• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Szőnyegek pro és kontra – 120-féle vegyszeren sétálunk?

2007.05.15. /
Életünk 90%-át épületekben töltjük, ennek is legnagyobb részét otthonunkban. Mivel a beltéri levegő gyakran négy-ötször szennyezettebb, mint a kinti, a belső légtérben előforduló toxinok mennyiségének csökkentése kiemelkedő fontosságú. Hogy hol kezdjük? Nézzünk a lábunk alá!

Linda Mason Hunter, a Creating a Safe and Healthy Home (Biztonságos és egészséges otthon) c. könyv szerzője szerint „egy átlagos szőnyeg általában 120-féle vegyi anyagot tartalmaz, többek között olyan rákkeltő anyagokat, mint a formaldehid, a toluén, a xilén és a benzén." Az égésgátlók, folt- és víztaszító anyagok, vagy épp a tapadásmentes bevonatok többsége ugyancsak egészségkárosító. Mint mondja, „a különböző vegyi kezelésekkel polibromid-difenil-éterek (PBDE), fluor vegyületek (PFC), perfluor-oktánsavak (PFOA), valamint illékony szerves vegyületek (VOC) kerülnek otthoni környezetünkbe."

Szintén kétes a megítélése azoknak a népszerű mikrobaölő kezeléseknek, amelyeket a penész és egyéb gombák ellen alkalmaznak. Az Environmental Protection Agency (az USA Környezetvédelmi Hatósága) által növényvédő szernek minősített vegyületekben a hatóanyagok körülbelül 300 különböző aktív összetevőt tartalmaznak. És ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy az aggódó lakástulajdonosok maszkot húzzanak, a polyvinil-klorid (PVC) dioxinnal és ftalátokkal járul hozzá a keverékhez.

A tudományos körökben ismert, egyik legerősebb rákkeltő anyag a dioxin. Ez rák mellett születési rendellenességeket, nemzőképességi problémákat és immunrendszer-károsodást is okozhat. A PVC ftalátokat is tartalmaz, ami a műanyaggyártás során használt lágyító anyagok olyan csoportja, amelyek valószínűleg befolyásolják a férfi ivarszervek egészséges működését. A műanyag szivacs és a gumipárnák hónapokon keresztül szivárogtatnak káros gőzöket. Mindezek az összetevők napjaink szőnyegeit valóságos vegyszerkoktéllá teszik, de ezek lehetnek a vétkesek abban is, ha valaki új szőnyegének megvásárlását követően váratlanul megbetegszik.

 

Zöld(ebb) lehetőségek

Környezetkímélőbb szőnyegek választásával jelentősen csökkenthetjük otthonunk légszennyezettségét. A leginkább környezetbarát alternatívát a természetes anyagok jelentik vegyszerbe áztatott társaikkal szemben.

A természetes rost alapú szőnyegek készülhetnek gyapjú, szizál, juta, kókuszrost vagy tengeri fű szálak felhasználásával, az alapréteg pedig nemez vagy juta lehet. Az Environmental Home Center (EHC - kb. Környezettudatos Lakberendezési Központ; Seattle-i, zöld építőanyag kereskedelemre szakosodott áruház) mind az öt természetes szál erősségeit és gyengeségeit megvizsgálta. (Magyarországon jó tájékozódási pont a Fenntartható.hu weboldala. - a szerk.)

A természetes szálak között a gyapjú az aranyérmes. Tartós és rugalmas, továbbá a gyapjú természetes folt- és tűzálló jellege szükségtelenné teszi a vegyszeres kezelést. Ellentétben a szintetikus anyagokkal a gyapjú nem tömörödik, nem bolyhosodik, és még forgalmasabb helyeken is ellenáll a kopásnak. Sokan a magasabb árakat mutató árcédula miatt eleve kerülik a gyapjút, pedig jelentős előnyökkel bír. Megfelelő törődés mellett a gyapjúszőnyegek több mint 50 évet is kibírnak. A gyapjú „hátrányai" között meg kell említenünk a koszolódásra való hajlamot, továbbá azt, hogy a vizes oldatoktól az anyag összemegy.

A - Közép-Amerikában őshonos, trópusokon termesztett Agave sisalana levelének rostjaiból készülő (a szerk.) - szizál önmagában kissé durva. Más, puhább szálakkal keverve azonban megfelelő. Vékony és vastagabb szövetek alapanyaga egyaránt lehet. Mivel a szálak felszívják a nedvességet, páramentes helyen az anyag kifényesedik. Rokonával, a kókuszrosttal kombinálva a szizál a lehető legerősebb növényi rostszövetet alkotja. A szizál legnagyobb hátránya, hogy a kiömlött folyadékok azonnali közbelépést igényelnek, mivel még a víz is barna foltokat hagy rajta. Mivel a nehéz bútorok a puhább szöveteken maradandó lenyomatot képeznek, a nehéz bútorokkal berendezett szobákhoz válasszunk vékonyabb szövetet. A szizál a kopás során csúszóssá válik, ezért lépcsőkön ne használjuk.

A juta (a hársfafélék családjába tartozó, Indiában, Brazíliában és Kínában termesztett Corchorus nemzetség iparilag hasznosított rostja - a szerk.), amely olyan puha akár egy pamuttakaró, ideális választás olyan helyiségekbe, ahol kis kezek és lábak teszik meg első, felfedező lépéseiket. Bár nem olyan erős, mint a szizál vagy a tengeri fű, kis- vagy közepes forgalmú helyen és megfelelő karbantartás mellett a juta is tartós. A szizálhoz hasonlóan lépcsőkön csúszóssá válik, és szálait összetöri a nehéz bútorzat. Nagyobb forgalmú helyen előfordul a szálak gubancolódása. Ne tegyünk jutát olyan helyiségbe, amely közvetlen napfénynek van kitéve, mert fakul!

A kókuszrostot (a kókuszdió középső héjáról leválasztott rostos anyag - a szerk.) erős szerkezete ideális választássá teszi beltérre, akár nedves környezetben is. Ez a szőnyegtípus még nagyobb forgalmú átjárókban sem bolyhosodik. Hosszabb szálakkal, például szizállal kombinálva a kókuszrostból rendkívül tartós szőnyegek készíthetők.

Teljes faltól-falig szőnyegborításra nem alkalmas, mivel a kókusz vastag, puha rostjai nem szőhetők sűrű szövetté és széthúzódhatnak. Mezítláb érdemes kerülni a durva kókuszt, és a szőnyegtulajdonosok tudják, hogy a véletlenül kiömlött folyadék foltot hagy. Általában rongy hordozóréteg biztosítja, hogy a merev rostok ne karcolhassák össze a fa padlózatot.

A tengeri fű (a Keleti- és az Északi-tenger sekélyebb részein és partjain él, de a partközeli és tengervízzel elárasztható kínai rizsföldeken termesztik is - a szerk.) gazdaságos árcédulája nem jelent gyengébb minőséget. Ez a tartós és esztétikus rostszál az eladásokban hamarosan felülmúlja a jelenleg legnépszerűbb növényi rostot, a szizált. A vastag tengeri fű fonala erősen textúrált szövetet alkot. Természetes vízálló képességükkel ezek a szőnyegek kiválóan teljesítenek erősen szennyeződő és foltoknak kitett területeken. Bár a tengeri fű tartósságban nem veheti fel a versenyt a szizál-kókuszrost keverékkel, mezítláb sokkal finomabb érzést biztosít, mint a szúrós kókuszrost.

 

Hagyományos megoldások tisztábban

Amennyiben egyik természetes rostszál sem nyerte el tetszésünket, választhatunk olyan hagyományos szőnyegeket, amelyek kevesebb szennyező anyagot tartalmaznak. A tengerentúlon például az amerikai Green Label Plus védjegy segíti mindazokat, akik aggódnak a beltéri levegő minősége miatt. A védjegyet a szőnyeggyártókat tömörítő szakmai szervezet, a Carpet&Rug Institute (CRI - Szőnyeg és Padlószőnyeg Intézet) dolgozta ki a szőnyegekkel kapcsolatos egészségügyi kérdések kezelésére indított programjában, amelynek részeként szabályozzák az illékony szerves anyagok kibocsátását.

„Bár a védjegy néhány dolgot elárul a termék mérgező hatásáról, a Green Label Plus a beltéri levegőminőséggel kapcsolatban felmerülő aggályoknak csak egy részét fedi le" - nyilatkozta Tom Lent, a Healthy Building Network (kb. Hálózat az Egészséges Épületekért) műszaki irányelvekért felelős koordinátora.

A védjegy 80 illóanyagot vesz figyelembe, de Lent szerint a beltéri levegő akár több száz ilyen anyagot is tartalmazhat. Ez a 80 illóanyag a Green Label Plus védjegy megléte mellett is jelen lehet, de csak olyan mennyiségben, ami biztonságosnak tekinthető. Az egyéb szennyező anyagokat továbbra sem mérik.

Az iparágon belüli átfogó vizsgálati szabvány hiánya a „zöld" fogalom értelmezését a kiskereskedőkre és a fogyasztókra bízza. „Ahhoz, hogy áruházunkban egy szőnyeg forgalomba kerülhessen, formaldehid-mentesnek kell lennie, biológiailag lebomló vagy újrahasznosított anyagból kell készülnie, és a hátoldali alapréteg csak ártalmatlan vagy alacsony károsanyag-tartalmú ragasztókat tartalmazhat" - nyilatkozta Kassie Olin, az EHC szőnyegszakértője.

Alapos felkészüléssel a fogyasztók elkerülhetik a veszélyesebb szennyező anyagokat a szőnyegválasztás során, de jellegükből adódóan a hagyományos szőnyegek növelik a lakásban előforduló vegyi anyagok mennyiségét. Szőnyegeink méreganyag tartalmát számos módon csökkenthetjük. Először is, kérjük meg a kereskedőt, hogy kiszállítás előtt „szellőztesse ki" a szőnyeget a raktárban. Ezután, az EPA szerint célszerű ajtót és ablakot nyitni a szőnyeg lerakása közben és után. Az EPA szintén javasolja, hogy ventilátor, légkondicionáló vagy egyéb szellőztető berendezés segítségével a kipárolgó gőzöket juttassuk a lakáson kívülre 48-72 órán keresztül.

Végül, a káros anyagok légtérbe jutását kezeléssel is megoldhatjuk. Olyan termékek is léteznek, amelyek megakadályozzák, hogy a ragasztóanyagok és egyéb mérgező vegyszerek kipárologjanak (ilyen például az amerikai AFM által kínált SafeChoice hármasa, aminek piszok- és folttaszító tulajdonsága miatt kettős funkciója is van).

Mindegy milyen szőnyeget választunk, a lényeg az, hogy tudjuk, mi található benne. Ha kétségünk támadna, járjunk utána. Olin azt tanácsolja „beszéljünk az eladóval, vagy lépjünk kapcsolatba a gyártóval." A gyártók telefonszáma általában megtalálható a kiállított mintadarabok hátoldalán.

Lent szerint „a gyártókhoz közvetlenül eljuttatott kérdések és észrevételek elősegíthetik, hogy olyan termékeket gyártsanak, amelyek kevesebb vegyszert tartalmaznak." A szőnyegekkel kapcsolatos tájékozódás időt és türelmet igényel, de Olin rámutat, hogy mindez ténylegesen javítja az otthonunkban lévő levegő minőségét. És az eredmény nem elhanyagolható: olyan biztonságos levegőjű hajlék, ahol szeretteinkkel együtt nyugodtan fellélegezhetünk.

 

Megjelent az E/The Environmental Magazine-ban. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh István.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében