Tizenegy hazai és külföldi élelmiszer-kereskedelmi lánc – Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Match, Penny Market, Real, Spar, Tesco – üzletét kerestük fel, hogy vajon honnan származnak az ott vásárolható áruk.

A boltokban 18 termékféleség aktuális kínáltatát vizsgáltuk meg:

• aszalványok (cseresznye, körte, szilva, meggy, őszibarack, sárgabarack, meggy)
• száraz hüvelyesek (bab, borsó, lencse)
• olajos magvak (dió, mandula, törökmogyoró, napraforgómag, tökmag, mák)
• fokhagyma
• rizs

 

Mit vizsgáltunk?

A vizsgálat során két kérdésre kerestük a választ. Szerettük volna tudni, hogy a csomagoláson találunk-e információt arról, hogy a termék honnan származik.

A másik kérdés a termékek származási helye volt, pontosabban, hogy milyen arányban származnak Magyarországról ezek a termékek.

Igaz ugyan, hogy ha Magyarország van feltüntetve származási helyként, az a jelenlegi jogszabályok alapján nem jelenti biztosan, hogy itt termett a növény (lehet, hogy csak itt dolgozták fel vagy itt csomagolták), de lehetséges.

Viszont ha más ország van feltüntetve származási helyként, csekély a valószínűsége, hogy itthon termett. A valóságos helyzet megítélését tovább nehezíti, hogy számos terméken nem tüntetnek fel származási helyet.

 

 

Eredmények

Vegyesek a tapasztalatok. Az Aldiban és a Penny Marketben a vizsgált termékek több mint 80%-ánál fel volt tüntetve a terméken származási hely, míg a lista végén szereplő Reálban és a Lidlben ez az arány a 40% körül mozog.

Hangsúlyozni kell, hogy az információ hiánya a jelenlegi szabályozás szerint nem számon kérhető a kereskedelem résztvevőin, tehát csak a hozzáállásukon múlik, támogatják-e a fogyasztót a döntéshozatalban, vagy kerülik a segítségnyújtást.

Üzlet	Aldi	Penny Market	Match	Auchan	Tesco	Interspar	CBA	Coop Szuper	Real	Lidl
a talált termékek száma (db)	17	11	56	85	83	62	69	39	55	20
A származási hely feltüntetése a termékeken(%)
fel van tüntetve	82	82	70	69	69	61	54	51	40	35
nincs feltüntetve	18	18	30	31	31	39	46	49	60	65

Adatgyűjtés: 2012. április-május

A második vizsgált szempontnál, vagyis a származási hely tekintetében az első helyen (bár szerintünk így is igen vérszegény eredménnyel) az Interspar és a CBA végzett: itt 13% és 12% volt a hazai termékek aránya.

A sort az Aldi és a Penny Market zárja: egyiknél sem találtunk egyetlen Magyarországról származó terméket sem.

 

A részletes táblázat letölthető itt.

 

A másik nagy csoportba valamelyik európai országból érkező áruk tartoznak. A Penny Marketben a vizsgált termékek 55%-a innen származik. A Tescoban 39%, az Auchanban 37%, a Matchban 34% ez az arány. A Lidlben talált termékek 15%-a európai.

Aki tehát a vizsgált árukféleségekből Magyarországon termettet kíván vásárolni, csekély (6%-nyi) lehetősége van, ha a boltok átlagát nézzük. A termékeknek 33%-a Európából, 23%-a pedig Európán kívülről érkezik hozzánk. A többiről egyáltalán nem tudjuk, honnan származik, ami szintén nem könnyíti a helyzetünket.

 

Hogyan vizsgáltuk?

Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az adatgyűjtés során rögzített állapothoz képest lehetnek kisebb eltérések, mert a készletek nem minden esetben vannak maximálisan feltöltve (ebben akár napi eltérés is lehet), és a beszállítók is változnak. Eltérések lehetnek ugyanazon áruházlánc egyes boltjainak kínálatában is.

A vizsgált boltok alapterülete és ezzel arányosan a választék is eltérő. Lehetőség szerint nagy alapterületű, nagyobb kínálatú boltokban végeztük az adatgyűjtést. A legnagyobb alapterülettel és egyben kínálattal az Auchan és a Tesco hipermarketekben találkoztunk. A diszkontokban  – Aldi, Coop, Lidl,  Penny Market – ennél jóval mérsékeltebb az árukínálat.

A Tescóban és az Auchanban 80-nál több termék közül választhatunk, míg a Lidl, Aldi, Penny Market kínálatában maximum 20 terméket találunk (a Penny Marketben száraz hüvelyes termékek pl. egyáltalán nem kaphatók).

A táblázatban feltüntettük a vizsgált termékek számát.

 

Jelölni vagy nem jelölni

Gazdaságilag kedvezőbb, ha Magyarországon termett/készített termék van jelen a hazai piacon, arról nem is beszélve, hogy ennek a kisebb utaztatás miatt a környezetterhelése is kisebb, mint egy távolról érkező terméké.

Az élelmiszerek hatályos jelölési rendelete szerint a jelölésen csak akkor kötelező feltüntetni az eredetet vagy a származási helyet, amennyiben a megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől (pl. mexikói pizza, amit Németországban gyártanak).

Az új jelölési rendelet (fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelete), amelyet (egy-két kivételtől eltekintve) 2014. december 13-tól kötelező alkalmazni, részletesebben szabályozza a származási ország és eredet helyének megjelölésével kapcsolatosan feltüntethető információkat.

Továbbra is megmarad azonban az a szabály, hogy egy terméknél a származási ország vagy az eredet helyének megjelölése – néhány kivételtől eltekintve – önkéntes módon történik, és csak akkor válik kötelezővé, ha jelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti.

Kíváncsian várjuk, történik-e a közeljövőben változás az adatok feltüntetésében, akárhogy is változik a szabályozás. Az Európai Bizottság malmai lassan őrölnek, hiszen a 2011-ben elfogadott új szabályozás is csak annyit tartalmaz, hogy a Bizottság 2014. december 13-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többféle élelmiszercsoport – köztük a feldolgozatlan és az egyetlen összetevőből álló élelmiszerek – származási országának vagy eredetük helyének kötelező megjelöléséről.

Az, hogy a csomagolásról egyértelműen kiderüljön, honnan származik valójában az áru, még távoli jövő, de vélhetően változni fog, ha a forgalmazók és kereskedők felismerik, hogy versenyelőnyt jelenthet az információ közlése, és hogy ezt a növekvő fogyasztói igényt csekély költséggel ki tudják elégíteni.

Addig is: fogyasztóként érdemes olyan gyártótól vagy közvetlenül a termelőtől vásárolni, amelyről hiteles háttérinformációink vannak.

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

***