• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Szociális szövetkezetek Magyarországon

2010.12.16. /

Harmadik éve léteznek nálunk is úgynevezett szociális szövetkezetek, amelyekben a tagok demokratikusan irányított közös vállalkozásban próbálják céljaikat megvalósítani. A számtalan nehézség ellenére életképesnek bizonyuló szécsényi eMultiCoop Szociális Szövetkezetnél jártunk.

A szécsényi kistérség a legszegényebbek közé tartozik, alapvető létfeltételeket (étel, télen fűtőanyag) nélkülöznek az emberek. Szécsénybe érkezve lélekben klasszikus „üzemlátogatásra” számítunk, ehelyett a szövetkezet egyik bázisát jelentő művelődési házban öt perc alatt egy csomó fiatallal ismertetnek össze bennünket. Hamarosan egy kerekasztal-beszélgetésen találjuk magunkat, amely betekintést enged a szövetkezeti működésbe.

A helyi szociális szövetkezet tájékoztató fórumok megszervezésével indult Szécsény kistérségben. A munkatársak ismertették az új típusú vállalkozási formát. A szociális szövetkezetekben az emberek önkéntesen egyesülnek, hogy valamilyen közös (gazdasági, társadalmi, oktatási vagy kulturális) céljukat együttműködésben, egy demokratikusan irányított vállalkozásban valósítsák meg, mert ez így hatékonyabb. A dolog a nyitott tagság elve szerint működik, a tagok aktív részvevők, és egyenlő jogokkal rendelkeznek – az „egy tag – egy szavazat” elvének megfelelően vesznek részt a döntésekben. Az adózott eredményből közösségi alapot kell létrehozni, amelyből a tagok és hozzátartozóik számára nyújtanak oktatási, kulturális, közművelődési vagy sporttámogatást. A szociális szövetkezet tagjai az adózott eredményből részesedhetnek. (Kivéve a közhasznú szociális szövetkezeteket, mert itt a pénzt csak közhasznú célokra fordíthatják.)

Amikor elkezdődött a tagok összegyűjtése, a térségben élő vállalkozók, üzleti lehetőségek számbavétele, az emberek nem jöttek tömött sorokban jelentkezni. Most hét tagja van a szövetkezetnek, öten helyiek. Király Henriettától, az eMultiCoop egyik alapító tagjától megtudtuk, hogy eleinte sokan azt hitték, hogy ez olyan, mint a régi téesz, emiatt nem bíztak benne, ráadásul Szécsényben ezt megelőzően nem nagyon volt közösségi élet. Henrietta sem kapásból határozta el, hogy a szövetkezet mellé áll. „Amikor rájöttem, hogy egyedül képtelen lennék elérni, amit együtt igen, akkor döntöttem el, hogy belépek. Olyan tudáshoz jutottam, amelyről nem gondoltam, hogy valaha megszerezhetem. Most érzem, hogy egy célért dolgozunk, és ez valódi közösséggé formál miket.” A nagy szavak mögött persze nagyon sok konfliktus és feszültség húzódik. Az eMultiCoop 2008. decemberi alakuló ülésén az alapító okirat vitája kilencórásra sikeredett. A Tudatos Vásárlónak nyilatkozó tagok mind egyetértenek abban, hogy ma is sok a nézeteltérés, de a viták formálják a közösséget.

Közösségi szövetkezeti elvek és értékek
A világ különböző szövetkezeteiből gyűjtöttünk össze általános elveket: nyitott tagság, demokratikus irányítás, a többletek felosztása, szövetkezeti oktatás, politikai és vallási semlegesség, készpénzre történő eladás, autonómia és függetlenség, oktatás, képzés, szövetkezetek közötti együttműködés, közösség iránti elkötelezettség, önsegély, egyenlőség, egyéni felelősség, demokrácia, igazságosság, szolidaritás.

 

Célt tévesztett támogatás?

A kezdeményezők fantáziáját az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Szövetkezz/2007-es pályázata mozgatta meg, amelyen 20 millió forintot lehetett elnyerni szövetkezet létrehozására. Az OFA azonban kemény feltételekhez kötötte a támogatást. Az alapító tagok és a későbbi alkalmazottak felének regisztrált, tartósan munkanélkülinek, illetve hátrányos helyzetűnek kellett lennie. Ezt a kezdetektől sokan ellenezték, arra hivatkozva, hogy a pályázat nem a hosszú távú közösségi szemléletre, a piacképes működés kidolgozására sarkallta a pályázókat, hanem a szociális különbségek és a munkanélküliség rövid távú és gyors csökkentését szolgálta – akkor is, ha az OFA háttérképzéseket szervezett a pályázóknak.

Ferge Sándor, a szövetkezet fejlesztője elismeri, hogy nem könnyű úgy pályázatot kiírni, hogy az egy adott problémát oldjon meg, és az elnyerhető pénzre a pályázó eszközként tekintsen, ne csupán célként. Azóta sok szövetkezet alakult, de ezt a problémát az OFA-nak nem sikerült teljesen megoldania. „Szövetkezet nem 20 millióból lesz, hanem együttgondolkodásból” – hangsúlyozza a fejlesztő. Az OFA-pályázat szerinte sok „látszat”-szövetkezetet hívott életre, mert a pályázat kiírója a foglalkozatás növelésére túl nagy hangsúlyt helyezett, és olyan üzleti terveket is elfogadtak, amelyeket nem lett volna szabad. Magának a pályázatot benyújtó közösségnek sem szabad olyan üzleti tervet elfogadnia, amelyben a leírtak komoly állami támogatás nélkül nem fenntarthatók, mert ez kudarcra ítéli a közösségi munkát.

Nem szociális szövetkezetek
Ma Magyarországon 5300 szövetkezet működik 1 millió 800 ezer taggal. Ebből mintegy 4 ezer lakásszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet és diákszövetkezet, tehát a mezőgazdaságon túl mutatja a szövetkezés sikerét és lehetőségét. Az 5300 szövetkezet tőkeállománya 230 milliárd forint, árbevételük megközelítőleg 800 milliárd, nyereségük pedig több mint 6 milliárd forintra tehető.

 

Helyre ütni a hibát

A szövetkezeti kudarcok orvoslására idén megalakult a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv). Az egyik alapító, Kovách Eszter szerint a szövetség abban segít, hogy a tagok együtt alakítsanak ki olyan helyzetet, amelyben mindenki pontosan látja és érti a saját és a többiek szerepét, feladatát. „Megtanítjuk a szövetkezeteket üzleti tervet írni, és közvetlen gazdasági tanácsokkal is segítünk. Arrafelé tereljük a szövetkezeteket, hogy a szervezet ne cél, hanem eszköz legyen. Ne azért alakuljanak meg, hogy a tagok állami pályázatokból pénzhez jussanak, hanem azért, mert üzleti elképzelésükhöz ez a vállalkozási forma a legalkalmasabb.”

 

Széllel szemben

Hogy elkerülje a fenti hibákat, az eMultiCoop az első pillanattól kezdve a piacképességre és a közösségi feladatra helyezte a hangsúlyt. Az alakuló közgyűlésén három üzleti tervet fogadtak el. Az egyik az IT (Információs Társadalom) mentor- és Teleház-szolgáltatásé, a másik a hulladékhasznosítás előkészítésére vonatkozik, a harmadik pedig a Szövetkezetfejlesztő Ügynökség üzleti terve. A programok a helyi igényekhez igazodnak. A szemétszállítás például korábban problémákba ütközött, mert az addigi vállalkozó bejelentette: neki már nem éri meg ellátni a szolgáltatást. Emellett előkészítés alatt van a biotéglagyártás, irodaszer-kereskedés, kőműves- építőipari tevékenység, valamint a Gyerekesély Program tevékenységeinek szövetkezeti formában történő működtetése. Az IT-pontok már tíz községben működnek. A hulladékhasznosításból egyelőre csak az elszállítás valósult meg, négy községből hordják a szemetet kukásautóval. A szövetkezeti üzemegységek együttműködése már most hatékony. Az IT-pontok egyben a hulladékszállító üzemegység ügyfélszolgálati irodái, illetve ellátják a tájékoztatási és „marketing”-feladatokat is, másrészről a Szövetkezetfejlesztő Ügynökség kihelyezett központjai.

 

A Mondragon-legenda
1943-ban az alapító atya, José María Arizmendiarrieta szakiskolát (Mondragon Eskola Politeknikoa) hozott létre, amelyet demokratikusan vezettek, és nyitott volt valamennyi diák számára. 1956-ban öt egykori diák létrehozta a szövetkezet első láncszemét, az ULGOR nevű formációt, amely elsősorban gyufagyár volt, és olajtüzeléssel működő konyhai berendezéseket is gyártott. Ebből lett később a FAGOR ELECTRODOMESTICOS. A jelenlegi foglalkoztatási és értékesítési mutatók szerint a Mondragon Baszkföld legnagyobb, Spanyolország hetedik legnagyobb szövetkezeti rendszerű vállalkozása. A harmincnyolc külföldi ipari részleget 2005-ben hatvanra bővítették. Saját bankja, biztosítója, kutatóközpontja és egyeteme van.

Az Ügynökség kiemelten két feladatra ügyel: a Szécsényben megalakuló szövetkezet folyamatos működésének biztosítására, fejlesztésére, valamint a szakmai, szervezési támogatásra, tanácsadásra az új szövetkezetek felállítása kapcsán. A jelentkezőktől, érdeklődőktől elsősorban azt várják, hogy olyan tevékenységi ötleteket hozzanak, amelyek a lakosok munkájához, képzettségéhez igazodnak, és mindenképpen helyi igényeket elégítenek ki.

A szövetkezeti formában az üzleti tevékenység nem feltétlenül a nyereségre összpontosít, hanem a hatékonyságra. „Mi nem azt mondjuk, hogy x összegért tudjuk elvinni a szemetet, és ez alá nem tudunk menni, mert a költségeinket fedezni kell, illetve profitot kell termelnünk, hanem azt mondjuk, hogy az emberek eddig x összeget fizettek, és mi ebből oldjuk meg a hulladékelszállítást, akkor is, ha közben nehezednek a feltételek, nőnek a költségek. Az önkormányzatokkal úgy egyeztünk meg, hogy nem emelünk szemétszállítási díjat, és ezt kell megoldanunk mindenáron” – magyarázza Ferge.

Persze a szövetkezet a fennmaradás érdekében befogad profitorientált tevékenységet is. Ilyen lesz az eMultiCoop új hulladékválogató üzeme, amely az alapkijelölésnél tart. Ettől azt várják, hogy a lerakóba szállított hulladék és a lerakási költség jelentősen csökken, és bevétel keletkezik az eladott újrahasznosítható hulladékból. A sikeres fejlődés ellenére az eMultiCoop Szociális Szövetkezet egyelőre hónapról hónapra mínuszban vagy nullán zárja mérlegét. Kérdés, hogy a működőképesség hogyan oldható meg. Azt szeretnék például elérni, hogy az itt dolgozóknak elsősorban a szövetkezetből legyen jövedelmük. Ugyan a szakemberek mindegyike az üzleti terv életképességében látja a kulcsot, de előreláthatólag szerintük is szükség lesz további állami pályázati forrásokra. Ezek nélkül ugyanis jelenleg nem lehet fejlesztési tőkéhez jutni, a kereskedelmi bankok nem nyújtanak hitelt, mivel túl kockázatosnak ítélik.

Az új kormányzat terveiről egyelőre keveset tudunk. A nemzetközi szövetkezeti nap (minden év júliusának első szombatja) apropóján megkérdezett Balogh Zoltán közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár a Parlamentben azt mondta, hogy a szövetkezetek fontos kiegészítői lehetnek a felzárkózási politikának, mivel azok megőrizhetik a hátrányos helyzetűek autonómiáját, növelhetik a munkaerő-piaci esélyeiket, megtartva egyben személyes önállóságukat. „El kell ismernünk azokat a magas társadalmi haszonnal járó célokat, tevékenységeket, amelyeket a szociális szövetkezetek is hatékonyan el tudnak látni, és kiszámítható, normatív alapú fejlesztési forrást kell biztosítani számukra. A szociális szövetkezetek támogatására a TÁMOP (társadalmi megújulás operatív program – a szerk.) európai uniós program is lehetőséget nyújt” Kíváncsian várjuk.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 20. számában.

Hozzászólások

Gyenes Zoltán / 2011. február 22. 20.50

Az elv jó de ez így nem fog menni.Kíváncsi lennék az egész országban van -e hosszútávon fenntartható kezdeményezés.Ami a cikkben szerepel enyhén megmosolyogtatott .Ha elvesszük a mankót a páciens mozgásképtelen.A hulladékszállítás és kezelés elvileg bejöhet de ehhez nem szabad olyan ígéretet tenni hogy nem emeljük a díjat.A válogatás jelenleg nem nyereséges egyedül a pet palack adható el nyereséggel itt a termékdíjból való részesedés segíthet.Sajnos ahhoz ,hogy az elképzelés anyagilag is megálljon a lábán nagyon sok jogszabályt kellene módosítani növelni kell a jogbiztonságot stb. Ettől függetlenül szurkolok a siker érdekében.

Hozzászólás beküldéséhez belépés vagy regisztráció szükséges.