt törvénysértés.

A
vállalkozók fokozott gondossággal kötelesek eljárni a reklámközlés valóságát
megalapozó tények vonatkozásában, kötelességük azon piaci magatartások
elkerülése, amelyek a fogyasztó megtévesztésére alkalmasak. A termék
tulajdonságait pedig fel kell tárni, de nem csak az eladó – vevő viszonyában,
hanem a gazdasági verseny tekintetében is. A fogyasztó viselkedésének ugyanakkor
ésszerűnek kell lennie, döntését körültekintően, megfelelő értékelés után kell
meghoznia.

A
környezetbarát fogyasztás vizsgálatának szemszögéből a különféle „környezeti”
jelzők, valamint az ilyen tulajdonságra utaló jelzések használatával
kapcsolatban felmerült kérdések az érdekesek. A kedvező környezeti
tulajdonságokra történő utalás tudományos kérdéskörbe tartozik, így túl
bonyolult ahhoz, hogy egy átlagos vásárló azt ellenőrizni tudja. Jogszerűtlen
bármilyen egyértelmű tudományos álláspont látszatát kelteni olyan kérdésben,
amiben még tudományos vita folyik. Viszont, ha a jóval kedvezőbb környezeti
értékeket tudományosan megalapozott eredményt bizonyító okirattal tudja a gyártó
vagy a forgalmazó bizonyítani, nem áll fenn megtévesztés.

.