• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: Transzzsírsavak kakaós csigákban

2014.06.18. /

A transzzsírsavak rövid idő alatt súlyos betegségeket okozhatnak, ezért rendelet szabályozza a mennyiségüket. Vajon a címkével, összetételi listával nem rendelkező kakaós csigák is megfelelnek a szabályozásnak? 10 pékséglánc csigáit teszteltük a NÉBIH laborjában.

 

A transzzsírsavak a növényi olajok, például napraforgó, repce, szója, hidrogénezése során keletkeznek. A növényi olajok nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul kockázatos transzzsírsavvá. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk, illetve természetes körülmények között kis mennyiségben megtalálhatók a marha-, a disznó- és a bárányhúsban, továbbá a vajban és a tejben is, ezért előfordulhat, hogy a vajjal készült termékek tartalmazhatnak valamennyi transzzsírsavat. A hidrogénezés célja a költséghatékonyság: az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, és jobban bírják a fagyasztást. Ezért a sós kekszek, a gabonapelyhek, a cukorkák, a pékáruk, a sütemények, a chips-ek, a salátaöntetek, a sültek és más készételek is hidrogénezett növényi zsírok felhasználásával készülnek.

Miért veszélyes?

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy napi kb. 5 gramm transzzsír-bevitel 23 %-kal növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatása pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. Emellett egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a transzzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is kapcsolatba hozhatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi 1 g még nem jelent egészségi kockázatot.

Miben fordul elő?

A transzzsírsavak feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, főleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, és az ezekkel sütött élelmiszerekben:

  • nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebből készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl. szaloncukor, nápolyi, gofri, linzerek, teasütemények)
  • krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények, édes és sós leveles tészta alapú sütemények
  • bizonyos típusú margarinok (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak)
  • levesporok (és kockák), por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők
  • mikrós pattogtatott kukorica
  • éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke)

A néhány hónapja életbe lépett rendelet (71/2013. (XI.20.) szerint tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek „összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot”. A törvény két kiegészítést is tartalmaz:

  • Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot.
  • Ha a termék összes zsírtartalma kevesebb mint 3%, az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 10 grammot.

Sajnos a hazai rendelet nem tér ki a címkeinformáció szabályozására, vagyis a fogyasztó nem tudhatja meg, mennyi transzzsírsavat tartalmaz az adott termék. A gyártók esetenként még a hidrogénezett növényi zsír megnevezést sem tüntetik fel korrekt módon: keményített növényi zsírként, esetleg csak növényi zsírként szerepel a címkén, ami megzavarhatja, félreinformálhatja a fogyasztókat. Az egyetlen kapaszkodó, hogy csak olyan terméket választunk, amelyet biztosan nem ilyen zsiradékkal készítettek. Ha semmiképp nem bírunk megválni a nápolyinktól, akkor meg kell bíznunk abban, hogy a gyártó betartja a rendeletben írtakat.

Tesztünk éppen ebből az apropóból készült. Arra voltunk kíváncsiak, mennyi transzzsírsavat tartalmaznak azok a pékségekben vásárolható termékek, amelyek esetében a fogyasztónak még arra sincs lehetősége, hogy átböngéssze az összetételi listát, megbizonyosodjon róla, hogy nem hidrogénezett növényi zsírral készült az adott termék.

Teszteredmények

A vizsgálatban 10 pékség(lánc) kakaós csigáinak transzzsírsav-tartalmát mérettük meg a NÉBIH miskolci laboratóriumában.

 

Kakaós csiga

Transzzsírsav g/100g zsír

Transzzsírsav grammban

Összes zsírtartalom

Auchan

0,34% (m/m)*

0,34 gramm

13,27% (m/m)

Fornetti 2.

0,39% (m/m)

0,39 gramm

12,70% (m/m)

Pék Pont

0,42% (m/m)

0,42 gramm

12,52% (m/m)

Fornetti 1.

0,42% (m/m)

0,42 gramm

18,79% (m/m)

Príma Pék

0,50% (m/m)

0,50 gramm

20,05% (m/m)

Tesco

0,53% (m/m)

0,53 gramm

15,44% (m/m)

Princess

0,55% (m/m)

0,55 gramm

17,59% (m/m)

Pék Snack

0,60 % (m/m)

0,60 gramm

18,05% (m/m)

Tatár Pékség

0,71% (m/m)

0,71 gramm

17,35% (m/m)

Jókenyér

1,92% (m/m)

1,92 gramm

11,84% (m/m)

*m/m= 100gr/gr

Figyelembe véve a fent említett 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet szerinti transzzsírsav határértéket, a rendeletnek mind a 10, általunk bevizsgáltatott kakaós csiga megfelelt. A legkisebb transzzsír-tartalmat az Auchan kakaós csigájában (0,045 gramm 1 csigában, ha egy 1 csiga 100 grammos), a legnagyobbat a Jókenyér termékében (0,22 gramm, ha 1 csiga 100 grammos) mérték. A vizsgált Jókenyér termék vajjal készül, és a vajra jellemző természetes eredetű transzzsírsavakat tartalmazza. Ez a mennyiség nagyon alacsony, ráadásul a vaj könnyebben emészthető, mint hidrogénezett növényi zsír.

Hogyan védhető ki?

Vásárláskor:

  • Az összetevők listájában és az élelmiszerek címkéjén a „hidrogénezett” vagy a „részben hidrogénezett” kifejezéseket keressük. Minél több van ezekből az összetevőkből, annál magasabb az élelmiszer transzzsírsav-tartalma is. (A mogyoróvaj kivétel, mert az tartalmazhat kevés növényi olajat.)
  • A koleszterinmentes, kis telített zsírsavtartalmú vagy vegetáriánus élelmiszerek is tartalmazhatnak transzzsírsavakat. Viszont ha a termék címkéjén azt olvassuk, hogy zsírmentes, akkor abban transzzsírsav sincs. Figyeljük a feliratokat!
  • Vásároljunk hidegen sajtolt olajból készült termékeket.
  • Vegyünk természetes eredetű élelmiszereket.

 Otthon:

  • Fogyasszunk fehérjedús ételeket reggelire, például sonkát és tojást. Ha szénhidrátot kívánunk, akkor a zsírszegény müzlit válasszuk.
  • Tegyünk tejet a kávénkba a növényi eredetű tejpótló helyett. Két csésze tejpótlós kávé több mint 1 gramm transzzsírsavat is tartalmazhat.
  • Kenyér helyett együnk pitát vagy tortillát.
  • A zöldségeket olíva- vagy szezámolajjal ízesítsük.
  • A teflonsütőt vajspray-vel olajozzuk ki.
  • Nassoláshoz válasszunk kemencében vagy olívaolajban sült kekszeket.
  • A legjobb választás mindig az, ha a keksz- és süteményféléket otthon, házi recept alapján készítjük, hisz akkor biztosak lehetünk benne, hogy transzzsírsav-mentes az általunk elkészített desszert.

Az éttermekben:

  • Válasszuk a sütőben vagy grillen sült ételeket a bő olajban sültek helyett.
  • Salátához, hamburgerhez, hot-doghoz inkább mustárt vagy ketchupot kérjünk majonéz helyett.
  • Ne együnk kenyeret az ételekhez, fogyasszunk el inkább még egy zöldség- vagy gyümölcssalátát.
  • Desszertként a fagylaltok és a gyümölcsös, piskótaalapú sütemények közül válogassunk. A legjobb döntés a gyümölcstál.
  • Bátran kérdezzük meg a pincért, hogy milyen olajat használ a szakács!

 

A szerző táplálkozástudományi szakértő, dietetikus


Kép: dreamstime.com

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében