• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A szupermarketek visszaéléseinek hatása a vevőkre

2013.04.11. /

A beszállítók és a vásárlók érdekei sokszor azonosak. Az egyik csoport kára a másik csoportnak is kárt okozhat. A szupermarketekkel kapcsolatban a beszállítók és a fogyasztók gyakran egy hajóban eveznek.

Mára az emberek többsége nem tudja elképzelni az életét szupermarketek nélkül. Szinte minden élelmiszert meg lehet venni egy viszonylag tiszta, kellemes környezetben, fedett épületben. Reggeltől estig lehet vásárolni, van mosdó, kávézó, parkoló vagy tömegközlekedés.

Kényelmesnek tűnik. Az áruházak azzal is érvelnek, hogy hosszú idő óta most sikerült csökkenteniük az élelmiszerek valós árait – bár ez az állítás is megkérdőjelezhető.

A szupermarketek térhódításával azoknak a száma is nőtt, akik úgy gondolják, a szupermarketek nem elégítik ki az igényeiket: a vidéki lakosság, akiknek nincs autójuk, az idősek és növekvő arányban azok, akik nem szeretik a városszéli hipermarketek környezeti hatásait.

A Brit Márkatanács (The British Brand Group, BBG) Nagy-Britannia Versenybizottságának 2006-2008-as kutatására válaszolva közölte, hogy a lakosság kb. negyedének és a 16 évnél idősebb lakosság kb. harmadának az igényeit nem elégítik ki a szupermarketek.

Ebben az értelemben Nagy-Britannia helyzete meglehetősen hasonló a többi EU-tagországéhoz. Az alacsonyabb népsűrűségű területekkel tarkított országokban, pl. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban, vagy akár Magyarországon is, a vidéki lakosság helyzete talán még rosszabb.

Amerikai kutatások hívták fel a figyelmet az élelmiszersivatagok jelenségére, melyek létezését sokszor összefüggésbe hozzák a hipermarketek terjedésével, és ennek hatására a kisebb élelmiszerüzletek bezárásával. Így több tíz kilométernyi átmérőjű körben alakulnak ki olyan területek, ahol nem vagy csak alig lehet élelmiszert vásárolni.

A visszaélés hatása a beszállítókra és a fogyasztókra

  • A beszállítói árak lenyomása: Ha a beszállítók léte veszélybe kerül, hosszabb távon áremelkedések, és a választék csökkenése várható. A beszállítók termelési költségeik csökkentésére kényszerülnek, ami előbb-utóbb a minőség romlásához vezet, és a munkaintenzív termelési szakaszokban romolhatnak a munkakörülmények.
  • A beszállítóknál plusz költségek keletkeznek: Hosszú távon magasabb fogyasztó árakhoz vezet. Rövid távon is magasabb fogyasztói árakhoz vezethet azoknál, akik nem a szupermarketekben vásárolnak.
  • Új termékek készleten tartásából származó kockázatokat áthárítják a beszállítókra: Kevesebb új termék, csökken a választék, romlik a minőség.
  • Kilistázás: A gyártói márkák helyét átveszik a sajátmárkás termékek. A választék csökken és romolhat a minőség. 
  • A selejtnek és a kereskedő tervezési hibáinka a kockázatát áthárítják a beszállítókra: Ezzel sérül a beszállító likviditása, vagyis a szabadon felhasználható pénzeszközeinek a rendelkezésre állása. Mivel csökkenek a beszállítók fejlesztésre és promócióra fordítható forrásai, változhat az ár, a minőség és a választék. Ugyanez történik akkor, amikor a kereskedő megköveteli a termékjellemzők megváltoztatását, aminek a költségeit és kockázatait a beszállító viseli, ami növeli a költségeiket és a bizonytalanságot. 
  • Ha egy szupermarketben alacsonyabb áron kínálnak egy terméket: más áruházak vevői is alacsonyabban árat akarnak, így elindul egyfajta dominóhatás, ami lenoymja az árakat. A fogyasztó azt hiszi, hogy az árak folyamatos csökkentése fenntartható. 
  • A versenytársak költségei nőnek: Befolyásolja a termékek elérhetőségét más láncokban. A vásárlási hely megválogatásának lehetősége csökken. 
  • A szellemi tulajdonok veszélybe kerülnek, ami a fejlesztések csökkenéséhez vezet. A csökkenő fejlesztések miatt csökken a választék.

Kép: dreamstime 

 

 

 

 

 

A cikk "A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből" című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében