• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Stresszoldás természetesen

2012.12.27. /

Csekket befizetni, gyereknek cipőt venni, áremelés előtt tankolni, dugóban malmozni, a főnököt elviselni, határidőt betartani, loholni munkába, különórára. A rohanó életmód miatt felhalmozott stressz mára civilizációs népbetegségnek számít. Íme néhány gyakorlati technika a stresszoldáshoz nyugtató tabletták helyett. 

A krónikus stressz fogalmát senkinek sem kell különösebben elmagyarázni, a legtöbben jól ismerik a hétköznapok ezen elmaradhatatlan mellékzöngéjét. Egy néhány éve készült magyarországi felmérés szerint a felnőtt lakosság 15%-a nagyon, mintegy 30%-a pedig inkább stresszes életet él; a megkérdezettek 40%-ánál pedig kissé van jelen a stressz a mindennapokban. 

A problémára sokan csak legyintenek, tovább hajszolva a feladatokat. Pedig nemzetközi kutatások igazolják, hogy jobb komolyan venni, hisz jelentős terhet ró testi, lelki egészségünkre.

A hosszantartó, folyamatos stressz alattomos ellenség, gyengíti az immunrendszert. Ha nem tudunk megfelelőképp megbirkózni vele, kimeríti idegrendszerünket, s olyan bajok forrása lehet, mint a magas vérnyomás, depresszió, izomfájdalmak, alvászavar vagy a rák.

Az egyik legproblémásabb terület a munkahelyi stressz, amely – a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi probléma az EU-ban. Egy friss amerikai tanulmány eredményei azt is igazolták, hogy a munkával kapcsolatos stressz a nők esetében jelentősen emeli a szívroham kockázatát: a munkahelyi stressznek kitett nők 67%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot, mint akik munkakörüket kevésbé stresszesnek minősítették.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének volt tudományos igazgatóhelyettese, Dr. Kopp Mária szerint a tartós stressz korai halálozáshoz vezet. Ráadásként a magyar emberek stressz-leküzdő stratégiái nagyon rosszak, mint arra egy hazai tanulmánysorozat rávilágított.

Az egymást követő napok mókuskerekében érdemes tehát megállni egy kicsit, és szemügyre venni, mi felé terelget bennünket az állandósult stressz. Változtatni nyilván nem minden esetben egyszerű, de az erőfeszítés kétségkívül megéri, hiszen egészségünk, jól-létünk a tét.

A stressz elől menekülők közül sokan hibás módszereket választanak: alkoholhoz, dohányzáshoz, gyógyszerekhez fordulnak, belevetik magukat az evésbe, másokon vezetik le feszültségüket.  

A stressz oldására léteznek ennél előremutatóbb, természetes megoldások is. Ezek használhatók hirtelen előkapott „mentőövként” is, de hosszú távú, rendszeres alkalmazásuk felvértezhet bennünket egy olyan stratégiával, amely a későbbi stresszhelyzetek kezelésének alapját adhatja.

Ugyanis nem maga a stressz a döntő tényező, hanem az, ahogyan megküzdünk vele. Aki – személyiségéből adódóan vagy tanult tudás alapján – jól kezeli a stresszt, annál jóval kisebb a betegségek kialakulásának esélye.

 

Mit tegyünk?

Tán a legkézenfekvőbb – sokak által ösztönösen is használt – stresszoldó módszer, ha érzéseinket szavakba foglaljuk. Legyen az beszélgetés vagy naplóírás, segít a stressz kezelésében.

Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem agykutatójának vizsgálatsorozata már igazolta, hogy amikor az érzelmeket szavakba öntjük, az érzelmi önkontrollért is felelős agyi területet használjuk, ami szabályozza a szorongást és megkönnyíti a stressz feldolgozását.

A természeti környezetben végzett testmozgás is oldja a stressz révén felgyülemlett feszültséget. Nyilván sokan megtapasztalták már, hogy egy kiadós futás, séta a parkban vagy erdőben, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a zakatoló gondolatok elcsituljanak, kezelhetőbbé váljanak.

Ezt az összefüggést skóciai kutatók is igazolták: Richard Mitchell és társai 2000 embert vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy – többek közt – az erős stresszt sokkal jobban oldja a természetben történő testmozgás, mint ugyanez a tevékenység mesterséges környezetben. Egy zűrös nap után tehát irány a zöld!

Érdemes gyógynövényeket is segítségül hívni a stresszoldáshoz, ellazuláshoz. A legkönnyebben alkalmazható a citromfűből vagy levendulából vagy orbáncfűből készült teakúra. A készítményekről vagy a teakúráról szóló részletes információ olvasható Gyógynövény adatbázisunkban.

Az egyik legátfogóbb stresszoldó technika a meditáció. Bár némi kihívást és elkötelezettséget jelent, de az új dolgokra, az elmélyülésre, a keleti szemléletmódra nyitott személyek bátran próbálkozhatnak vele. A meditáció stressz-feldolgozó hatását mind a legújabb tudományos kutatások, mind az ősi tapasztalatok igazolják. Ellazítja a lelket és a testet, oldja stresszérzetet.

A Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek tanulmánya szerint már egy 8 hetes "tudatosságfejlesztő" meditáció mérhető változásokat eredményezhet többek közt az agy stresszel kapcsolatos területein. A modernkori agykutatás is bizonyítja tehát azt, amit a buddhisták évszázadok óta vallanak: a meditációs gyakorlatok, az elme megzabolázása megváltoztatják az agyműködést, tudatosabbá tesznek, ami nagy segítség a stresszoldásban.

Évezredek óta ismert a jóga gyógyító ereje is, ezen alapszik a mai világ egyik „gyógyító” módszere, a jógaterápia, amit egyre inkább konkrét orvosi terápiák kiegészítőjeként is használnak. A jóga mint komplex rendszer a fizikai és szellemi működés egyensúlyára, harmóniájára törekszik.

A Semmelweis Egyetem Sporttudományi Karának egyik jógaoktatója szerint a jóga hatékonyan enyhíti a stressz okozta tüneteket. A gyakorlatokhoz szükséges koncentráció kizárja, hogy gyakorlás közben a jógázó sokat gondolkozzon, s mivel nem gondolkozik – hanem a testrészeire figyel – a gyakorlás végére kikapcsolódik, ellazul, a gyakorlatok feltöltik energiával, és felfrissül.

Nem csoda, hogy manapság egyre több jógastúdiónál fellelhető a kihelyezett „irodajóga” szolgáltatás: a dolgozókat munkahelyükön próbálják hozzásegíteni a stressztől való szabaduláshoz.

A Kansas-i Egyetem kutatóinak egy közelmúltban készült tanulmánya kimutatta, hogy rövid stresszhatás idején a szervezet által adott válaszreakció csökkentésének egyik legegyszerűbb módja a mosoly. A szakemberek azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a stressz feldolgozására a nevetés. Arra a megállapításra jutottak, hogy az őszinte mosoly segít csökkenteni a stressz intenzitását, függetlenül attól, hogy mosoly közben valóban érzünk-e boldogságot.

A stresszoldó technikákon túl a flow-élmény elérése is segíthet a feltöltődésben. Találjunk olyan tevékenységeket, amelyekben – feledve önmagunkat s a külvilágot – teljes mértékben el tudunk merülni, ahol koncentrációnk olyan szintű, hogy semmiféle gondolat nem zavarja meg, nincs stressz vagy aggodalom.

Ennek a Csíkszentmihályi Mihály professzor által megfogalmazott flow-élménynek köszönhetően megszületik az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése, amely nagyban hozzájárulhat életminőségünk és stresszkezelési technikánk javulásához. 

 

Kép [cc] dharmika

A cikk megjelenése a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/2101-3/2011 jelű Zöld forrás pályázat keretében történt.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében