fbpx

| Andacs Noémi

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Teszt: csapvíz

A Tudatos Vásárlók Egyesületénél csapvíztesztünkben azt vizsgáltuk, vajon biztonsággal fogyasztható-e a csapvíz,  érdemes vagy teljes pénzkidobás csapvízre cserélni az ásványvizet.

Teszteredmény

Az elmúlt években a hazai ásványvízfogyasztás gyors növekedést mutatott. Egyre többen fogyasztanak csapvíz helyett palackozott vizet. Tesztünkben annak jártunk utána, hogy valóban érdemes-e váltani.

Öt magyarországi vízszolgáltató vizét vettük górcső alá. A vízmintát zöld óvodákban vettük a következő településeken: Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya.

A laborvizsgálat során a minták mikrobiológiai és kémiai vízminőségi jellemzőit néztük meg, és összevetettük a jogszabályban előírt határértékkel. (Magyarországon a vezetékes víz minőségét a 201/2001. X. 25. kormányrendelet szabályozza.)

A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetbenegy kivétellel a vízminták megfeleltek a jogszabályban előírtaknak, vagyis jóval a határérték alatt volt a szennyezettség.

Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő. Az arzénkoncentráció háromszorosa volt a  megengedett határértéknek. (Jelenleg folyamatban van egy – 2009 december 25-ig érvényben lévő – magasabb átmeneti határérték elfogadtatása az EU-val).

A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem voltak szennyezettek. A táblázatban megjelenő magas makói telepszám az ÁNTSZ és szakértőink szerint nem jelent egészségügyi kockázatot.

A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtunk terhelő adatot. Tesztünkben – elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló – 16 gyógyszermaradványt vizsgáltunk, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.

A fenti paraméterek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vízszolgáltatók mennyire hajlandók együttműködni a vizsgálatban, menyire viselkednek „jó szolgáltatóként”. Ezért elkértük tőlük az adott településre vonatkozó vízminőségi valamint a vizeik ásványi összetételére vonatkozó adatokat.

Tapasztalataink egyértelműen pozitívak voltak. A Szolnoki Vízművek kivételével, ahonnan több e-mail váltás és telefonos megkeresés után sem kaptunk adatot, a többi szolgáltató időben megküldte a kért információt.

Az általunk vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság részéről a csapvíz iránt érzett bizalmatlanságot. A vezetékes víz minősége – a makói arzén kivételével – mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található vízminőségi (mikrobiológiai, kémiai) előírásoknak, továbbá a vizsgált 16-féle gyógyszermaradvány is a kimutathatósági határérték alatt volt.

Ezeken a településeken – Makó kivételével – biztonsággal fogyasztható a csapvíz. Az ÁNTSZ adatai szerint a fővárosi csapvíz minősége mikrobiológiai szempontból több éves távlatban is jó. 1995 és 2005 között a hálózati vízminták mindössze 0,5-7%-ban fordult elő nem megfelelő vízminőség.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének, és ne lehetnének eseti szennyezések az országban és egyes településeken belül is. A mikrobiológiai és például nitritszennyezés viszont a vezetékhálózat megfelelő karbantartásával radikálisan csökkenthető.

Az arzénszennyezés kérdése pedig, amely Makón kívül még számos települést érint, remélhetőleg az uniós vállalások révén pár éven belül javulni fog.

Vizsgált értékek

Határérték

Budapest

Dunaújváros

Makó

Szolnok

Tatabánya

Vízkémiai jellemzők

Nitrát

50 mg/l

6

6

<1

3

<1

Nitrit

0,5 mg/l,

0,1 mg/l*

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

Ammónium

0,2 mg/l

<0,02

<0,02

<0,02

0,02

<0,02

Arzén

10 µg/l

1,9

2

31,1

<0,5

0,9

Bór

1mg/l

0,02

0,02

0,1

0,03

0,1

Mikrobiológiai jellemzők

E. coli szám/100 ml

0

0

0

0

0

0

Enterococcus szám/100 ml

0

0

0

0

0

0

Clostridium perfringens szám/100 ml

0

0

0

0

0

0

Coliform szám/100 ml

0

0

0

0

0

0

Mikroba telepszám 37ºC szám/ml

Település-függő

0

0

0

0

0

Mikroba telepszám 22ºC szám/ml

Település-függő

0

0

394

0

0

Pseudomonas aeruginosa szám/100 ml

0

0

0

0

0

0

Gyógyszermaradványok (µg/l)

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Paracetamol

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Koffein

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Szulfametoxazol

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Eritromicin

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Karbamazepin

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Diklofenák

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Ibuprofén

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Ketoprofén

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Naproxén

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Bezafibrát

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

<0,25

Klofibrin-sav

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Androszteron

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Dehidroepiandroszteron

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Etinil-ösztradiol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Gesztodén

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Tesztoszteron

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

*A nitritnél a 0,1 mg/l határérték a talaj, a parti szűrésű és a karszt vízbázisból nyert vízre vonatkozik, vagyis jelen esetben Budapestre, Dunaújvárosra és Tatabányára.

Teszt háttér-információk

A vízmintavételi helyek kiválasztásánál két fő szempontot tartottunk fontosnak: lehetőleg nagy lakosságszámú településről, valamint különböző vízbázisokból származzanak. Bár Magyarországon a vízellátás ötféle vízbázison alapul (ld.  lentebb), mivel a talajvízből történő ivóvízellátás nagyon minimális, és a hazai lakosság nagyon kis részét érinti, ezt nem vontuk be a vizsgálatba.

Ehelyett viszont két parti szűrésű vízminta mellett döntöttünk, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy például Dunaújváros esetében érződik-e a Dunába vezetett fővárosi szennyvíz hatása az ivóvíz minőségében, ugyanis az előbbi mintegy fele még tisztítatlanul kerül a folyóba. A két város esetében nem tapasztaltunk eltérést sem a kémiai, sem a mikrobiológiai paraméterek tekintetében.

A vízminták vízbázis szerint a következőképpen néznek ki:

  • Budapest – parti szűrésű víz
  • Dunaújváros – parti szűrésű víz
  • Makó – rétegvíz
  • Szolnok – felszíni víz (Tisza)
  • Tatabánya – karsztvíz

A vizsgálatot a WESSLING Hungary Kft. akreditált laboratóriumban végeztettük.

A teszt során megkérdezett szakértők:

  • Borsányi Mátyás – ANTSZ Országos Kémiai Intézet Vízbiztonsági osztály vezetője
  • Horváth Lászlóné – KvVM Vízellátási osztály főosztályvezető helyettes

 

Honnan jön az ivóvíz Magyarországon?

40% parti szűrésű víz
40% rétegvíz
12% karsztvíz
6% felszíni víz (tavak, vízfolyások)
2% talajvíz

(Forrás: KvVM)

Igyunk csapvizet?

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ásványvíz minőségére és összetételére vonatkozó előírások és ellenőrzések a kitermelés és palackozás idejére vonatkoznak, vagyis nem tudjuk, mi lesz a vízzel a palackban fél – egy év elteltével ˙(Ld. Ásványvízteszt >>>). Ezzel szemben a csapvíz esetében a szolgáltatónak a vízkivételi helynél, vagyis a kifolyó csapnál kell garantálnia a megfelelő minőséget.

Tesztünkből kiderült, hogy a vizsgált településeken a vezetékes víz minősége – a makói arzén kivételével – megfelelt az előírásoknak.

Bár nem állíthatjuk, hogy nincsenek vízminőségi problémák Magyarországon, ezek elsősorban az arzén és bór tekintetében merülnek fel, és főleg az Alföldi településeket érintik. A nitrit kialakulásának veszélyét ugyanis a vezetékhálózat megfelelő karbantartásával vissza lehet szorítani.

A csapvíz minősége nem csak a vízbázistól függ, azt jelentősen befolyásolja a vezetékhálózat állapota is. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, illetve a kialakuló pangóvíz (állóvíz) esetenként kellemetlen íz- és szaghatást eredményezhetnek. A vezetékrendszer felújításával ez a probléma nagymértékben kiküszöbölhető.

Láthatjuk, hogy „csapvízről” általánosságban beszélni nincs értelme, hiszen az adott víz minősége számos tényezőtől függ: a vízbázistól, vagyis a kitermelés helyének földtani felépítésétől, a környéken zajló ipari és mezőgazdasági tevékenységtől valamint a vízhálózat állapotától.

A minőség településről településre változik, sőt egy-egy településen belül is eltérő lehet. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a csapvíz a leggyakrabban ellenőrzött termékek közé tartozik, így biztonságossága talán a legkevésbé megkérdőjelezhető mind közül.

Figyelembe véve, hogy bizonyos ásványok túlzott fogyasztása akár káros is lehet, teszteredményeink és a fentiek tükrében nem állíthatjuk egyértelműen és általánosságban, hogy az ásványvízfogyasztás egészségesebb, mint a csapvízfogyasztás.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy milyen áron jutunk hozzá a vízhez. Míg a csapvíz lakossági ára hazánkban átlagosan 250-300 Ft/m3, vagyis 0,25-0,30 Ft/liter, a palackozott ásványvízért literenként 40-130 Ft-ot fizetünk.

Tekintettel arra, hogy az egy főre jutó hazai ásványvízfogyasztás több mint 100 l/év, évente átlag 4000-13000 Ft-ot spórolhatunk a csapvíz fogyasztásával. A szállításból adódó és a termelődő jelentős mennyiségű PET-hulladék környezeti hatásáról nem is beszélve.

Honnan származnak a szennyezőanyagok?

A csapvíz és az ásványvíz közötti különbség az ásványi összetétel szempontjából nem egyértelmű, ugyanis a csapvízben is találhatunk nagyobb koncentrációban szervezetünk számára fontos anyagokat. A hazai csapvizek ásványianyag-tartalma 300-500 mg/l között van.

Viszont a jogszabályi előírások szerint már 500 mg/l, sőt 50 mg/l ásványi anyag tartalom alatti értéknél is nevezhető ásványvíznek egy termék. Igaz az előbbi esetben „csekély ásványi anyag-tartalmú” felirat, az utóbbinál a „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú” felirat használata kötelező.

Nem nehéz belátni, hogy kevés vásárló vesz tudomást ezekről a plusz, de nem mellékes információkról. Ha mindezt figyelembe vesszük, joggal merülhet fel a kérdés, hogy míg az egyiket hozzáadott értéket hordozó termékként vesszük meg a boltban, a másikat miért „csak” csapvízként engedjük a lefolyóba.

Ugyanakkor sokszor megfeledkezünk arról, hogy bizonyos ásványi anyagok túlzott fogyasztása éppen károsan hathat az egészségünkre. Tehát bizonyos összetevőjű ásványvizek korlátlan fogyasztása sem ajánlott.

Kiegyensúlyozott táplálkozás hiányában önmagában az ásványvíz sem jelent megoldást a megfelelő ásványi-anyag bevitelre. Egészséges, teljes értékű táplálkozás esetén normál körülmények között szervezetünk nem igényel extra ásványi anyag dózist.

WHO szerint a felnőtteknek normál körülmények között napi 2-2,5 liter víz fogyasztása ajánlott. A levegő hőmérsékletétől, páratartalmától valamint tevékenységünktől függően ezt akár napi 4-5 literre kell növelni. A vízben oldott teljes ásványi sótartalom hűvös időben 2-4 g/nap, nagyon meleg környezetben 6-12 g/nap kell legyen

Az ivóvíz élvezeti értékét jelentősen meghatározza a keménysége, vagyis a benne lévő kalcium-oxid (CaO) aránya. A hazai jogszabály 50 és 350 mg/l közötti keménységet ír elő. A víz keménysége szolgáltatóként, sőt egy-egy településen belül is változik.

A vízkeménységet német keménységi fokban (nk) is meg szokták adni. Egy német keménységi fok 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnézium ionnak felel meg.

A keménység alapján három főbb csoportba különítik el a vizet:

– lágy víz: 100 mg/l CaO alatt (<10 nk)

– kemény víz: 180-300 mg/l CaO (18-30 nk)

– nagyon kemény víz: 300 mg/l CaO felett (30 nk<)

A Föld felszínének 70%-át víz borítja, de ennek 97%-a sós tengervíz, vagyis emberi fogyasztásra nem alkalmas. További 2%-ot a sarkvidéki és a magashegységi jégtakarók tartanak „fogva”. Így gyakorlatilag a teljes készlet alig 1%-a iható édesvíz, de ennek is közel fele szennyezett. Míg számunkra természetes, hogy bármikor megengedhetjük a csapot, a Földön mintegy 1,1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez.

Magyarországon gyakorlatilag minden településen megoldott a vezetékes vízellátás. A hálózat bővülésének fő időszaka az 1990-es évek eleje volt: míg 1990-ben a települések mindössze 79%-án volt vezetékes víz, 1997-ben ez az érték már elérte a 99%-ot.

KSH adatai szerint a lakások tekintetében már árnyaltabb a kép, ugyanis a hazai lakásállomány 5%-a nem rendelkezik bekötött folyóvízzel. Ezeken a helyeken közkútból biztosítják a vízhez jutást.

A hazai ivóvíz 40%-a parti szűrésű kutakból származik. A folyó mentén lévő kutakba a víz túlnyomó része a folyó felől, a homokos-kavicsos üledéken keresztül érkezik. Miközben átszivárog az üledékrétegen, egyúttal végbemegy a fizikai-biológiai szűrés is. Így ezeknél a vizeknél nincs szükség tisztításra, csak fertőtlenítésre. Ez utóbbi célja, hogy megakadályozzák a mikroorganizmusok elszaporodását a vízvezeték hálózatban.

Budapest mintegy 500.000 köbméteres napi vízfogyasztását a Szentendrei- és a Csepel-szigeten, valamint a Duna bal és jobb partján lévő parti szűrésű kutak biztosítják. A teljes fővárosi vízvezeték-rendszer mintegy 5000 kilométer hosszú.

Parti szűrésű víz esetén a vízbázis akkor kerülhet veszélybe, ha túl intenzív szennyezés érkezik a folyón, és a szűrőréteg már nem képes ellátni a funkcióját, illetve ha folyómederben sérül a szűrőként működő kavicsréteg. Utóbbira példa a túlzott mederkotrás. Ugyanakkor a parton, a kutak közelében a talajszennyezés is veszélyforrást jelenthet.

A parti szűrésű vízhez hasonló mértékű (40%) a rétegvízből történő ivóvízellátás. Ez a vízbázis két vízzáró réteg között helyezkedik el, így az elszennyeződése kevésbé kockázatos. Ha viszont mégis megtörténik, akkor a kiürülés (tisztulás) is nagyon hosszú időt vesz igénybe.

karsztvíz az ivóvízellátás 12%-át adja. Ez főleg középhegységeinkben jellemző. Ebben az esetben főleg az ún. fedetlen karsztterületek vannak veszélyben, vagyis azok, ahol a karsztréteg fölött nincs vízzáró réteg, amely megvédené a felszínről érkező szennyezéstől. Ez elsősorban mezőgazdasági, ipari vagy szikkasztásból eredő lakossági szennyezés lehet. A felszín alatti hosszú járatrendszerekben a szennyezés nem csak helyben okoz problémát, de távoli területekre is eljuthat.

Vannak olyan települések, ahol az ivóvízellátás a felszíni vizekből (6%) – állóvizekből, folyókból – történik. Ilyen vízkivételi forrás a Tisza, a Balaton és a Keleti-főcsatorna, illetve Észak-Magyarországon a kisebb hegyi patakok. Itt a fő veszélyforrást az jelenti, hogy a felszíni vizeink sok esetben egyúttal szennyvízbefogadók is, így ivóvízként való hasznosításuk tisztítást igényel.

A legkisebb szerepet a hazai ivóvízellátásban a talajvíz játssza. Mindössze 2%-át adja az ország teljes ivóvízellátásának. Ez is többnyire kis népsűrűségű térségekben jellemző, ahol csekély a felszíni szennyezés veszélye az ipar és az intenzív mezőgazdaság hiánya miatt. A talajvíz ugyanis az ország nagy részén már annyira szennyezett, hogy nem használható ivóvízellátásra.

Tippek csapvízfogyasztáshoz és vízvédelemhez

Ha több óra, esetleg nap távollét után hazaérsz, és inni szeretnél a csapból, engedd ki a vizet, így elkerülheted, hogy a hálózatban megülő pangó víz kerüljön a poharadba, ami olykor kellemetlen ízű és szagú lehet.

Ha erősen klóros a csapvized, mielőtt meginnád, pár percig hagyd kiszellőzni a pohárban, kancsóban.

Ha kíváncsi vagy a lakóhelyeden lévő vezetékes víz minőségére, nézd meg a vízszolgáltató honlapján, vagy kérd el tőlük az adatokat.

Vizsgáltasd meg társasházad, családi házad vízvezetékrendszerét, vagy rendelj meg vízminőségi vizsgálatot. Ha szükséges, a legközelebbi beruházásnál cseréljétek ki a vezetékeket.

Szintetikus vízkőoldó helyett használj természetes anyagot. Az ecet vagy a citrom kiváló megoldás erre.

Gondold meg, mielőtt beveszel egy fejfájás-csillapítót. Lehet, hogy inkább az életmódodon kellene változtatni. Ha mégis szükséged van gyógyszerre, keress természetes alternatívát!

A gyógyszermaradvány veszélyes hulladék. A fel nem használt vagy lejárt szavatosságú gyógyszereket ne dobd a kukába, hanem add le a legközelebbi patikában.

Írj levelet a hazai gyógyszer-gyártóknak, hogy csökkentsék a gyártás során keletkező veszélyes hulladékot, és vegyenek vissza a mértéktelen gyógyszerfogyasztás ösztönzéséből.

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. 

 

Kapcsolódó cikkek

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás