• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: Fényvédő krémek

2011.05.31. /

Miben különböznek a kémiai és fizikai szűrők?

Az értékelési szempontok teljes megértéséhez fontos tisztáznunk a napvédőkben használt két alapvető anyagcsoport, a kémiai és fizikai szűrők jellemzőit. A kémiai szűrők a bőr felszíne alá hatoló szintetikus vegyületek, amelyek a mélyebb rétegekben elnyelik, abszorbeálják a napsugarakat.

Velük ellentétben a fizikai szűrők nem hatolnak be a bőrbe, hanem részecskéik annak felszínén megülve visszaverik a sugárzást, mint millió apró tükör. A két mechanizmus közti különbséget jól érzékelteti az angol sunscreen (’napszűrő’) és sunblock (’napblokkoló’) kifejezés különbsége.

A kémiai szűrők biztonságossága több okból is kérdéses. Egy, 2001-ben a Zürichi Egyetemen végzett kutatás szerint számos közülük megzavarja a hormonrendszer működését, ösztrogénszerű hatásánál fogva. Ezek közé tartoznak a következő vegyületek: benzophenone, homosalate, methylbenzylidene camphor, methoxycinnamate, octyl-dimethyl-para-aminobenzoic acid.

A kémiai szűrők további hátránya, hogy hő és nedvesség hatására néhány óra alatt lebomlanak. Ezért a készítményekben gyakran keverik őket egyéb, fotostabilizáló hatású vegyületekkel, amelyek fokozhatják az ártalmas hatást. Ez figyelhető meg például az egyik leggyakoribb kémiai szűrő, az avobenzone (methoxydibenzoylmethane) esetében, amely önmagában alacsony toxicitású, a vele együtt használatos octocrylene azonban már aggályosnak tekinthető.

A gyors bomlás azért is hátrányos, mert emiatt a kémiai szűrős termékeket gyakran kell újrakenni – így használatukkal sokszor tesszük ki magunkat a nem tiszta termékekben található további káros összetevőknek.

Ráadásul az egyéb ártalmas anyagok a napvédő termékekben erősebben hatnak, mint például a testápolókban. Ennek oka az alkalmazás körülményeiben keresendő: a hő, a dörzsölés és az izzadás által ugyanis mélyebbre hatolnak a bőrbe, és jobban felszívódnak a szervezetben.

A fizikai szűrőket ásványi napvédőknek is nevezik, közéjük tartozik a cink oxid és titánium dioxid. Önmagukban is hatékonyan védenek mind az UVA, mind az UVB sugarak ellen, nem kell melléjük semmilyen komplex vegyi anyag, ezért használhatók természetes és bio termékekben.

Egyetlen hátrányuk, hogy fehér réteget hagynak a bőrön. Egyes gyártók ezt úgy küszöbölték ki, hogy újabb készítményeikbe az oxidok mikronizált formáit teszik, amelyek jól vegyülnek a bőrrel. A nanorészecskék esetleges káros hatása azonban további kérdéseket vet fel ezzel az eljárással kapcsolatban – a Lavera cég termékeiben ezért kaptak a nanorészecskék sztearinsav-bevonatot.

Az előbbiek értelmében tehát nem kérdés, hogy egy tudatos vásárlónak a fizikai szűrős termékeket érdemes keresnie.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében