Termékteszt: csapvíz
A TVE csapvíztesztjében azt vizsgálta, vajon biztonsággal fogyasztható-e a csapvíz, és valóban érdemes-e csapvízre cserélni az ásványvizet.
Teszteredmény
Az elmúlt években a hazai ásványvízfogyasztás gyors növekedést mutatott. Egyre többen fogyasztanak csapvíz helyett palackozott vizet. Tesztükben annak jártunk utána, hogy valóban érdemes-e váltani.
Öt magyarországi vízszolgáltató vizét vettük górcső alá. A vízmintát zöld óvodákban vettük a következő településeken: Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya.
A laborvizsgálat során a minták mikrobiológiai és kémiai vízminőségi jellemzőit néztük meg, és összevetettük a jogszabályban előírt határértékkel. (Magyarországon a vezetékes víz minőségét a 201/2001. X. 25. kormányrendelet szabályozza.)
A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel a vízminták megfeleltek a jogszabályban előírtaknak, vagyis jóval a határérték alatt volt a szennyezettség.
Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő. Az arzénkoncentráció háromszorosa volt a megengedett határértéknek. (Jelenleg folyamatban van egy - 2009 december 25-ig érvényben lévő - magasabb átmeneti határérték elfogadtatása az EU-val (Ld. Honnan származnak a szennyezőanyagok >>>).
A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem voltak szennyezettek. A táblázatban megjelenő magas makói telepszám az ANTSZ és szakértőink szerint nem jelent egészségügyi kockázatot.
A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtunk terhelő adatot. Tesztünkben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgáltunk, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.
A fenti paraméterek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vízszolgáltatók mennyire hajlandók együttműködni a vizsgálatban, menyire viselkednek „jó szolgáltatóként". Ezért elkértük tőlük az adott településre vonatkozó vízminőségi valamint a vizeik ásványi összetételére vonatkozó adatokat.
Tapasztalataink egyértelműen pozitívak voltak. A Szolnoki Vízművek kivételével, ahonnan több e-mail váltás és telefonos megkeresés után sem kaptunk adatot, a többi szolgáltató időben megküldte a kért információt.
Az általunk vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság részéről a csapvíz iránt érzett bizalmatlanságot. A vezetékes víz minősége - a makói arzén kivételével - mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található vízminőségi (mikrobiológiai, kémiai) előírásoknak, továbbá a vizsgált 16-féle gyógyszermaradvány is a kimutathatósági határérték alatt volt.
Ezeken a településeken - Makó kivételével - biztonsággal fogyasztható a csapvíz. Az ANTSZ adatai szerint a fővárosi csapvíz minősége mikrobiológiai szempontból több éves távlatban is jó. 1995 és 2005 között a hálózati vízminták mindössze 0,5-7%-ban fordult elő nem megfelelő vízminőség.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének, és ne lehetnének eseti szennyezések az országban és egyes településeken belül is. A mikrobiológiai és például nitritszennyezés viszont a vezetékhálózat megfelelő karbantartásával radikálisan csökkenthető. (Ld. Igyunk csapvizet? >>>)
Az arzénszennyezés kérdése pedig, amely Makón kívül még számos települést érint, remélhetőleg az uniós vállalások révén pár éven belül javulni fog.
|
Vizsgált értékek |
Határérték |
Budapest |
Dunaújváros |
Makó |
Szolnok |
Tatabánya |
|
Vízkémiai jellemzők |
|
|
|
|
|
|
|
Nitrát |
50 mg/l |
6 |
6 |
<1 |
3 |
<1 |
|
Nitrit |
0,5 mg/l, 0,1 mg/l* |
<0,01 |
<0,01 |
<0,01 |
<0,01 |
<0,01 |
|
Ammónium |
0,2 mg/l |
<0,02 |
<0,02 |
<0,02 |
0,02 |
<0,02 |
|
Arzén |
10 µg/l |
1,9 |
2 |
31,1 |
<0,5 |
0,9 |
|
Bór |
1mg/l |
0,02 |
0,02 |
0,1 |
0,03 |
0,1 |
|
Mikrobiológiai jellemzők |
|
|
|
|
|
|
|
E. coli szám/100 ml |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Enterococcus szám/100 ml |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Clostridium perfringens szám/100 ml |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Coliform szám/100 ml |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Mikroba telepszám 37ºC szám/ml |
Település-függő |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Mikroba telepszám 22ºC szám/ml |
Település-függő |
0 |
0 |
394 |
0 |
0 |
|
Pseudomonas aeruginosa szám/100 ml |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Gyógyszermaradványok (µg/l) |
|
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Paracetamol |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Koffein |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Szulfametoxazol |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Eritromicin |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Karbamazepin |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Diklofenák |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Ibuprofén |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Ketoprofén |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Naproxén |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Bezafibrát |
- |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
<0,25 |
|
Klofibrin-sav |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
|
Androszteron |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
|
Dehidroepiandroszteron |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
|
Etinil-ösztradiol |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
|
Gesztodén |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
|
Tesztoszteron |
- |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
<0,5 |
*A nitritnél a 0,1 mg/l határérték a talaj, a parti szűrésű és a karszt vízbázisból nyert vízre vonatkozik, vagyis jelen esetben Budapestre, Dunaújvárosra és Tatabányára.
Hozzászólások
Igen sok lehetőség van és még annál is több ha ivóvíztisztítás témakörben keresgél valaki.
Az ilyen készülékek piacán széles a kínálat és egyéni helyzet határozhatja meg,hogy kinek melyik a megfelelő ivóvíztisztító. Ha van rá szüksége egyáltalán.
De hogyan is lehet megkülönböztetni az erre szánt kohyhai készülékeket, egy kis segítség:
http://www.aquaphormodern.hu/ivoviztisztito.html
Egyetértek! A betáplált csapvíz többnyire biztonságos, sok esetben meghaladja az ásványvizek minőségét is. A területtől függően vannak ugyan határérték túllépések, a cikk is említi az arzént, de van ahol a nitrát, van ahol a fémszennyezés jelent gondot, viszont a szennyezettebb vizek részaránya a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz esetén nem éri el a 20%-os arányt sem.
Ezen kívül problémát jelent, hogy nem mindig abban a minőségben érkezik meg a csapvíz a fogyasztóhoz, ahogy azt a rendszerbe betáplálták. Viszonylag ismert probléma, hogy az ólomcsövekkel szerelt házakban határérték felett lehet az ólomszint, de a csővezetékekből oldódhatnak, vagy lebegő szennyezésként az ivóvízbe kerülhetnek vas, műanyagszármazékok, azbeszt, réz, cink és más vegyületek, anyagok is.
Kis településeken, vagy a locsolási szezon végeztével az őszi hónapokban mindenhol problémát jelenthet a csővezetékekben pangó víz. Ebben az időszakban harmadára is leeshet a vízfogyasztás, a talaj viszont még nem hűlt le annyira, hogy korlátozni tudná a baktériumok szaporodását. A fertőtlenítőszerek adagolását viszont határértékek korlátozzák, ezért lehet a kevés vízfelhasználást produkáló településeken probléma a víz fertőzöttsége, a klórozás ellenére is. A lecsökkent vízfelhasználás miatt több ideig pang a víz, ami a szerves anyagok káros, mérgező anyagokká alakulásának kedvez. Megnőhet az ammónium, nitrit, nitrát szint, az ammóniumból keletkező ammónia miatt kifejezetten büdösnek érezhetjük a víz szagát is. Ilyenkor érdemes összevetni a szolgáltatott víz minőségét a csapon kifolyó víz minőségével. Az ivóvíz szolgáltatók általában közzéteszik honlapjukon a szolgáltatott víz minőségét, a csapunkon kifolyó vizet meg olcsón meg lehet vizsgáltatni vízkezeléssel foglalkozó vállalkozókkal, mivel ezek a berendezéseik telepítéséhez szükséges vizsgálatokat el tudják végezni. Na nem a víztisztító kereskedők elektródás rémisztgetésére gondolok, az látványos, de a részletes analitikai vizsgálathoz semmi köze nincs.
Például egy részletes analitikai vizsgálat fele áron a hatósági vizsgálatokhoz képest:
http://viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1148217
Valóban országunk ivóvíztisztítása, ivóvíz minősége európai színvonalú. Egészségügyi határértékek alatt. A kérdés csak az, hogy szervezetünk 2/3 részét valóban az egészségügyi határértékek tudatában is akarjuk-e tovább kezelni mindenféle méreggel és vegyszerekkel?! Ha lehetőség van rá és nem horrorisztikus pénzösszegbe kerül, akkor miért nem változtat a rossz, beidegződött ivóvíz felhasználásán. Most ezek a "határértékek" adottak, de mi lesz később? Majd X év múlva közlik majd velünk, hogy elnézést, de még Y,Z is benne volt abban a fránya európai szintű víztisztítási folyamat végén megkapott harmatos tiszta csapvízben. BOCS!!!
Tényleg az a mérvadó, amit egészségügyi határértéknek hívunk?
Véleményem szerint nem engedhetünk szervezetünk 2/3-át kitöltő "elemnek" még minimális vegyszer/méreg határértéket, mert az kockázat! Szívesen gondolna vissza a későbbi életében arra, hogy mit tettem és mit kellett volna megtennem ahhoz, hogy én és a családom is ne szennyezze tovább magát.
Lehet akkor már késő.
Mérlegeljen, mi éri meg és kinek mit hisz el!
Részemről nem szeretném az egészségügyi határértéknek megfelelően sem szennyezni és mérgezni magam. Vannak már háztartási víztisztító megoldások!
http://viztisztito-nagyker.hu
Nálunk például nagyon jó a csapvíz. Az országban az egyik legkeményebb, azaz tele van ásványi anyagokkal. A sztereotípiákkal ellentétben én nem érzem rajta a klórt (a multkor olvastam, hogy erre ráadásul kis mértékben szüksége van a szervezetnek a sejtek töltésének beállításához, csak az íze nem jó, ha az megengedett határhoz közelebb van).
Ellenben a munkahelyemen meglepően tapasztaltam a ballonos vízen a feliratot:
"Ásványi anyagot tartalmazó ital"
Hoppá...
Így majd nem egy év távlatából írok választ, mert a hozzászólásában vannak olyan részletek amikre érdemes reagálni vagy mert igaza van vagy mert nincs. A fordított ozmózist, mint tisztítási eljárást valóban szennyvizek és tengervíz tisztítására használják, és ivóvíz tisztításra. A folyamat során a tisztítandó vízből kiszűrik a kolloidokat. Azonban a folyamat nem eredményez desztillált vizet számunkra. Azt viszont nagyon helyesen írta: műszeres mérések és kellő szaktudás kell a tisztítás ellenőrzéséhez. Főleg mert a víztisztító készülékeket új állapotukban ellenőrzik az engedélyt kiadó szervek. Azonban ha nem megfelelően működtetjük a berendezést, nem hogy tisztább vizet kapnánk, de előfordulhat, hogy még szennyezettebb vizet kapunk. Ezért legyen mindenki körültekintő! A forgalomba hozott eszközök mindig megfelelnek a hatályos előírásoknak, de az kérdéses, hogy az üzemelés során is biztosítani tudják-e a kellő hatásfokot. Ezt ugyanis szinte senki nem ellenőrzi! A csapvizet ellenben pontosan tudom ki ellenőrzi: az ÁNTSZ. Az ÁNTSZ ellenőrzi, hogy a vízmű biztosítja-e a kellő minőséget a hálózat minden egyes pontján. Amennyiben ezt az üzemelő nem teszi elég nagy bírságot kapnak!
Az ellenőrzések során pedig a klór szintjét is mérik! Ugyanis pont akkor van probléma, ha a vízben nincs meg a kellő klór szint! A vízműben a vízhez annyi klórt adagolnak, amennyi a csírátlanításhoz szükséges és még annyit, hogy a csőhálózatban esetlegesen előforduló szennyeződéseket semlegesítse! Tehát ha a csapnál olyan vizet kapunk amelyben nincs meg a kellő klór szint, akkor valószínűleg szennyezés található a hálózatban. Addig örüljünk amíg van a vízben klór! A szén-dioxid csírátlanító hatása gyengébb, mint a klóré, ezenfelül az adagolt szén-dioxid jelentős része már a tisztavíz tárolóban kilevegőzne, még mielőtt a csővezeték hálózatba kerülne. Számos technológia van az ivóvíz csírátlanítására, de a klór egy olyan anyag, amely a hálózat végén, a fogyasztónál is demonstrálja, a víz állapotát! A miskolci vízbázis jelentős része karsztvíz, amely a rétegvizekhez képest sokkal érzékenyebb, könnyebben szennyeződik, de egy viszonylag jó vízminőséget nyújt! Az utolsó előtti mondatára pedig: ivóvíznek az a víz számít, amely megfelel az ivóvízre vonatkozó jogszabályban kikötött paramétereknek. A csapvíz minőségét az ÁNTSZ ellenőrzi, amennyiben a vizsgált víz nem felel meg az ivóvízre vonatkozó feltételeknek, azonnal értesítik a vízművet, akinek kötelessége a víz minőségének javítása. Tehát a csapi víz mindig iható, soha nem ártalmas az egészségre. Nyugodt lehet, mindig ivóvíz folyik a csapból!
A lúgos víz olyan a szervezetnek, mint a mozgásszervi betegnek a bot. Nem tud járni? Itt a bot! Azzal tud járni? Igen! Akkor a járás megoldva! De nem ez az igazi megoldás! Nem bot kell, hanem hogy ne alakuljon ki olyan betegség, hogy fájjon a lába! Ez olyan, mint ha egyre jobb tűzoltó készülékeket gyártanánk, ahelyett, hogy végre megelőznénk a bajt, és leszigetelnénk az elektromos hálózatot! Nemez a természetes, hogy lúgosat igyunk! Az emberiség soha sem ivott lúgos vizet, nem is erre fejlődött ki a genetikánk, és nem is ettől volt beteg. A baj az, hogy egészségtelenül táplálkozunk. Sok hús, hamburger, kevés zöldség, és természetes vitaminok, táplálékkiegészítők. A húsok és a boltban kapható mesterséges, az élelmiszeripar által előállított agyon adagolt, színezett, étel helyett vegyszermentes táplálékot, és sok ZÖLDSÉGET kellene enni. Ez a természetes. Soha annyi húst nem evett az ember, mint a "civilizált" korunkban. Ez előbb-utóbb savasodást fog okozni. Nem az a megoldás, hogy ezt a rossz szokást ellensúlyozzuk lúgos vízzel, hanem annak van értelme, hogy több zöldséget eszünk és kevesebb húst, így nem leszünk savasak. Ennyi a megoldás. Ez épen olyan mint a körzeti orvos. Csak ha baj van, akkor fogad minket, és utólag gyógyítja, pl. antibiotikummal, aminek vannak mellékhatásai. De hogy miért lett az illető beteg, hogyan maradhatna egészséges, arról fogalma sincs! Ha megfelelő antioxidánst, vitamint fogyasztana az év minden szakában, nem lett volna beteg, mert erős lenne az immunrendszere. De mivel gyenge, meggyógyul az antibiotikummal, de továbbra is immungyenge marad, amitől egyszer meg rákos lesz, ha dohányzott ha nem. Aki meg dohányzik és sokm antioxidánsot fogyaszt, meg baj nélkül megússsza. Ennyi. Tehát nem a lúgos víz a megoldás, vagy pi víz, kangen víz stb.!
A fordított ozmózis egy kényszermegoldás. Az eredeti, tökéletes módszer a szénszűrő UV lámpával kombinálva. Csak a lebegő szennyezéseket, klór, és a klór által reakcióba lépett lebegő szennyezések és csőhálózat anyagaból keletkező káros vegyületeket szűri ki. A természetes állapotban a természetes vizekben megtalálható az emberi szervezetnek legkedvezőbb felszíni vizekből nem szűri ki az értékes ásványi anyagokat,ez által nem kell utólag mesterségesen pótolni. De ezt a technológiát levédte az első cég amelyiknek eszébe hutott, hogy szüksége lenne rá az embereknek, még mielőtt az emberek ezt tudták volna, és e-Spring néven gyártja a mai napig. Ez az egyetlen amit az NSF független vízminősítő is elismer! A többi cég meg a profitot meglátta benne, de mivel a technológia le lett védve, ezért az űrben lévő kényszerkörülményekre (vizelet megtisztítása ivóvízzé) kifejlesztett módszert alkalmazták, a fordított ozmózist.
Hallo!
igazán csodálkozom, hogy az forditott ozmozison alapuló viztisztitás enyire népszerü.
Hiszen ez egy ipari folyamat, amit "szenyvizek, tengervizek" tisztitására alkalmaznak.
Èn bizony meggondolnám többszöris, hogy desztilált vizet igyak. (Lásd Wikipedia)
Az ozmózis folyamat ellenörzésére müszeres mérések szükségesek és szaktudás!
Hogy mi jó nekünk az viszont nézöpont kérdése is.
Ne feledjük, mi mindnyájan a természet része vagyunk. A viz mint alapvetö élelmiszer elkerülhetetlen számunkra. Ugy a legjobb, ahogy a természetben elöfordul. Na itt ivóvizre és nem gyógyvizre gondolok.
Legfeljebb azt kell eltávolitanunk belöle, amit környezetszenyezés utján hozzáadtunk.
Meg amit a vizmüvek ugye jóindulattal beletesznek. Chlórt!
Ennek a mennyiségét miért nem mérték vajon?
Fertötleniteni már CO2 is lehet...
Igazán örülök ennek a tesztnek -akkor is ha az eltelált ebek ugatnak! ;-) - ámbár a többi várost is tesztelhették volna. Föként Miskolcot, ahol pár éve "esemény" volt.
Tulajdonképpen ez egy katasztrófa, hogy a csapokból nem ivóviz folyik holott azért fizetünk!!!!!!!!
Az ivóvizet pedig policarbonátpalackokban vásároljuk, amit aztán a szeméttelepekre visznek.
BRAVO!!!!!!!
Nem tudom, de én a fordított ozmózis-sal szűrt vizet nem igen innám. Egyrészt az íze is borzasztó, másrészt "halott víz". Attól hogy nincs benne ártalmas anyag még nem egészséges! Ha kicsit keletebbre megyünk láthatjuk hogy minden 3. japán háztartásban már lúgos, antioxidáns ionizált vizet isznak. És az ilyen víz a legjobb a szervezetünk számára. Na meg a természetben is előfordul nem úgy mint a hiper-szuper szűrt ozmózisos savas víz.
Csapvíz vs. Palackozott víz témát elemzi Annie Leonard (story of stuff) új rövidfilmje is: http://www.diverziti.hu/fokuszban/viz/a-palackozott-viz-tortenete/
Mivel évek óta tudom, hogy mennyire nem " tiszták " a csapvizek, ezért vásároltam a családomnak fordított ozmózis elvén működő víztisztítót és ezzel megoldottam ezt a problémát. Ma már nagyon sok jó minőségű víztisztitót lehet kapni és nem is megfizethetetlenül magas áron. Vásárláskor mindig meg kell kérdezni : a szűrők cseréje mennyibe kerül, mert ezen a dolgon nagyon meglehet csúszni./ez csak jó tanács - általában ha sokba kerül a szűrök cseréje nem szokták elmondani ha nem kérdezik meg/
Van aki plazma tv.-t , hifi tornyot vásárol - ki mit tart fontosnak.
Nekem a családom egézsége a legfontosabb.
Köszi a javítást. Azért kértem tisztázni, mert én jelenleg a következőképp iszom vizet: üveg kancsóba töltöm a csapvizet, úgy hagyom fél-1 napig, valamint a kancsóra felírtam a Szeretet és Hála szavakat, a vízkristályos kutatások nyomán...(pl: http://www.azirastukreben.hu/vizkristalyok, amitől racionálisabb beállítottságú látogatóim épelméjűségemben kételkednek, de engem ez nem zavar.
Kedves Pam!
Köszönjük az észrevételt. A hibát javítottuk.
Üdvözlettel:
TVE
"a víz klórtartalma szabad levegőn pár perc alatt elillan. Az így elért eredmény „sikere" természetesen elég szubjektív"
Ez mit jelent? Elillan vagy nem? Hová illan?
Hát igen, az arzén...
Már gyerekkoromban (jó rég) is köztudott volt, hogy errefelé sok a kőzetekben az arzén, de azért elég jól elél az Alföld népe ha a helyi vizet fogyasztja. Egy vegyész barátom elmondta nemrég, miért. Sőt, le is írta, amit olvasói levélként egy országos terjesztésű újságnak is elküldött. Itt olvasható: http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/nal_ismeretterj_f.html
A szerző (ez nem reklám, inkább a barátság hangja, hisz évekig szomszédok voltunk) gyakran kiáll a tudományellenes vagy áltudományos közvélekedések ellen - akár a médiában is, ha erre alkalma nyílik. Tehát ajánlom a cikket az arzén-határérték megállapításának a visszásságairól.