• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tíz érv a bio mellett

2010.10.25. /

Lehet organikus gazdálkodással fedezni a Föld élelmiszerellátását? Az Ecologist szerzői szerint igen, de ehhez táplálkozási és gazdálkodási szokásainkon egyaránt változtatnunk kell.

Terméshozam

Az ökológiai gazdálkodásra való áttérésnek különböző hatásai lehetnek attól függően, hogy a világ mely részén élünk, és jelen pillanatban hogy gazdálkodunk.

A bio-, organikus- és ökogazdálkodás szinonímák. Mindegyik olyan gazdálkodási formát jelent, amely szintetikus anyagok mellőzésén, biológiai növényvédelmen és a természetes biológiai ciklusok figyelembe vételén alapul.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az iparilag kevésbé fejlett országok profitálnak a legtöbbet az ilyen típusú váltásból. Dél-Brazíliában például a kukorica és a búzatermés hozama megduplázódott azokon a farmokon, ahol a műtrágya helyett nitrogénmegkötő hüvelyesekre és zöld trágyázásra tértek át.

Mexikóban pedig a teljesen organikus termelői módszereket alkalmazó kávéültetvényesek 50%-kal nagyobb kávébabszemeket szüretelhettek. 57 ország összesen 286 biotermelésre áttért gazdaságát vizsgálva még ennél is jobb eredményeket, átlagosan 64%-os terméshozam növekedést tapasztalhatunk.

Az iparilag fejlettebb országokban a helyzet ennél bonyolultabb. A farmok nagyobbak, intenzívebb adottságokkal rendelkeznek. Éppen ezért megoszlanak a vélemények arról, hogy ilyen körülmények között az organikus gazdálkodás mennyire tudja felvenni a versenyt az iparszerű mezőgazdasági módszerekkel.

A University of Essex által 1999-ben készített kutatás eredményei alapján az Egyesült Államok azon gazdaságaiban, ahol környezetkímélőbb termelésre tértek át, a terméshozam kezdetben 10-15%-kal visszaesett ugyan, de hamarosan helyreállt. Ezek a farmok hosszú távon jóval termelékenyebbnek mutatkoztak a kizárólag vegyi anyagokat alkalmazó társaiknál.

Nagy-Britanniában ugyanakkor, mint arra az Elm Farm Research Center (Elm Mezőgazdasági Kutató Központ) által készített tanulmány rávilágít, 30-60%-os terméscsökkenésre lehetne számítani a gabona, a repcemag és a cukorrépa esetében, ha a szigetország egész területén áttérnének az organikus gazdálkodásra. A Soil Association szintén elismeri, hogy a környezetkímélő gazdaságok átlagosan 30%-kal rosszabbul teljesítenek Nagy-Britanniában az intenzív módszereket alkalmazó farmokkal szemben.

A kérdés az, reménykedhetünk-e abban, hogy a szigetország és Észak-Európa képes lesz-e áttérni organikus gazdálkodásra? Simon Fairlie, az Ecologist egykori szerkesztője a The Land című folyóiratban megjelent írásában úgy véli, hogy igen, de csak akkor, ha készen állunk eddigi táplálkozási és termelési szokásaink újragondolására.

Fairlie elképzelése szerint az Egyesült Királyság mind a 60 millió állampolgára számára elérhető lenne a szelíd technológiával megtermelt gabona, burgonya, cukor, zöldség, gyümölcs, hal, disznó-, csirke- és marhahús, a ruházathoz szükséges gyapjú és len, valamint azok a termények, amelyek a fűtéshez használatos biomasszát alkotják. Ennek eléréséhez a jelenlegi heti átlagosan 630 gramm marhahúst 230 grammra, a disznóhús/szalonna fogyasztást 252 grammra, a csirkehúst 210 grammra, a tejtermékek fogyasztását pedig kevesebb mint heti 4 kilogrammra kellene csökkenteni.

Ez még így is jelentősen magasabb érték annál, mint amelyet az ország 1945-ben élvezett. Fairlie szerint a táplálkozást valószínűleg otthon termelt zöldségekkel kell majd kiegészíteni, az ételmaradékot pedig félre kell tenni a haszonállatok etetésére. A szakember a csatornahálózatot is átalakítaná annak érdekében, hogy az emberi salakanyagot szerves trágyaként lehessen hasznosítani.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében